Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-02 / 129. szám

1992. június 2. TÁJOLÓ KÉPÚJSÁG 5 Innen - onnan Szekszárdon, a Ba­bits Mihály Művelő­dési Ház-ban látható a megyei gyermekrajzpá- lyázat kiállítása. Francia hét kezdődik Szekszárdon: június 4-én, 11 órától vetítés Bezonsról, majd a hét ünnepélyes megnyitója a Német Színház kama­ratermében lesz. Június 4-8. között francia ké­peslapok láthatók a kiál­lítóteremben. Június 4-én, 18 órakor a szín­házteremben hangula­tos jazz-muzsika, funky és reggae, afrikai dalok hallhatók franciául. A nyugdíjasok klub­jában június 3-án, 15.30-kor ismertető hangzik el a Máltai Sze­retetszolgálat szek­szárdi csoportjáról. Hervé: Nebáncsvirág című nagyoperettjét a Veszprémi Petőfi Szín­ház június 8-án, hétfőn, este 7 órakor mutatja be a színházteremben. Az „Örökség" Gyer­mek Népművészeti Egyesület, a Szekszárdi Babits Mihály Művelő­dési Ház és a Bartina Néptánc Egyesület „Pünkösdölő" néven or­szágos gyermektánc-ta- lálkozót rendez június 6-7-én Szekszárdon, a művelődési házban. Szerelem, féltékenység, gyűlölet Sexepil (es) állapot „Már csak a csoda segíthet." Ezzel az igen optimista kije­lentéssel zárul a Sexepil zene­kar '88-ban kiadott Egyesült Almok című lemeze. A ko­rong egyébként, a mai napig is az egyik legjobb, legértéke­sebbnek tartott honi alternatív kiadvány. Ennek ellenére a Sexepil körül ezután meglehe­tősen nagy lett a csend, csak annyit lehetett tudni, hogy a szövegíró-énekes, Hegyi Zol­tán, kilépett a formációból. Helyére egy holland úriember került. A többit László Viktor, az együttes dobosa meséli el. — Miután kölcsönös meg­egyezéssel megváltunk Hegyi Zolitól, nekiálltunk énekest keresni. Kipróbáltunk több magyar szólistát is, de sem nekünk nem feleltek meg ők, sem nekik nem feleltünk meg mi. Teljesen véletlenül talál­koztunk ezzel a holland fiú­val, akit egyébként Mick Ness-nek hívnak. Mivel ő an­golul énekli saját szövegeit, így magától adódott a dolog, hogy főleg Nyugat-Európa felé tendálódunk. — Legjobb tudomásom sze­rint, magyar zenekarnak, ango­lul, nemhogy tőlünk nyugatra, de még itthon sem sikerült betörni. — Ez nem jelenti azt, hogy nem lehet megpróbálni. Nem tudom, mi lesz a vége, de úgy tűnik, már kezdik Magyaror­szágon is megszokni az angol szöveget. Külföld felé is van­nak bíztató jelek ... — Ez így nagyon titokzatosan hangzik... — Annyi történt, hogy a Polygram nevű cég - a világ egyik legnagyobb lemezkia­dója - felfigyelt ránk és meg­vette a Szerelem, féltékenység, gyűlölet című lemezünk anyagát, s ezt márciusban ki is adta Nyugat-Európában. Ma­gyarországon is megjelent, az MMC terjeszti. — Külföldön hol, illetve mi­lyen körülmények között tudtok fellépni? — Ez a cég, ha kiad egy le­mezt, abba pénzt is fektet - mondjuk nem annyit, mint például egy Faith No More-ba -, mert nyilván el akarja adni a produktumát, ezért külön­böző turnékat, koncerteket is szervez nekünk. — Miben különbözik a kinti közönség az ittenitől? — Főleg abban, hogy ők ér­tik az angol szövegeket. Ez rengeteget jelent, hiszen sok okos ember megmondta már, hogy „a rock and roll az nem egy tánc". Tehát nemcsak a zenéről szól. E sorok írójának, múlt hé­ten, volt szerencséje részt- venni a Sexepil pécsi koncert­jén, amelyen újfent bebizo­nyosodott, hogy minden el­lenkező híreszteléssel szem­ben, léteznek még itthon is egyéni hangzásvilágú zeneka­rok. Ezzel persze nem azt aka­rom mondani, hogy á Magyar Televízió zenei műsoraiban is helyet kapnak ... KRZ Sexepil a színpadon Színházi elődás Bátán, tanulságokkal (Tudósítónktól.) Vidéken, kis településen a művelődésre nyíló alkalom igen kevés. Még akkor is, ha olyan nagy és jól felépített művelődési háza van, amely alkalmas színházi előadások lebonyolítására is. Báta üyen község. Lakói - azok is, akikben egyáltalán felmerül erre az igény - igen ritkán juthatnak színházi él­ményhez. Nemrég azonban megtört a jég, és ahogy a kira­gasztott plakátok is hirdették, a Pécsi Nemzeti Színház mű­vészei vendégszerepeitek a kis községben. Okozott is szó­beszédet, éppen eleget. A ren­dezők, szervezők nem kis nyugtalansággal várták az es­tét, hiszen tudvalévő, hogy itt mindig ráfizetéses egy ilyen rendezvény. Mégis a vártnál valamivel több, legalább öt­ven érdeklődő váltotta meg a jegyét az előadásra. A színé­szeket sem zavarta az üresség­től ásítozó nézőtér. De a bátaiak a szerencsével kicsit hadilábon álltak, ami­nek előjelei is voltak. Ugyanis néhány héttel ezt megelőzően az iskola szervezésében egy busznyian jelentkeztek egy pécsi operettelőadásra. A szó­rakozásra vágyók közel két órát vártak a bérelt buszra, de az nem érkezett meg. Az oka, hogy a magánvállalkozó az­napra egy jugoszláv bevásár­lódat is betervezett magának, amely igencsak elhúzódott, így az előadás elmaradt, a be­lépők ára pedig elveszett, mert azt megtéríteni nem volt hajlandó derék vállalkozónk, így aztán, amikor a művelő­dési házban az előadás felénél ingadozni kezdett az áram, már sokan a fejükhöz kaptak. Aztán az áram végleg elment. A színészek egy ideig hősie­sen improvizáltak, de aztán ennek feladására kényszerül­tek. Persze, nem végleg, mert gyorsan gyertyák kerültek elő és meghitt világításban ját­szották végig a darabot, igaz, zene nélkül. Teljes volt az elégedettség mind a nézők, mind az elő­adók körében. Sőt, a várako­zás közben olyan plusz poé­nokat is előadtak, amelyek va­lósággal a mennyezetig osto­rozták a jókedv hullámait. Nem is maradt el a tapsvihar, amikor az elemeket is le­győzve, minden technikát mellőzve sikerült végigvinni sikerrel a műsort. Ez a kis incidens nagy ta­nulságokkal szolgál. A színé­szetnek már sokan a végét jó­solták, a televízió, videó előre­törésével, de itt, ebben a kis fa­luban mégis bebizonyosodott, hogy igenis, kell a színművé­szet és élni is fog, mert azt tudja nyújtani, amire semmi­féle technika nem képes. Ezért is köszöni Báta minden lakója még egyszer azoknak a művé­szeknek, akik nem adták fel előadásukat, pedig megtehet­ték volna. Köszönjük a pécsi színészeknek ezt a felejthetet­len estét és élményt! M/b/J A Reménység Szigete Egy volt katonai objektum, amit a Honvédelmi Miniszté­rium térítésmentesen adott át az Erdélyi Gyülekezetnek, hogy ott a határon kívüli ma­gyarság részére oktatási és szociális központot létesítsen, olvastuk Németh Géza lelki- pásztor lapunkhoz küldött le­velében. Már ebben az évben is több száz erdélyi beteg kért tőlük segítséget, hogy orvosi ellátása idejére neki vagy kísé­rőjének szállást biztosítsanak. A Reménység Szigetén egy­idejűleg 80 beteget tudnak majd elhelyezni. Egy-egy heti átlag tartózkodással szá­molva, mintegy négyezer em­bernek tudnak segíteni. Ha betegként a minimális 1000 fo­rintot számítják egy hétre, ak­kor is négy millió forintra lesz szükségük. A Reménység Szigete Baráti Köre tagjának tekintik azokat, akik ezt a munkát bármilyen szerény adománnyal támogat­ják, postautalványon. Címük: Erdélyi Gyülekezet 1146 Bu­dapest, Thököly u. 44. Karácsonykor minden adományozónak részletes be­számolót küldenek az ado­mányok felhasználásáról. Egyúttal meghívják az ér­deklődőket az átadó ünne­pélyre, 1992. június 6-án, dél­után 16 órakor, amikor a hon­védség képviselőjétől Tőkés László püspök úr veszi át a kulcsokat. A Reménység Szi­getére az őrs Vezér térről a 77-es busszal a második meg­állónál leszállva lehet eljutni. Pályázati figyeld 1./ A Magyarország Történeti Atlasza Alapít­vány pályázatot hirdet a történeti kéziköny­vekkel és a kartográfiával foglalkozó műhe­lyek munkájának segítésére, a tudományos és szerkesztői munkák támogatására. Benyújtási határidő: 1992. június 31. 2./ A Soros Alapítvány pályázatot hirdet tényfeltáró újságírásra. A pályázat célja olyan újságcikkek és cikksorozatok megírásának elő­segítése, amelyek alapos pártatlan és igényes kutatómunkára épülnek, elfogultságtól és megalapozatlan véleményalkotástól, valamint pártpolitikai szempontoktól mentesek, csak színvonaluk és objektivitásuk alapján tartanak számot az olvasói érdeklődésre. Pályázni fo­lyamatosan lehet. A pályázatokról bővebb felvilágosítás kér­hető a Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Ala­pítvány Információs-Szolgáltató Irodájában: Szekszárd, Béla tér 6. Telefon: 11-928. Nyitva tartás: hétfő, szerda: 13.00-16.00 óráig, kedd, csütörtök 13.00-17.00 óráig, péntek 13.00-15.30 óráig, vagy Paksi Ifjúsági Irodában: Paks, Ga­garin u. 2. Telefon: 75/11-646 nyitva tartás hét­főtől péntekig 14.00-20.00 óráig. Felhívjuk fi­gyelmüket, hogy a pályázatokat nem az irodá­hoz kell beküldeni, mi csak közzé tesszük azo­kat. Gyermekkönyv Az egyébként bőséges könyvkínálatból többnyire hi­ányzik a gyermekeknek szánt olvasnivaló - az izgalmakban bővelkedő, fordulatokban gazdag és mégis igényes gyermekirodalom, amitől az olvasás élvezetessé válik. A német Ravensburger Ki­adó évek óta sikerrel jelenteti meg Scotland Yard sorozatát, amelynek egyik kötetét, A Hyde park kutyálkodója címűt most Tandori Dezső fordítá­sában jelentette meg a magyar Open Art Kiadó. Helytörténeti értékek Tv-napló Pisti Pisti a vérzivatarban című groteszk játékát 1969-ben írta Örkény István, tíz év múlva újra megírta, de közben is sokat változott a szöveg. Melyik kéziratot tekintsük hitelesnek, amikor Örkény mindegyiket sajátjának vallotta, azokkal a módosításokkal együtt, amelyeket a bemutató érdekében az irodalompolitikának kellett tennie? Klasszikus műveknél ilyen kérdés fel sem merül, Madách Tragédiájának például az a végleges szövege, amit Arany javított, pedig több eset­ben is érdemi jobbításokról van szó. Örkény maga javította, sőt írta át művét, igaz, figyelembe véve dramaturgok, ren­dezők tanácsát is, amit abban a reményben adtak, hogy a Pisti-dráma valóban jobb lesz, s ez abban az időben azt is je­lentette, hogy előadható. Tehát két hiteles, a szerző által jó­váhagyott szövege van a drámának, ami az irodalomtörté­netben épp olyan szokatlan, mint maga a dráma, amit Ör­kény műfaji meghatározásként groteszknek nevez, de való­színűleg több ennél, mert Arany nézte így Nagyidáról a szabadságharcot. De nem megyek a részletekbe, nagyon messze vezetne. Amikor 1979-ben, idegtépő izgalmak után végre bemu­tatták, Örkény ezt mondta: „Úgy érzem, egész életpályám legkockázatosabb alkotása ez a színdarab." A jelző pontos, abból a szempontból is, ahogyan a korabeli elmarasztaló kritika gondolta. Mert elmarasztalásban nem volt hiány, néhányan megértették Örkény mondanivalójának lényegét, amit ő így foglalt össze: „Pisti (a magyar nép) mindig újra föltámad, minden kibír, túl fogja élni a szocializmust is." Pisti valóban ennek az elpusztíthatatlanságnak a jelképe, de amikor Örkény a „legkockázatosabb" jelzőt használta, arra is gondolt, hogy a szerkezetileg is pontos remekművek után, amilyen a Tóték, a Macskajáték, a Pisti-dráma lazább szövésű, korábbi, zseniális ötletei, mint a végén özvegy Varsányiné egérirtó hirdetése, magáért való humor, mint­egy igazolandó, hogy „a darab elejétől végéig majdnem ki­zárólag a nevetés atmoszférájában zajlik le", ahogyan Ör­kény mentegette magát még 1973-ban. Az egymás nyomába lépő Pistik időnként valóban a nevetés atmoszférájában bot­ladoznak, pedig Örkény látomásában egy groteszk sorstra­gédiára ismerünk, melyben az egyetlen vigasz, hogy Pisti egyszer majd eljut oda, hogy nem kell több szerepet játsza­nia, mert megadatik neki, hogy szabad emberként választ­hassa meg sorsát, mint erre 1969-ben utalt Örkény, a Víg­színház igazgatójának küldött levelében. Az 1979-es bemutató alkalmából Örkény maga figyel­meztetett, hogy a szöveg eltér a korábbi változatoktól, ami­ből az is következik, hogy az újabb előadások is eltérhetnek a korábbiaktól. Ezzel a lehetőséggel élt is Mácsai Pál, ami­kor a Madách Kamara Színházban