Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-25 / 149. szám

4 KÉPÚJSÁG PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1992. június 25. A múlt öröksége Pakson A Novák- kúria Ha Budapest felől érkezünk Paksra, a régi főutcán szebb­nél szebb épületek fogadják az utazót. Itt még megvan, igaz, kicsit megkopva, az a kisvá­rosi hangulat, amely a száza­delő idején volt jellemző Paksra. Az épület barokk jellegű, ám klasszicista és romantikus stílusjegyeket is hordoz. Itt lakott a múlt század kö­zepén dr. Novák Sándor, me­gyei főorvos, régész, akiről az épületa nevét kapta. A doktor úr a Közép Dunai Első Haltenyésztő Társulat alapító tagja, és a Tolna Me­gyei Régészeti Egylet elnöke volt. Jelengleg az önkormányzat kívánja hasznosítani az épüle­tet, patinájához méltó céllal. Az épület hátsó frontja fpgpSf ~~ 'ijjKjl* ;; 'Kam ,ap Pm . .íSSS IpI *?jM SfSkf] I |<1 HCáj IIP Az utca felőli barokk jelleg Startra készen (1.) Vállasszunk háziorvost mielőbb! Az emberekben sok a tájé­kozatlanság a kártyákkal kap­csolatban, és sajnos, bennünk sem kevés - mondta elöljáró­ban dr. Molnár Klára, a paksi háziorvosok kollegális vezető háziorvosa. — Látható, hogy rendelők­ben zsúfoltság van. Mindenki kapkod, ma - gyakorlatilag a betegek rovására megy a kár­tyák átvétele. Isten őrizz, hogy valaki most megbetegedjen, mert a zsúfolt rendelőbe alig tud be­jutni. Namármost, hozza a le­endő páciens a kártyáját, s csak a személyi adatok felvé­tele 10-20 percig tart, és még el sem végeztük azokat a vizsgá­latokat, ami a betegbiztosító törzslap értelme lenne! Még a kezdet kezdetén, amikor is elkezdődött ezen törzslapok kitöltése, úgy gon­doltam, hogy minden pácien­semen, aki engem választ há­ziorvosának, teljeskörű vizs­gálatot végzek, főleg azoknál, akiket eddig nem ismertem. EKG vizsgálat, labor, kolesz­terinszint mérés, egyebek. De most már ez nem megy. Jó másfél év kell ahhoz, hogy a majd 1800 embert becsülete­sen meg tudjam vizsgálni. Arról nem beszélve, hogy a rendelőintézet anyagilag nem is bírja ezt elvégezni, mivel egy fillér plusz pénzt nem ka­pott! Mert ugyebár mindeh­hez eszközök is kellenek! — Tulajdonképpen miért ajánlatos a kártyákat július else­jéig leadni, nem mondjuk csak akkor, ha tényleg megbeteg­szünk? — A lényeg ott van, hogy megszűnik az állampolgári jogon járó egészségügyi ellá­tás. A biztosítási jog alapján vi­szont úgy vehetem igénybe, ha van háziorvosom. Térítés- mentesen csak úgy kaphatok bármilyen ellátást, bármilyen egészségügyi intézményben, ha a háziorvos által érvényesí­tett kártyámat bemutatom. Áthúzódás biztosan lesz, de nem célszerű úgy elmenni nyaralni, hogy előbb ezt nem rendezzük el. Egészségügyi ellátásban mindenki részesül, de utána a kártyát elvinni, bemutatni már bonyolultabb dolog, nem beszélve egy balesettel, beteg­séggel járó egyéb kellemetlen következményekről. — Mit foglal magába az Ön kollegális vezető háziorvos státu­sza? — A háziorvosok maguk között választanak egy úgy­nevezett kollégális vezető há­ziorvost, akinek feladata az összeköttetést tartani az ön- kormányzattal és a társada­lombiztosítással. Feladatai közé tartozik az ügyeletek, a helyettesítések szervezése többek között. — Mi a helyzet a Paks kör­nyéki településeken, ahol több­nyire csak egy háziorvos van? — Nagydorog és környéke is választott magának vezető háziorvost, Dunaföldvár és környéke most szervezi. Né­metkér község ebből a szem­pontból Pakshoz tartozik. A helyettesítések is Paksról tör­ténnek és az ügyeleti ellátást is Paksról biztosítjuk Németkér község lakói számára. — Kérem, mondjon néhány szót a finanszírozásról! — A társadalombiztosítás az idei évre az elmúlt év de­cember 31-ig felmerült össze­get bocsátotta a rendelkezé­sünkre. Ez, vélhetően nem lesz elég., — Honnan történik majd a különbözet finanszírozása ? — Ezt ugyan a társadalom- biztosítás nem mondja ki, de - úgy néz ki, hogy ezt nekünk, háziorvosoknak, az úgyneve­zett „kártyapénzből" kell pó­tolni. Ha a vállalt beteggarni- turát megfelelő módon kíván­juk ellátni, kénytelenek le­szünk a rendelőnk költsége­ibe, hogy úgymonjam, be­szállni. A szerződésünk a TB-vel ez év december 31-ig szól. Ez a fél év a felmérés éve! — A rossznyelvek azt beszé­lik, hogy némely háziorvos csök­kenti majd az asszisztenciáját, hogy ily módon is csökkentse a költségeit. — Igen rosszul teszi a kol­léga, aki esetleg ezt a módot választja. Ilyen rendelői fel­szerelés mellett ez az orvosi munka rovására menne. Aki ezt csinálja, azt veszi majd észre, hogy a betegei szép las­san elszivárognak. — Hol tart a számítógép be­vezetése a háziorvosoknál? — Ma már tudom, hogy kinél kell érdeklődni a Népjó­léti Minisztérumban. — Doktornő, én úgy gondol­tam, hogy ön itt ül a rendelőben és a számítógépet szó nélkül be­hozzák! — így biztosan nem lesz! eördögh (Folytatjuk.) „Adjuk el amink van, adjuk el a szegénységünket!" Anyagi felelősség a döntésekért Miből legyen a falusi turizmus? Az önkormányaztoknak magisztrátusokra lenne szükségük Az elmúlt időszakban már beszélgettünk Rácz Zoltán építésszel. Akkor a környé­künkön lévő kastélyok sorsá­ról, hasznosítási lehetőségeik­ről volt szó. Ezt a beszélgetést folytatjuk mai számunkban, kibővítve a falvainkban található népi pa­rasztházak megmentésre tett elképzelésekkel, és azzal, hogy hogyan is lehetne falusi turizmus Bikácson, Nagydo- rogon vagy Györkönyben. — Építész úr, ahogy én elné­zem kastélyainkat, nagy részük­ben szociális létesítmények van­nak, idős emberek számára, vagy gyermekek részére. — Ezt én teljesen elhibázott dolognak tartom. A vajtai kastélyban - melyet jól ismerek - látom, hogy a gyerekeknek nem erre van szükségük. Rosszul, zsúfoltan vannak elhelyezve, mert a kastély nem erre a funkcióra épült. Á fenntartása pedig hihetetlenül sokba kerül. Eddig volt, aki ezt finanszírozta. Úgy gondolom, ezt úgy le­hetne korrektül megoldani, hogy a gyermekek számára megfelelő helyet kellene biz­tosítani és a kastélyt pedig privatizálni. Nemcsak a vaj- tait, hanem a többit is. El tu­dok képzelni egy olyan meg­oldást - maradjunk Vajtánál -, hogy a kastélyt eladnák 2-3 gazdag családnak, nyaraló­nak. Erre van lehetőség, és sok példa is. Nos, ők majd igye­keznének megfelelő funkciót találni az épületnek. Emellett így olyan infrastuktura kerül­hetne a faluba, amire én ott, belátható időn belül nem látok lehetőséget. Vannak Nyugaton olyan emberek, akik nemcsak a Ri­viérán tálának maguknak ki­kapcsolódási lehetőséget, ha­nem esetleg nálunk, Magyar- országon, lehet, hogy pont Vajtán. Tudomásul kell venni, hogy vannak gazdag emberek, s ezt kihasználni kell és nem tilta­kozni ellene. A hőgyészi kastélyt említ­hetném még, amit az utóbbi időben nagyszerűen helyreál­lítottak, de itt is botorság arra a célra használni, ami funkci­onál benne. Ezeknek a kasté­lyoknak pénzt kellene ter­melni. De ehhez a mi társa­dalmunkban szemléletválto­zásra is szükség van. — Szeretnék valami biztatót is hallani öntől! — A györkönyi pincefalut említhetném, de engem itt az bánt, hogy olyan emberek is pincetulajdonosok lettek, akik nincsenek birtokában ennek a kultúrának, amely ezt a pince­falut emelte. Törvényszerű, hogy így a pincefalu előbb-utóbb egy elfuserált vi- kendteleppé válik. — Mi maradt meg környeze­tünkben a népi értékekből, gondo­lok itt az épületekre, egyebekre? — Megint rossz példával kell előhozakodnom. Nagy- dorogon több mint kétszáz nagyon régi parasztház volt található, mára mennyi ma­radt belőle? Talán ha öt. Itt most a régi Törzs utcai portá­kat említeném. Ezekre a megmaradt értékeinkre fi­gyelni kell. A múltunk na­gyon fontos, nem szbad a gyökereinket elveszteni. Ezért is merült fel bennem Magisztrátus létrehozása a te­lepülések önkormányzatainál. Ezek a község tekintélyes pol­gárai lennének, akik elhiva­tottságot éreznek lakóhelyük iránt. — Mit szól Pakshoz, hogy kö­zeledjünk szúkebb pátriámhoz? — Paks nagyon kétarcú vá­ros. Az atomerőmű hozott na­gyon sok jó dolgot a városnak. Én örültem volna, ha Mako- vecz Imre és még néhány em­ber ott marad a városban. Le­gyen a városnak főépítésze, aki odafigyel arra, amire egy ilyen kétarcú városban oda kell figyelni. Természetesen nem mindenben értünk egyet, de ő és Csete György készség­gel álltak a város rendelkezé­sére. Volt nekem egy régi elkép­zelésem, hogy azok az építé­szek, akik már elértek valamit, dolgozzanak össze, vállalja­nak fel egy települést, úgy, hogy annak - kvázi - gazdái lennének építészeti szem­pontból. Ez valahogy eddig nem jött össze... Pedig szük­sége lenne rá - érzem én, mert most elindult valami, amit úgy hívnak, hogy falusi tu­rizmus. Sok község ebben látja a fel- emelkedés útját, s úgy tűnik, hogy a kormányzat is meg­próbál némi segítséget nyúj­tani különböző pályázatokkal, s talán említhetném a Tolna Megyei Vállalkozói Közpon­tot, ahol is előtérbe helyezik azt a vállalkozót, aki falusi tu­rizmussal kíván foglalkozni. — Nos, igen, kitűnő falusi turizmus van Svájcban, Ausztriában, azzal mi nem tudunk versenyezni a közel­jövőben. De - vannak telepü­léseink, amelyek tradícióik folytán egyre látogatottabbá válnak, ilyen Györköny, Bi- kács és ma már Nagydorog is. Ezeket kell támogatni. Ezeken a településeken kell csinálni igazi magyar falut. Mert arra van kereslet. Jó példa erre Majk! Ázt kell eladnunk, amink van, a szegénységünket! Föl­dünk van, tudunk vert falat csinálni. Nádunk van, tudunk nádtetőt csinálni. Tudunk olyan környezetet biztosítani, amelyben van lovaglás, vadá­szat, és mellé falusi roman­tika. Ez ma már nincs meg Nyugaton! Ha tetszik, ha nem, az „echte" magyar falura van kereslet... Eördögh Gabriella Hírek innen - onnan A paksi városi televízió új főszerkesztője, Nagy Zoltán, ma este mutatkozik be a Ring étteremben, a helyi televízió munkatársainak, Bor Imre polgármesternek és a Paksi Atomerőmű Részvénytársa­ság sajtóosztálya vezetőjének, dr. Kemenes Lászlónak. A kötetlen beszélgetés kere­tében értékelik a városi televí­zió eddigi tevékenységét, az új főszerkesztő ismerteti a to­vábbi munkára vonatkozó el­képzeléseit. * Mivel a paksi áfész kivonult a csersznyéspusztaiak keres­kedelmi ellátásából, az ott lakó, többnyire idős emberek ilyen szempontból nehéz helyzetbe kerültek. Á terület önkormányzati képviselője, Loparits Pál a polgármesteri hivatallal közö­sen egy úgynevezett „ellátó szolgálatot" szervezett, amely pillanatnyilag az ott élők be­vásárlási gondjain segít. A jövőre vonatkozóan az érdekeltek keresik a megol­dást, amely egy esetleges vál­lakózás formájában tartósan megoldaná a cseresznyés­pusztaiak gondjait. * Ebben a szezonban igen ke­lendő exportcikk a feketeri- bizli, amelyből a Nagydorog és Vidéke Áfésznél eddig már mintegy 60 tonnát vásároltak fel. Az új alapszabály a Paks és Vidéke Áfésznél A szövetkezetekről szóló 1992. évi í. trv. hatálybalépése és az átementi szabályokról szóló 1992. évi II. trv. alapján a vagyonnevesítés, az új alap­szabály elfogadása és a tiszt­ségviselők megválasztása - június 30-ig meg kell hogy törtjénjék a fogyasztási szö­vetkezeteknél. A Paks és Vidéke Áfésznél a márciusi vagyonnevesítő köz­gyűlés után - június 11-én - megtörtént az új alapszabály elfogadása és a tisztségviselők megválasztása. Érdeklődé­sünkre elmondták, hogy az új alapszabály annyiban tér el a korábbi alapszabályoktól, hogy nagyobb jogot biztosít a szövetkeztet létrehozó tagok­nak a részközgyűlés formájá­ban. Nagyobb jogot biztosít to­vábbá a küldöttgyűlésnek és az igazgatóságnak. A testületek a döntéseikért anyagi felelősséggel tartoz­nak. (Teljes vagyonukkal fe­lelnek a hibás döntésből eredő kárért). A szövetkezet vagyonát üz­letrészekben osztották ki a szövetkezeti tagok között - tudtuk meg továbbá. Az üz­letrészekre - a gazdasági eredmények alapján - oszta­lékot kapnak a jövőben a ta­gok. Érdekeltek a szövetkezet nyereséges gazdálkodásában, s ezt az érdeküket a választott testületen keresztül érvényesí­tik. A Paks és Vidéke Áfész közgyűlése Rauth Jánost vá­lasztotta meg öt évre a szövet- kezt elnökévé, aki ezt a posz­tot 12 éve tölti már be. Már-már nyílik a strand Ürgemezőn Ránk köszöntött a kánikula, zei strandot. Legfrissebb in­nagyszerű lenne, ha már bir- formációink szerint erre már a tokba vehetnénk az ürgémé- közeli hetekben sor kerülhet.

Next

/
Thumbnails
Contents