Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-13 / 139. szám

2 »ÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. június 13. Kozirev és Baker londoni tárgyalásai London - Andrej Kozi­rev orosz és James Baker amerikai külügyminiszter pénteken Londonben foly­tatta a tárgyalásokat a stra­tégiai fegyverzet csökken­téséről. A hét elején, was­hingtoni találkozóikon nem tudtak megegyezni, hány és milyen fajtájú . atomfegyverre vonatkoz­zék az új csökkentés. Már hónapok óta próbálnak megállapodni olyan csök­kentésekben, amelyek túlmennének a START-egyezmény köve­telményein. A két kül­ügyminiszter most igyek­szik sietni, mert a jövő hé­ten Jelcin-Bush csúcstalál­kozó lesz Washingtonban. Beszéd helyett menekülés Panama város - Menekü­léssel ért véget csütörtö­kön George Bush amerikai elnök Panamaváros főte­rén kezdett beszéde, amelyben a politikus üd­vözölte volna Panama visszatérését a demokrati­kus kormányzás elveihez. Az elnök látogatása ellen tiltakozó panamaiak a be­széd helyszínén összecsap­tak a rohamrendőrséggel és a hatóságok által beve­tett könnygázgránátok tar­talmából Bushnak és fele- séségen, valamint Guil­lermo Endara panamai el­nöknek is bőven jutott. Az elnökök és kíséretük sietős távozása után még jóidéig eltartott, amíg a rendőrök­nek sikrült eloszlatniuk az 1989-es panamai amerikai beavatkozás miatt tüntető tömeget. Bush végül az egyik amerikai katonai támaszponton tartotta meg beszédét. Röviddel ezután továbbindult Rio de Janeiróba, ahol részt vesz a Föld-csúcsértekezlet rendezvényein. Szöul ENSZ- szankciókat sürget Tokio - Észak-Korea „fokozatos elrettentésé­nek" lehetséges eszközei­ről tárgyalt Hawaiban há­rom napon át az Egyesült Államok és Dél-Korea képviselője. A szöuli kül­ügyminisztérium csak annyit hozott nyilvános­ságra a megbeszélésekről, hogy annak eredményét a Nemzetközi Atomenergia ügynökség elé tárják. „Szöul az ENSZ BT szank­cióit kéri Észak-Korea el­len, amennyiben az észak-koreai atomlétesít­mények jövő havi ellenőr­zése azt szükségessé teszi" - közölték. Tv-sek sztrájkja Párizs - Nem láthatták a Dánia-Anglia mérkőzést csütörtökön este Marseille és Toulouse labdarúgó-ra­jongói, de más műsort sem nézhettek a televíziókban: a közszolgálati média al­kalmazottainak sztrájkja szerdán este őket sújtotta, a műsorszóró vállalat al­kalmazottai kikapcsolták ezekben a körzetekben a műsorok továbbítását. A közszolgálati rádiók, a te­levíziós adók és műsor­szóró vállalat szakszerve­zeteinek egységes sztrájk- bizottsága csütörtökön éj­szaka bejelentette: ha kell, folytatják... Hitelgarancia intézményrendszer Tájékoztató a kormányülésről (Folytatás az 1. oldalról) Vissi Ferenc szerint a multi­nacionális cégek magyaror­szági terjeszkedését minden­képpen meg kellett volna, hogy előzze egységes kor­mányzati intézkedési terv ki­dolgozása, működésük általá­nos szabályozása. Ez azonban még jelenleg is hiányzik. Szinte valamennyi kelet-eu­rópai országban ezek a cégek egyedi kedvezményeket kap­nak, amely rendkívül veszé­lyes, nagy mértékben korlá­tozza a versenyt. A Gazdasági Versenyhivatal álláspontja szerint csak piaci nyitással, az import szélesítésével lehet a már kialakult monopolpozíci­ókat csökkenteni. A Ford-üggyel kapcsolatban el­mondotta: a hivatal vizsgála­tot kezdett a kormány által biztosított kedvezmény ügyé­ben. Amennyiben kiderül, hogy a jogszabály alkotmány- ellenes, kezdeményezik megsemmisítését. A sajtótájékoztatón Juhász Judit szóvivő bejelentette: a kormány a Központi Műszak Fejlesztési Alapra az idén 1,5 milliárd forintot, kutatásfej­lesztésre pedig 3 milliárd fo­rintot biztosít, így ha csökken­tett anyagi feltételekkel is, de tovább folytatódhat a mű­szaki-fejlesztés támogatása. A kormány döntött egy új hitelgarancia intézményrend­szer létrehozásáról. Hegedűs Éva, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy mindez két részből áll: a Hitelgarancia Rt-ből, valamint egy állami pénzalapból. A Hitelgarancia Rt. feladata az általa alkal­masnak tartott, a bankok által kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek garantálása. Az rt. által garantált hitelre viszontgaranciát nyújt a pénzalap. Ennek az összetett megoldásnak a feladata a hite­lezés kockázatának jelentős csökkenése. Az Rt. ugyanis maximálisan egy-egy kölcsön 80 százalékára nyújthat ga­ranciát, a viszontgarantálás mértéke pedig csak 70 száza­lék lehet. A Hitelgarancia Rt.-t kez­detben 2 milliárd forintos for­rásból hozzák létre, melyet az ez évi privatizációs bevételek­ből biztosítanak. Emellett természetesen számítanak a pénzintézetek, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, az érdekképvise­letek és az önkormányzatok részvételére. Az elkülönített pénzalap forrása szintén az ez évi priva­tizációs bevétel, ebből az alapba 2 milliárd forintot kü­lönítenek el. Az intézmények várhatóan ősszel kezdik meg működésüket. Hegedűs Éva beszámolt ar­ról, hogy a kormány foglalko­zott a csődtörvény végrehajtá­sával is. Egyelőre úgy látszik, hogy nem alakult ki csődhul­lám. A már folyamatban lévő ügyek száma viszonylag ke­vés: 870 szervezetnél folyik a csőd, 180-nál pedig a felszá­molási eljárás. Mindez 140 ezer dolgozót érint összesen. Jóval nagyobb a bejelentett ügyek száma, ám a bíróságok csak lassan tudják feldolgozni az ügyeket, és sok esetben a bejelentések is hiányosak. Áp­rilis 30-ig a bíróságokhoz 3045 csőd és 3898 felszámolási beje­lentés érkezett. Mindez már a foglalkoztatottak 20 százalé­kát hátrányosan érinti. A ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a . bejelentések döntő többsége április 10-éig beér­kezett, azóta csak napi né- hánnyal szaporodik az állo­mány. A kormányzat tárcaközi bi­zottságot alakított a Pénz­ügyminisztérium vezetésével a helyzet figyelemmel kíséré­sére. Döntött arról, hogy javít­ják a bíróságok működésének tárgyi és anyagi feltételeit is. Emellett arra ösztönzi az adó­hivatalt, a vámparancsnoksá­got, hogy a csődeljárás során az egyeztető tárgyalásokon kevésbé merev magatartást tanúsítson, ha lehetőség van a megegyezésre, s így biztosít­ható a kintlévőségek behaj­tása. Foglalkozott a kormány a társadalombiztosítás tavalyi költségvetésének végrehajtá­sával is. A múlt esztendőben 22 milliárd forintos hiány ke­letkezett az alapban, amely­nek finanszírozására átmene­tileg felhasználja likviditási tartalékát. A kormány szerint azonban a végső megoldás az, hogy a deficitet a járulékok befizeté­séből kell pótolni. A kormány úgy határozott, hogy módosítja a termőföld tulajdonával és használatával összefüggő egyes jogszabá­lyokat. Ennek célja, hogy elke­rüljék a szövetkezeti földek azonnal kimérését, amikor az új tulajdonosok azokat válto­zatlanul a szövetkezet tulaj­donában kívánják hagyni. Megteremtik az új típusú szö­vetkezeti haszonbérlet szabá­lyait is. A nap információja MRP - a privatizáció új motorja? A privatizáció folyamatának fontos állomása a Munkavállalói Résztulajdonosi Program tör­vénybe iktatása - hangsúlyozta dr. Csuhaj V. Imre helyettes államtitkár, a Privatizációs Ka­binetiroda vezetője egy pénteken megtartott budapesti sajtótájékoztatón. Már csak azért is, mert - miként elhangzott - az elmúlt két évben mindössze 22 esetben jut­hattak a dolgozók tulajdonhoz saját vállalatuk privatizációja kapcsán s a dolgozói részvény- vásárlás mindössze 3,45 milliárd forintot tett ki, ami meglehetősen kevés. A programban elsősorban a még működő­képes, de már nem eléggé prosperáló vállala­tok vehetnek részt, amelyekre külföldi érdek­lődő nem tart igényt. Az MRP - sajátos techno­lógiájával - új lehetőséget kínál a dolgozóknak és a vállalati menedzsmentnek egyaránt. Az amerikai és angol példát átvéve - ahol vállala­tok tízezreit sikerült ezzel a módszerrel priva­tizálni - szervezett formában biztosítja a dol­gozók együttes fellépését a tulajdonszerzés ér­dekében. Ezzel a módszerrel kft. üzletrész, il­letve részvény egyaránt vásárolható. Az üzlet létrejöttéhez szükséges saját erő 5 millió forint alatti tulajdonnál 2 százalék, 5 millió forint fe­lett 15 százalék és 10 millió forint felett 25 szá­zalék. . Ezt az összeget természetesen a dolgozók­nak együttesen és készpénzben kell kifizet­niük, megadott időre. E szisztéma szerint az első munkavállalói privatizációt a Gyár és Gépszerelő Vállalatnál hajtották végre, a Riverside Kft. vezetésével. A vállalatot első lépésben kft-vé alakították, majd pedig a 800 millió forint tözstőkéjű cég 82 szá­zaikét eladták a dolgozóknak. A dolgozók 100 miihó forintot fizettek be készpénzként, s 436 millió privatizációs hitelt vettek fel az MHB-től. „ Az ÁVÜ 120 miihó forint kedvezményt adott annak érdekében,hogy magasabb legyen a dolgozói tulajdonrész. Ezzel a megoldással a korábbi vállalat mint­egy négyezer dolgozója közül 2700 jutott tulaj­donrészhez. az ügylet kapcsán világossá vált, hogy ga­ranciaalap nélkül a bankok elfogadhatatlanul kemény feltételeket támasztanak az új tulajdo­nosokkal szemben. Ezért a szakemberek két megoldást javasol­nak: a garancia intézmény mielőbbi felállítását, illetve a bankok kikapcsolását az ügymenetből. Ez utóbbi természetesen akkor lehetséges, ha az eladó és a vevő részletfizetésben állapodik meg egymással. Bár a munkavállalók tulajdonhoz juttatása rendkívül fontos a gazdaság átalakulásában, a külföldi tapasztalatok szerint - leépülő gazda­ságok és veszteséges vállalatok esetében - csak nagy körültekintéssel alkalmazható. (Domi) Ferenczy Europress Kiszabadulhatnak a túszoki?) Mély fájdalommal tu­datjuk mindazokkal, akik ismerték és szeret­ték, hogy CSÍKI BALÁZS (volt Volán-dolgozó) életének 49. évében el­hunyt. Temetése 1992. június 15-én 16 órakor lesz a bonyhádvarasdi teme­tőben. Gyászlóló család Bonni illetékesek nyilatko­zatai szerint elhárultak az akadályok a Libanonban há­rom év óta fogságban lévő két német túsz szabadulása elől. A német kormány arra számít, hogy a két túsz - Heinrich Strubig és Thomas Kemptner - a jövő hét elején visszanyeri szabadságát. Bernd Schmid­bauer, a kancellári hivatal ál­lamminisztere elmondta: va­sárnap utazik Damaszkuszba és reméli, hogy a két szaba­duló honfitársával együtt tér­het haza. Schmidbauer jelen­leg környezetvédelmi világ- konferencián vesz részt. Nemzetközi kelet­nyugati akadémiát alapítottak Nemzetközi kelet-nyugati akadémiát alapítottak pénte­ken Bonnban, amely feladatát „a szélesebb értelemben vett összeurópai kultúrtudat kia­lakításában" látja, s ezt a Nyugat és a Kelet szellemi tar­talékainak mozgósításával kí­vánja elérni. Nyugati és keleti intézetek, intézmények egye­bek között különböző témák­ban készítenének tanulmá­nyokat, amelyekből merít­hetne a pohtika, a vizsgálódá­sok konkrét politikai dönté­sekre ösztönözhetnének. Az akadémia kelet-nyugati talál­kozások és a szehemi csere fó­rumává is kíván válni, hozzá akar járulni ahhoz, hogy Eu­rópa politikai, kulturális és gazdasági egysége értékkö­zösség alapján jöjjön létre. A brit királynő visszatért Londonba Bordeaux nevezetességei­nek megtekintésével fejező­dött be pénteken II. Erzsébet brit királynő négynapos hiva­talos franciaországi látoga­tása. Csütörtök este a külön e célra a városba vezényelt kirá­lyi yacht, a Britannia fedélze­tén vett búcsút Francois Mit­terrand elnöktől, díszvacsora keretében, amelynek fény­pontja az angol tengerészgya­logosok parádéja és a brit tűz­szerészek által szerkesztett tűzijáték volt. Erzsébet ki­rálynő a kora délutáni órák­ban repülőgéppel tért vissza Nagy-Britanniába. A program hivatalos része alkalmat adott politikai állásfoglalásra is: II. Erzsébet, mint az Európa Par­lament előtt elmondott beszé­dében, kifejezésre juttatta kormányának azt a szándékát, hogy részt vesz az Európai Unió megteremtésében, az Európai Közösségek tovább­fejlesztésében. Kérdőjelek Lesz-e | • • • • közös Európa? Miért táncol a szakadék szélén az európai unió? A kérdező - a német Die Welt - nem titkoltan ria­dót fuj, mert délen és kele­ten lőnek, végső szakítás­próba elé került Prága és Pozsony sokévtizedes há­zassága, a kontinens nyu­gati felét pedig megrázta a dánok által mondott nem - az 1993-ra meghirdetett integrációs programra. Akkor most merre is megy Európa? Ami látszik, azt Genscher - immár ex-kül- ügyminiszterként, tehát a diplomatikusnál éleseb­ben - úgy fogalmazza meg, hogy „szólásra je­lentkeznek azok, akik egyáltalán nem akarják Európa egyesülését. A nemzeti egoizmustól han­gos mindenütt Európa, az egoizmus mindig a nacio­nalizmus első lépcsőfoka volt. A nacionalizmus pe­dig újból és újból egymás ellen fordította szörnyű háborúkban Európa né­peit". Vagyis: újból erre menni, közös életveszély. Mi a lehetőség? Az, hogy a földrész nyugati féle ahogyan azt 4 évtizede mindig tette, amikor vá­ratlan akadályok emelked­tek a Közös Piac továbbfej­lesztése előtt - újból meg­keresi az integráió követ­kező lépéséhez elengedhe­tetlen, mindenki számára elfogadható közös neve­zőt. Kelet-Közép-Európa pedig elkezd hallgatni végre azokra, akik a má­nak szólóan is megtanul­ták a keserű történelmi leckéket. Ha nem? Akkor válik igazán kérdésessé, lesz-e belátható időn belül közös európai ház, vagy újból a szakadék szélén táncolás tragédiát sejtető forgató- könyvét választjuk ma­gunknak. De dönteni most kell, - s minden népnek külön-külön. Ettől egye­dülállóan nehéz a lecke. Kocsis Tamás Ferenczy Europress I Éles hangok a szlovák sajtóban I (Folytatás az 1. oldalról) „Milyen időszámítást is írunk?" - kérdezi a Ná- rodná Obroda szerzője, akinek „az erőmű leállítá­sára utasító zord magyar hang hallatán" olyan ér­zése támad, mintha egye­sek szerint még mindig a történelmi Magyarország törvényeihez kellene iga­zodni a mai Szlovákiában. „Ha a magyar méltóságot sérti az, hogy mi mégsem igazodunk a magyar tö­rekvésekhez és Bős-Nagymaros kérdésé­ben nem a magyar kor­mány döntései szerint já­runk el, akkor nagy a va­lószínűsége annak, hogy Budapest nemcsak érzel­mekben és nosztalgiákkal kötődik a Felvidékhez és az évszázaddal korábbi időkhöz." „Hogyan lép majd a nagymagyar föl­érendeltség tudatában ak­kor, ha mégsem lesz ha­tása annak az állítólag előkészületben levő tör­vénynek, mely azt lesz hi­vatott szolgálni, hogy örökre feledtesse: Ma­& gyarországnak valaha köze volt a dunai vízlép­csőhöz." „A logikus és tisztességes magatartás az lenne, hogy ha Magyaror­szág jogszerűnek találta nem felépíteni Nagyma­rost", akkor tekintse azt is jogszerűnek, hogy Cseh­szlovákia felépíti a bősi erőművet - ráadásul a sa­ját területén." A Koridor című - nem hivatalosan már az új kormánylapnak tekintett - pozsonyi újság szerint „nincs helye a további té­továzásnak és tekintet nélkül a déli szomszédok­tól várható agresszív reak- dókra, a bősi erőművet azonnal be kell fejezni, mert Magyarország éppen a saját inkorrekt lépésével állította ki a befejezésről szóló megbízólevelet." — A lap úgy látja, hogy a bősi erőműnek köszönhe­tően Pozsony rövidesen Európa Rotterdamjává, „az elszegényedett Szlo­vákia” pedig a kelet-nyu­gati közlekedési hálózat hatékony térsége lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents