Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-02 / 155. szám
1992. július 2. HÁZUNK TÁJA KÉPÚJSÁG 5 Gazdálkodóknak Az uborka és az öntözés Nekem a kovászos uborka a legfinomabb nyári savanyúság, de sajnos nemcsak én, a gombabetegségek is szeretik a kobakos növényeket. A kiskertekben már több éve a peronoszpóráé a termés java, pedig ennek a betegségnek a járványszerű fellépését a csapadékos időjárás segíti elő. Mi lehet ennek az oka? Az öntözési szokásainkban kell keresnünk a magyarázatot. Este locsolunk, akár minden nap egy keveset, rápermetezve a vizet a növényre. Ez a nedvesség a levélen reggelig lehetőséget teremt a gombaspórák kicsírázására, a fertőzés létrejöttére, terjedésére. Az első tünetek megjelenésére, már június közepétől számíthatunk. A peronosz- póra szabálytalan alakú, a levélerekkel határolt olajfoltjai kezdetben világos zöldek, később a folt sárgul, majd elszárad. Mindig csak a levél fonákján képződik penészbevonat, ellentétben az uborkalisztharmattal, ami a levél színén és fonákján is fehér, lisztszerű bevonatot képez. A csepegtető berendezés vagy az árokba csör- gedeztetett öntözővíz nem segíti elő a gombafertőzések kialakulását és a növény gyökeréhez is több jut az éltető nedvességből. A betegség első tüneteinek megjelenésekor már permeteznünk kell. A növényvédőszer kiválasztásánál elsősorban az élelmezésegészségügyi várakozási időre legyünk figyelemmel. A Rézoxiklorid 50WP egy-két napig, a Buvi- cid K már egyhetes, a Sando- fan C pedig kéthetes védelmet biztosít a peronoszpóra ellen. Permetezés után három hétig tilos az uborkát leszedni, fogyasztani! Mauthner Vince Vásárnaptár Országos állat- és kirakodóvásár Júüus 4.: Pécs. Július 5.: Bonyhád, Kiskunfélegyháza, Kaposvár, Pécs. Országos kirakodóvásár Július 4.: Komló. Országos állatvásár Július 8.: Makó. Autóvásár Július 4.: Kecskemét, Komló, Makó, Pécs, Siófok. Július 5.: Bonyhád, Gödöllő, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kecskemét, Nagykőrös, Pécs, Szeged, Szolnok. Piaci árak Burgonya Fejeskáposzta Sárgarépa Zöldség Vöröshagyma Uborka Sárgadinnye Főzőtök Zöldbab Paradicsom Zöldpaprika Meggy Kajszibarack Őszibarack Tojás 22-25 8-15 15-25 15-20 25 20-30 60 15-20 30-30 40-60 80 20-30 30-50 3040 4-5 Ft/kg Ft/kg Ft/cs Ft/cs Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/db A gyógyító tej Az iszákosnak azt mondta az orvos, hogy teljesen mondjon le a szeszről, s csupán tejet igyon. A szerencsétlen három napig - az undorát leküzdve - többször is ivott tejet, a negyedik napon azonban kifakadt: — Most már értem, miért bőgnek annyit a csecsemők! Hogyan adóztak a kistermelők tavaly? A mezőgazdasági kistermelés után tavaly, mintegy 15 és fél ezer magánszemély fizetett jövedelemadót, ennek teljes összege megközelítette a 750 millió forintot - adott tájékoztatást az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékese. A mezőgazd asági kistermeléssel foglalkozók átlagosan személyenként 46 ezer forint adót fizettek 1991-ben. Az adatok még nem véglegesek, de a bevallások többségének feldolgozása utáni állapotot tükrözik, ami előre láthatólag már nagyságrendileg nem változik. A fizetett adók összege jelentős szóródást mutat. A Budapesten adózó közel 400 kistermelő például, átlagosan több mint 70 ezer forintot fiz- tett be adóként, ami hozzávetőleg 50 százalékkal haladja meg az országos átlagot. A 750 millió forint adó nagyobb részét - 645 millió forintot - az a közel 14 ezer kistermelő fizette be, akiknek éves árbevétele 500 ezer és 2 millió forint között volt és nem jelentkeztek be egyéni vállalkozóknak. A fennmaradó 100 milliót az egyéni vállalkozóként bejelentkezettek fizették, pontosabban, a mintegy az 1500-ból ezren, mivel a vállalkozók egyharmada veszteséggel zárta az 1991-es évet. őszibarackból: Lekvár, dzsem és pálinka Ilyenkor júliusban émek az őszibarack korai fajtái, melyeknek a leszedése különös körültekintést kíván, hisz ha a gyümölcsöt az ujjainkkal megnyomjuk, bebamul és szinte órák alatt tönkre megy. Nagyon fontos, hogy akkor szedjük a gyümölcsöt, amikor már megérett, s ez rendszerint egy fán belül is eltérhet. Ezért szinte naponként meg kell nézni, hogy melyik az érett gyümölcs, s ezt azonnal le kell szedni Az érett barack színe is eltér attól, amelyik még nem teljesen érett: sokkal világosabb, hamvasabb és nagyobb, hisz az őszibarack fejlődésének utolsó időszakában hirtelen növekszik. A teljesen kifejlett gyümölcs íz és zamatanyagai már kialakultak, a fajtára jellemző a színe, a húsa rugalmas, de nem puha. A barackot kocsányostól, törődésmentesen szüreteljük, s azonnal válogassuk szét a kisebbeket a nagyobbaktól, aszerint, hogy mire szeretnénk felhasználni. Szedés után azonnal hűvös vagy árnyékos helyre tegyük. A korai fajták nem alkalmasak még arra, hogy télire eltegyük, de ha sok gyümölcs a földre került, készíthetünk belőle lekvárt, dzsemet. Noha az őszibarackból nem főzhető olyan jó minőségű pálinka, mint a kajsziból, a hullott, más célra már nem alkalmas barackot érdemes cefrézni és pálinkát főzetni belőle. Növényvédelem mindenkinek Napraforgó: a szklerotinia aszkospórái már szóródnak, az első szár- és levélfertőzések tünetei megjelentek. A tányérbetegségek (szklerotinia, bótritisz, altemária) megelőzésére irányuló védekezést fővirágzásban végezzük ben- zimidazolokkal (Kolfugó *, Ch. Fundazol), ezek ditiokar- bamátos (Polyram DF, Dit- hane) kombinációival vagy dikarboximidekkel (Ronilan, Sumilex, Rovral). Uborka: a p>eronoszp>óra egyes helyeken már járványos méreteket ölt (sárga, mozaik- szerű foltosság, majd levélszáradás). Szedés idején rövid várakozási idejű szerekkel (Bravo *, Previcur. 3 nap; Champion, Rézoxiklorid, Bordódé FW, Rokkol, Bordói p>or: 5 nap, konzervipari uborkában 3 nap; Galben M, Mikai C, Polyram DF: 5 nap) védekezhetünk ellene. Levél- tetvek és liszteske ellen Bio-Sect, Unifosz, Sherpa, Chinetrin, Cyp>eril vagy Cymbush készítményt is kombináljunk a p>ermetléhez indokolt esetben. Téli alma, körte: kisebb va- rasodás-fertőzöttséget egyelőre csak levélen észleltünk. A termés minőségének megóvása érdekében továbbra is permetezzünk kontakt, szerves szerekkel (Delan, Bravó *, Polyram DF, Orthocid, Buvi- cid K, Dithane, Antracol). Al- malisztharmat ellen kontakt ként (Kumulus, Thiovit, Kén- kol, Szulfur, Nedvesíthető kén, Microthiol) vagy Karat- hane-t juttassunk ki. Rosszul védett ültetvényekben sok a molyos („kukacos") gyümölcs. A kártevő rajzása megfigyelési helyeinken eltérő, ezért érésig folyamatos védekezést javasolunk ellene, lehetőleg környezetkímélő szerekkel (Dimilin, Nomolt, Zo- lone, Bancol). Barackfélék, szilva: a „ku- kacosodást" okozó gyümölcsmolyok (szilvamoly, barackmoly, keleti gyümölcsmoly) fellépésével - folyamatos, intenzív rajzásuk miatt - állandóan számolni kell. Védekezéskor fokozottan ügyeljünk az élelmezésegészségügyi várakozási idők betartására (Deös: 3 nap; Chinetrin: 4 nap; Unifosz: 5 nap; Fendona: 7 nap; Sherpa: 10 nap; Sumi-Alfa *, Danitól *, Ekalux *, Ultradd *: 14 nap; Dimilin: 15-18 nap; Zolone, Dimecron **: 21 nap). Meggy, cseresznye: a korai levélhullást okozó blumeriel- lás betegség a jövő évi termést veszélyezteti, ezért szüret után feltétlenül ajánlunk még 1 vagy 2 kezelést Sporgon *, Topsin-M, Ch. Fundazol, Delan, Polyram, Orthocid, Buvi- cid K vagy Dithane gombaölő szerrel. Szőlő: lisztharmat ellen a 4. (egyben utolsó) felszívódó szeres (Systhane E, Sápról, Sumi-8, Trifmine, Tilt, Rubi- gan EC, Anvil, Bayleton 5 WP, Score **, Punch **, Dorado **, Tiodd **) kezelést végezzük el. A betegség rendkívül erősen támad. Az eddigi védekezések hatékonysága sok helyen nem kielégítő, melynek okai — véleményünk szerint — nem a szerek hatástalanságában, hanem azok rossz időpontú, dózisú, permetezéstechnikájú alkalmazásában keresendők. A meglévő (látható) lisztharmat elpusztítására csak a kontakt szerek (Karathane, Kumulus, Thiovit, Kénkol, Szulfur, Microthiol, Nedvesíthető kén) képesek, a felszívódó szerek a további fertőzések bekövetkezését akadályozzák meg (megelőző hatásúak). Gyógyító kezeléskor teljes dózisú kontakt és felszívódó szert együttesen, lehetőleg tapadásfokozó anyaggal (Citowett, Nonit) kombinálva juttassunk ki, miután a fürtzónát szabaddá tettük (a hónaljhajtásoktól és a levelektől megtisztítottuk). Helyenként már a peronosz- p>óra tünetei is fellelhetők a leveleken. Ezt a betegséget viszont - a lisztharmattal ellentétben - csak a felszívódó szerek (Curzate, Galben, Ridomil, Sandofan, Mikai) gyógyítják. Különösen a késői fajták (mer- lot, cabernet) védelmére ügyeljünk, melyek a fürtfertőzésre érzékenyebbek. A tömött fürtű fajták közvetlenül fürtzáródás előtti állapotban vannak, a szürkerothadás (bótritisz) elleni védelmükről ne feledkezzünk meg (Ronilan, Sumilex, Rovral, Ortho-Phaltan *, Buvicid F *, Folpan », Mikai 75 WP *, Ridomil Combi *). A *-gal jelölt készítmények feltételes, a **-gal jelöltek nagyüzemi forgalmúak. Fűzi István TM-i Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Különleges zöldségnövényünk: A csillagtök (patisszon) A piacokon már kapható, a kertekben érik az igen ízletes csillagtök. Bár Amerikából származik, de Európában is elterjedt, főleg Franciaországban és Olaszországban. Nálunk is egyre több helyen fedezhető fel a kertekben, úgy látszik kezdjük mi is megkedvelni. A patisszon - magyar nevén csillagtök -, többnyire korong alakú, cakkos szélű tökféle. Étkezésre a termése használható, amelynek a súlya akár az egy kiogrammot is elérheti. A színe, amíg kicsi zöldessárga, később pedig csontszínű. A sárguló termések már rostosak és nem jó ízűek. Az apró, 3-7 centiméter átmérőjű termések főleg savanyításra, a nagyobbak rántva, pörköl tszerűen elkészítve vagy salátának nagyon finomak. A leszedett termés sokáig eláll. A beltartalmi értéke azonos a spárgatökével, a C vitamin tartalma viszont jóval nagyobb, vetekszik a paradicsoméval. Téli savanyúságnak az 5-6 centiméter átmérőjű tö- köcskéket szedjük le, ezeket nem kell hámozni. Az ennél nagyobbakat viszont igen, sőt ki is kell magozni. A patisszont igen változatosan készíthetjük el: körítésnek, egytálételnek, salátának, sőt édességnek is. Az íze nem jellegzetes, ezért jól fűszerezhető. A kalóriaértéke igen kicsi, így hát főleg a fogyókúrázóknak ajánlható. Aszály — Tavaly nyáron olyan meleg volt a környékünkön, hogy minden kiszáradt. — Az "■ semmi! Nálunk olyan meleg volt, hogy a tehenekből tejport fejtünk! Szénagyűjtés Alsónyék határában A legnehezebb mezei munka közben Tikkasztó hőségben nem hálás feladat kint a földeken dolgozni. Alsónyék határában két férfi, feltúrt ingujjban, és két nő, fejükön kendővel - így védekezve a tűző napsugarak ellen -, a kezükben vas villa. Néha meg-meghajolva dolgoznak — szénát gyűjtenek. Egy villa széna Hátuk mögött szépen kialakított boglyák sorolnak. Látszatra úgy tűnik, ez nem is olyan nehéz munka, de emellett még a meleggel is meg kell küzdeniük. Kis időre megállnak, kezükkel letörlik a homlokukról az izzadságcseppe- ket, s amikor már nem bírják tovább, pár percre a fa árnyékába húzódnak. Előkerülnek a kézikosárból a vízzel töltött üvegek, a hűs víz némi felfrissülést ad. A Nap már jó magasan jár, de itt a meleg is megszorul, s jóval melegebbnek is tűnik az idő. Kora reggeltől dolgoznak Molnár László és Tóth József, az asszonyaikkal. — Ez a meleg a szénának szánt fűnek nagyon kedvez - mondja Molnár László -, mert szép>en megszáradt. A mintegy három hektárról betakarított fűszéna kedvenc csemegéje lesz a birkáknak. — Közösen, négyen összefogtunk - kapcsolódik a beszélgetésbe Tóth József -, és 240 birkával foglalkozunk. A boglyát ki kell alakítani Miután megszűnt a szakcsoport, valamit kellett kezdeni. Az állatoknak meg gondoskodni kell a takarmányról. — Senki ne gondolja, hogy a falusi ember föladja, mert nincs téesz, vagy föloszlás alatt van - mondja Molnár László. - Ezt a területet is a bátaszéki téesztől béreljük. Keményen dolgozunk, teszszük a tőlünk telhetőt, s nem azon törjük magunkat, hogy mit hoz a jövő. Míg beszélgetünk, megpihennek a hűs árnyat adó fa alatt. De aztán folytatni kell a munkát, mert délig szeretnék befejezni a szénagyűjtést, hiszen van még egy darab, ami délutánra marad.-p.tA kukoricamolyról A csemege kukoricában feltűnő igazán a kártétele: címerhányás idején, szélcsendes, meleg, esti órákban repülnek a kukoricamolyok. Egy-egy kukoricamoly egy-két hétig folyamatosan rakja le a tojásait. A tojásokból kelnek ki a szürke színű hernyók. Kezdetben csak a levélen hámozgatnak, később fonalat eresztve a címerbe, a szárba rágnak. Nemcsak a szárat, de az érő szemeket is megrágja a fejlődő hernyó. A termés kényszerérett, sőt gyakran penészes is lesz. A leveleken rágott lyuksorozat és fűrészporszerű rágcsálék, ürülékcsomók árulják el jelenlétét. A védekezést ellene rendelet teszi kötelezővé. Megszakad a fejlődése, ha az előző évi szárat, csumát feletetjük, elégetjük. Ugyanis a szárban telel, majd a bábozódást követően innen kel ki a kukoricamoly. A tavalyról hanyagságból meghagyott és a rossz minőségű szántás tetején fennmaradt szármaradvány az idei fertőzés alapja. Ha emiatt vegyszerrel kell védekeznünk, akkor azt a még a felszínen hámozgató fiatal hernyók ellen 100 négyzetméterre számított 0,24 deciliter Anthio 33 EC-v vei végezzük el. Ez egyben a levéltetvek ellen is hatékony szer. M. V. p [p: L| • • 0 •« mit tenne? Nemrégiben azt hallottam, hogy valaki a háztájiban tartott sertéseket ecetes vízzel itatta. Állítólag az ecet sokkal többet ér mindenféle gyógyszernél, mert a savas vízben a betegségek megszűnnek, szétmarja a sav a bacilusokat is, meg a férgeket is. Arról nem is beszélve, hogy az ecet sokkal olcsóbb, mintha az ember kihívja az állatorvost. Mert egyszer pénzbe kerül az orvosi vizit, aztán meg a gyógyszer, ha injekciót kap az állat akkor még a tű is. Sőt, gyakran még be kell menni a faluból a patikába is. Ami a benzin miatt - különösen, hogy most ennyire felment az ára - újabb plusz kiadás. Azt szeretném kérdezni, hogy tényleg hatásos-e az ecetes víz, és ha igen, akkor mennyi legyen az ecet és a víz aránya. Előre is köszönettel: Kiss Istvánné Tolna
