Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-20 / 170. szám

XXV. Nyári Olimpiai Játékok Barcelona

július 25-augusztus 9.

Olimpiatörténelem - dióhéjban (1896-1988)

Hajós Alfrédtől a kajak négyesig

Amikor a múlt század végén - pontosan 1896. április 6-án - Athénban az újkori olimpiák legelső bajnokát (a hármasugrásban aranyérmet nyert amerikai James Conollyt) ünnepelték, kevesen gondolták, hogy ezzel az aktussal sporttörténelem született. Mégpedig olyan, amely - lassan egy évszázada - négyévenként nemcsak a világ legjobb sportolóinak találkozója lett, hanem a szépség, az erő az egészség, a nemes küzdelem el nem halványuló demonstrációja is.

Annak idején a görög fővárosban mindössze 13 ország versenyzői randevúztak. Néhány hét múlva Barcelonában pedig 170 nemzet sportolói mérik össze tudásukat. Az első nyári olimpián még csak 300-an álltak rajthoz. A katalán fővárosban már több mint 9400 versenyzőre számítanak. A sportolók első világtalálkozóján még csak néhány tucat aranyérmet osztottak ki, a spanyolországi játékokon 257 esetben játsszák el a himnuszt. Nincsenek adataink az athéni nézőszámról, azt viszont tudjuk, hogy a barcelonei versenyekre 4,2 millió belépőjegyet nyomtattak ki.

Számok, statisztikák, csúcsok, rekordok - csaknem egy évszázadot ölelnek át. Öt világrész fiataljai küzdelmének dokumentumai. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos jelvénye az egymásba fonódó öt színes karika. A kék Európát, a piros Amerikát, a fekete Afrikát, a sárga Ázsiát, míg a zöld Ausztráliát szimbolizálja. A jelvényt még 1914-ben Coubertin báró javaslatára fogadták el és 1920-ban az antwerpeni versenyen használták első alkalommal.

Az olimpiai mozgalom töténe- lemkönyvéből kiolvasható: hazánk mindvégig sportnagyhatalomnak számított és számít. Athéntől Szöulig a magyar versenyzők összesen 365 (arany, ezüst, bronz) érmet szereztek. Közülük 132 a legfényesebben ragyog. Az elsőt Hajós Alfréd szerezte, a 123.-at a kajak négyes (Csípés, Hódosi, Gyulay, Ábrahám).

Az eddigi XXIV olimpia

I. ATHÉN,

1896. április 6-16.

A 13 ország versenyzői között ott volt a 8 fős magyar csapat is. Tagjai közül kiemelkedik a 18

éves egyetemi hallgató Hajós Alfréd, aki a 100 méteres és az 1200 méteres gyorsúszásban nyert aranyérmet. Rajta kívül a kis magyar küldöttség egy ezüst (Dáni Nándor 800 méteres síkfutás) és két bronz (Szokolyi Lajos 100 méteres síkfutás és Kellner Gyula maratoni) érmet szerzett. Áz első újkori nyári olimpia más magyar sikert is hozott: Kemény Ferencet a rendezők beválasztották az öttagú versenybíróságba.

A világversenyt az amerikaiak nyerték 11 arannyal, mögöttük a házigazdák végeztek.

II. PÁRIZS,

900. május 14-október 28.

A bajnokok között itt ünnepelhették az első négyszeres aranyérmest, Alvin Krananlein amerikai atléta személyében. Neki is köszönhető, hogy a nemzetek nem hivatalos versenyében ismét az USA végzett az első helyen 17 arannyal.

A 17 magyar induló közül a 21 éves Bauer Rudolf bizonyult legeredményesebbnek, a diszkoszvetésben lett első. Még két ezüst és két bronz gazdagította a magyar éremgyűjteményt.

III. ST.LOUIS,

904. május 12-november 18.

Először került át az olimpia a tengeren túlra. Az amerikaiak nagy fölénnyel - összesen 58 arannyal - végeztek az élen. Érdekesség, hogy Kuba (holtversenyben a németekkel) a második helyen végzett. A legsikeresebb egyéni éremszerző a hazaiak tornásza, Anton Heida volt: ötször állt a dobogó legfelső fokán.

A magyarok sajátos csúcsot állítottak föl: összesen négyen indultak, de így is két első, egy második és egy harmadik helyet szereztek. A századeleji úszózseni, Halmay Zoltán két számban (50 és 100 yardon) győzött, a szintén úszó Kiss Géza pedig az egy és a fél angol mérföldes távon lett második, illetve harmadik.

IV. LONDON,

1908. április 27-október 29.

Ez már valóban nagy világverseny volt, hiszen 22 ország, több mint 2000 sportolója randevúzott. Az angol fővárosban kezdődött el az a szép hagyomány, hogy a nyitóünnepségen formaruhában vonultak fel a küldöttségek tagjai. A házigazdák nyerték az országok közötti versenyt, 56 arannyal.

I

A mieink első ízben szereztek 3 olimpiai bajnokságot. Itt keződött el a magyar kardvívók - máig is tartó - fényes sorozata. Fuchs Jenő egyéni győzelme mellett a csapat is a dobogó legfelső fokára állhatott. Aranyat nyert Weisz Richard (birkózás). Az ezüstök számát Zulavszky (kard), Somodi (magasugrás), Halmy (100 m gyorsúszás), valamint a 4x200 m-es úszóváltónk gazdagította.

V. STOCKHOLM,

1912. május 5-július 22.

A vendéglátó svédek vitték el a pálmát 15 aranyéremmel, megelőzve az USA-t. Első alkalommal lépte át a százas létszámot a magyar delegáció: összesen 117 versenyzőnk indult, s 3 arrariy (Fuchs Jenő kard egyéni, továbbá kard csapat, Prokop Sándor sportlövészet) 2 ezüst és 3 bronz érmet hoztak haza.

VI. BERLIN,

1916. Az I. világháború miatt elmaradt.

*

VII. ANTWERPEN,

1920. április 20-október 12.

Magyar versenyzők nélkül zajlott le, mert a világháború vesztes országait nem hívták meg.

Itt mutatkozott be a finn csodafutó, Paavo Nurmi, aki 3 arannyal lett gazdagabb. Az összesített versenyt az amerikaiak nyerték 40 bajnoki címmel.

VIII. PÁRIZS,

1924. május 4-július 27.

A francia főváros másodszor adott otthont az ötkarikás játékoknak, amelyen 44 ország vett részt. Nurmi itt is sporttörténelmet írt: 5 aranyat gyűjtött be. Az amerikaiak - immár ötödször - kerültek az első helyre.

a magyarok párizsi szereplése negatív csúcs volt: a 13. helyen végeztek a nemzetek pontversenyében. Összesen 2 aranyat (Ha- lassy Gyula sportlövészet, Posta Sándor kard), 4 ezüstöt és 4 bronzot nyertek.

IX. AMSZTERDAM,

1928. május 7-augusztus 12.

Ezen az olimpián szerepelhettek először nők az atlétikai versenyeken. A legtöbb aranyat (22-t) az amerikaiak kapták: Hazánk

sportolói első ízben nyertek 5 aranyat: Keresztes Lajos (birkózás), Kocsis Antal (ökölvívás), Testyánszky Ödön (kard), a kardcspat, valamint Mező Ferenc a művészeti versenyeken (Az olimpiai játékok töténete c. művével). Ezt 5 ezüst egészítette ki. Bronzérmet nem nyertünk.

X. LOS ANGELES,

1932. július 30-agusztus 14.

A résztvevők első ízben lakhattak olimpiai faluban, ahol 38 nemzet versenyzői találkoztak. Megszakítás nélkül, negyedik alkalommal végeztek az első helyen az amerikaiak, 43 arannyal.

A magyar sportolók először étek el száz feletti (116) pontszámot. Hírnevünket 6 arannyal, 5-5 ezüst és bronzéremmel öregbítették.

A dobogó legfelső fokán állhatott: Énekes István (ökölvívás), Pelle István kétszer (lólengés, valamint szabadgyakorlatok), Pillér György (kard), a kardcsapat és a vízilabda csapat.

XI. BERLIN,

1936. augusztus 1-6.

A német fővárosba 49 ország küldte el sportolóit. Hazánk is népes csapattal, 216 sportolóval képviseltette magát. Az ókori játékokra emlékezve, első alkalommal indult el Görögországból és érkezett meg Berlinbe az olimpiai láng.

Az olimpia legkiemelkedőbb versenyzője egy amerikai atléta, Jesse Őwens volt. A színesbőrű versenyző 4 aranyat nyert. Szüle- tett egy másfajta rekord is. Egy 13 éves amerikai lány győzött a műugrásban. Az összesítésben a németek végezek az élen 38 bajnok címmel.

Először nyertek a magyarok 10 aranyat, s az első helyek számát tekintve csak az USA és a németek előztek meg bennünket. Az olimpiák első számú magyar női bajnoka a magasugró Csák Ibolya volt. Mesterhármast értek el birkózóink. Éremgyűjteményünk 1 ezüst és 5 bronzzal gazdagodott.

XII. HELSINKI,

1940. A II. világháború miatt elmaradt.

*

XIII. LONDON,

1944. A II. világháború miatt elmaradt.

XVIII. Gemenci Nagydíj nemzetközi verseny

július 17-19.

Aranyat érő szökés

Vasárnap délelőtt a mindent eldöntő Szekszárd-Decs-Szekszárd-Hőgyész-Dombóvár- Szekszárd 194 kilométeres etap elfogyasztása volt a feladat. Családias hangulatú kerekezés jellemezte a Szekszárd-Zomba útvonalat, gyűjtötték az erőt a fiúk az embertpróbáló hegyiterep elfogyasztásához. Kéty után a pécsi Gyarmati magányos kirándulásra szánta el magát, de közel egyperces előnye hamar elfogyott. Közben a román Farkas Adrián egy sajnálatos kormánytörésnek köszönhetően az útmenti bokorba repült, könnyebb sérüléssel megúszta. Tamási felé közeledve a dubnicai Valach is megelégelte a kényelmes utazósebességet és 30 kilométeren át kétperces egérutat nyert. „Pünkösdi királysága" hamar véget ért, a hosszúra nyúlt kígyó már Dombóvár előtt bekebelezte a szökevényt. Dombóvár után a csehszlovák Drozd és a jugoszláv Rnjakovics búcsút intett a társaknak és csaknem 2,5 perces előnyt pedáloztak össze. A mindenre elszánt üldözőboly még a kétyi emelkedő előtt észbe kapott és Zombán már egypercesre zsugorodott a hátrány. A sióagárdi elágazónál már csak fél perc volt a különbség. A célegyenesben a

jugoszláv fiú mezőnysprintje ellen Drozdnak nem volt ellenszere, a csehszlovák Zaduban harmadikként ért a finisbe. Steig Csabával együtt fél percen belül követte őket az üldözőboly, ami az összetettbeli diadalt jelentette a szekszárdi olimpikon számára.

Eredmények: IV. szakasz. (194 km): 1. Milos Rnjakovics (Növi Sad) 4:41.52, 2. Zoltán Drozd (4:41.55), 3. Pavol Zaduban

(mindkettő Dubnica) 4:42.22, 4. Steig Csaba (Szekszárd KSC-Metálbau) és Istlstekker János (Szekszárd KSC) 4:42.13

Csapatban: 1. Növi Sad

(14:6:18), 2. Dubnica (14:6:20), 3. Noord Westhoek (14:6:39),'. .. 9. Szekszárd 14:9:0.

Egyéni összetett végeredméy: 1. Steig Csaba (Szekszárd KSC-Metálbau) 8:42:07, 2. Konrad Kurt 8:42:13, 3. Jan Zilovec 8:42:17, 4. Jan Valach (mindhárom Dubnica) 8:42:34, 5. Klaus Gaar (Arbo Trantura) 8:42:36, 6. Jan-Willem Van der Helm (Noord Westhoek) 8:43:3, 31. Istlstekker János,.. . 39. Schneider Gábor (mindkettő Szekszárd).

Összetett csapatban: 1. Dubnica 26:6:44, 2. Noord Westhoek 26:16:36, 3. Növi Sad 26:17:19, 4. Arbo Trantura 26:17:40, 5.

Schwinn-Csepel 26:21:37, 6.

Frankfurt 26:22:10, 7. Szekszárd 26:23:36. (Folyt, a köv. oldalon)

Okszana Knis négyszer állt a dobogó csúcsán

Steig Csaba az összetett győztes

Eredményhirdetés a női hegyi verseny után

Döbröközün jól jött a frissítő