Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-10 / 136. szám

1992. június 10. VÁLLALKOZÁS - PIAC 8ÉPÚJSÁG 5 A TOLNA MEGYEI Kereskedelmi és _____Ipar-_____ K AMARA HÍREI A.T.A. igazolvány Azok a vállalatok, vállal­kozók és magánszemélyek, akik kiállításra, munkavég­zéshez vagy egyéb célra úgy szállítottak munkaeszközö­ket, gépeket, kiállítási tár­gyakat stb. külföldre, hogy azokat bizonyos idő eltelté­vel haza is kívánták hozni, tapasztalhatták, hogy ennek lebonyolításához a VÁM 91 vámokmány nem a legmeg­felelőbb. Felhívjuk az érde­keltek figyelmét, hogy sok országban az úgynevezett A.T.A. Camet előjegyzési vámokmányul szolgál. Elő­nye, hogy az előjegyzési vámkezelések alkalmával nem kell vámbiztosítékot (kauciót) letenni, sőt a vám összegét sem állapítják meg. Ezzel a nemzetközi forga­lomban használatos igazol­vánnyal a vámkezelés is lé­nyegesen rövidebb ideig tart, mint egyébként és az ideig­lenes vámmentes bevitel, ki­vitel és tranzit biztosított. Magyar ajánlatok külföldre A Dél-dunántúli Gazda­sági Kamara összeállítja az "Ideas for Joint Ventures" angol nyelvű kiadványát a térség cégeinek ajánlataiból. A kiadványt, csakúgy mint a tagkatalógust, az igen élénk nemzetközi kapcsolatainkon keresztül terítjük elsősorban Európában, de a világ szá­mos más pontján is. Környezetünkért A Nemzetközi Kereske­delmi Kamara vállalati kép­viselők részvételével mun­kabizottságot szervezett a fenntartható fejlődés vállalati alapokmányának megalko­tására, hogy ezzel is segítse világszerte a vállalkozókat környezetvédelmi tevékeny­ségük javításában. Ez az ok­mány 16 környezetvédelmi alapelvet tartalmaz, amelyek alapvetően fontosak a gaz­dálkodók számára ahhoz, hogy a fejlődés fenntartható legyen. A fenntartható fejlő­dés azt jelenti, hogy oly mó­don kell a jelen szükségleteit kielégíteni, hogy az ne veszé­lyeztesse a jövendő nemze­dékeket saját igényeik kielé­gítésében. Á Nemzetközi Ke­reskedelmi Kamara felhívja a vállalatokat, hogy alkalmaz­zák az okmány alapelveit - ezek irodánkban megtekint­hetők - és adjanak nyilváno­san is hangot annak, hogy támogatják azokat. Közgazdász Vándorgyűlés A Magyar Közgazdasági Társaság minden évben megrendezi nagyszabású rendezvényét, a Közgazdász Vándorgyűlést. A vándor- gyűlés a szakma legnagyobb összejövetele, amelyen év- ről-évre közel 1000 vezető beosztású közgazdász vesz részt. A program célja, hogy áttekintést nyújtson napjaink gazdasági helyzetéről, emel­lett remek alkalom üzleti kapcsolatok építésére. Az ez évben éppen harmincadszor megrendezésre kerülő ván­dorgyűlést Pécsett tartják, jú­lius 8-10-én. Mottója: Mire képes gazdaságunk? (A gaz­dasági fordulat realitásai). A konferencia részletes prog­ramja irodánkban megte­kinthető. Sokba kerül a környezetvédelem Ma már minden autósnak „ketyeg az órája" a környe­zetvédelmi felülvizsgálat ügyében, hiszen egy éven be­lül valamennyi kocsira sor ke­rül, a műszaki vizsga lejártá­nak hónapjában. Az is köztu­dott, hogy egy-egy települé­sen több cég, vállalat, vállal­kozás is kaphat - és kapott is - engedélyt ennek a vizsgálat­nak az elvégzésére. Ellátogat­tunk az egyik olyan vállalko­zóhoz, aki már berendezke­Füstgázmérés a Takács-műhelyben dett a környezetvédelmi fe­lülvizsgálatra. Takács József autószerelő mestert nem kell bemutatni a szekszárdi autó­soknak, hiszen évtizedek óta dolgozik a városban. — Miért érdemes beszállni ebbe az üzletbe? — Hát... nem azért a há­romszáz forintért, ami a vizs­gálatért jár. Inkább azért, mert ez egyben egyéb munkát is ad, hiszen az elöregedett magyar járműparkban kevés az olyan kocsi, amelynél ne kellene a vizsgálaton kívül beállítást, javítást is végezni. Olyan rossz az autók általános álla­pota, annyi az erősen füstölő, környezetszennyező közöt­tük, hogy szerintem ezt a köte­lező vizsgálatot már jóval ko­rábban be kellett volna ve­zetni. — Mi kell ahhoz, hogy egy autószerelő ilyen vizsgálatot vé­gezhessen? — Először is sok pénz kell hozzá, hiszen ahhoz, hogy egy műhely a szigorú követelmé­nyeknek megfeleljen, komoly beruházásra van szükség. Kell egy rakás új műszer, ame­lyekkel a szennyezőanyag-ki- bocsájtás és a gyárilag előírt beállítási értékek mérése-elle- nőrzése elvégezhető. Nem kis összegbe kerülnek még emel­lett azok a katalógusok sem, amelyekben a különböző gép­kocsitípusok előírt beállítási értékei megtalálhatóak. Sze­rintem az lett volna a helyes, ha az állam - ha már kötele­zővé tette a környezetvédelmi felülvizsgálatot - egyben segí­tette volna valamilyen módon a vállalkozókat, hogy ked­vezményesen hozzájussanak az ehhez szükséges korszerű műszerparkhoz. Persze amellett, hogy elvé­gezzük a vizsgálatot, rendel­keznünk kell azokkal az esz­közökkel, szaktudással is, amely - amennyiben a vizsgá­lat eredménye nem megfelelő - a pontos beállításhoz, eset­leges javításhoz szükséges, hi­szen így teljes a szolgáltatás. Sajnos az eddigi tapasztalatok alapján azt is el kell mondani: sok autó olyan rossz állapot­ban van, hogy teljes generált kellene végezni ahhoz, hogy megfeleljen a környezetvé­delmi normáknak. Egy nyu­gati kocsinál ez komoly ösz- szegekre rúghat. Sok kispénzű embernek pedig, akik olcsón vettek, vagy hoztak öreg nyu­gati autót, nem biztos, hogy lesz erre pénze ... ,- áa ­A falusi bankoké a jövő? Befektetőknek Mit tegyünk megtak A különféle értékpapírok ma már olyan választékot je­lentenek, hogy a befektetők különféle csoportjai - így a kisbefektetők is - megfelelő megtakarítás-elhelyezési al­kalmakra találnak. így mind szélesebb körűvé, mind érde­kesebbé válik az értékpapírok világa, érdemes tehát megis­merkedni fogalmaival, intéz­ményeivel és folyamataival. Az értékpapír-kibocsátás, az adás-vétel és az ezzel kapcso­latos intézményrendszer foga­lomkörével foglalkozó jog­szabályokból, enciklopédiák­ból, tankönyvekből és lexiko­nokból szemezgetünk. Az első kérdés, amire vála­szolni kell: hogyan lesz a megta­karításból befektetés? A fogyasztásra el nem köl­tött pénzbevételt ma már álta­lában nem a matracban, a si- fonérban vagy a harisnyában tartjuk, hanem befektetjük. De álljunk meg itt egy szóra: mi­ért beszélünk pénzbevételről? Pénzről és bevételről? Mert vegyünk például a borterme­lőt, aki a megtakarítását akár borban is tarthatja, hiszen por­tékája akár évekig is eláll, sőt, idővel a jobb fajtáknak még a minősége, az értéke, az ára is növekszik. Bár a tárolás nem hoz jövedelmet, sőt, költség­gel jár, mégis megéri. Más terménynél az adott árral való elégedetlenség, a jövőbeli ma­gasabb ár feltételezése indo­kolja a természetbeni kincs­képzést. Ha a várható áremel­kedés - a tárolási költségek és veszteségek levonása után - nagyobb, mint az ez idő alatt elérhető kamatjövedelem, ak­kor a jövedelemszerzésnek ez a módja is ésszerű. Az infláció elleni védekezés egyik esz­köze tehát a pénz dologi érté­kekbe való menekítése, amit nemcsak a termelő tehet meg. A pénzzel, tőkével rendelke­zők is befektethetnek termé­kekbe vagy azokra szóló ér­tékpapírokba. Ez már a tőzsde világa. Miért beszélünk bevételről, mint a megtakarítások forrá­sáról, s miért nem csak jövede­lemről, amit már megtisztítot­tunk a megszerzésére fordított költségektől? Azért, mert vannak olyan tételek - pél­dául a traktor értékcsökkenési leírása - amelyet költségként elszámolunk ugyan, de a trak­tor felújításának vagy kicseré­arított pénzünkkel? lésének időpontjáig az amor­tizáció is befektethető tőke. Ugyanez igaz a bevétel kü­lönböző adóelemeire is, ame­lyek hosszabb-rövidebb ideig az adóalanynál csapódnak le, s amíg ezeket a forintokat be nem fizetik az adóhivatal számlájára, addig tőkeként forgathatók. Az a pénzmegtakarítás, amely hosszabb-rövidebb ideig a pénztulajdonos ren­delkezésére áll, sokféle for­mában bocsátható azoknak a rendelkezésére, akiknek - ugyancsak hosszabb-rövidebb időre - pénzre volna szüksé­gük. Mind a megtakarítók, mind a pénz- illetve tőkefel­vevők igen sokféle befektetési, illetve tőke- vagy hitelszerzési forma és mód között válogat­hatnak. A befektető döntésében meghatározó szerepet játsza­nak az olyan tényezők, mint a kockázat, a biztonság, illetve az elérhető, várható hozam. A ho­zam a befektető ténylegesen befizetett megtakarításának minden egységére - mondjuk minden 100 forintjára - jutó jövedelem. Ez azoknak a be­fektetéseknek az esetében kü­lönbözik a kamatszázaléktól, amikor az értékpapír árfo­lyama - napi ára - a tőzsdén felfelé, esetleg lefelé eltér attól a névértéktől, amelyek száza­lékában a jövedelem (a kamat, garantált osztalék) az érték­papíron fel van tüntetve. Ha tehát valaki egy 100 forint névértékű, 10 százalékos kamatozású kötvényt 50 forin­tért vásárolt meg, akkor a számára a kötvény hozama 20 százalékos nyereséget termelt. Ugyanígy hozamról beszé­lünk a közönséges részvények osztalékának esetében is. A nagyobb kockázathoz általá­ban a magasabb hozam remé­nye párosul, míg az alacso­nyabbhoz a szerényebb nye­reség. A válogatásnál nagyobb szerepet játszik a lekötési idő is. Hosszabb lejáratú lekötést a pénztulajdonos csak maga­sabb hozam reményében vál­lal, a magasabb kamatot a pénz felvevője csak a hosz- szabb működés reményében ígérheti - annak tudatában, hogy a felvett tőke lejáratáig nem kell újabb forrásról gon­doskodnia. Bácskai Tamás (FEB) Falusi turizmus „A falusi turizmus kié­pítése Közép- és Kelet-Eu- rópában a nemzeti ha­gyományok és a nyu­gat-európai tapasztalatok alapján" - ezzel a szokat­lanul hosszú címmel ren­dezett a múlt hónapban konferenciát tíz európai ország és Kanada részvéte­lével a Magyar Falusi-Ta­nyai Vendégfogadók Szö­vetsége Mezőtúron. A kon­ferencián megfogalmazott határozatban a résztvevők leszögezték: a falusi és ta­nyai turizmus nagymér­tékben hozzájárulhat a he­lyi gazdaság megerősödé­séhez, a falusi élet stabili­zációjához, a népek közötti kulturális cserekapcsola­tokhoz, a falusiak saját kul­túrájának felismeréséhez és az európai falusi örök­ség ápolásához is. Bank of Nyúl Ez a nagybetűs angol nyelvű felirat díszíti az egyik takaros kis épületet Győr színházterén. A Nyúl és Vi­déke Takarékszövetkezet fiók­járól van szó, amelynek szék­helye a nyúíi Kossuth Lajos utcában van, s amelynek 1990. végén 16 ezer forint alapítói vagyona és 18 ezer forint fel­halmozott és tartalékvagyona volt. Mérleg-főösszege (azaz az említett saját vagyon és a reá bízott idegen vagyon együttes összege) 686 705 fo­rintot tett ki. Centralizáltan működni hajlamos orszá­gunkban remeknek tartom ezt a kezdeményezést, a helyi tőke formálódását, és expan­zióját olyan városi közpon­tokban, ahol nagy a megcsa; polható forgalom. Örömmel értesültem dr. Tóth Tamástól, az Országos Takarékszövet­kezeti Szövetség titkárától ar­ról, hogy a Szőreg és Vidéke Takarékszövetkezet is létesí­tett már hasonló érdekeltséget Szegeden. Annál is örvendetesebb ez a fejlődés, mert a magyar bank-hagyományokat kevés olyan falusi vagy kisvárosi ta­karék-intézet jellemezte, amely meg tudta őrizni önál­lóságát. A legtöbb nemhogy terjeszkedni tudott volna, de még a nevét, formális önálló­ságát is alig tudta megtartani, s így budapesti nagybankok fiókjává vagy függvényévé váltak. Az óriásbankoknak megvan a maguk szerepe a nagyipari, infrastrukturális beruházási tőkék előteremtésében. Most, az európai térség gazdasági összeolvadásának történelmi pillanataiban éppen a nagy­bankok fognak össze, hogy megfeleljenek az óriási piac követelményeinek. Ebben a térségben viszont megnő az államokon belüli régiók jelentősége, s ezzel az ott működő családi-, közép- és kisvállalatoké is. Velük együtt növekszik az ottani civiltársa­dalommal és az önkormány­zattal szoros kapcsolatban lévő, az egyes céget, családot és embert, azok hitelképessé­gét ismerő helyi érdekű pénz­intézetek, hitelszövetkezetek szerepe. Ausztriában, Svájc­ban, Németországban ezek lényegében szövetkezeti és önkormányzati takarék- és hi­telintézetek, amelyek empáti­ával, hozzáértéssel kezelik a helyi gazdaságot. Bekapcso­lódnak az értékesítés, a be­szerzés és a fogyasztás folya­mataiba is, nemcsak a szoro­san vett pénzügyietekbe. Sok öntevékeny állampol­gár lát el ezekben az intézmé­nyekben - tiszteletdíj nélkül, de megtiszteltetésként^- - ellenőrző és irányítási fel­adatokat a közérdeket érvé­nyesítve, ahogy annak idején boldogult dédapám is Dom- bóvárott, ahol lószerszámmal, bőrrel kereskedett. A helyi pénzügyi élet egyben a pénz- gazdálkodás iskolája is, ame­lyen keresztül tudatosabban lehet részt venni az önkor­mányzati háztartás ügyeinek alakításában. Jó, hogy nem voltak nyúl- szívűek a nyúliak, s mindjárt a nemzetközi pénzpiacok színét kölcsönözték Győr e szép te­rének. Egyáltalán nem kizárt, hogy fejlődésük során maga­sabb osztályba, mondjuk egy londoni, vagy frankfurti piac­térre is kiléphetnek. Bácskai Tamás Ferenczy-Europres s Sorozatunk egyik igen fontos témája a franchaise (ejtsd: frencsájz) valójában egy rendkívül sikeres marketing-mód­szer, amely mostanában kezd hazánk­ban is tért hódítani. Segítségével új vál­lalkozók serege remélhet biztos üzleti sikert, garantált meg­élhetést. A módszer „titkairól" folytatjuk a beszélgetést Haraszti Mihállyal, a Magyar Franchise Szövetség alelnökével. — Hogyan védi meg az új vállalkozót a fran­chise rendszer gazdája a hasonló cégek versenyé­ben? — A franchise sa­játja a területi véde­lem, ami azt jelenti, hogy meghatározott körzetben a rendszer­tulajdonos nem léte­síthet másik egységet. Ez természetesen nem zárja ki a konku­renciát. De hadd tegyem hozzá: ellen­tétben a hazai hiedelmekkel, nyugaton úgy gondolkodnak, minél többen van­nak ugyanabból a szakmából egy-egy utcában, az az ületmenetnek csak jó. Tegyük fel, hogy valahol megnyílik egy kínai étterem. Oda az emberek azért mennek, mert kínai ételt akarnak enni. Ám ha megnyílik mellette egy olasz, ar­rébb egy francia, egy magyaros és így tovább, akkor az emberek azért men­nek abba az utcába, mert enni akarnak. A konkurens egységek megteremtik egymás piacát is - a sajátjuk mellett. — Hogyan választja ki a franchise tu­lajdonosa a megfelelő vállalkozókat? — Amerikában például gyakran al­Pénz-tárca (XX.) Franchise, avagy a biztonságos vállalkozás (4.) A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bő­rünkben. Hátakkor meg ... ?! kalmazzák a fordított eladás elméletét. Ez azt jelenti, hogy a jelentkezőket aka­dályok leküzdésére kényszerítik. Pél­dául ha valaki ír egy levelet és bejelent­kezik a láncba, addig nem is válaszol­nak neki, amíg kétszer meg nem sürgeti a választ. Ezután kap egy kiló kérdőí­vet, amelyben a magánéletének a legin­timebb részleteire is rákérdeznek. Ha ezt nem hajlandó a jelölt kitölteni, már ki is rúgták. Azután - ha ezt az akadályt is jól vette -, elhívják az ország másik végébe tárgyalni. A saját költségére. így bizonyíttatják be vele, hogy ő minden áron a kiválasztott rendszerhez akar tartozni. Magyarországon persze a piac még nem telített, a kínálati pozíciók nem alakultak ki. Mindössze 4-5 rend­szer van, amelyik je­lenleg franchise átve­vőket keres. — Befejezésül a visz- szaélési lehetőségekre lennék kíváncsi. Mi van akkor, ha kitanultam már minden fogást a franchise rendszerben, majd ki akarok lépni on­nan, mert nem kívánom fizetni a költségeket? — Ezt a konkuren­cia tilalmának szabá­lyai akadályozhatják meg. Jóllehet garancia nincs a visszaélések elkerülésére, a jogi eszközök alkalmazá­sakor azonban már nagy baj van. A rendszer egészének sikere nyújt igazi garanciát a visszaélések kivédésére. És még valami: ahogyan a sikert piaci esz­közökkel garantálja a rendszer tulajdo­nosa, ugyanúgy a büntetésre is inkább piaci eszközöket fog alkalmazni, mint a jog fegyverét. És a rendszer ettől válik szerves egésszé. . Mert László Ferencenczy Europress

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents