Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-23 / 147. szám
1992. június 23. MEGYEI KORKÉP KÉPÚJSÁG 3 Napirenden Gunarasfürdő Dombóvár Város Képvi- selő-testülete június 25-én, csütörtökön 17.00 órai kezdettel ülésszakot tart a városháza tanácstermében. A napirenden egyebek mellett az intézmény-vezetői pályázatok elbírálása szerepel, a képviselők ezenkívül döntést hoznak a Tolna Megyei Moziüzemi Vállalat ön- kormányzati tulajdonú vagyonának hasznosításáról és a városi kórház átszervezéséről. A résztvevők dr. Fazekas István polgármester előterjesztésében tájékoztatást hallgathatnak meg Gunarasfürdő hasznosításának kereteiről. VHBSZ fogadónap A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége megalakítja Tolna város és környéke alapszervezetét. Az alapszervezethez a tolnai, a bogyiszlói, a faddi és a fácánkerti bajtársak tartoznak. Az alapszervezet - a polgármesteri hivatalnak köszönhetően - minden hónap első hétfőjén tart fogadónapot 9.00 és 12.00 óra között a városi művelődési házban. Küldöttgyűlés A Magyar Vöröskereszt tamási városi szervezete június 26-án, pénteken délután 13.00 órai kezdettel tartja küldöttértekezletét a Szabadság utca 49-51, szám alatt. A rendezvényen tájékoztató hangzik el a szervezet Vili. kongresszusáról és a megyei küldöttértekezletről, ezen kívül a küldöttek 4 éves időtartamra városi vezetőséget választanak. Baleset Éjszaka háromnegyed 12-kor az 55-ös úton Borboly felől Baja irányába haladva B.Gy. sorkatona a bajai Türr István Műszaki Ezred Kamaz típusú tehergépkocsijával eddig ismeretlen okból lehajtott a jobboldali partoldalon, majd egy fának ütközött. A jármű vezetője könnyű, utasa, egy polgári alkalmazott - akit a szekszárdi tűzoltóknak kellett kimenekíteniük a kocsi kabinjából - súlyos sérüléseket szenvedett. A kár négy- százezer forint. Gordontréning Közel húsz nevelőszülő vesz részt azon a tanfolyamon, mely június 24-én, szerdán kezdődik a tenge- lici oktatási központban. A Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet által szervezett, úgynevezett Gordon-tréningen a szülő és a gyermek közti kapcsolat fejlesztését sajátíthatják el a résztvevők. Bátaszéki polgárőrség Bátaszék képviselő-tes- tülete június 24-én, szerdán 15.00 órai kezdettel ülést tart a polgármesteri hivatal tanácstermében. A résztvevők tájékoztatót hallgatnak meg a bátaszéki oktatási-nevelési intézmények első félévi munkájáról, valamint a polgárőrség eddigi tevékenységéről. Hurrá, nyaralunk! Ha van nyaraló A nyár és a pihenés egybekapcsolódó foglmak. Az emberek többsége nyáron vesz ki hosszabb szabadságot, és ha teheti, elutazik valahová, a jó levegő, a környezetváltozás, a pihenés érdekében. Ebben a cikkben, s a még néhány következőben, - a teljesség igénye nélkül - megkérdeztünk néhány családot, hogyan, mivel töltik a nyarat. A házaspár, két serdülőkorú gyermekével, Tamásiban, egy ABC előtt pakol éppen az autóba. Kérik, hogy nevüket ne említsük, „vannak az embernek irigyei", mondják. A Balatonra igyekeznek, Tamásiban a bevásárlás zajlott. Nyaralójuk van a tó partján, egy hétre lemennek. A nyaraló, mint mondják, nem nagy szám, a szülőktől örökölték, csak afféle kulipintyó, de négyen kényelmesen elférnek, s ezzel megvan a nyaralás is. No meg azért pénzt is hoz, mert júliusban, amikor kezdődik a főszezon, akad bele vendég,' magyar is, de leginkább külföldi. Ha ilyenkor akarnak lemenni, mondjuk egy hétvégére, akkor a „csónakház"-ként épített sufniban is elég jól elférnek. — Hiába, azt a luxust nem engedhetjük meg magunknak, hogy csak mi használjuk a nyaralót. - mondja a feleség. — Az biztos, hogy könnyebb helyzetben vagyunk, mint a legtöbb család. Hiszen a helyért nem kell fizetnünk, az étel sem kerül olyan sokba, mert viszünk magunkkal alapanyagot, főzünk, mint otthon. A nyaraló fenntartásának költségeit pedig „megtermeljük" azzal, hogy kiadjuk másoknak. Hosszabb időre, két-három hétre augusztus végén megyünk le, ha a munkánktól megtehetjük. Azt hiszem, nyaralás szempontjából szerencsésnek mondhatjuk magunkat. venter Sajtótájékoztató: miért öntött ki a Séd? Az első számú bűnös az uszadék (Folytatás az 1. oldalról) A sajtó munkatársai előtt megvilágította a hordalék és az uszadék közti alapvető különbséget is: míg az előbbi a vízben lebeg, addig az utóbbi a víz tetején úszik. Ez a megkülönböztetés azért fontos, mert a hordalék nem okozhat gondot, az uszadékkal viszont a tervező nem számolhatott. A résztvevők - köztük a meghívott szakértők - abban nem jutottak közös megegyezésre, hogy valójában és végül is ki a felelős a Séd elképesztő mennyiségű uszadék-halma- záért, illetve a tisztítás elmaradásáért, azt azonban Bucsá- nyi György, a vízügyi igazgatóság munkatársa tájékoztatásul közölte: a polgármesteri hivatal (azaz korábban városi tanács) a rendbetétellel kapcsolatos megkeresésekre létezése folyamán érdemben még sohasem reflektált. Kovács Gábor, jóllehet elismerte, hogy a polgármesteri hivatal főmérnöke, Reinhard Mátyás által aláírt szakvélemény szerint a lefedett részeknél található keresztgátak és zsaluk nehezítették a vízlefolyást, azt azonban kategorikusan cáfolta, hogy ez lett volna az elsődleges és kiváltó oka az áradásnak. Az ok elsődlegesen az uszadék - vélekedett Bucsányi György, aki hozzátette: miért kell bűnbakot keresni akkor, amikor az ominózus felhőszakadáskor 51 milliméteres csapadékot lehetett mérni? A felelős tendenciózus kutatása, ületve megjelenítése azért is különös, mivel a katasztrófa-helyzetet teremtő esőzés legnagyobb károsultja Kovács Gábor.-száMikor lesz az a száz év? (Folytatás az 1. oldalról) A múlt századról csupán néhány hiányos, de azért mutatós adat: 1892-ben május 24-én nagy felhőszakadás, 1893. július 12-én galamb- és tyúktojás nagyságú jéggel felhőszakadás, 1895. június 14-én ugyanaz, június 21-én nagy zápor, 23-án élő fákat vivő felhőszakadás, másnap egésznap szakadt az eső („a szőlőket kitépte és a földdel elhordta"), 1896. augusztus 7-én az óriási felhőszakadás 50-60 éves fákat sodort maga előtt áradásával, emellett dió nagyságú jég is pusztított. Ez hét eset hét év alatt. A következő században az első négy évtizedben - csak a 24 órán (de néha egy-két órán) belül leesett 50 milliméternél nagyobb csapadékokat nézzük: 1910: 64 mm, 1915: 55 mm, 1913: 73, 1914: 58, 1918: 59,1922: 58, 1924: 53,1927: 65, 1932: 67, 1940: 52 milliméter. Ez negyven év alatt tíz eset, de tegyük hozzá, hogy még 16 esetben volt 40 milliméter vagy afeletti csapadék. Egy szakértő leírása az egyik záporról így hangzik 1934. augusztus 31-éről: „Ez az eső 20 évenként egyszer előforduló (5%-os valószínűségű) csapadéknak tekinthető. A zápor folyamán lefutó csapadékvíz kiöntött a Séd medréből, elárasztotta az alacsonyabb fekvésű utcákat, onnan udvarokba, sőt házakba is benyomult". A figyelmes szemlélőnek feltűnhetett, hogy az iménti leírás időpontja nem szerepel a felhőszakadások között. Elárulom: mindössze 23,4 milliméter esett! Ilyen, vagy ennél nagyobb 1940-ig századunkban 147 esetben fordult elő, ebből 87-ben 30 milliméternél nagyobb volt a- csapadék. Emlékszünk még az 1961. június tizediki „fekete szombat"-ra, amikor 90 perc alatt 81 milliméter ömlött az égi csatornákból városunkra. Nem sorolom ide - hiszen mindenki maga átélhette a hetvenes-nyolvanas éveket - az utóbbi húsz évben legalább négyszer-ötször 50 milliméter közelében lévő eseteket s a mostani 49-et sem: mindany- nyiszor ugyanazt hallhattuk a viszonylag sűrűn változó hivatalnokoktól. Azt, hogy ez a kivételes, a rendkívüli, az egyszer és soha többet száz év alatt. Babos Zoltán a Vízügyi Közlemények 1958. évi 3. számában ezt írja: „Vízügyi szolgálatunk eléggé általánosan elfogadott mai gyakorlata szerint üyen helyeken az 50 évenként egyszer előforduló (2%-os valószínűségű) nagyvizeket szokás mértékadónak tekinteni". Mivel mindez a Szekszárdi Séd nagyvizei címmel jelent meg, aligha kétséges: a szakértő szól s városunkról. Ha azonban a fenti számokat megvizsgáljuk, kiderül, hogy ennek a valószínűségnek csakis a 70-80 mil- limétemyi csapadék felel meg! Ha összegezzük a 49 vagy afölötti csapadékmennyiséget egy-egy alkalommal - 1955. augusztus 8-át és más biztosan ismert eseteket is idevéve - ez legalább 25 felhőszakadás 100 év alatt, azaz 40%-os valószínűséggel bekövetkező esemény! Ezek után nem tudom, mikor volt vagy mikor lesz az a száz év, amikor csak egyszer esik 49 millimétemyi csapadék. Célszerűnek látnám, ha odafent is tudnák az idelenti szakértők számítását, s ezt egyeztetnék. Amíg ez meg nem történik, addig - sajnos - rendszerváltástól függetlenül lefelé folyik a víz. Meg befelé a házakba, udvarokba, mindenhová. Dr. Töttős Gábor Alkotótábor Szálkán (Folytatás az 1. oldalról) kezdeményezés, amely gazdag népi kultúránk, művészetünk megőrzését, ápolását, a fiatal generáció számára az alkotó, kreatív tudás elsajátítását segíti elő. A következőkben dr. Say István, a Tolna Megyei Önkormányzat művelődési és közoktatási osztályának vezetője köszöntötte a vendégeket, s többek között elmondta, a tábor vasárnap már be is népesült: negyvennyolc sárospataki diák ismerkedhet itt a következő két hétben a fazekas, a gyöngyfűző, a hímző, a tojásfestő és szitázó mesterségek fortélyaival. Decsi Kiss János, a házigazda nem mondott beszédet, csupán ennyit: „Édesapámtól tudom, hogy a megnyert kívánság gyönyörűséges a léleknek." Végül természetesen sor került a nemzetiszínű szalag átvágására is, amellyel hivatalosan megkezdte működését a szálkai alkotótábor. A délutáni órákban sajtótájékoztatóra került sor a Szekszárd-Paksi Vizitársulat vendégházában, amelyen részt vett többek között dr. Ugrin Emese országgyűlési képviselő, a József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány tehetséggondozó alkuratóriumá- nak elnöke is. A tájékoztatón szóba került az alapítvány támogatási keretének elosztása, a szálkai alkotótábor működése és bővítési lehetőségei, valamint a térség fejlesztéséhez kapcsolódó egyéb helyi kezdeményezések. A tárgyalóteremből Fenyegetőzés telefonon «ü:?í a g&gggggg - i7"' |§||| ^ y- 'y Az ítélet jogerős Mi indokolhatja, hogy egy felnőtt férfi öt-hat esetben telefonon megfenyegessen egy másikat. Azzal, hogy kinyírják a lányát, ha karácsonyig nem takarodik el a városból. Ráadásul a fenyegetőzőnek is van kiskorú gyereke. Miféle erkölcs az, ami megengedi ezeket a módszereket? Még akkor is, ha az ügy hátterét ismerve tudni lehet, hogy pénzről, presztízsről, sőt egzisztenciákról is szó van a mögöttes történetben, ami máig zajlik a kórház orr-fül- és gégészeti osztályán. Az elsőfokú ítélet a a zaklatásnak ezt a formáját kényszerítés kísérletének tekintette, s a társadalomra, éppen alattomos volta miatt igen veszélyesnek minősíti, és azért a vádlottat négy hónap börtönre ítélte, egy évi próbaidőre felfüggesztve. Mindig megsajnálom a vádlottat. Szakács György sincs valami jó állapotban, amikor másodfokon a * dr. Csáky Árpád veztette háromtagú bírói tanács előtt áll. Gyakorlatilag meg sem tud szólalni. Az iratismertetés alatt a szemét törölgeti, az ítélethirdetés után le kell ülnie a folyosón. Idő kell hozzá, míg annyira összeszedi magát, hogy el tudja hagyni az épületet a védője társaságában. A rokkantnyugdíjas férfi az ügy következtében elvesztette állását, hiszen a munkahelyi telefont használta fel arra, hogy megfenyegesse dr. Molnár Lajost és családját. A kórházban kezdődött a hívások sora, majd a főorvos lakásán folytatódott a fenyegetőzés. Többször az osztályvezető főorvos felesége vette fel a telefont. Az utolsó beszélgetést sikerült magnetofonra rögzíteni, ami csak néhány szóból állt, s valami olyasmit tartalmazott, hogy most már biztosan bekövetkezik, csak ki kell várni. A posta bemérte azt az állomást, ahonnét a hívás érkezett. Szakács György ezt az esetet kénytelen elismerni, a többit viszont mindvégig tagadja. A védő szemlátomást hisz védence ártatlanságában, s küzd a felmentéséért. Álláspontja szerint a vádlott nem is tudott arról, hogy a sértettnek egyáltalán van lánya, alig értesült a kórházi osztályon zajló ügyekről. Csak egyszer telefonált, a korábbi hívásokhoz nincs köze, azok származhattak mástól is. Az első fenyegetés a cigányokra hivatkozott, akik nem tréfálnak, a vádlott nem is tudhatott egy cigány kisfiú műtétjéről, és arról, hogy ebből az osztályon szakmai vita keletkezett. A vád viszont bizonyította, hogy dr. Ezer Attila - az osztály orvosa - baráti kapcsolatban van a vádlottal, amit egyébként nem is tagadtak. Ennek a barátságnak elég furcsa tárgyi bizonyítékait is megtalálták a vádlott lakásán, kitöltetlen, de lepecsételt térítésmentes, térítésköteles vények, orvosi igazolások formájában, amelyek dr. Ezer Attilától és a szemészeten dolgozó feleségétől származnak. A védekezést nem fogadta el a megyei bíróság, mert álláspontjuk szerint az elsőfokú ítéletben a tényállás megállapítása logikus, zárt láncot alkot, s helyes az ebből levont következtetés. A rögzített hívás értelmetlen lenne, ha nem a vádlott telefonált volna előzőleg is. Honnan tudott volna azok tartalmáról, hiszen a főorvos éppen azért, hogy bemérni lehessen, hallgatott róla. A bizonyított hívások napján a vádlott a munkahelyén egyedül, telefonközeiben tartózkodott, és nem volt fenyegetés, amikor nem dolgozott. A dr. Ezer Attüa felbujtó szerepére utaló mondat kivételével az ítéletet teljes egészében helyben hagyták, így az jogerőre emelkedett. Ihárosi Ibolya Kellemes csalódás Június 6-án felavattuk a II. világháború hőseinek, áldozatainak szekszárdi emlékművét. Felemelő és kimondhatatlan történelmi jelentőségű ünnep volt, nagyon jó és szép szervezéssel. Szomorúan láttam síró és könnyeiket törölgető asszonyokat, de az idősebb férfiak között is sokat láttam könnyes szemmel már a Himnusz elhangzása alatt. Bizonyára eszükbe jutott, hogy a Himnusz kíséretével gördült ki a marhavagonokból álló szerelvény a menetszázaddal a frontra, amikor 20-30 évesek voltak. Nem véletlen, hogy erre a napra hívtam össze a még élő utász, árkász, hidász és vasútépítő bajtársaimat az avatóünnepségre és egy bajtársi összejövetelre. Nem rendeztem még ilyent vagy hasonlót, nem tudtam, hogy milyen nagy feladat ez, de ha már elkezdtem, meg kellett csinálni. És itt ért a kellemes csalódás. Sok intézményt, szervezetet kellett felkeresnem, hogy segítsenek, hisz a 70-80 év közötti nyugdíjasoknak mit lehet nyújtani, ami méltó körülményeket biztosít egy ilyen vérzivatart átélt, idős, elszegényedett társaságnak. A hagyományőrzés gondolata vezetett, amikor a régi, csodálatos, nagyrabecsült babgulyás mellett döntöttem, és - ha lúd legyen kövér - gulyáságyúban főzzék. Csajkából ettük. Sorbanállva a kondémál öreg utászok feleségükkel kapták a finom, szépemlékű babgulyást, repetával tetszés szerint. Természetesen ebéd előtt kisebb köszöntés és tiszteletadás volt elesett bajtársainknak, mialatt a vendéglátó iskola - az egészségügyi szakközép- iskola - egyik kedves növendéke mint kürtös elfújta az ébresztőt és a tiszteletadás alatt a takarodót. Kürtösünk Peffner Zsolt volt. Két gyöngyszeme volt még az ünnepségnek: Támer Beatrix, aki az ünnepséghez illő verset szavalt Pihnszkytől és Decsi Kiss János, aki nagy elfoglaltsága mellett szakított időt arra, hogy az öreg utászoknak elmondja Gyóni Géza ideillő versét, a „Csak egy éjszakára" címűt. Mindannyiunkat szinte megbénított, még tapsolni is csak egy-két perc múlva tudtunk. Megtisztelt bennünket megjelenésével és elismerő szavaival Kéri Kálmán vezérezredes és a szoboravatás kuratóriuma, a helyi hadkiegészítő és a laktanya tisztjei. Kedves, becsületes, katonás megnyilvánulásoknak és beszélgetéseknek voltunk részesei. A rendezéshez nagyon sok segítségre volt szükségem. Meglepett, hogy a mai elidegenült, öncélú, haszonleső, hatalmat hajhászó társadalmunkban annyi segítőkészséget tapasztaltam mindenkinél akit problémámmal megkerestem. Nem tudtam, hogy a magyar ember a szíve csücskében mélyen elásva még mindig őriz ennyi humanitást, segítőkészséget és jóindulatot egy tisztességes ügy iránt. Ez volt a kellemes csalódás! Itt köszönjük meg mi öreg utászok minden segítő, közreműködő személy és intézmény segítő munkáját. Prajda Vendel Szekszárd
