Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-03 / 130. szám
1992. június 3. VÁLLALKOZÁS - PIAC MÍPUJSAG 5 A TOLNA MEGYEI Kereskedelmi és _____Ipar-_____ K AMARA HÍREI Importkvóták fogyasztási cikkekre Az 1992. II. féléves fogyasztási cikk behozatalra vonatkozó 5/1992. (IV. 30.) NGKM rendelet a 44. számú Magyar Közlönyben és a Külkereskedelmi Tájékoztató 22. számában megjelent. A fogyasztási cikkek behozatalára vonatkozó importengedély-kérelmek június 1-jé- től - a rendelet szerint - folyamatosan benyújthatók, ezért az első félévre meghirdetett 13-as vegyes kvótára további engedélykérelem május 31. után nem nyújtható be. Új szabályozások a Horvát Köztársaságban A Horvát Köztársaság kormánya május elejétől új, szigorító rendelkezést hozott a külkereskedelmi fizetések vonatkozásában. Eszerint horvát cég a vámkezelés során köteles igazolni, hogy az importált áru ellenértékét milyen legális fizetési csatornán egyenlítette ki. Ettől az intézkedéstől azt várják, hogy csökkenjen az illegálisan, a feketepiacon vásárolt valutával történő importfinanszírozás, továbbá csökkenjenek a külföldi kereskedelmi csatornákon keresztüli fizetések. A legújabb horvát törvények alapján a Horvát Köztársaságban külföldi állampolgár csak munkavállalói engedéllyel kaphat munkát. Vásár Romániában A romániai Dőlj megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében 1992. augusztus 29-szeptember 6. között „ELECTROUTIL '92" címmel nemzetközi részvételű nemzeti' vásárra kerül sor Craiován. A vásár profilja: az ipar, a mezőgazdaság, az építőipar, a háztartás, az informatika és irodatechnika, a szolgáltatások, a tervezés és a vagyonvédelem területén használt elektromos működtetésű berendezések, gépek, felszerelések és tartozékok bemutatása. Üzletember-delegáció Argentínából A jövő év első felében a Buenos Aires-i tartomány kormányzója által vezetett üzletember-delegáció magyarországi látogatást tervez. Az érdekelt tagvállalatok figyelmét felhívjuk, hogy 1992 szeptemberében a látogatást előkészítő delegáció érkezik Magyarországra. Üzleti út Horvátországba A Horvát Gazdasági Kamara kezdeményezésére és meghívására 1992. június 16-19. között kamarai elnökségi és üzletember-delegációt szervezünk Horvátországba. A delegációt dr. Tol- nay Lajos, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke vezeti. A programban a Horvát Gazdasági Kamarával és üzleti körökkel történő kétoldalú megbeszélések folytatása szerepel. * Az ajánlatokkal és hírekkel kapcsolatban további felvilágosítással szolgál a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara: Szekszárd, Arany J. u. 23-25. Bölcske: felfedezés előtt Mit ér a turizmus, ha falusi? mám Kacz Lajos lovastanyája a bölcskei faluszélen csalogatja a látogatót. A tanyát néhány éve vette a Kacz család, azóta lovas programokat - nem „tsikós" és nem „gulasch,,! - kínálnak a betérőnek. Egy kiadó szobájuk van, vendégházat szeretnének, pályáztak is a vállalkozói központnál, amely most arra hivatkozik, hogy meg kell alakítani azt a szakmai fórumot, amely elbírálja a pályázatokat. Egyelőre nem estek ki a rostán, de nem tudják, mikor számolhatnak a pénzzel. Ez azért kellemetlen, mert így már a jövő év is elúszik. A jelenlegi istállót akarják átalakítani, ennek kiváltására meg kellene építeni az új istállót. Beléptek a Magyar Falusi Vendégfogadók Szövetségébe, benne vannak az évente megjelenő prospektusban. A szövetség azonban nem szervez vendégeket. Sürgető lenne egy regionális szervezet kialakítása: a falusi turizmusban részt vevők kölcsönösen irányítsák egymáshoz az érdeklődőket. A szövetség már keresett ilyen „összekötőket", Kaczék jelentkeztek is, választ azonban még nem kaptak. A lovasprogram iránt érdeklődőknek megmutatják, amit Bölcskén érdemes megnézni. Kiss József polgármester büszkén mondja: van mit megmutatni. A festői szépségű holtágat - bár körülötte vita van a horgászok és a „fürdéspártiak" között - vagy a híres pincesort - Bölcskén minden negyedik családnak van pincéje. Az ifjúsági klub elkezdte a zsidótemető „kitakarítását". Akár magánmúzeum is lehetne dr. Bállá Miklós régiséggyújteménye, amely a környéken egykor használt tárgyakat, régészeti leleteket mutatja be. A nyugdíjas állatorvos bárkit beenged, de múzeumot nem csinál a házából. — Telefon? - kérdez vissza a polgármester. Bent vagyunk a távhívásban, de a bővítés ma még reménytelennek látszik. Talán majd az új technika? A falu vezetője mértéktartóan optimista: csodát nem vár, minden attól függ - mondja - kell-e manapság a valódi érték? A hamarosan megjelenő megyei kiadványban Bölcske is benne lesz. Az idegennek azt javasolja majd a füzet: töltsön egy napot a faluban, fedezze fel Bölcskét. A lovastanya - akár a falu - várja a vendégeket Hitelek vállalkozóknak A mikrohitel-program keretében elnyerhető pénzügyi támogatás Az előző számban ismertetett mikrohitel-programhoz szorosan kapcsolódik e heti témánk, melyben az elnyerhető pénzügyi támogatásról lesz szó. A támogatás maximális összege 50 000 forint. Ez felhasználható gépek, berendezések, szerszámok vásárlására, vagy az anyagok megvásárlásához szükséges forgótőke finanszírozására. Meglévő eszközök pótlására a támogatás nem igényelhető. Ezenkívül nem lehet támogatást kérni bérek, bérleti díjak, energiaköltségek finanszírozására. Mivel a támogatásra rendelkezésre álló alapok korlátozottak, csak akkor kerülhet sor odaítélésükre, ha az elengedhetetlen a vállalkozás beindításához, ha a vállalkozás sikeres fejlődése nem biztosított csupán hitelből, de a támogatással elfogadható jövedelmezőséget mutat. Ahhoz, hogy a vállalkozó támogatást kapjon, saját tőke- befektetésre van szükség, melynek összege megegyezik a támogatás nagyságával. Ez a tulajdonképpen saját erő lehet készpénz, gép vagy berendezés is. A támogatást az odaítéléstől számított két hónapon belül fel kell használni, ellenkező esetben a megállapodás érvényét veszti. A támogatásból vásárolt eszközöket biztosítani kell. A helyi vállalkozói központ nem számol fel semmilyen jutalékot vagy kezelési költséget. Fontos szem előtt tartani, hogy a támogatást csak rendeltetésszerűen lehet felhasználni. Ha nem így történik, az összeget teljes egészében vissza kell fizetni. Ebben az esetben az ügyfél örökre kizárja magát a hitelre vagy támogatásra jogosultak köréből. A folyósítás technikai feltételei a következők: az igénylőnek folyószámlát kell nyitnia a vállalkozói központ által megjelölt bankban, valamint igazolnia kell a szükséges saját erő meglétét. Folyósításra csak akkor kerülhet sor, ha a vállalkozó igazolja az eszközök megvásárlását. A támogatás elvileg három alkalommal vehető igénybe, de csak akkor, ha az előző támogatást rendeltetésszerűen használták fel, és legalább hat hónap telt el az előző folyósítás óta. A pénzügyi támogatásra jogosultak mindazok a kisvállalkozók, akik az előző héten ismertetett mikrohitel pályázati feltételeknek megfelelnek, így most ezekre külön nem térünk ki.- ács Ford, Toyota, Peugeot Kétütemű motorokkal kísérleteznek A kétütemű autóknak helyük lesz a 21. század útjain is, - állítja több rangos nyugati autógyár szakértője. A Ford, a Toyota és a Peugeot megbízásából végzett kutatások szerint a sokat szidott kétüteműek nagy előnye, hogy - miközben nincs szükségük vezértengelyre (bütykös tengelyre) és szelepekre,*- kis ön- súlyúak és kereken 200 alkatrésszel kevesebbel is beérik, mint a négyütemű társaik. A kétüteműek jövőjében bízó gyárak közül különösen a Ford áll jól: ott már elkészült egy háromhengeres, kétütemű motor, amely iránt még a Mercedes cég szerint is lesz kereslet. A kétüteműek „szalonképessé" válásának két fontos feltétele van: a közvetlen befecskendezés és a katalizátor, így megúszhatják, hogy közlekedési múzeumokba száműzzék őket. (FEB) Kamarává alakult megyénkben a kiskereskedők érdekvédelmi szervezete, a KISOSZ. Új neve: Kereskedők, Vállalkozók Tolna Megyei Kamarája (KEVATOK). A változás tartalmi háttérről dr. Fischer Sándort, a szervezet titkárát kérdeztük. — Természetesen ettől nem változott meg alapjaiban a munkánk, a szervezet tevékenysége, inkább egy hosszabb folyamat egyik állomása volt az az április végi küldött- gyűlés, amelyen az átalakulásról döntöttek a tagság képviselői - mondta dr. Fischer Sándor. - Egy évvel korábban, 1991 áprilisában vált önálló jogi KISOSZ-ból KEVATOK Tolna megyében a legmagasabb a szervezettség személlyé a KISOSZ megyei szervezete. Megszűnt a korábbi erős centralizáltság, igyekeztünk minél közelebb kerülni a tagsághoz. Ma már négy irodánk működik a megyében, Szekszár- don, Dombóváron, Pakson és Dunaföld- váron, de a második félévtől Tamásiban megnyílik az ötödik is. Sikerült tehát egy olyan megyei érdek- képviseleti hálózatot kialakítani, hogy minden vállalkozó 30 kilométeres körzeten belül megtalál bennünket. Szervezetünk méretben, taglétszámban is jelentősen fejlődött az elmúlt években, s a megye legnagyobb vállalkozói érdekképviseleti szervezetévé vált. 1991-ben 50 százalékkal nőtt a taglétszámunk, amely ugyan az országos átlag (74 százalék) alatt van, de ennek véleményem szerint az az oka, hogy megyénkben nagyon elburjánzott a hazai és külföldi állampolgárok által folytatott illegális kereskedelem, kisebb teret engedve a legális, adófizető vállalkozóknak. Szervezettségünk viszont a legjobb az országban: Tolna megye kereskedő vállalkozóinak 48,6 százalékát tudhatjuk tagjaink között. Nem kis jelentőséggel bírnak ők a megye gazdasági életében, hiszen az összes kereskedelmi forgalom harmadát bonyolítják tagjaink. Közhely már, de igaz, hogy a „vállalkozásbarát" politika a gyakorlatban nem valósult meg, sőt, egyre növekednek a vállalkozók terhei. Ha ösz- szeadjuk a központi és helyi elvonásokat - adókat, társadalombiztosítást, bérleti-, közterülethasználati díjakat és egyebeket - azt látjuk, hogy a korábbi 80-ról mintegy 90 százalékra nőtt az elvonás aránya a jövedelemből. Éppen ezért létező igény ma a vállalkozók körében az összetartás, az önszerveződés és a hatékony érdekképviselet a politika szintjén is. Úgy láttuk, hogy ezeknek az elvárásoknak hosszú távon a kamarai rendszer felel meg legjobban, ezért történt az átalakulás. Sorozatunk előző részében a legismertebb franchise (ejtsd: frencsájz) rendszerekről szólva Haraszti Mihály, a Magyar Franchise Szövetség alelnöke kifejtette: ha Chaplin újraforgatná a Modern időket, helyszínül biztosan egy gyorséttermet választana. Ott ugyanis minden mozdulat elő van írva: hány másodperc alatt kell kiszolgálni az ügyfelet, mit kell neki mondani, ha bejön, és mit, ha kimegy. Az egyéniségét egy ilyen helyen mindeníd elfelejtheti. — Lehet az alkalmazottak számára is megfelelő motivációt teremteni? — A franchise rendszerek döntő többsége családi vállalkozásokat tömörít, ezért a motiváció nem annyira fontos, ahol pedig alkalmazottakat kell felvenni, ott jól meg kell fizetni őket és sikeres pálya-, vagy jövőképet kell eléjük vetíteni. Például a McDonald's-nál minden más szervezethez képest jobbak az előmeneteli lehetőségek. Igaz, hogy amíg valakiből főnök lesz, el kell viselnie az örökösen háta mögött tüsténkedő felügyelőt, aki nemcsak azt nézi, hogy mit csinál, hanem azt is, hogy mit nem csinál. — Nem hasonlít ez egy kicsit a rabszol- gatartó rendszerekre? — Egy valódi piacgazdaságban senkit sem érdekel az alkalmazottak lelkivilága, véleménye. Nemcsak azt kell szeretni tehát a piacgazdaságban, ami abban jó - tömött üzleteket, korszerű, gyors, udvarias kiszolgálást -, hanem azt is, ami ezzel együtt jár: a bukás lehetőségét, a kemény munkát, a létbizonytalanságot azok feje felett, akik nem képesek megfelelni az elvárásoknak, a piaci körülményeknek. — Ha én mégis magam kívánnék a saját vállalkozásom példáján fellelkesülve franchise rendszert kialakítani, mit kellene tennem legelőször. — Elmenni egy megbízható tanácsadó céghez, amelyik segíthet a rendszer felépítésében. Nem azért, mintha az a vállalkozás, amelyik jó alapja lehet egy franchise rendszernek, nem lenne kiváló, hanem ezért, mert aki belül van, az képtelen egy rendszert kívülről szemlélni, annak a hibáit, vagy kijavítandó gyengéit észrevenni. A saját autónkat sem tolhatjuk meg belülről. — Lehet-e Magyarországon valaki kizárólagos jogú licencgazdája (disztribútora) egy külföldi rendszernek? — Természetesen. Csakhogy akkor mindent neki kell ellátnia, ami egyébként a rendszer eredeti tulajdonosának kötelezettsége a saját piacán. Mindemellett adaptálnia kell a rendszert, ki kell válogatnia a megfelelő vállalkozókat, és így tovább. Ehhez azonban előbb saját magának kell megfelelnie a feladatnak. Egy ilyen li- cenc megvásárlása is többe kerül, magasabb a licencdíja, és az induló’tőke is. Ezért nem mindegy, hogy a külföldi piacon futó rendszerek közül melyiket választja ki az illető, továbbá hogyan szerződik a tulajdonossal. — Mi a biztosíték arra, hogy ha valami külföldön sikeres, az Magyarországon ib az lesz? — Semmi. Ha az adaptációt nem jól végezték el, ha a vállalkozást nem jól készítették elő, ha nem körültekintően tervezték meg, könnyen kudarcba fulladhat a vállalkozás. — A garanciák a rendszert átadó részéről ilyenkor nem érvényesek? — Ha a szerződést jól kötötték meg, akkor igen. Külföldön a bankok anyagi garanciaként fogadják el a franchise formát, mint sikeres befektetést, ezért hajlandóak azt 70-90 százalékban megfinanszírozni. A világon mindenütt már az első évben az induló vállalkozások 70-75 százaléka elbukik, ám a franchise rendszereket átvevőknek legfeljebb csak 5 százaléka húzza le a rolót. A siker esélyei tehát ebben az üzletágban összehasonlíthatatlanul jobbak. Merth László (FEB) Pénz-tárca (XIX.) Franchise, avagy a biztonságos vállalkozás (3.) A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bőrünkben. Hát akkor meg ... ?!
