Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-16 / 167. szám

1992. július 16. HÁZUNK TÁJA »ÚJSÁG 5 Növényvédelem mindenkinek Gazdálkodóknak A szőlő zöldoltása és szemzése Őszi búza: megyénkben az őszi búza fuzáriumos belső magfertőzöttségét tejesérés­kor, 25 nagyüzemi tábla átla­gában 6,4%-osnak találtuk, ami alapjában véve alacsony, bár a tavalyinál (3,6%) lénye­gesen magasabb. A fertőzött- ség megoszlása mintánként: mentes: 4%; gyenge (10% alatti fertőzöttség): 72%; kö­zepes (10-20%-os fertőzött­ség): 20%; erős (20% feletti fer­tőzöttség): 4%. A betakarítás­kori értékek várhatóan növe­kednek. Felhívjuk a gazdálkodók fi­gyelmét, hogy saját termelésű vetőmagtételeiket vizsgáltas­sák meg az optimális csává­zási technológia kialakítása érdekében. A vizsgálat az TM-i Növényegészségügyi és Talajvédeli Állomáson (Szek- szárd, Keselyűsi út 7.), min­tánként 1200,- Ft-ért megren­delhető. Az eredményeket és a vetőmagtételre adaptált csá­vázási szaktanácsot 15 napos határidővel küldjük meg. Napraforgó: a tányérbeteg­ségek (szklerotinia, botritisz, altemária) ellen virágzás vé­géig védekezhetünk hatéko­nyan (Kolfugo *, vagy Ch. Fundazol + Polyram DF vagy Dithane, Ronilan, Rovral, Su- milex). Cukorrépa: az erősödő lisztharmat-fertőzöttséget Alto * vagy Calixin ** kijutta­tásával blokkolhatjuk. Szója: a peronoszpóra és a baktériumos betegségek meg­fékezésére kontakt, réztar­talmú szerek (Champion, Ré- zoxiklorid, Rokkol, Bordódé FW, Bordói por, Miltox, Cu- prosan) kipermetezését ajánl­juk. Bab: a szárazbabot károsító babzsizsik zöldérés és perga­menérés idején irtható hatáso­san (Bancol, Nevifosz *). Téli alma: a varasodás el­leni kontakt, szerves szerek (Delan, Bravo *, Orthocid, Bu- vicid K, Polyram, Dithane, Antracol) gyorsítják a gyü­mölcs érését, színeződését, a kontakt, réztartalmú szerek (lásd szója), ellenben lassítják az érést, de javítják a gyü­mölcs tárolhatóságát. A ter­mesztési céltól függően vá­lasszunk közülük. Liszthar­mat ellen a kontakt kén (Ku­mulus, Thiovit, Szera, Microt­hiol, Kénkol, Szulfur) haszná­latát javasoljuk. Ne feledkez­zünk meg az almamoly (No- molt, Dimilin, Zolona, Bancol, Danitól * stb.) és - ha szüksé­ges - a takácsatkák (Danitól *, Neoron, Omite, Mitran, Mitac, Apolló, Nissorun) elleni vé­dekezésről sem. Birs: A keleti gyümölcs­moly és az almamoly 2. nem- zedékű hernyói előszeretettel rágnak a gyümölcsbe és nyit­nak utat a moníliás rothadás­nak. Szüretig 2-3 védekezéssel a gyümöcs épségét megóvhat­juk (Dimilin, Nomolt, Zolone stb.). Meggy, sárgabarack: szüret után a tömeges levélhullást okozó blumeriellás, illetve gnomóniás betegség ellen cél­szerű egy zárópermetezést végezni (Sporgon *, Ch. Fun­dazol, Topsin-M, Delan, Ort­hocid, Buvicid K). Késői őszi­barack, szilva: a „kukacoso- dást" okozó gyümölcsmolyok irtására a Danitól *, Dimilin, Zolone, Ultracid *, Unifosz, Fendona, Sherpa, Sumi-Alfa *, készítményeket javasoljuk. Szőlő: fürtzáródástól, egészséges állományban lisztharmat ellen az atkagyé- rítő hatású, kontakt, kéntar­talmú szerek (lásd alma), pe­ronoszpóra ellen a kontakt, réztartalmú szerek (lásd szója) használata a legelőnyösebb. A szürkerothadás tünetei he­lyenként - különleges jégverte szőlőkben - már láthatók. A fürtzáródás előtti megelőző védekezés ne maradjon el (Ronüan, Sumüex, Rovral, Ortho-Phaltan *, Buvicid F *, Folpan *). A szőlőmolyok 2. nemzedékének tömeges lár­vakelése most esedékes. Az el­lenük való védekezést alapve­tően nem szorgalmazzuk, mi­vel az az esetek többségében - az alig kimutatható kártétel miatt - szükségtelen. Aki mégis a védekezés mellett dönt, annak a környezetkí­mélő Nomolt, Zolone, Bancol, vagy Danitól * készítménye­ket, közülük is elsősorban az atkák nyár végi felszaporodá­sát gátló Danito-t * ajánljuk fi­gyelmébe. A *-ga] jelölt ké­szítmények feltételes, a **-gal jelöltek nagyüzemi forgal­múak. Fűzi István TM-i Növény egészségügyi és Talajvédelmi Állomás A vetőmagvak, a szőlőolt­vány, a gyümölcsfa-csemete, vagy akár a rózsa szaporító­anyag vásárlásánál sokszor nem biztos, hogy az általunk kívánt növény nevelődik be­lőle. Ez csk több kevesebb idő múlva derül csak ki. Néha nem egészen olyan a szaporí­tóanyag, mint amit vártunk. Nem vész kárba addigi fára­dozásunk, ha most átoltjuk a növényeket. A szőlőtermesztésben ilyenkor nyáron a zöldoltást és a szemzést alkalmazhatjuk. A zöldoltásra akkor alkalmas a vessző, ha már kemény, de hajlításra nem törik le. A sző­lővessző felső harmadában, a vitorlától számított harmadk, negyedik ízközben találjuk meg ezt az állapotot. Az ol­tásra alkalmas ízköznél a kés alatt „megsercen" a vessző, a vágásfelületen a metszlap vi­lágoszöld és nedvedzik. A szárcsomó felett öt centimé­terre vágjunk be, és hasítsunk fentről lefelé egészen a bütyö­kig. Ide helyezzük be a ha­sonló vastagságú oltócsapot. Oltóhajtást arról az egész­séges tőkéről vágjunk, mellyel minden szempontból elége­dettek vagyunk. A hajtás vi­torláját és leveleit levágjuk, a hónaljhajtások meghagyásá­val nedves ruhába csavarva tartjuk a felhasználásig. Az ol­tócsapot ott vágjuk le, ahol a hónaljhajtásnak egy-két levél­kéje van. A 3-4 leveles hajtás már túl erős. Kivétel a Ka­darka és ez Ezerjó, melyeken legtöbbször hiányzik a hó­naljhajtás. Az alkalmas részen a bütyköt rövid ékre bemet- szük, felette kétujjnyi csapot hagyjunk. így toljuk az oltó­vesszőt az alany hasítékába. Az oltást előzőleg felhúzott PVC csővel, gyapjúfonallal, legújabban műanyag oltósza­laggal lekötözve rögzítsük. Tőkéről leválasztandó oltást 40-50 centiméter hosszú vesz- szőre oltva nevelünk. Döntés­hez, tőkepótláshoz meg kell várnunk, míg a vessző 100-120 centiméterre megnő. Ebben az esetben egyszerre két művele­tet végezhetünk. Az oltást kö­vetően legyökereztetjük az alanyvesszőt a földbe húzva, és ha őszig gyökeret ereszt, akkor levágva a tőkéről kész az oltvány a telepítésre. Az oltásnál jobb eredéssel, hosszabb ideig végezhető a Markot szedtem, kévét kötöttem 1 Elnézést a zavarásért, én Pálfi Istvánná vagyok Ér- tényből. Nagyon régi olvasója vagyok a Tolnai Népújságnak, «§ és nagyon érdekel, hogy mi történik itt és ott. No, de térjünk a tárgyra. Olvasom a múlt csütörtöki újságban a cikket, a címe: Kézi aratóverseny Kecelen. És akartom ellenére tollat kellett fogni, mert ez számomra nagy élményt jelent. Az én időmben nem így volt, a férjem kaszált én terítettem a kötelet, szedtem a markot és még kévét is kötöttem. Igaz nehéz munka volt, de sze­rettem csinálni. 11 Most 77 éves vagyok, de ha közelebb volna Kecel, szívesen elmennék és bemutatnám, amit régen véghez vittem. Akkor tudtuk, mikor van az aratás, de most nem is vesszük észre, már megvan az aratás. Nagyon sajnálom, hogy nem vehetek részt ezen a régi és szere­tett aratáson. Ha olyan közel volna mint Tamási, bizto- san elmennék és bemutatnám, hogyan zajlott le ez mind az én időmben. De nem is tudom merre vagy hol van Kecel. Sajnos reménytelen a megjelenésem. Ezzel zárom a soraimat. Zombai helyzetkép Csökkent a sertéstartási kedv Zombán szemerkélő esőben indultak el otthonról az embe­rek bevásárló útjukra. A köz­pontban gumicsizmában, fe­jén sapkával árulta a portéká­ját egy férfi: „Itt a szép pap­rika!" felszólítással kínálta az asztalon halomba rakott fe­hérpaprikát. Volt, aki úgy gondolta, előbb megnézni, mit ajánlanak a zöldséges boltban, hátha ott olcsóbb. A háziasz- szonyokat sem ijesztette meg az eső, már hajnalban kimos­tak, s kiteregették az eresz alá a ruhát. Kora reggeli, álmosító, szomorkás volt a hangulat, amiért az esős idő is okolható. Az élet, a munka azonban nem állhatott meg, csak azért, mert rossz az idő. Az állatok reggelre megéheztek, etetni kellett, az asztalra reggelit tenni a gyerekeknek. Szabó György kaszával a kezében éppen a ház előtti ár­kot szeretné rendbe tenni. Nagyra nőtt a gaz, s most, hogy az idő is engedi, nekilá­tott, hogy lekaszálja: — Ná­lunk nem sok eső esett - mondta -, az vizont nagyon jól jött a kerti növényeknek. Ám ami az egyiknek jó, az a másiknak már rosszat tesz. Az aratnivalónak nem kellett volna. Zombán nagy hagyo­mányai voltak - és hely­lyel-közzel még vannak is - a sertéstartásnak, néhányan ma is sokan foglalkoznak vele. Az állomány azonban felére csökkent. Nem véletlenül, hi­szen elég ha csak azt említjük, hogy egy húsz kilós malacot 1300 forintért sem lehet el­adni! így aztán az emberek kedve is elmegy az állattartás­tól, csak annyi sertést tarta­nak, amennyi a konyhára szükséges. - p. téri ­Egy szép családi ház az Alkotmány utcában Fotó: Kispál Mária Szabó György az árokpartot kaszálja szemzés. A zöldoltás szokásos magasságában, az alanytőke több hajtását is beszemezhet­jük. Az alanyhajtást kihónaljaz- zuk, feltiszítjuk és a kívánt magasságban visszametszük a bütyök felett 5-6 centiméter magasságban. A csonkot a rügy felőli oldalán „T" formá­ban a farészig bevágjuk. Sze­met a már kissé fásodott ne­mes hajtásból vegyünk. A csomón keresztül felülről le­felé vágjuk le másfél-két cen­timéteres metszlappal a sze­met. Ezt toljuk be felülről le­felé az alanyon elkészített „T" vágásba, úgy, hogy a szem sa­ját magának feszítse a helyet, amíg a teljes szempajzs a héj alá nem jut. A megeredés a jó, hézag­mentes kötözésen múlik. A műanyag oltószalag-csíkot két kézbe véve, a szemzésre fek­tetjük a „T"-metszés felső szá­rát takarva, s jobb kezünkkel feszesen csavarjuk az alanyra. Az első kör után már saját magát tartja az oltószalag, így két kézzel haladhatunk to­vább. Arra ügyeljünk, hogy a szem ne mozduljon ki, és ma­gát a szemet ne kössük le. Leg­jobban a levélnyél tövénél kell, hogy szorítson a kötés. A szemzés sikerességét ha­marosan láthatjuk. A levél­nyél leszárad és a szem két hét múlva kihajt. Mindkét szaporítási mód­nál gondozni kell az új hajtást. Az alany fattyúhajtásait és hónaljhajtásait folyamatosan el kell távolítani. Az oltás és a szemzés rögzítésének átvá­gása az eredést követő egy hónap múlva esedékes. Mauthner Vince Vásárnaptár Országos állat- és ki­rakodóvásár: Július 18.: Mohács, Sárbogárd. Jú­lius 19.: Kecskemét, Má- zaszászvár. Országos állatvásár: Július 18.: Pécs, Szeged. Július 18.: Pécs. Autóvásár: Július 18.: Kecskemét, Pécs, Siófok. Július 19.: Dombóvár, Fonyód, Jánoshalma, Kiskunfélegyháza, Ka­posvár, Mázaszászvár, Mohács, Pécs, Szeged, Szolnok. A szekszárdi piac árai burgonya 20-25 savanyúkáposzta 10-12 vegyes zöldség 20-30/cs. vöröshagyma 25-30 fokhagyma 120 uborka 15-30 főzőtök 10-15 zöldbab 20-30 paradicsom 40 zöldpaprika 40-60/kg mák 110 sárgadinnye 30 görögdinnye 30 sárgabarack 30-50 szilva 30-50 tojás 5-6 Helyes típusválasztás - kisebb fáradság A kiskertek univerzális szerszámai: apáink kapái A kertészkedés leghí­vebb barátainak sem tarto­zik kedvenc foglalatosságai közé a kapálás, ám a gyo­mirtásnak, a talaj lazításá­nak, a porhanyításnak ez a sok évszázados formája nemigen iktatható ki a ház körüli munkákból. Ered­ményesen és viszonylag kis fáradsággal kapálni azon­ban csak jó, és jól kiválasz­tott kapával lehet. A jó kapa egyik ismérve, hogy éles; ha tehát csorbult a pereme, kikalapálásával és reszeléssel házilag is rendbe hozhatjuk. A másik, hogy a nyele szilárdan áll­jon a felfogó részben - en­nek „titka" a ékelés és a vízben áztatás -, s megfe­lelő hosszúságú legyen, hogy ne kelljen görnyedni mellette. A választást illetően meghatározó, hogy milyen a növények tenyészterü- lete, mekkora a sor- és tőtá­volság. Kötöttebb, agyagos talajra, kisebb tenyészterü- letű növények - gyökér­zöldségek, virágágyások, stb. - sorközkapálásához leginkább a különböző mé­retű, háromszög-formájú, valamint a kis villás kapák a legalkalmasabbak. Ha a talaj kötött és egyben köves is, szintén a háromszöga­lakú szerszám használata célirányos. A sűrűn nevel­kedő növények között a kis háromszögfejű, villaszerű elágazással ellátott, villás­kapa tesz jó szolgálatot: a villás résszel föllazíthatjuk, a kapával pedig a gyomok­tól tisztíthatjuk meg a föl­det. A gyümölcsfák, gyü- möcstermő bokrok (és dísz­rokonaik), a szőlő- és rózsa­tövek, a szélesebb tenyész- területű zöldségnövények vagy virágok körül jól for­gatható a négyszögletes, il­letve ovális alakú, nagyobb testű kapa. Ugyanezzel a típussal végezhetjük a bur­gonya és a szőlő töltögeté- sét, illetve takarását csak­úgy, mint az új telepítésű facsemeték, cserjetövek ül­tetés utáni tőtakarását, ké­sőbb pedig úgynevezett ki- tányérozását. Laza, homokos talajokon érdemes a háromszögletű- ekkel szemben előnyben részesíteni a szögletes, szé­les fejű, egyenes élű kapá­kat, mert könnyen behatol­nak a talajba, s nagyobb tel­jesítményhez segítenek. A kerti szerszámoknak ez a veteránja egyébként nemcsak a talajlazításnak és a gyomtalanításnak, hanem más kisebb földmunkáknak is praktikus eszköze. Ha kis távolságokra kell földet el­húzni, árokásás előtt a talajt előrelazítani vagy sort kije­lölni, kihúzni, magvetéshez vetőárkot mélyíteni - min­dig jó, ha a kapa kéznél van. dr. Komiszár Lajos Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents