Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-20 / 145. szám

+­10 KÉPÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. június 20. Kis gombaismereti tanfolyam (4.) Amit megehetünk, s amitől óvakodnunk kell Családi horgászverseny Szálkán Június 21-én, vasárnap 8 órai kezdettel „Családi hor­gászversenyt rendez a MO­HOSZ Tolna Megyei Bizott­sága és a Tolna Megyei Sza­badidő Sportszövetség. A ver­senyen 3 fős csapatok indul­hatnak (apa, anya, gyermek - lehet nagyapa, nagymama, unoka, vagy közel álló rokon.) A lényeg az, hogy egy nő, egy férfi és egy 18 év alatti fiatal vegyen részt a versenyben. Nem okvetlenül fontos, hogy valaki horgász legyen. Jelent­kezés reggel 7 órától a halőri faháznál. Nevezési díj 300,- Ft/család. Versenyezni 1 db horgászbottal (akár fenekező, akár úszós) lehet. A rajthelye­ket családonként sorsoljuk. Jó felkészülést, eredményes versenyzét kíván a rendező­ség. * A keselyűsi Holt-Sió partján egy feledékeny horgásztárs ottfejtette szerelékes csomag­ját. Egy becsületes horgásztárs megtalálta és leadta az IB iro­dában. Tulajdonosa átveheti Szekszárd, Rákcózi u. 46. sz. alatt a szövetség megyei iro­dájánál. * A faddi gyermekotthonban horgászszakkör alakult. A szakkörben a fiatalok megis­merik a horgászás alapelveit, szabályait, megtanulnak sze­relékeket összeállítani, barká­csolni és természetesen hor­gászni. A szakkör működésé­hez a MOHOSZ Tolna Megyei Intéző Bizottsága 5000,- Ft-os támogatást bizto­sított. * Mint azt a Tolnai Népújság is hírül adta, társadalmi össze­fogással, állami támogatással Bonyhád térségében meg­épülhet egy 22 hektáros víztá­rozó, melynek másodlagos hasznosítása elsősorban a" horgászat lenne. A tározó megvalósítása mintegy 4-500 fős horgász válláról venné le a gondot, hisz a térségben kevés a horgászati lehetőség. Igaz, a megépítéséhez a MOHOSZ-nak és az egyes horgásznak is anyagilag kell majd hozzájárulni, de így le­galább nem terheli a ma már drága utazási költség. Bővebb tájékoztatást akkor adunk, ha újabb fejlemények lesznek. * A MOHOSZ Tolna Megyei Intéző Bizottsága a szűkös költségvetés miatt nem ter­vezte az ifjúsági csapatbajnok­ságot. A megyei küldöttköz­gyűlés azonban a Dombóvár Városi Horgászegyesület kez­deményezésére és több egye­sület csatlakozó támogatásá­val mégis úgy döntött, hogy meg kell rendezni. Ennek a hírnek elsősorban az ifi horgá­szok örülnek, mert július 4-én Dombóváron a Tüske-pusztai tavon kerül megrendezére az ifi csapatbajnokság. Hogy e kérdésben segítsé­gére lehessünk a gombát ked­velőknek, hangsúlyozni kell, hogy a gombák azonosításá­nál mindig pontos megkülön­böztető jegyeket kell keres­nünk! A szakértők által ismert, több száz ehető és mérgezést okozó gombafaj részletes is­mertetésére nincs mód, csak a leggyakrabban problémát okozókat említem. Áprilistól terem az ízletes és fattyú kucsmagomba, valamint mér­gező párja, a redős-, és a nagy papsapkabomba. A kucsma­gombák süvege méhsejtsze- rűen gödrös. Átmetszve a bel­seje egyetlen üregre oszlik és a süvege is terekvényes vagy szabálytalan lapokból áll. Má­justól terem a mérgező tégla­vörös susulyka. Kifejlett pél­dányán a kalap és a tönk színe jellegzetesen téglavörös. Fiata­lon azonban selymes, fehér színű, a lemezei sem vörös­barnák és ilyenkor könnyen tévesztik össze a májusi pe- reszkével, bár annak jellegze­tes lisztszaga, fehér lemeze és vastag húsa van. A tégla vörös susulykára ha­sonlít még a megyénkben is gyakori ehető tövisalja gomba is, ennek azonban a lemezei rózsaszínűek. Az ugyancsak rózsaszín lemezű, de mérgező döggom­bának a tövisalja gombától való elkülönítése (az azonos lemezszín miatt) meglehető­sen nehéz. Éppen ezért ez utóbbi gomba fogyasztása csak május 15-ig biztonságos. A’jó ízű mezei szegfűgomba igen közkedvelt, mivel me­gyénkben is mindenütt és nagy tömegben terem, így gyakran szedik közé a mér­gező kerti susulykát. A szeg­fűgombára jellemző: a szívós tönk és a ritkán álló fehé­res-sárgásbarna lemezek. A kerti susulyka húsa és tönkje puha, törékeny, a szürkés­barna lemezek sűrűn állók. Kalapja sugarasan szálas, gyakran behasadozó. A su­sulyka fajok viszonylag ritkán okoznak életveszélyes mérge­zést, a tünetek rövid időn be­lül (16-60 perc) jelentkeznek. Júniustól megjelenik a gyil­kos és rokona, a fehér gyilkos galóca is, mely megyénk terü­letén bárhol előrfordulhat, így pld. Sötétvölgyben is. A gyil­kos galóca legfontosab ismer­tető jegyei: fehér, halványzöl- des tönkön lévő lelógó gallér és a jól fejlett fehér bocskor. Ez utóbbi képlet nagyon fontos megkülönböztető jegy, sajnos azonban gyakran a földben maradhat, ezért erre különö­sen kell ügyelni, mivel ez megnehezíti a felismerését. A fiatal galócát tojáshéj­szerű fehér burok veszi körül. Ekkor hasonlít a pöfeteghez, bár a tévedés tisztázódhat, ha átmetsszük a gombát és meg­látjuk a galóca kalapkezde­ményét. Az erdei és a többi csiperkefaj az egész megyében (Tengelic, Bogyiszló környé­kén különösen) gyakori. A ga­lócáktól abban különböznek, hogy már kezdetben is rózsa­színű, később pedig sötét­barna lesz a lemezük. Gallér­juk ugyan van, de nincs bocs- koruk. Az ehető, zöldhátú galamb­gombák tönkjén nincs se gal­lér, se bocskor. Jellegzetesen pattanva törő húsuk is elkülö­níti a galócáktól. A gyilkos galócákban lévő mérgek erős, sejtkárosító toxi- nok, melyek átlal előidézett életveszélyt fokozza az, hogy a tüneteket hosszabb (80-40 óra) „lappangási idő" előzi meg. így a gyors orvosi bea­vatkozás lehetősége is korlá­tozott. (Folytatjuk.) Hogyan győzhetjük le a lidérces álmokat? Tipikus álom: ül­döz egy vadul vi­csorgó, hatalmas randa véreb és hiába próbálok elfutni előle, meg sem tudok mozdulni. Ha szeren­csénk van, hamar fel­ébredünk, de sokan rendszeresen élnek át ilyen és ehhez ha­sonló lidérces álmo­kat. Két amerikai ku­tató, dr. Joseph Neid- hard és dr. Barry Kra­kow most megjelent „Győzze le rémálmait" című kö­tetében ahhoz próbál segítséget nyújtani, hogyan előzhetjük meg a lidérces álmo­kat, illetve miként le­gyünk úrrá rajtuk, íme, néhány jótanács: - Amint felébredt, lehetőleg azonnal idézze fel megint a rossz álmot. Ha nem tud beszélni róla, írja le, majd többször ol­vassa el.-Gondolatban a történetet játssza to­vább. Az előbbi ku­tyás példánál ma­radva: folytassuk a történetet például úgy, hogy amint kö­zel ért hozzánk az eb, barátságossá szelí­dült.- Az alkohol és a kábítószer lidérces álmot válthat ki, mel­lőzzük ezek élvezetét.- Elalvás előtt ne nézzünk véres krimi­ket, vagy háborús dokumentumfilme­ket.- Mielőtt ágyba bújnánk, végezzünk lazító gyakorlatokat. A pszichológus naplójából A klimax természetrajzáról Tudomásul kell vennünk, hogy nincs pardon: ahogy a természetben a tavasz és nyár után az ősz következik, az emberi életút is megmásítha- tatlanul a klimax-korba vezet. Testileg, lelkileg nehéz szaksz ez. Leginkább talán a serdü­léssel hozható párhuzamba - ám akkor a gyermekkor ér vé­get, s a nagy változás lázában élettanilag a szexuális hormo­nok működése játssza a fő szerepet. A klimaxban éppen fordítva: az ivarmirigyek mű­ködésének lassúbbodása in­dítja el a testi és lelki változá­sokat. A férifaknál később, kb. a 60. év táján kezdődik ez a kevésbé „látványos" időszak. Míg a nők fogamzóképessége megszűnik, a férfiak nemző­képessége - akár késő öregko­rig is - fennmaradhat. Felléphetnek azonban mindkét nemnél pszichés za­varok rendellenességek. Leggyakoribb megjelenési formájuk az ingerlékenység, a gyors hangulatváltozás, a fá­radékonyság és a túlérzé­kenység. Azok a nők, akik éle­tük során nem éltek harmoni­kus szerelmi életet - vagy ép­pen mindent a szexre tettek föl - krízisként élik meg, hogy női vonzerejük megfogyatko­zott. Vannak akik emiatt ide­gileg összeroppannak, dep­resszióssá válnak. Mások kri- tikátlan magatartással próbál­ják ellensúlyozni a hervadást; méltatlan szexuális kapcsola­tokba bonyolódnak. A fiatal­ság látszatát gyakran „ujjnyi" festékkel, tinédzsereknek illő öltözékkel és viselkedéssel igyekeznek fenntartani - s nem egyszer házasságszédel­gők, selyemfiúk, bűnözők markába kerülnek. A férfiak körében a klimak- térium okozta válságjelensé­gek jórészt azokat jellemzik, akik viharos szexuális életet éltek, illetve akiket hivatásuk, karrierjük túlzottan lekötött. Akik például szexuális teljesí­tőképességüket tartották ön­maguk legfőbb értékének - s esetleg tucatnyi nővel tartot­tak egyidejűleg nemi kapcso­latot - kétségbeesve tapasztal­ják, hogy képességük és vá­gyuk között egyre növekszik a távolság. A kiutat mindig újabb és újabb, fiatalnál fiata­labb partnernél keresik. A kö­vetkezmény: lelki és anyagi elszegényedés, sőt kifosztott- ság. A kapuzárás előtti fél­elem, az úgynevezett Slust- horpanik megjelenhet azoknál is, akiket életcéljuk, munkájuk annyira lekötött, hogy szinte észre sem vették az idő múlá­sát. És egyszeriben fölocsúd­nak: valami kimaradt az éle­tükből ... Ilyenkor évtizedes házasságokat törnek szét, kri- tikátlan kapcsolatok bilincseit veszik magukra - föl sem téte­lezve, hogy az ifjú partnerek nem hanyatló férfiasságukhoz vonzódnak... Takács Ilona Ferenczy Europress Illem és jómodor Telefóniában: aki goromba, az gyáva A párbeszédnek, az egymásközti érintke­zésnek és gondolatközlésnek mind nagyobb részét sajátosan személytelen formában, „táv- beszélgetésként" bonyolítjuk le. Természetes tehát, hogy a telefon térhódításával párhuza­mosan kialakultak a telefonálás illemszabályai is. „Alighanem a magyar telefónia elmaradott­sága magyarázza és menti, hogy e szabályok nálunk még nem igazán gyökeresedtek meg.) Vegyük például a bejelentkezést. Ha hiva­talban, intézménynél, bármilyen közületnél csörög a készülék, az illendőség azt diktálja, hogy elsőként a hívott fél, a keresett állomás „gazdája" mutatkozzék be: XY önkormányzat (vállalat, hivatal, stb.), jó napot kívánok... Ha a vonal az adott intézmény központjába futott be, a hívónak nem kell bemutatkoznia, csupán a köszönést viszonoznia, s bemondani a kere­sett személy nevét, mellékének számát, esetleg a részleget, ahol dolgozik. Kapcsolás után már más a kívánalom: ekkor a hívónak illik első­ként kilépni a névtelenségből, s bemutatkozás után kérni a keresett személyt. Magán-telefon tárcsázásakor egyértelmű és alapvető udvariassági szabály, hogy a telefoná­lónak kell elsőként köszönnie, bemutatkoznia, s csak ezután kövtkezhet minden más köz­lendő. Nehezebben betartható, de talán indoklást sem kívánó követelmény, hogy a telefon-esz­mecserét fogjuk rövidre. Ez elsősorban a hívó­tól várható el, már csak azért is, mert nem tud­hatja, hogy felcsörgetett partnere éppen akkor ráér-e, nem készül-e valahova, nem szakí­totta-e meg valamilyen fontos foglalatosság­ban a hívás miatt. Bosszantó - s manapság nem is olcsó - a té­ves kapcsolás. A hívottnak tudnia kell, hogy nem ő az első számú kárvallott, hanem a másik fél; annak pedig akkor is illik elnézést kérnie a zavarásért, ha inkább földhöz vágná a kagylót. A telefon-etikett eleni egyik legsúlyosabb vétség az udvariatlan hangnem. A távol-oda- mondogatás és beolvasás (tetézve esetleg a kagyló lecsapásával) már a kultúrálatlan érint­kezés iskolapéldái közé tartozik. Van olyan il­lemkódex, amely ennek kapcsán csak annyit mond: telefonon gorombáskodni csak a gyáva emberek szoktak. CSAHOLÓ Ebrendészet Földvári csoport Dunaföldvár városban az elmúlt évben 70 bejelentett kutyaharapás volt. Most is rengeteg a kóborkutya. Az életkörülmények nehezedé­sével egyre többen eresztik szélnek az addig szeretett ál­latukat. Ezek a körülmények is közrejátszottak abban, hogy az önkormányzat eb­rendészetet hozott létre. Dr. Túri Árpád állatorvos­sal kötöttek szerződést a munkák humánus elvégzé­sére. Az ebrendészet, mint ahogy az állatorvos el­mondta, nem egyenlő a sin- térséggel. — Úgy működik, hogy bejelentésre, az önkormány­zat megbízása alapján a helyszínre megyünk. Kábító pisztollyal befogjuk a kóbor kutyát. Aztán az Állatklinika és Szolgáltató Kft. Beszédes J. utca 1-3. alatt most kialakí­tás alatt lévő kis és nagyállat klinikájára szállítjuk. Itt nyolc napig megfigyelés alatt tartjuk, ellátjuk és a szükséges védőoltásokat is megkapja. Ha ezen idő alatt jelentkezik a gazdája, akkor természetesen viheti a ked­vencét, a felmerült költsé­geknek csak a felét kell kifi­zetnie, a többit az önkor­mányzat állja. Ha nyolc nap alatt nem jelentkezik a gaz­dája, más kutyaszerető pol­gárnak is odaadjuk az álla­tot, ugyanezekkel a feltéte­lekkel. Amennyiben nyolc nap alatt senki nem jelentkezik, úgy túlaltatással segítjük az állatot a másvilágra. — Azt mondhatják erre az állatvédők, állatszeretők, hogy ez nem humánus. — Azt tudom válaszolni, hogy mielőtt valaki gyorsan ítéletet mond, gondoljon bele, hogy milyen megpró­báltatásokon megy keresztül egy kóbor állat. Éhezik, bele­rúgnak, megdobálják kővel, elütik az autók, ki van téve estleg egy kutyaszerető va­dász pontatlan lövésének, Rontó, a kétéves kaukázusi juhász a kerítés tetejéről szemléli a klinikára érkezőket mérgezett ételeket ehet, fer­tőzéseket szerezhet és ter­jeszthet, kínlódik, szenved, senki nem ápolja. Nem kell félni azonban senkinek attól, hogy indoko­latlanul befogják az állatát. Csak bejelentésre megyünk a helyszínre, de évente kétszer befogási akciót szervezünk, de ezek időpontjáról időben értesítjük a lakosságot, a he­lyi újságokban is nyilvános­ságra hozzuk. * Dunaföldváron egyre na­gyobb kultusza van a kutya­tenyésztésnek. Nemrégiben még jó, ha 3-4 fajta kutyát le­hetett találni a városban. Ma 30 fajtát tenyésztenek, s nemcsak hobbiból. Nagy gondjaik vannak a tenyész­tőknek a különböző ügyek intézésével. Különböző he­lyeken van tagsági viszo­nyuk, egy részük Szek- szárdra, mások Dunaújvá­rosba, van aki pedig Buda­pestre jár ügyeket intézni. Dunaföldvárnak nagy a vonzáskörzete, ide járnak egyébként is az állatorvos­hoz a túlsóiéiról, Soltról, Dunavecséről, Dunaegyhá- záról, a dunántúli oldalon pedig, Mezőfalváról, Baracs- ról, Előszállásról, Bölcskéről, Madocsáról. Ezért szeretné­nek helyben egy önálló cso­portot létrehozni, később pedig tervezik egy őrző-védő iskola indítását is. * A MEOE Szekszárdi Szer­vezete szerdán, 24-én, 18 órakor kutyás klubnapot tart tagjai és az érdeklődők szá­mára. A helyszín a Gemenc Szálló vadászterme. Gottvald Károly- szóma -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents