Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-25 / 149. szám

6 KÉPÚJSÁG SPORT 1992. június 25. Díjkiosztó ligaülés a kézilabda szövetségben Bajnoki cím és kiesés, menny és pokol. Avagy: fény és árnyék. Valami hasonlóan ellentétes tónusú kép rajzoló­dott ki a krónikásban a Tolna Megyei Kézilabda Szövetség évadzáró ligaértekezletén. A meghívó a Szakszervezetek Házába invitálta az érdekelte­ket: csapatvezetőket, edzőket, a szövetség elnökségi tagjait, s a megyebajnokság három korosztályának legeredmé­nyesebb játékosait. Zárszá­madásra, ahol megvonták az 1991-92. évi bajnokság tapasz­talatait, elemezték a sportág megyei helyzetét, tájékoztatás hangzott el az új évadban várható változásokról, s ün­nepélyes keretek között osz­tották ki a díjakat. A rendez­vény rangját emelendő, ötezer forintért béreltek erre az alka­lomra egy tágas tanácstermet. Aztán, sajnos, kiderült: a meghívottak egy része „nem díjazta" sem a körültekintő előkészületeket, sem magát a tanácskozást. Legalább is erre utalt távolmaradásuk. A szö­vetségben évente mindössze kétszer igyekeznek találkozni, eszmét cserélni a klubokkal: a bajnokság nyitánya előtt, il­letve a pontvadászat befeje­zése után. Minden más esedékes ügy­intézés, az évközi munkakap­csolat jobbára csak a körleve­lekre és a telefonokra korláto­zódik. Minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak be­lőle. Most hiábavalónak bizo­nyult a körültekintő szerve­zés, a szövetség megtakarít­hatta volna a terembérleti költséget, hiszen a résztvevők elfértek volna a sportigazga­tóság IV. emeleti szűkös szö­vetségi szobájában is. Hogy a távolmaradók már mind nya­ralnának? Az elnökség több tagja meg az elnök is? No, meg azok, akiknek a csapata érmet nyert, játékosaik pedig éves teljesítményükkel külön- díjat? Igen, különdíjat, hiszen a sportágat szerető szponzo­rok - mint a tolnai Takács Jó­zsefné - jóvoltából (is) 21 ezer forinttal jutalmazták a „gól­gyárosokat". Történt mindez június utolsó hetében. Rövidddel az­után, hogy a sportág megyei történetében a legsikeresebb bajnoki esztendőt zártuk. Ak­kor, amikor a Nemzeti Baj­nokságban öt csapatunk sze­repelt, s közülük a Dunaföld- vár, a Húsipari SE-Szigma és a Simontomyai BTC érmes he­lyezéssel minősítette éves produkcióját. Mindezt a spor­tot sem kímélő nehéz gazda­sági körülmények közepette. Amikor a szegény rokon sze­repének átvállalása igencsak megsuhíntotta a kézilabdázás hátországát képező alacso­A Tengelici TSZ SE felnőtt női bajnokcsapata Csáki Erzsébet vette át a tengelici csapat aranyérmeit nyabb osztályú bajnokságo­kat. Pedig ismert, ha az után­pótlásnevelés alapjai beszű­külnek, akkor előbb-utóbb meginog a piramis. Többek között erről is szólt értékelésében Kerekes Antal, a megyei szövetség titkára. Megköszönve a csapatveze­tőknek, hogy az anyagiak szo­rítása ellenére a megyebajnok­ság minden mérkőzése a pá­lyán dőlt el, hogy megterem­tették a pontvadászat zavarta­lan lebonyolítását. Jónak ítélte a fegyelmi helyzetet, hiszen egyetlen kiállítás, vagy óvás sem adott munkát a fegyelmi bizottságnak. A játékvezetők zöme NB-s minősítésű, az NB II. Délnyugati csoportját irá­nyító Baranya, illetve Somogy megyei szövetségek gyakorta foglalkoztatták őket. Hiba lenne - erősítették meg a hoz­zászólók - ha az NB-s küldé­sek szaporasága bíróhiány­ként ütne vissza a megyebaj­nokság mérkőzésein. Kerekes Antal elemezte a szövetség kapcsolatait, azok összességét korrektnek minősítette. Eddig is, ezután is fő feladatának te­kinti a testület, hogy a diák­sport rendezvényeit maximá­lisan segítse. (fekete) Fotó: Bencze István A Tolnatej SE felnőtt férfi bajnokcsapata Hatan a legeredményesebb gólszerzők közül Gólgyártók A v ligaülésen jutalmat kapott legeredményesebb gólszerzők: Felnőtt bajnokság, nők: 91 gólos: Schmidtné Pintér Valéria (Kocsola). 81: Ta­más Judit (Dalmand). 76: Koleszár Mária (Dal­mand). Férfiak: 97 gólos: Krasznai László (Ireg- szemcse). 85: Acsádi Sán­dor (Fadd). 86: Kispál Jó­zsef (Tolnatej SE). Ifjúságiak, nők: 104: Molnár Brigitta (Simon- tornya). 89: Kovács Kata­lin (Dalmand). 87: Sasvári Andrea (Dombóvár Apác­zai Szakközépiskola). Fér­fiak: 93: Holczer Krisztián (Dombóvár Apáczai). 80: Adler Kornél (Paks ESZI). 65: Páti Zoltán (Dombóvár 516-os DSK). Serdülő lányok: 76 gó­los: Stier Mónika (Ko­csola). 49: Pálfi Petra (Hú­sipari SE-Szigma). 37: Gruber Anita (Tamási). Ma délután: Decsi éremosztó Ma délután 18 órakor a faluházban rendezik meg Decsen azt a sportegyesü­leti taggyűlést, amelyen értékelik a Decsi Községi Sportkör labdarúgó szak­osztályának 1991-92. évi tevékenységét, és átadják a felnőtt csapat játékosai­nak a megyebajnokságban nagyszerű teljesítménnyel kiharcolt bronzérmet. Reynolds eddig a leggyorsabb Sok-sok jogi huzavona és háromnapi halasztás után végre pályára léphettek a New Orleans-ben zajló ameri­kai atlétikai válogatón a férfi 400-asok is. A résztvevők nyugodt érzésekkel állhatták rajthoz, hiszen kedden este az IAAF részéről Primo Nebiolo elnök és a testület tanácsa úgy döntött, hogy nem tiltja eé azokat a futókat, akik össze­mérik tudásukat az eltiltás alatt álló, ám a bíróságtól rajt- engedélyt kapott Butch Rey- nolds-zal. A táv világcsúcstartója (43.29 mp) az előfutamok so­rán mindkétszer a leggyor­sabb volt, így természetesen nyerte futamát. Jó formáját mutatja, hogy ugyanazon a napon kétszer teljesítette az egy kört 45 mp-en belül, 44.58, illetve 44.68 mp-es idővel. Előbbi egyébként a világ idei ötödik legjobb eredményének számít. Az igazát jogi úton kereső atléta „Doppingmentes test" feliratú mezben lépett pá­lyára, amit a közönség udva­rias tapssal fogadott a rajt előtt. Többen pályáznak a pályára A harci sportelnök mindennapos harcai IX. labdarúgó Európa-bajnokság Vb Göteborgban Harcon azt rebesgetik, hogy a helyi sportegyesület labdarúgó-pályáján a játék­vezetők öltözőjét bérbeadták vendéglátóipari célokra. A sport arculcsapását emlege­tik, hisz az önkormányzat az egyesület tiltakozása ellenére döntött így. — A Sport büfét üzemel­tető Bogáncs Jánosné a büfét bérbeadta Balogh Béláné kis­kereskedőnek - hallottuk Horváth János polgármestert. - Az önkormányzat és Balogh Béláné a bírói öltöző raktáro­zás céljára történő hasznosítá­sára havi 500 forint bérleti díj ellenében kötött szerződést. A sportpálya önkormányzati tu­lajdon, csak a használati jogot átadtuk a klubnak. Ám a bér­ied díj mindenképpen az egyesület kasszájába vándo­rol, hisz az összeget átutaljuk a sportkörnek. Egyébként Farkas György egyesületi el­nök nehezményezi, ha bárki is betekintést nyer az egyesület pénzügyeibe. Az évek során sportügyekben hozzászokott a teljhatalomhoz, a háromtagú elnökség teljesen formálisnak tekinthető. Ezért az idei pénz­beli támogatás helyett inkább 30 ezer forint értékű felszere­lést vásároltunk a sportkör­nek. A cégek, magánszemé­lyek már nem szívesen áldoz­nak a harci sportra, hisz a sportkör pénzügyi-számviteli rendszerének hiányosságai miatt ellenőrizni sem tudják a támogatás felhasználását. Gyakorlatilag a sportköri el­nök végzi a pénztárosi teen­dőket is, csak ő tudná meg­mondani, hogy mit mire költ. Bár Farkas György sportszere- tetét senki nem vonhatja két­ségbe — fűzi hozzá a polgár- mester. A Harc Községi Sportegye­sület elnöke, Farkas György így vélekedik: — Mikor a Sport büfé veze­tője a bírói öltözőt kiadta a Ba­logh Bélánénak, abban is megegyeztünk, hogy sport- rendezvények idejére az öltö­zőt ki kell üríteni. A mi hallga­tólagos megállapodásunkat tehát az önkormányzat szer­ződésben is rögzítette. De kérdem én, hogy a hivatal mi­lyen jogon lép fel bérbeadó­ként, mikor a sportpálya az egyesület tulajdona. Az 1945-ben épített régi pályát ki­sajátították, de kárpótlásként megkaptuk a főút mellett léte­sült új sporttelep tulajdonjo­gát. A sportkör tagjaival '65-ben építettük az öltözőt társadalmi munkában. Mivel korábban tsz-sportkör vol­tunk, a terület tsz-tulajdonnak minősült. Sajnos, arról nem tudtam, hogy a szövetkezet két éve átadta a pálya tulaj­donjogát az önkormányzat­nak, pedig a klub részére kel­lett volna felajánlani. Ha min­den kötél szakad, bírósághoz fordulunk. A köztársasági megbízotti hivatal is nekünk adott igazat. Az önkormány­zat által vásárolt 30 ezer forin­tos szerelés pedig felesleges pénzkidobás, hisz négy-öt garnitúra szerelésünk van, he­lyette inkább cipő kellene. Mindez elkerülhető lett volna, ha Horváth János megbeszéli velem a dolgokat. De a busz­sofőrből lett polgármester nem tekint partnernek, szóba sem áll velem, a sporttelepet pedig nagy ívben elkerüli. Egyébként ha egyszer idefá­radna, láthatná, hogy a pénz­tárban minden fillér doku­mentálva van. Még egy meg­jegyzés: az év elején saját zsebből 38 ezer forintot „köl­csönöztem a klubnak" átme­neti kiadásokra... Farkas Györgynek azt ve­tik a szemére, amiért inkább köszönet járna neki: a köz­ségi sportélet minden terhe az ő vállán nyugszik. Nyil­vánvaló, hogy le kellene ülni megbeszélni a vitás kérdése­ket. A párbeszédnek pusztán annyi az akadálya, hogy a polgármesterrel nincsenek beszélőviszonyban. A har­ciak ezt azzal magyarázzák, hogy valamikor választási el­lenfelek voltak. Félő azonban, hogy kettő­jük elmérgesedett, hragszom rád viszonya miatt Harcon a sport húzza a rövidebbet.- km ­Magyar meglepetések Badajozban Az első két fordulóban a magyar csapat okozta a leg­nagyobb meglepetést Bada­jozban, a férfi olimpiai kosár­labda selejtező D csoportjá­ban. Először a FÁK néven résztvevő orosz csapat elleni kritikán aluli 30 perces játéká­val, s a 60 pontnál is nagyobb különbségű vereségével, ked­den este pedig a továbbjutásra is esélyes hollandokkal szem­ben aratott kilencpontos (83:74) győzelmével. A válogatott pontjait Dávid (20), Halm (18), Farkas (16), Mihály (8), Bencze (7), Kara- gics, Orosz (4-4), Czigler és Bodrogi (3-3) szerezte, a hol­landoktól Te Velde (22), van Dinter (15), van Poelgeest (12), Schilp (8), Lieverts (7), Bottse (6), Áckermans és Rootselaar (2-2), talált a kosárba. Patonay Imre szövétségi kapitány vé­leménye szerint ezúttal Dávid, Halm, Farkas, Mihály és Bencze játszott a legjobban, Czigler ezúttal fáradtnak tűnt. A FÁK-Észtország találko­zón mindkét oldalon az egy­kori szovjet válogatott kiváló­ságai vonultak fel, de az ész­teknek kevesebb jutott a régi „nagycsapatból", így nem le­hetett kétséges a moszkvaiak győzelme. Ä litvánok a szo­kott taktika szerint nagyará­nyú vezetés után lazítottak a britekkel szemben, így nem arattak túlzottan fölényes győzelmet. A többi csoport küzdelmei során a horvátok az első napi kisiklás ütán a románok ellen javítottak, a bolgárok pedig nyertek a törökök ellen. Bár az Európa-bajnoki döntő pénteken ér véget, hi­szen akkor rendezik meg az aranyérmes csatát Németor­szág és Dánia között, kedden este Göteborgban jóval távo­labbi esemény volt a téma. Bemutatkozott az 1994. évi vi­lágbajnokság házigazdája, az Egyesült Államok. Ä sajtótájékoztatón - ame­lyen részt vett Guido Tognoni, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) szóvivője is - Alan Rothenberg, az ameri­kai labdarúgó szövetség, egy­ben a vb szervezőbizottságá­nak elnöke nyilatkozott terve­ikről. — Az 52 mérkőzésre há­rom és fél millió belépőt sze­retnénk eladni. Abból indu­lunk ki, hogy minden össze­csapásnak telt ház előtt kell zajlania - mondta, s szólt arról is, hogy a vb utáni lendületet, amikor a labdarúgás áll az ér­deklődés középpontjában, szeretnék „hazai területen" is hasznosítani: 1995-től egy új liga beindítását tervezik. Guido Tognoni bejelentette: a FIFA július 1-jén dönt arról, hogy a jugoszláv válogatott az ENSZ BT-szankciók ellenére részt vehet-e a vb-selejtező­kön. Gólok, nézők Már eddig is többféle sta­tisztika készült az Eb-döntő történéseiről, a dpa német hí­rügynökség például a követ­kező kimutatást bocsátotta közre: A csatárok „gólínségben" szenvednek az elején, a 12 csoportmérkőzésen mindösz­sze 21-szer találtak a hálóba, s ez csupán 1.75-ös átlagot je­lent. A kevés gól azt jelzi, nem a támadásra összpontosítottak az együttesek, hanem a kö­vetkező jelszót követték: „Csak ne veszítsünk!" A „leg­terméketlenebb" az angol vá­logatott volt, amely a három találkozón egyetlen (!) gólt szerzett (0-0 Dánia és Fran­ciaország ellen, 1-2 a svédek­kel). A társtalan találatnak a „jutalma" nem is lehetett más, mint a korai hazautazás ... A Független Államok Közössé­gének csapata is csak egyszer zörgette meg az ellenfél háló­ját. A másik, a pozitív példa Németország. A világbajnok, most Eb-döntőbe jutott együt­tes négy mérkőzésen szerzett hét góllal dicsekedhet. Az elődöntőkben mintha új­jászülettek volna a csapatok, a játékosok megtalálták a gól- lövő-cipőket. A két összecsa­pás kilenc gólt eredményezett (Németország-Svédország 3- 2, Dánia-Hollandia 2-2) - nem számítva a 11-eseket, amelye száma szintén kilenc. A büntetők nélkül tehát össze­sen 30 gólt jegyezhettek fel eddig a krónikások - s így már az átlag is jobb: 2.14. A gólkirályi koronáért ví­vott különharcban a német Karlheinz Riedle, a dán Hen­rik Larsen, a svéd Tomas Bro- lin és a holland Dennis Berg­kamp áll az élen 3-3 találatá­val. Közülük már csak az első kettő . gyarapíthatja góljai számát. A lejátszott 14 találkozóra egyébként 387 294 néző volt kiváncsi (27 663-as átlag) a stadionokban.

Next

/
Thumbnails
Contents