Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-13 / 164. szám

6 KÉPÚJSÁG

KÁRPÓTLÁS — ADÓÜGYEK — FÖLDÜGYEK

1992. július 13.

Gyakorlati kérdések - gyakorlati válaszok

A szövetkezeti és az átalakulási törvény végrehajtásáról

Javában tart a szövetkezeti és az átalakulási törvény végrehajtása. A gyakorlat tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy e jogszabályokat is fenyegeti az eltérő értelmezés veszélye. Ezért csokorba gyűjtöttük azt a 21 fontosabb kérdést, amely a végrehajtás eddigi menetében sok helyütt ismétlődően felmerült, s arra kértük a földművelési tárca szakembereit, hogy adják meg rájuk a törvény betűje és szelleme szerinti helyes válaszokat.

— Meddig áll fenn a kiválni szándékozó tag tagsági viszonya?

— Az illető mindaddig tagja marad a szövetkezetnek, amíg van szövetkezeti üzletrésze. Kivétel ez alól, ha eltérően nyilatkozik, például bejelenti kilépési szándékát.

— Jogutód nélküli megszűnés esetében hogyan alakul a megmaradó szövetkezeti vagyon sorsa?

— A végelszámolás után megmaradó vagyont értékesítik és a bevételt - az üzletrész alapján - felosztják az üzletrészek tulajdonosai között. Olyan megoldás is lehetséges, hogy az üzletrésszel rendelkezők az egyes vagyontárgyakat üzletrészük, illetve - ha a közgyűlés a vagyon megosztásáról úgy dönt - készpénzfizetés ellenében megváltják. Az ÁFÉSZ jogutód nélküli megszűnése esetében dönteni kell a fel nem osztható vagyonnak az alapszabályban megjelölt szövetkezeti célra történő felhasználásáról.

— A kárpótlási törvény (1991. XXV.) értelmében az alkalmazottak mely körére képezhető a földalap?

— Az alkalmazotti minőségnek 1991. január 1-jén, valamint a földalap kijelölésének időpontjában egyaránt fenn kell állnia ahhoz, hogy a földalapképzés során figyelembe lehessen venni.

— Az állami gazdaság legalább 5 éves munkaviszonnyal rendelkező volt alkalmazottja jogosult ingyenes föld juttatásra?

— Nem jogosult.

— Ha a szövetkezet által megváltott föld később, a földcsere folytán az állami gazdasághoz került, a kárpótlási igény alapján kit kell földkijelölésre kötelezni?

— Ha a földcsere az 1987. évi I. törvény hatálybalépése előtt történt, a jelenlegi földhasználót kell földkijelölésre kötelezni.

— Megvásárolhatja-e a szövetkezet az átmeneti időszakban az üzletrészt?

— Nem, az átmenet idején az üzletrész pénzbeni megváltására a kiválással együttjáró vagyonmegosztási szabályokat kell alkalmazni. Megjegyzendő, hogy az OKISZ álláspontja más: szerinte a szövetkezet az átmeneti időben is megvásárolhatja az üzletrészt, hogv elősegítse a külső üzletAZ ATOMERŐMŰ SPORTEGYESÜLET

■ elnöksége közli, hogy az ATOMERŐMŰ S. E.

I SÖRÖZŐ 2. I

■ 7031 Paks, Pf.: 71. ■

I OTP 469-98042 843000304 I ■ FELIRATÚ BÉLYEGZŐJE ■ ELVESZETT.

HASZNÁLATA | 1992. július 8-tól ÉRVÉNYTELEN.

(9^4250)^

résztulajdonosok, ületve - átalakulás esetén - a társaságba belépni kívánók helyzetének rendezését.

— Miből elégíthetők ki a vagyonnevesítésből a szövetkezet által kirekesztett, de későbbi bírósági ítélettel jogosnak minősített követelések?

— A bíróság a jogsértő határozat végrehajtását felfüggesztheti, s így a sérelmet szenvedett tag igénye per- nyertesség esetén kielégíthető. A vagyonmegosztás során egyébként a tagok, illetve a kívülállók peresített követeléseit a szövetkezet tartozásaként kell nyilvántartásba venni és az egyes vagyontárgyakhoz kapcsolni. Pernyertesség esetén a tartozás-átvállalás szabályai szerint a leendő tulajdonos tartozik felelősséggel.

— Módosíthatja-e a szövetkezet vagyonát a kárpótlási jegye, amelyet a kárpótlási törvény alapján a szövetkezet által árverésen értékesített termőföld ellenértékeként szerzett?

— Igen, a névértéknek megfelelő összeggel, amely a kárpótlási törvény szerinti kamatot is tartalmazza.

— Az átmeneti időre tekintettel mikor kell az üzletrészek névértékét megállapítani, illetve módosítani?

— A névértéket első ízben a vagyonnevesítés előtt kell megállapítani, az 1991. december 31-i mérleg szerint. E névértéket azután módosítani kell:- a szervezet változással együttjáró vagyonértékelés eredményeként;- az évközi vagyonváltozta- tások eredményeként - az évközi zárómérlegnek megfelelően;- az árverés előtt, ha az értékelés és a licitálás között a vagyonleltár módosult;- a licitálási alkalmak után, ha a vételárak a kikiáltási ártól eltérnek.

— Kötelező-e a szövetkezeteknek üzletrészt megtestesítő értékpapírt kiállítani?

— Nem; ha azonban a jogosult kéri, a szövetkezet köteles névre szóló értékpapírt kiadni.

— Az átmeneti törvény alapján a tagok, alkalmazottak tulajdonába kerülő földet helyrajzi szám szerint kell-e bejegyezni az ingatlannyilván tartásba?

Legyen az Ön üzlete MÁS... Rendezze be BÉTA-MODUL 1 ÜZLETBERENDEZÉSSEL! Európai színvonal. Esztétikus megjelenés. Egyszerű szerelhetó'ség.

Ez biztos tipp:

KING’S LURKÓ Pécs, Rácvárosi út 29/1.

Tel.: 72/10-214.

Budapest, XX.

Marx Károly u. 44.

Tel.: 76/41-331.

— Nem; a tulajdonváltozást az új tulajdonosok részarány-tulajdonként kell feltüntetni a nyilvántartásban. A tagi, alkalmaztoti földalap kielégítésére szolgáló területet tehát helyrajzi szám szerint megjelölve kell különíteni, s az így elkülönített teljes területre kell a tagok, alkalmazottak aranykora szerinti tulajdonát a vagyonnevesítési közgyűlés határozata alapján az ingatlan nyilvántartásba bejegyezni.

— Ha a szövetkezet ingatlanát jelzálog terheli, az új tulajdonos ezzel terhelten vagy tehermentesen kapja azt meg?

— A tulajdonváltozás a jelzálogot nem érinti. A kárpótlási célra kijelölt földeket azonban a kárpótlásra jogosultnak tehermentesen kell kiadni.

— Ki lehet-e a szövetkezet vagyonából vezetni a termőföldhöz kapcsolt állami támogatást?

— Nemcsak lehet, kell is - az évközi mérlegkészítés időpontjában. A kárpótlási törvény értelmében ugyanis a kárpótlásra jogosult csak arra kötelezhető, hogy megtérítse a termőföld aranykorona értékben ki nem fejezett értéknövekedésének az állami támogatással csökkentett összegét.

— Szervezeti változások esetén milyen bejelentéseket kell tennie a jogelőd vagy a jogutód szövetkezeteknek?

— Szövetkezet megszűnése esetén a bejelentési kötelezettség az általános jogutód céget terheli. így például átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a jogutód kötelessége, hogy a cégbejegyezési kérelemmel egyidejűleg a jogelőd szövetkezet törlését is kérje.

— Megszűnéssel nem járó szervezeti változás (például kiválás) esetén az új szövetkezet, cég köteles a saját cégbejegyzését kérni. Az anyaszövetkezetnél ezzel kapcsolatban bekövetkezett változások - tevékenységi kör szűkülése, stb. - bejelentésére viszont az anyaszövetkezet köteles.

— Gazdasági társasággá történő átalakuláskor a közgyűlés határozatképességét illetően a szövetkezetét vagy a leendő gazdasági társaságot kell-e alapul venni?

— A szövetkezetét. A fórumnak azonosnak kell lennie az eredeti határozatot hozó fórummal, a korábbi döntés megerősítése csak így lehet jogszerű.

— Ha gazdasági társasággá alakult át a szövetkezet, mikor kell elszámolnia a társaságba be nem lépő szövetkezeti tag

üzletrész-tulaj donosok- kal?

— Az érintetteknek megegyezésre kell törekedniük. A

SZEKSZARDON a DÁLIA ABC-ben

(a Kórházzal szemben)

július 15-én

MINDEN ÁRU

10%-kal

OLCSÓBBAN

KAPHATÓ.

(60/13908) J

megállapodás szólhat úgy, hogy az anyagi igényeket azonnal vagy a gazdasági év végén, esetleg más időpontban elégítik ki. Ha azonban megegyezés nem jön létre, az anyagi igényeket azonnal ki kell elégíteni.

— A szövetkezet szétválása esetén a kívülálló üzletrész-tulajdonosok melyik szövetkezethez fognak tartozni? Üzletrészük a vagyonmegosztás arányában arányosan osztódik a szövetkezetek között vagy eldönthetik, hogy melyikhez kívánnak tartozni?

— A kívülálló üzletrész-tulajdonost nem illeti meg a választás joga, mivel nem rendelkezik szavazati joggal. A hovatartozásról a tagság a vagyonmegosztást tárgyaló közgyűlésen dönthet. Ha nem tudnak megállapodni, a kívülálló tulajdonosok üzletrésze arányosan osztódik a szétváló szövetkezetek között.

— Kiválás esetén az új szervezet megalakításáról szóló döntés áthúzódhat-e 1992 június 30-a utánra?

— Igen, mert a törvényben előírt határidő a kiválás elhatározásához, illetve bejelentéséhez kötődik.

— Van a kiválásra jogosultak számának felső határa? Mi a különbség a kiválás és a szétválás között?

— Nincs ilyen felső határ; akár a többség is kiválhat egy-egy szövetkezetből. A mezőgazdasági és ipari szövetkezetekben a kiválás lehet egyéni és csoportos; az általános fogyasztási szövetkezeteknél és lakásszövetkezeteknél viszont csak csoportos.

Szétválásnál a cél két vagy több szövetkezet megalapítása - a kiválásnak ez nem feltétele.

— Az ÁFÉSZ-eknél ki kezdeményezheti a kiválást?

— A település tagságának 10 százaléka vagy a helyi intéző bizottság. Ha a település tagasága a részközgyűlésen kétharmados szavazattöbbséggel a kiválás mellett dönt, akkor a településen lakó, kiválás ellen szavazó tagoknak is megszűnik az anyaszövetkezettel fennálló tagsági viszonya.

— Árveréssel történő vagyonmegosztásnál kötelező az árverési előleg letétbe helyezése?

— Nem, de az árverező üzletrészének névértékéből a kikiáltási ár 10 százalékának megfelelő összeg árverési előlegnek minősül. Erre a licitáló résztvevők figyelmét fel kell hívni, s ezt az árverésről készült jegyzőkönyvnek is tartalmaznia kell.

Ferenczy-Europress

Megválaszolatlan kérdések

Kell-e

jövedelemadót fizetni?

Hétszázötvenezer forintig jár a kedvezmény

Sok olvasónkat érinti az a kérdés, hogy abban az estben, ha kiveszi a szövetkezetből az üzletrészét, kell-e a megszer- zet érték után jövedelemadót fizetnie?

Különösen akkor érdekes probléma ez, ha történetesen nem pénzben kapja meg a járandóságát, üzlet vagy vagyonrészét, hanem természetben. Egyáltalán nem akarunk extrém példával élni, ezért nem azt kérdezzük, hogy fél traktor, három íróasztal, vagy egynegyed kombájn után kell-e jövdelemadót fizetni?

Bár ez utóbbiban semmi fura nincsen, hiszen négy ember már minden további nélkül hazaviheti az egész a gépet. A megyei Földművelési Hivatalban sem tudják, mit mondjanak az érdeklődőknek.

Az APEH megyei igazgatóságán azt a választ kaptuk, hogy az ügyfélszolgálati irodájukhoz is igen sokan fordultak ezzel a problémával, de nem tudják, milyen állásfoglalás van ezzel kapcsolatosan. A kérdést megküldték a központjuknak, de lapzártáig nem érkezett meg a válasz. Maguk is gondolkodtak azon, ha megkapják az állásfoglalást nemcsak körlevélben, de a sajtó útján is tájékoztatják az érintetteket.

Ekkor úgy gondoltuk, egyenesen a Pénzügyminisztériumhoz fordulunk kérdéseinkkel.

A másik témakör is sokakat érinthet. Ebben arról érdeklődnek olvasóink, hogy abban az esetben, ha valaki kiveszi üzletrészét, de nem kezd egyéni vállalkozásba, nem lép be vagyonával szövetkezetbe, vagy más módon gazdasági társaságba, hanem munkája mellett, a korábbi háztáji gazdálkodást folytatja, akkor jár-e neki 750 ezer forint árbevételig a mezőgazdasági adókedvezmény?

Ehhez kapcsolódik a másik „adós" kérdés, hogy üyénkor meg kell-e fizetni a megszerzett üzletrész után a húsz százalékos forrásadót?

A minisztérium illetékesét megtaláltuk, de az írásos válasz még nem érkezett meg.

A telefonbeszélgetés alapján most csak annyit, hogy a jövedelemadót meg kell fiz- tetni akkor, ha valaki ezt az értéket vállalkozásba viszi.

A második esetben a forrásadót szintén, de jár a kedvezmény.

Ha meglesz a Pénzügyminisztérium illetékesének indokolást is tartalmazó válasza, a témára lapunk hasábjain visszatérünk.

Tájékoztatás a kárpótlásról

(IV. Kárpótlási törvény)

mőföld szerzésére vonatkozó igényüket. A helyi önkormányzatoknak legkésőbb 1992 augusztus 31-ig földrendező bizottságot kell alakítani a kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásával kapcsolatos feladatok végrehajtásának elősegítésére.

E bizottságnak kell a gazdálkodó szervezetnek 1992. október 31-ig bejelenteni, ha a kárpótlási földalapba kijelölt földjét nem tudja, vagy nem kívánja mezőgazdasági műveléssel hasznosítani.

A szövetkezeti és átmeneti törvény időszerű rendelkezései.

A szövetkezetekben a szervezeti változások (kiválás, szétválás, egyesülés, beolvadás, gazdasági társasággá történő átalakulás, megszűnés) bejelentésének határideje 1992. július 15. Ha a szövetkezet közgyűlése április 30-án volt és nem korábban.

Ezt követően kell megtartani a vagyonmegosztási közgyűlést. Ámennyiben a vagyonmegosztási közgyűlésen nem születik döntés a vagyon megosztósáról, árverést kell tartani, feltéve, hogy a kivinni szándékozott vagyon meghaladja a szövetkezet összvagyonának 10 százalékát.

Az árverést a közgyűlés időpontját követő 60 napon belül kell kitűzni.

1./ A kárpótlásra jogosult kárpótlási jegyéért termőföldet szerezhet, ha ezt az igényét az alábbiakban foglalt határidőig bejelenti a föld fekvése szerinti önkormányzat polgármesteri hivatalában.

Tehát például, ha egy szekszárdi lakosú igénylőnek Szedresben volt földje, úgy a szedresi önkormányzathoz kell bejelentenie a föld szerzésére vonatkozó igényét. A bejelentést az Országos Kárrendezési Hivatal által kiadott formanyomtatványon kell megtenni.

A bejelentési határidő attól függ, hogy a jogosult melyik kárpótlási törvény szerint nyújtotta, illetve nyújtja be kárpótlási igényét:

a. / Ha az 1991. évi XXV. törvény /I. Kárpótlási törvény/ szerint, úgy 1992. augusztus 15-ig,

b. / Ha az 1992. évi XXIV. törvény /II. Kárpótlási törvény/ (ide tartoznak például a német kitelepítések során okozott sérelmek), akkor 1992. október 5-ig,

c. / Ha az 1992. évi XXII. törvény /III. Kárpótlási törvény/, tehát azok a személyek, illetve hozzátartozóik, akiket 1939. március 11. és 1989. október 23. között életüktől, vagy szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak, azok 1992. október 30-ig jelenthetik be térTermőföld - kárpótlási jegyért

A termőföld vásárlására felhasználható kárpótlási jegyről szóló törvény július 18-án lép életbe. A jogszabály a már meglévő három kárpótlási törvénnyel együtt érvényes. Ezek szerint a kárpótlásra jogosultak az igényüket, a rá vonatkozó kárpótlási törvényben meghatározott határidőig, ahhoz az önkormányzathoz kell benyújtaniuk, ahol a megszerezni kívánt földterület elhelyezkedik. Az illetékes hivatal az igényeket soron kívül, de legalább 60 napon belül elbírálja, abban az esetben, ha a jogosult

az őt megillető összes, vagy legalább 100 ezer forint értékű kárpótlási jegyéért termőföldet kíván vásárolni.

Elbírálás után a jegy banki letétben marad és a jogosult az árverésen letéti igazolásával vesz részt, amit csak termőföld vásárlására fordíthat. Ha ezt felhasználta, az őt megillető fennmaradó összegért kárpótlási jegyet kaphat. Ha meggondolja magát, és mégsem kíván földet vásárolni, a letéti igazolás ellenében, 1993. augusztus 15. után felveheti kárpótlási jegyét.