felújította a drámát. Legmerészebb változtatása, hogy a sejtelmes Rizi, akinek pedig jócskán ad tennivalót Örkény, nem jelenik meg a színpadon, szövegét Gobbi Hilda mondja el, hangfelvétel­ről, s így úgy hat, mint túlviági üzenet, misztikus beavatko­zás a földi életbe. A szereptől ez sem idegen, de ebben a formában mást is sejtünk, mintha a titokzatos transzcen­dens elem lenne jelen a Pistik életében. A tér, amelyben a já­tékot összezsúfolta Mácsai Pál, zavaróan kicsi, a sorstragé­dia időnként családi perpatvarrá válik, s elveszik a „kollek­tív önéletrajz", ami pedig akkor is lényege ennek a rendha­gyó drámának, ha újra meg újra át kellett dolgozni, hogy előadható legyen. Engedményeket tett Örkény a hatalom­nak? Természetesen, de egy remekmű érdekében tette, a színpadi alkotásoknak pedig az a feladatuk, hogy színpa­don szólalhassanak meg. Csámyi László Mi újság Bölcskén? A falu dolgairól ad bőséges tájékoztatást az a kiadvány, melyet két év óta házilag ké­szít, s havonta juttat el az ön- kormányzat a bölcskei embe­rekhez. Ez ugyan nem újság, de sokszínű, és a meghívó szerepét is betölti. A paraszti ember nyelvezetére lefordítva magyarázza az aktuális jog­szabályokat, ebből értesül a lakosság az önkormányzati üléseken történtekről, ezen keresztül kérik a lakosság vé­leményét egy-egy beruházás megkezdése előtt. Lapunk most elébe megy a bölcskei újságnak, s beszámo­lunk a legfrissebb eseményről. Inotai Árpád nyugalmazott pedagógus nem mindennapi ajándékkal lepte meg a közsé­get. Idézet a leveléből: „Nyugdíjba menetelem al­kalmából úgy határoztam, hogy szerény lehetőségeim­hez mérten felajánlom egy lé­tesítendő községi vagy iskolai múzeum részére a birtokom­ban lévő, tulajdonomat ké­pező anyagokat, melyeket a múzeum megnyitásáig az is­kolai rajz-szertárban helyezek letétbe." Ez az anyag többek között három Kegyes József által ké­szített festményt is tartalmaz, s talán majd ezeknek köszön­heti Bölcske, ha múzeum lesz a községben, ahol megfelelő helyre kerülnek a helytörté­neti értékek. A festmények restaurálására, értékének fel­becslésére az önkormányzat felvette a kapcsolatot a me­gyei múzeummal. Érdekszövetség a műveltségért iskolai tagszervezeteket, egy­ötöd-egyötöd a magánsze­mély tagokat és a népfőiskolái közösségeket, tíz százalék a nem népfőiskolái társult szer­vezeteket képviseli. A szövet­ségnek politikai pártok nem lehetnek tagjai. A Társaság elnökévé újra Benda Kálmán akadémikust, történészt, főtitkárává pedig Sz. Tóth János szociológust választotta a közgyűlés. A népfőiskolák országos érdekszövetségévé alakult át az 1988-ban megalakult Ma­gyar Népfőiskolái Társaság, és határozottabban szeretne fel­lépni a művelődés autonómi­ája, szabadsága és az állami támogatás érdekében, szoro­sabban kíván együttműködni legfontosabb partnereivel, az önkormányzatokkal. A 130 tagszervezet 72 fős választmányának fele a népfő­Táborok Domboriban A Tolna Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány várja azon 10-13 éves fiatalok je­lentkezését, akik nyári szaktáborba szerenének menni Fadd-Dombo- riba. 1. / Számítógépes tá­bor (számítógép alapis­meretekkel rendelkezők részére) 1992. június 14-19-ig (6 nap), 30 fő. 2. / Számítógépes tá­bor (számítógép alapis­meretekkel rendelkezők részére) 1992. június 21-26-ig (6 nap), 30 fő. 3. / Sporttábor (kajak, kenu, úszás, labdajáték) 1992. június 27. - július 03-ig (7 nap) 40 fő. 4. / Sporttábor (kajak, kenu, úszás, labdajáték) 1992. augusztus 23-29-ig (7 nap), 80 fő. Az alapítvány pályá­zati úton támogatást kért a táborokra, s így lehetséges, hogy a költ­ségek csökkenthetők. Részletes felvilágosítás és jelentkezés a Tolna Megyei Gyermek- és If­júsági Alapítvány In­formációs Irodájában: Szekszárd, Béla tér 6. szám alatt lehet. Tele­fon: 74/11-928. Várják azokat, akik nem találtak még tábo­rozási lehetőséget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents