Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-20 / 170. szám

t XVIII. Gemenci Nagydíj nemzetközi verseny július 17-19. Steig Csaba és a Dubnica csapata a dobogó csúcsán Közel tízezer néző a villanyfényes háztömb körüli szakaszon Nem véletlenül hangsúlyozta Kocsis Imre Antal, a megyeszék­hely polgármestere a 18. AB-Gemenci Nagydíj nemzet­közi országúti kerékpárverseny szombat esti megnyitóján, hogy ennek a dunántúli kisvárosnak az életében valóságos ünnepnek számít a háromnapos, négysza­kaszos küzdelemsorozat. Erről rövid egy órával később már mindenki meggyőződhetett, amikor mintegy tízezer néző övezte a kritérium verseny bel­városi útszakaszát. Közös örömünk kettős, hiszen új fent nagyszerű házigazdának bizonyult Szekszárd és az össze­tett verseny végső győztese is szőkébb pátriánk kitűnősége, a barcelonai olimpiára készülő Steig Csaba lett. Kínkeserves Kálvária Szombat délelőtt Szekszárdon egy kétezer méteres szakasz várt a porfelhőlovagokra. Az egyen­kénti indítású hegyiverseny éles kanyarokkal fűszerezett útvonala a Garay tér és a Kálvária-domb között alaposan próbára tettei a bringásokat. Egyedi Zoltánnak a tavaly felállított pályacsúcsa nem forgott veszélyben, sőt még a négyperces „álomhatár" is elérhe­tetlen messzeségűnek tűnt. Aztán jött a dubnicai Zaduban és a rek- kenő hőségben 4:02 perc alatt ka­paszkodott fel a gyilkos emelke­dőre. A végére élesedett a küzde­lem, a csehszlovák hegyispecialis­ták buzgón ostromolták klubtár­suk idejét, de sikertelenül. A cseh­szlovák hegemóniát csak a hol­land Gjaltema veszélyeztette 4:03.69-el. Az utolsóként rajtoló Steig Csaba ezúttal is ott volt a spiccen, több mint két másod­perccel kellett volna szaporábban pedáloznia a győzelemhez, de a 4. helyezésével tovább őrizte össze­tettbeli vezető helyét. Eredmények: 2. szakasz (2 ki­lométeres egyenkénti indítású hegyiverseny): 1. Pavol Zaduban 4:02.17, 2. Jan Zilovec (mindkettő Dubnica) 4:03.26, 3. Henk Gjal- tera (Nord Westhoek) 4:03.69. 4. Steig Csaba (Szekszárd KSC-Metálbau). Csapatban: 1. Dubnica (0:12:11), 2. Növi Sad (0:12:53), 3. Arbo Trantura (0:13:4), 10. Szekszárd KSC (0:13:25). Kovács elviharzott Az esti órákban következett a nap fénypontja: a szekszárdiak napirendjében kitüntetett helyen rangsorolt háztömb körüli viadal tiszteletére a Mártírok terén közel tízezer szurkoló randevúzott. Mint a ciklon, úgy viharzottak el a bringások a Mártírok tere-Mészá- ros u.-Wosinszky u.-Augusz I. útvonalon. A kerékpársport rek­lámértékének köszönhetően a kri­tériumverseny a szponzorok ne­mes vetélkedését is hozta, hisz a részhajrák egyben prémiumhaj­rák is voltak: az egyes köröket leggyorsabban elfogyasztó ver­senyzőket tárgy- és pénzjuta­lommal díjazták. Eleinte néhá- nyan próbáltak csak meglódulni a mezőnytől, de a szökevényeket rövidesen befogták. A huszadik körben Zilovec „robbantott" és háromszor is bekasszírozta a pénzdíjat. Majd a huszonötödik körnél a tipográfiás Kovács Gábor gyújtotta be a rakétákat. A vég­hajrában is megtartotta 80 méte­res előnyét, így övé lett a sárga trikó. Eredmények: 3. szakasz (42 ki­lométeres, 30 körös háztömb kö­rüli verseny): 1. Kovács Gábor (Tipográfia) 56.7, 2. Klaus Gaar (Arbo Trantura) 56.12, 3. Radisa Csubics (Növi Sad) 56.13. Csa­patban: 1. Dubnica 12:0:24, 2. Noord Westhoek 12:9:54, 3. Arbo Trantura 12:11:1, 4. Növi Sad 12:11:1, 5. Szekszárd 12:14:36. (Folytatás a következő oldalon) Schneider Gábor a hegyi kaptatón A háztömb körüli etapon Steig az élről rajtolt „Csak" ennyien tapsoltak a harmadik szakasz dobogósainak A megnyitóra az ETC-Jakobs versenyzői vitték a zászót XXV. Nyári Olimpiai Játékok Barcelona július 25-augusztus 9. XIV. LONDON, 1948.július 29-augusztus 14. Az angol fővárosban 12 év szé­nét után találkoztak újból a világ sportolói, 60 ország 4000 verseny­zője állt rajthoz. Hazánkat 128-an képviselték. Az amerikaiak 38 arannyal lettek az el Magyarország a nemzetek sor­rendjében az érmek számát te­kintve a 3., a pontok számát te­kintve pedig a 4. helyet szerezte meg. Versenyzőink 10 aranyat, 5 ezüstöt és 13 bronzot nyertek. Az aranygyártást a kalapácsvető Németh Imre kezdte és a kard­csapat fejezte be. Az angol fővá­rosban kezdődött a legendás Papp Laci olimpiai sikersorozata, öt győzelmével verekedte ki az' aranyat. XV. HELSINKI, 1952. július 19-augusztus 3. A szovjetek első ízben léptek ki az ohmpia színpadára és az ame­rikaiak (40) mögött a második he­lyen végeztek. A finn fővárosban az egyik kimagasló egyéniség a csehszlovák atléta, Emil Zátopek volt, aki 3 arannyal hívta fel ma­gára a figyelmet. A magyarok számára minden­idők legsikeresebb olimpiája volt a helsinki: versenyzőink 16 ara­nyat, 10 ezüstöt és 16 bronzot nyertek. Ezzel a rekorddal az USA és a Szovjetunió után a har­madikok lettünk. Az aranygyűj­tésben elsősorban úszónőink je­leskedtek, 4 arannyal. Papp Laci, Takács Károly, valamint a kard- és a vízilabda csapat megvédte bajnoki címét. Feliratkoztak az aranyosok közé az öttusázók és a labdarúgók, akik Helsinkiben in­dultak cl négyéves világhódító út­jukra. XVI. MELBOURNE, 1956.november 22-december 8. Először találkoztak az ausztrál földrészen a világ sportolói. (A lovasversenyeket Stockholmban rendezték.) A szovjetek első ízben végeztek az élen (37), megelőzve az amerikaiakat, akik 32 aranyat nyertek. A magyarok - akik az 56-os forradalom leverésének napjaiban, szinte lángokban álló országból, óriási lelki tehertétellel érkeztek a versenyekre -, a házi­gazdák mögött az előkelő negye­dik helyet szerezték meg, a pont­versenyben pedig az 5. hely jutott. A 9 arany mellé 10 ezüstöt és 7 bronzot gyűjtöttek be. Az egyéni teljesítmények alap­ján a tornász Keleti Ágnes volt a legeredményesebb 4 első hellyel. Remekeltek vívóink, és triplázott Papp László. (Előtte ökölvívó még soha nem nyert 3 olimpiai aranyat.) Kilenc aranyunkat ösz- szesen 26 sportoló szerezte, vagyis az ausztráliai versenyen részt vett sportolóink negyede nyert olimpiai bajnokságot. XVII. RÓMA, I960, augusztus 25­szeptember 11. Az olasz fővárosban nevezési csúcs született, 84 ország küldte el sportolóit. Újdonság volt, hogy ezúttal először a televíziók előtt, százmilliók kísérhették figye­lemmel az eseményeket. A szovjet sportolók rekord pontszámmal (687) szerezték meg az első helyet. A magyar versenyzők erejéből 6 arany, 8 ezüst és 7 bronz éremre futotta, ezzel a nemzetek rangso­rában a 7. helyet szerezték meg. Vívóink ismét kitettek magu­kért. A kardcsapat és egyéniben Kárpáti Rudolf aranyérmes lett. Ismét remekeltek öttusázóink, s Parti János személyében először nyert magyar kenus. Az ökölvívó Török Gyula szintén a dobogó legfelső fokán állt. XVIII. TOKIÓ, 1964. október 10-24. Először adott otthont Ázsia az olimpiának. Itt is folytatódott az amerikai-szovjet arany párharc, amit az előbbiek nyertek. A mie­ink 10 arany mellett 7 ezüstöt és 5 bronzot gyűjtöttek be. Vívóink, birkózóink, öttusázó­ink, vízilabdázóink, lövészeink remekeltek. Külön említést érde­mel Pólyák Imre birkózó, aki 3 ezüst érem után 12 év elteltével végre bajnokságot nyert. Az ak­kor 37 éves Gyarmati Dezső pedig azzal büszkélkedhetett, hogy a II. világháború utáni összes olim­pián részt vett. A japán fővárosban búcsúzott az ötkarikás játékoktól a szovjet tornásznő, Larissza Latinya, aki három olimpián összesen 9 ara­nyat nyert. XIX. MEXIKÓVÁROS, 1968. október 12-27. Több mint 2400 méter magasan rendezték a versenyeket, amelye­ken 113 ország 6600 versenyzője mérte össze tudását. Újabb szá­mokat vettek fel a programba és így összesen 172 bajnokot avattak. Első ízben fordult elő, hogy az aranyérmeken 30 ország oszto­zott. Az azték fővárosban először vettek részt külön csapattal az akkori két német állam verseny­zői. Az első helyet az USA sze­rezte meg. A magyarok a „szokásos" 10 arannyal (mellette 10 ezüst és 12 bronz) a 4. helyet szerezték meg. Párbajtőrözőink, a birkózó Kozma István, kajak-kenusaink, az atléta Németh Angéla, vala­mint Zsivótzky Gyula remekelt, s győztek öttusázóink és labdarú­góink is. Itt született az évszázad rekord­jaként emlegetett eredmény, az amerikai távolugró Robert Bea­mon 890 cm-es világcsúcsa, ame­lyet csak 23 év után döntöttek meg. XX. MÜNCHEN, 1972. augusztus 26­szeptember 11. Tovább növekedett a résztvevő országok, sportolók és sportágak száma. Visszakerült - 36 év után - a műsorba a kézilabda, valamint az íjászat és a cselgáncs. Az első helyezettek a szovjetek 50 arannyal, az amerikai és az NDK-beli versenyzők előtt. A mi­eink - holtversenyben a bolgá­rokkal - a 8. helyen végeztek. A magyar himnusz hatszor hang­zott el, s 13 második és 16 harma­dik hely jutott nekünk. A leg­eredményesebbek ismét a vívóink voltak, 46 olimpiai ponttal. A bir­kózó Hegedűs Csaba első helyé­vel a 100. magyar aranyérmet sze­rezte meg. A müncheni olimpia szupersz­tárja az amerikai Mark Spitz volt, aki úszásban összesen 7 aranyat nyert, ráadásul mindet világ- csúcssal. Tragikus esemény is beárnyé­kolta a játékokat. Arab terroristák megtámadták és elfoglalták az iz­raeli sportolók szálláshelyét. A 26 órás drámának 17 halálos, köztük 11 izraeli sportoló áldozata volt. XXI. MONTREAL, 1976. július 17.-augusztus 1. Bojkott miatt távol maradt az afrikai országok többsége, így csak 88 állam sportolói randevúz­tak. Az aranyversenyt a szovjetek nyerték, második az NDK lett. Először az olimpiák történetében csak a harmadik helyezést sze­rezte meg az USA. A mieinknek - a pontverseny alapján - a 9. hely jutott. A tor­nász Magyar Zoltánnak, a tőröző Tordasi Ildikónak, Németh Mik­lós gerelyhajítónak és vízilabda csapatunknak szólt a himnusz. Éremgyűjteményünket még 5 ezüst és 13 bronz gazdagította. XXII. MOSZKVA, 1980. július 19-augusztus 3. Ezt az olimpiát is bojkott kí­sérte: a szovjetek afganisztáni be­vonulása miatt több jelentős nyu­gati ország (pl. az USA, NSZK, Japán, Kanada, stb.) nem küldte el sportolóit; így 81 állam verseny­zői küzdhettek a helyezésekért. Az aranylista élén a hazaiak vé­geztek az NDK előtt. A magyarok 7 aranya (továbbá 17 ezüstje és 15 bronza) a hatodik helyhez volt elegendő. Legerem ényesebb versenyző­ink a birkózók voltak. Ők 2 arany, 3 ezüst és 2 bronzéremmel tértek haza. A további első helyek Ma­gyar Zoltán (tornász), Wladár Sándor (úszó), Baczakó Péter (sú­lyemelő), Varga Károly (sport­puska), valamint a kenus kettes nevéhez fűződnek. XXIII. LOS ANGELES, 1984. július 28-augusztus 12. Ezúttal is bojkott árnyéka vetült az ötkarikás játékokra: a szocia­lista országok versenyzői - kivéve Románia — nem utaztak el Ameri­kába. A magyarok is hiába ké­szültek a négyévenkénti világver­senyre. Ennek ellenére Los Angelesben 139 ország hétezer sportolója ta­lálkozott. Az „arany-vetélkedés­ben" a házigazdák végeztek az élen 83 bajnoki címmel. Őket a románok követték 20 arannyal. Harmadik az NSZK lett. A legünnepeltebb sztár az ame­rikai atléta, Carl Lewis volt. Négy arany fűződik nevéhez (100, 200 m síkfutás, távolugrás, 4x100 váltó). A romániai Szabó Katalin tornásznő szintén négyszeres aranyérmes. Először indultak a világverse­nyen a kínaiak (15 arany, 8 ezüst, 9 bronz). XXIV. SZÖUL, 1988. szeptember 17-október 2. Minden idők legnagyobb olim­piáját rendezték meg a koreaiak, 160 ország csaknem tízezer ver­senyzője indult. A nem hivatalos összesítésben a szovjetek végez­tek az élen az NDK és az ŰSA előtt. A magyarok a 6. helyet sze­rezték meg. A mieink 11 arannyal a máso­dik (Helsinki: 16) legjobb olimpiai szerepléssel dicsekedhettek. Emellé jött még 6 ezüst és 6 bronz. Kivált úszóink remekeltek: Dar- nyi Tamás, Egerszegi Krisztina és Szabó József nevét milliók ismer­ték meg. Kimagasló teljesítmény­nyel rukkoltak ki kajak-kenusa­ink, öttusázóink, és kardozóink is. Nevükhöz fűződik az egyik leg­drámaibb küzdelem: a csapatdön­tőben a szovjetek ellen egy talála­ton múlott az arany sorsa. S ezt a 37 éves Gedővári szerezte meg. XXV. BARCELONA, 1992. július 25-augusztus 9.

Next

/
Thumbnails
Contents