Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-17 / 142. szám

1992. június 17. VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 Egy év a vállalkozókért A Tolna Megyei Vállalkozói Központ tevékenysége Egy évvel ezelőtt, 1991 jú­niusában alakult meg a Tolna Megyei Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány, amely létrehozta és működteti a Tolna Megyei Vállalkozói Központot. Egy év alatt sok víz lefolyt a Dunán, de mi történt a vállalkozói központ háza táján? Erről be­szélgettünk Bányai Henrikkel, az ügyvezető igazgatóval. — Kérem, vonja meg az eltelt egy év mérlegét. — A vállalkozói központ hivatalos megnyitása csak ta­valy októberben történt, bár a működését már korábban megkezdte. A Phare Alapít­vány szakértői, a Magyar Vál­lalkozás-fejlesztési Alapítvány és a helyi szakemberek által közösen kidolgozott üzleti terv - úgy gondolom - igen jól sikerült, a megye gazdasági fejlődésében fő tendenciákat határoz meg, ugyanakkor az aktualitásokhoz igazítva ru­galmasan változtatható. A vál­lalkozó központ feladata a megalakulást követően termé­szetesen az volt, hogy az üz­leti tervben leírtakat apró­pénzre váltsa, a gyakorlatba átültesse. Az elmúlt időszakban létre­hoztuk a saját szervezetünket - ez mindössze öt munkatár­sat jelent velem együtt -, kia­lakítottuk az alközpontok há­lózatát, megtörtént a munka­társak, alközpont-vezetők to­vábbképzése. Hatalmas mun­kánk fekszik a szaktanácsa- dói-szakértői hálózat létreho­zásában. Megkezdtük itt a Vállalkozók Házában az okta­tási tevékenységet, máig közel ötszáz vállalkozó vett részt különböző tanfolyamainkon. Számítógépes adatbankot hoztunk létre, amelyhez ha­marosan az alközpontok is hozzáférhetnek telefon-mo­demen keresztül. Kidolgoztuk a hitelek és támogatások rend­szerét, két pályázati forduló­ban kereken 50 vállalkozást részesítettünk vissza nem térí­tendő támogatásban. Nemré­giben új ügyfészolgálati irodát nyitottunk Szekszárd köz­pontjában. Távirati stílusban nagyjából ennyi történt a megalakulás óta. A nálunk gyakorta megforduló nyugati szakértők szerint jól felszerelt, jól működő szerveztté vált a vállalkozói központ, amely az alközpontok és a szaktaná­csadói hálózat segítségével hatékonyan támogathatja a megye vállalkozóit. — Miért volt szükség külön ügyfélszolgálati irodára? — A Phare Programiroda javasolta, hogy lehetőleg for­galmas helyen, földszinten működtessünk külön ügyfél- szolgálati irodát, ahol a vállal­kozók könnyebben elérhetnek bennünket és nyugodtabb kö­rülmények között, jobb inf­rastruktúrával állhatunk a rendelkezésükre. Ezért bérel­tünk ki néhány helyiséget a Széchenyi utcában. A bérletre és a berendezésre a Phare Alapítvány biztosította a pénzt. Itt - amellett, hogy mindenkinek ingyenes szak- tanácsadással állunk rfendel- kezésére - kedvező feltételek­kel nyújtunk sokféle szolgálta­tást, telefon- és fax-használa­tot, fénymásolást, szakfordí­tást, tárgyalótermeket, üzleti ebédlőt, sőt kompex cégkép­viseletet is vállalunk. Az olyan kezdő vállalkozók számára, akiknek még nincs telephe­lyük, irodájuk, ez igen nagy segítség lehet, és valóban nagy igény mutatkozik ezekre a szolgáltatásokra. — Hogyan működik a szakta­nácsadói hálózat? — Többlépcsős pályázattal válogattuk ki a jelentkező cé­gek közül a legalkalmasabba­kat. A lista egyébként nyitott, a pályáztatás folyamatos, új szaktanácsadó cégek felkerül­hetnek és a jelenlegiek leke­rülhetnek a listáról. A döntés­ben mérvadó a szolgáltatás minősége és díja, illetve ezek aránya. Nagyjából egy hó­napja, hogy ez az egész rend­szer beindult, hiszen a megfe­lelő működéshez az ügyfél- szolgálati irodára is szükség volt. A folyamat azzal kezdődik, hogy a segítségre szoruló vál­lalkozó bemegy az ügyfél- szolgálati irodába. Itt a mun­katársainknak munkaköri kö­telessége ingyenes tanácsa­dást nyújtani. Ha speciális té­máról, vagy komolyabb meg­bízásról van szó - üzleti terv készítése, vám-, külker-, jogi szakértői munkák -, akkor ajánlják a vállalkozónak a szaktanácsadói hálózat igény- bevételét. A szolgáltató cég­nek a vállalkozói központ fi­zeti ki a számlát, az ügyfél pe­dig nekünk fizet 50 százalé­kot, az ő szempontjából tehát 50 százalékos a kedvezmény. A gyakorlatban egyébként ezután fog csak kiderülni, hogy pontosan milyen szol­gáltatásokra van a legnagyobb igény és főleg az, hogy kinek a szolgáltatásaira. A vállalko­zóknak ugyanis lesz választási lehetőségük. — Amennyire én tudom, sok vállalkozó felesleges nyűgnek érzi az oktatásokat, tanfolyamokat, Önöknek viszont ez az egyik fő tevékenységük... — Igen, sajnos a vállalko­zók nagy része nincs tudatá­ban annak, hogy szüksége van komoly tanulásra, a korszerű vállalkozói ismeretek elsajátí­tására. Mi pedig ezt erőltetjük, támogatjuk, hiszen egy vállal­kozás sikere nem kis részben ezen is múlik. Nekünk pedig természetes létérdekünk, hogy az általunk támogatott vállalkozások sikeresek le­gyenek. Úgy tapasztalom egyébként, hogy változik ez a hozzáállás, egyre többen lát­ják be maguk is, hogy szüksé­Meglátogattunk két olyan vál­lalkozást, amelyek részesültek a Tolna Megyei Vállalkozói Köz­pont fejlesztési támogatásából, hogy lássuk, mire is fordították a pénzt és mit jelentett számunkra ez a segítség. Az első a Pansion Kft volt, amely a Koppány Foga­dót üzemelteti Tamásiban, a fürdő melletti üdülőtelepen. Haj­dics Józseftől, az egyik tulajdo­nostól kértük, mutassa be röviden a vállalkozást. — Két család fogott össze, hogy megvalósítsa ezt az ide­genforgalmi létesítményt. Szerencsésnek mondható a családok összetétele, hiszen Baliéknál a férj és a fia építé­szek, a feleség vendéglátós, én és a feleségem pedig közgaz­dászok vagyunk, így az üzleti és építészeti tervezést, sőt ki­vitelezést is jórészt magunk végezhettük. 1990. nyarán kezdtük meg az építkezést, akkor természetesen még nem is létezett a vállalkozói köz­pont. A következő év, azaz 1991 nyarán elkészültünk a földszinti résszel, és a sö­röző-étterem az elmúlt sze­zonban már üzemelt. Az épületet eleve úgy ter­veztük, hogy az emeleten szo­bákat alakítunk ki és panzió­ként működtetjük, de ennek megvalósítására az idő és a pénz is kevés volt akkor. Ta­valy ősszel szereztünk tudo­mást a vállalkozói központ megalakulásáról és az ezzel kapcsolatos új támogatási le­hetőségekről. Már az első pá­lyázaton indultunk, hiszen a vállalkozói központ által pre­ferált egyik terület éppen az ges a tanulás. Ebben talán az is szerepet játszik, hogy igyek­szünk a legjobb hazai és kül­földi oktatókat bevonni. Az oktatási tevékenységet három szinten végezzük. A kezdők­nek vállalkozási alapismere­teket nyújtunk, amely segít eldönteni, hogy egyáltalán al­kalmas-e vállalkozónak az il­lető. A második lépcsőt a te­matikus oktatások jelentik mint például az üzleti terv, számvitel, könyvvezetés és a többi. A harmadik szinten egy-egy konkrét és aktuális témában tervezünk egynapos foglalkozásokat. Ilyen aktuális téma például most az új Munka Törvénykönyve, il­letve az ezzel kapcsolatos vál­lalkozói tudnivalók. — A végére hagytuk a vállal­kozókat leginkább érdeklő témát, a hiteleket, támogatásokat. Mi várható ezen a területen? — Egy biztos: az igények mindig meg fogják haladni a lehetőségeinket. A micro-cre­dit hitelre és a Phare-hitelre a pályázatokat már befogadja a vállalkozói központ és a bank, a keretek nagyjából ismertek, de a pénz még nem érkezett meg. A támogatások rend­szere már régóta működik, hozzáteszem, az összes vállal­kozói központ közül csak ná­lunk. A többiek ugyanis nem kértek ilyen keretet. Az biztos, idegenforgalom, a turisztikai szolgáltatások fejlesztése volt. Mi a vállalkozásunkat már az indulásnál arra alapoztuk, hogy Tamásiban a kitörés irá­nya az idegenforgalom fejlesz­tése lehet, hiszen a városnak jó adottságai vannak ehhez. A nyári külföldi vendégek mel­lett arra is számítottunk, hogy a helyi cégek, új vállalkozások részéről is lesz igény üzleti ebédekre, rendezvényekre. Nagyjából ezt írtuk le a pályá­zatunkban és azóta az idő is igazolta elképzeléseink he­lyességét. Azt, hogy nyertünk a pá­lyázaton, annak tulajdonítom, hogy jó témában, reális elkép­zelésekkel indultunk. Pályázatunkban az emeleti rész szobáinak kialakítására, az udvari táncterasz lefedé­sére és a konyha gépesítésére, kapacitásának bővítésére kér­tünk támogatást. Éppen hogy beindult fiatal vállalkozá­sunknak nagy segítséget jelen­tett a#, az egymillió forint, amit a vállalkozói központtól kaptunk. A segítség egyéb­ként nemcsak pénzben nyil­vánul meg, hiszen hasznos volt a képzés is, amiben részt vettünk, többek között ott más vállalkozókkal találkozva hasznos kapcsolatokra tehet­tünk szert. Hozzá kell azért tennem, hogy a jól működő piacgazda­ságokból érkezett külföldi előadók nem voltak igazán tisztában az itteni viszonyok­kal, nem mindig tudták bele­élni magukat a mi problémá­inkba. Az oktatáson kívül a Számok Nézzük meg a Vállalko­zói Központ tevékenységét a számok tükrében. Hét településen működ­nek alközpontok, az alábbi polgármesteri hivatalok­ban: Bonyhád, Dombóvár, Dunaföldvár, Paks, Simon- tornya, Tamási, Szekszárd. A Vállalkozói Központ szaktanácsadói listáján je­lenleg 28 szaktanácsadó cég és továbi 16 speciális szakértő szerepel. Az oktatási tevékenység keretében eddig 456 vállal­kozó vett részt különböző tanfolyamokon, számukra a Vállalkozói Központ 3.278.000 forint oktatási tá­mogatást nyújtott. A vállalkozók számára nyújtott vissza nem téri­tendő támogatások összege 1991. szeptembere és 1992. júniusa között 38.250.000 forint volt, s összesen 50 vállalkozást érintett. Ez a prioritást élvező területek között az alábbi megoszlás szerint történt: a mezőgaz­daság, élelmiszeripar, agráripar fejlesztésére 7 vállalkozás 3.400.000 forin­tot, az idegenforgalom, tu­risztika fejlesztésére 14 vál­lalkozás 10.250.000 forintot, az ipari termelés és szolgál­tatás fejlesztésére 10 vállal­kozás 6.900.000 forintot, a magas szintű szaktudást igénylő szolgáltatások fej­lesztésére 11 vállalkozó 5.700.000 forintot, intézmé­nyes fejlesztésre pedig 5 cég 12.000.000 forintot kapott. A Pansion Kft panziója. A padlástérben két szobát alakítottak ki a támogatásból Támogatott hogy a támogatások szétosz­tása nem hálás feladat, hiszen rengeteg a pályázó és csak ki­sebb részük kaphat pénzt. Aki nem kap, az nem fog szeretni bennünket, de hát ez így ter­mészetes. — Mit hoz a következő év? — A Phare Programiroda és a Magyar Vállalkozás-fej­lesztési Alapítvány elképzelé­sei szerint jövőre új projectek nyílnak, mint például a garan­cia-alap és a befektetési alap. Ehhez az üzleti tervünket is át kell majd dolgozni. Fontos feládatunknak tartjuk a pá­lyázatok előkészítésének ha­tékonyabb segítését, már a pá­lyázatok beadása előtt ki kell szűrni a rossz vállalkozói el­képzeléseket. Ez a pályázók­nak is jó, mert mentesülhetnek a kudarcélményektől és ne­künk is jó, mert megkönnyíti a pályázatok elbírálását. A szol­gáltatásúikra rendelkezésre álló anyagi keret jelenleg na­gyobb, mint amire igény van, ezért hatékonyabbá és a vál­lalkozók számára vonzóbbá kell tenni. Ezek a fő feladatok az elkövetkezendő időszakra.- árki ­Hitelek A Phare programnak kö­szönhetően két új hitelre pályázhatnak hamarosan Tolna megye vállalkozói. A micro-credit hitelezést I maga a Vállalkozói Köz­pont végzi, az ún. nagy Phare-hitel évi 200 millió forintos keretét viszont a Kereskedelmi Bank Rt. Szekszárdi Lakossági és Kisvállalkozói Fiókja ke­zeli. Érdekes konstrukció a micro-credit, sok új vonás­sal. Ilyen például, hogy biz­tosítékként megfelel a köl­csönből vásárolt vagyon­tárgyak jelzáloga, illetve a vállalkozás termékei. A felmutatandó saját erő mi­nimum a vállalkozás va­gyonának 10 százaléka, de ezt természetben is fel lehet ajánlani. A hitel összege legfeljebb 300.000 forint al­kalmanként - ez ugyanis többször igényelhető -, a le­járat 6 hónaptól 3 évig ter­jedhet, a kamat 22 százalék. A Phare-hitelből már komolyabb összegeket le­het igényelni, elsősorban beruházási célokra. A köl­csön összegének felső ha­tára 10 millió forint, a lejá­rat maximum 7 év, legfel­jebb 2 év türelmi idővel. A kamat változó, jelenleg 30,2 százalék, kezelési költség nincs. A szükséges saját erő 15 százalék és a bank 150 százalék garanciát kér a kölcsönfelvevőtől. A két hitelféleség a kö­vetkező hónapokban válik hozzáférhetővé Tolna me­gye vállalkozói számára. vállalkozók A Stoll Fiat szalon, balra pedig a Rittinger hotel-étterem, amely szintén kapott támogatást vállalkozói központ szervezé­sében részt vehettünk például az Utazás '92 kiállításon is, amely szintén hasznos tapasz­talatokat adott. A pályázat elnyerése után egyébként igen részletes szer­ződést kötöttünk a vállalkozói központtal, amely szerint há­rom évig szoros kapcsolatban maradunk velük, rendszere­sen számonkérik tőlünk, hogy a kapott pénzt mire fordítot­tuk és milyen hatékonysággal. A központ ugyanis csak nye­reséges vállalkozásokat támo­gathat, és ha három éven belül ezt nem érjük el, akkor vissza kell fizetnünk a támogatást. Természetesen nem csak szi­gorú számonkérésről van itt szó, hanem folyamatos kap­csolatról, segítségről, hiszen végülis már egy hajóban eve­zünk attól kezdve, hogy a ku­ratórium a támogatásunk mel­lett döntött. * A bonyhádi Stollszer Kft. az ipari termelés és szolgáltatás fejlesztésére kapott 900 ezer forint támogatást a vállalkozói központtól. Stoll László tulaj­donos elmondta, hogy ezt lé­nyegében a autószerviz mű­szaki-technológiai fejleszté­sére fordították, azaz a most bevezetésre kerülő környe­zetvédelmi felülvizsgálathoz szükséges műszerek beszer­zésére. Abban, hogy nyertek a pályázaton, az is szerepet ját­szott, hogy a szerviz jelentős számú ipari tanuló képzését is vállalta, £ ennek nem kell a je­lentőségét hangsúlyozni ma­napság. — Mi még az alapítványba is beléptünk egy kisebb ösz- szeggel - mondta Stoll László -, éppen azért, mert szerintem a vállalkozói központ hosszú távon valóban nagyon sokat tehet a megye vállalkozóiért, a gazdasági sikerekért. Nincse­nek még látványos eredmé­nyek, de a vállalkozói központ egyre inkább olyan helyzetbe küzdi magát, hogy tényleg ha­tékony segítséget nyújthat a vállalkozóknak. — Ha már leültünk beszél­getni, nem állhatom meg, hogy ne kérdezzek rá a másik üzletágra: hogy megy az autókereskedés? Milyen a forgalom a Fiat szalon­ban? — Sajnos, nem jó, pang az autókereskedés. Hosszan tudnám sorolni az okokat a diszkriminatív vámrendelke­zésektől kezdve, a hazai autó­gyártók indokolatlan kivéte- lezettségén át, az új és hasz­nált autók „fekete vagy szürke" kereskedelmének el-, terjedéséig. A gazdaság ren­dezetlensége, vagy ha úgy tet­szik, a káosz miatt azok a tisz­tességes kereskedők kerülnek hátrányba, akik komoly beru­házással, nagy költségek mel­lett gyári képviseletet nyitot­tak, garanciát vállalnak, gon­doskodnak az alkatrészellá­tásról, márkaszervizről. Csak a haszonjárművek piacán van élet, ez is csak azért, mert ezek árát a vállalkozók leírhatják az adóalapból. A következő évekre reális célként csak a túlélést tűzhetjük ki. Az új ügyfélszolgálati iroda Szekszárdon

Next

/
Thumbnails
Contents