Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-02 / 129. szám

1992. június 2. MEGYEI KORKÉP KÉPÚJSÁG 3 Veteránok találkozója Mint ismeretes, június 6-án avatják Szekszárdon a II. világháborús emlék­művet. Ebből az alkalom­ból az ünnepség után az if­júsági házban (Bajcsy Zsi­linszky u. 8.) megalakul a Volt Tartalékos (Tűzhar­cos) Háborús Veteránok Országos Bajtársi Szövet­ségének helyi szervezete. Országosan első A Hevesy György kémia verseny országos döntő­jén, melyet május 29-30-31-éré szervezett a TIT, Tolna megyei siker született. A 8. osztályosok versenyében első helyezést ért el Szabó Gábor, a szek­szárdi 2. számú Általános Iskola tanulója. Aláírás­gyűjtés A Demokratikus Charta aláírásgyűjtő akciót kez­deményezett Göncz Árpád Köztársasági elnök mel­lett, tiltakozva a személyét ért támadássorozat ellen. Az ehhez csatlakozók az SZDSZ szekszárdi irodáját keressék fel támogató alá­írásaikkal. Véradás Mányokon A Tolna Megyei Ön­kormányzat Kórháza Vér­adó Állomás szervezésé­ben Nagymányokon, csü­törtökön délelőtt 9-től 17 óráig a művelődési házban véradást tartanak, a Vö­röskereszttel együtt. Hack Péter Pakson A Paksi Liberális Klub következő vendége dr. Hack Péter országgyűlési képviselő lesz, akivel be­szélgethetnek alkotmány­ról, jogállamiságról, aktua­litásokról. A rendezvény június 4-én, a művelődési házban este hat órakor kezdődik. Tájékoztató értekezlet Szekszárdon, az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola földszinti előadótermében június 5-én, délelőtt 9 óra­kor kerül sor a Megyei KKDSZ tájékoztató érte­kezletére. Á téma: A köz- gyűjteményi és közműve­lődési dolgozók, mint köz- alkalmazottak az új törvé­nyek tükrében. Vadász Já­nos, a KKDSZ országos titkára „A munkavállalók jogai, lehetőségei, a KKDSZ javaslatai" címmel tart előadást. Közalkalma­zottként a helyi kultúra szolgálatában -, erről dr. Say István, a Tolna Megyei Önkormányzat Művelő­dési és Sport Osztályának vezetője beszél. Tanfolyam A Tolna Megyei Ön- kormányzat Pedagógiai Intézete szervezésében jú­nius 5-én, 10 órakor Szek­szárdon, a Gyermekek Házában Alternatív törek­vések az óvodapedagógi­ában címmel lesz tanfo­lyam. Földek, vizek, levegő és élővilág A környezetvédelem hétköznapjaiból (I. rész) A technikai fejlődés tagadhatatlan árnyoldala, hogy immáron veszélyezteti egészségünket, s ezzel együtt az élővilágot. Nem csoda, ha az utóbbi években világméretűvé terebélyesedett a környezet megóvását, megvédését célzó mozgalom. Bonyhád város önkormányzati képviselő testületé legutóbbi ülésén a környezetvédelem időszerű kérdéseivel foglalkozott. A téma előterjesztője, Sebestyén Lajos műszaki osztályvezető alapo­san felkészülve adott számot a város környezetvédelmi álla­potáról. Erről az igen lényeges területet felölelő kérdésről, a bennünket körülvevő környezet állapotáról nem ártana ala­pos képet kapva tájékozódni a többi településen sem, ahol eddig ezt még nem tették meg. A témaköröket külön­bontva szólunk a földről, a vi­zek, a levegő állapotáról, az élővilágról, a természeti tájról és az ember által alkotott tele­pülési környezetről egyaránt. — A jelenleg hatályos környzetvédelmi törvény elv­ben eleget is tesz a rászabott feladatoknak, ám be kell val­lani, könnyebb helyzetben lennénk, ha a mára korszerűt­lennek ítéltet egy új, mai igé­nyekhez igazodó törvény vál­taná fel. Amíg megvalósul, legalább a meglévőt kell ma­radéktalanul betartanunk. A törvény e területek mindegyi­két egyaránt fontosnak tartja, s védelmezi - mondta Sebes­tyén Lajos. A föld Bonyhád kedvező termé­szetföldrajzi adottságokkal rendelkezik, a talajminőség jó, a humuszréteg a kemikáliák felé eltolódott talajerő-után­pótlás hatására azonban csök­kenő. A művelési kötelezett­séget a földhivatal évente el­lenőrzi. Ásványi anyagot terü­letünkön a téglagyár használ fel, itt a bányaművelés befeje­zése után a terület rekultivá­ciójára lehetőség nyílik. A vá­rosfejlesztésre az utóbbi 30 évben a területi terjeszkedés volt a jellemző. Belterületbe került az Ifjúsági telepen, a Fáy lakótelepen, a délkeleti és a Szecskái városrészen föld. Az építésbe vont mezőgazda- sági terület igénye az utóbbi időben lassúbb, mint a ko­rábbi években volt. A városi szeméttelep a talaj- és felszín alatti vizek rétegének szeny- nyezési lehetőségét magában hordozza. A veszély csak az új, korszerű szeméttelep kia­lakításával hárul el. A témával a polgármesteri hivatal és a partnerváros, Wemau között fennálló jó viszony alapján egyébként a stuttgarti egye­temről Bonyhádra érkezett csoport is foglalkozni kíván: tanulmánytervet készítenek ennek a majd minden térség­ben akut problémának a meg­oldására. (Következik - A víz és víz­készlet állapotát elemző anyag.) Térségfejlesztés megyehatár nélkül Cikó, Ófalu és Erdősmecske összefogása (Folytatás az 1. oldalon) — Van-e valami eltérés a ter­vezés időszakában a másik tér­séghez viszonyítva? — Itt ütemeztük már a kivi­teli tervek elkészítési időpont­ját is, melyek finanszírozási feltételeit az önkormányzatok vállalták. Tulajdonképpen egy keretmegállapodás született ma, a felméréstől a megvalósí­tásig, a társulat és az önkor­mányzatok között. — Milyen feladatot jelöltek elsődleges célként e tanácskozá­son? — A szennyvíz-elhelyezés és- tisztítás szerepelt első he­lyen - összegzi Palotásné Kő­vári Teréz, aki az igényfelmé­rést végi -, majd a hulla­dék-elhelyezés, telefonháló­zat-építés, valamint a közsé­geket összekötő utak megte­remtése, ezek után a falusi tu­rizmus feltételeinek javítása. Az 1125 személyt számláló Cikó, a 450 lelkes Ófalu és az 520 lakosú Erdősmecske okta­tási és egészségügyi, ivóvíz-, szennyvíz- gáz- energiaellá­tása, aztán a kommunikáció, a közlekedés, a vízrendezés, az erózióvédelem, az úthálózat, az idegenforgalom, a műem­lékek állapota, munkahelyte­remtés szerepelt az igényfel­mérés témaköreiben. — A községekre vetítve mi­lyen hozzávetőleges költségek je­lentkeznek a beruházásokon? — Becsléseink szerint ez az összeg 150-200 millió forint. Ebben a falusi turizmust se­gítő és idegenforgalmi célú beruházások költségei nem szerepelnek. — A községek úthálózatának összekötése egyben a két térség összekapcsolását is jelenti? — Igen, ez mindkét térség esetében igényként merült föl, így az infrastrukturális tervek megvalósulása automatiku­san idegenforgalmi elképzelé­seket is magával hoz. Ennek első konkrét példája lesz az a film, mely propaganda anyagként - befektetők kere­sése - mellett az egyes telepü­lések idegenforgalmi neveze- tésségeire, látványosságaira is felhívja majd a figyelmet. íme, két térség együtt gon­dolkodása olyan példát te­remthet, mely a tervek megva­lósulása esetén a fejlődés olyan mértékét jelzi, melyről unokáink is beszélni fognak. Decsi Kiss János Glória ma sem ragyog felettük A piac és megélhetés, mint munkaközvetítő (Folytatás az 1. oldalról) Hát odatette. Bár akkor még szóba sem került rendszervál­tás, a KGST-piac összeomlása, és a tervgazdaság nyűgéből fakadó hátrány. Akkor bizony a stabil és biztos kiutat legfel­jebb az jelentette volna, hogy mondjuk a Botond Cipőgyár meglévő nyugati partnereinek (no és természetesen a pén­züknek) a segítségével, fel- használásával, vegyesvállalati formában keresse a boldogu­lást. Igen ám, de a partner kije­lentette: neki bizony ekkora gyárra nincs szüksége. Már­pedig ha nem kell neki egy egész gyár, akkor hiába is akarják rátukmálni, az isme­retségből nem lesz tartós sze­relem. Eközben a dollárel­számolásra való átállás is kife­jezetten sújtotta a szovjet ex­portra nagyban építő gyárat (is). Látványos visszaesés kö­vetkezett be, majd szinte a tel­jes keleti piaci összeomlás. Mindezt előre, évekre kiszá­mítani viszont ki tudta? Csu­pán a bajt lehetett látni, mi­közben a napok meghozták az átalakulást. A Botond eközben mintha érezte volna a leendő bajokat, óriási nyugati piaci kutatómunkába kezdett (lásd amerikai utazás, német tár­gyalások, francia kapcsolat - melyeket de sokan a vezetők nyaralási passziójaként fogtak fel!), építgette üzleti kapcsola­tait, a bedugulni látszó keleti kapacitást mindenáron nyu­gatira akarta váltani. Mára ezt ösztönösnek vagy tudatosnak ítéljük?! A tényeken nem vál­toztat. A tények: a mai helyzet alá­írt igazolásai, hiszen a Botond Cipőgyárból kivált egy cso­port, megalakítva a Glória Kft.-t, természetesen megfe­lelő nyugati részesedéssel. Mindez tiszta gazdasági meg­fontolásokon alapult. A Bo­tond és a Glória útjai harag nélkül, de elváltak. Áz akkori vezetés igyekezett megfelelő gazdasági és szakmai potenci­ált biztosítani a maradónak is, meg a távozónak is. Hasonló kondíciójú szakmai gárda ma­radt, s ment. Bár a Glóriások ma sem tagadják, az a gárda, amely a Salamandernek dol­gozott, s hozzájuk került, va­lamivel előrébb járt a szakma művelésében, mint a mara­dók. Ennyi előny viszont ma­gából a nyugati bérmunkából feltétlenül adódhat. A Glória célja mi más is le­hetett, mint biztos munkalehe­tőség, a partner pénzével fi­nanszírozva és a biztos piaci pozíció megszerzése -, szintén a partnerkapcsolatra építve. Ezt megkapták. A másik oldal viszont a „követel" rovat. Eh­hez a tulajdonos megbízható, precíz munkát, holtbiztos szállítási időpontokat, s ha kell túlórát is igényel. Mert a piacon hatalmas a harc, s csak a versenyképes tud placcon maradni. Azt mondják a veze­tők, a Glóriánál valójában ke­ményen kell dolgozni, s ha arra szükség van, nem csupán nyolc órában, de túlórában is. Ezért viszont ma még jelentő­sen több bért képtelenek adni, bár az idei esztendő végén az átlagbérek az elszámolásnál a 200 ezret célozzák. Be kell látni: ahhoz, hogy valóban az átlagnál több bért fizessen előbb-utóbb a cég, va­lamit tenni is kell az asztalra. S itt a tyúk és tojás esete: vagyis először jól dolgozni és azért jó pénzt felvenni, avagy először jó bért kapni, hogy aztán jól dolgozzam... Az sem utolsó szempont, hogy 1996-ig a Gló­riások garantáltan biztos munkával, a továbblépés esé­lyével rendelkeznek, s - ahogy mondani szokás - ez sem semmi. Mára már vennének fel em­bereket. Ha lenne jelentkező! Elmondták mindenütt: első­sorban a Botond embereire számítanának, akik viszont nem mennek. Inkább irány a munkanélküli segély. Bony- hádon ma kétszáznál is több munkanélkülit tartanak nyil­ván, miközben a Glória pél­dául képtelen embereket fel­venni! S itt jön az a bizonyos végkielégítésre való várako­zás. Igaz, igaz, a munkanél­küli segély mellett ma még akad egy kis „fekete meló" is, amivel ki lehet húzni egy ideig. Csakhogy mi következik ezután! Gondoljuk végig a termelési mutatók változásá­nak oldaláról mindezt. A kez­detben 1200 pár komplett és 800 pár részleges kapacitásra 430-an voltak a Glóriások. Mára a többlépcsős fejlesztés okán 2500 pár teljes és 500 pár részleges munkával 566-an birkóznak. Igaz - ha kell túló­rában. A téeszek melléküze­mágaiban munkát biztosíta­nak emellett még 130 ember­nek. A végkielégítésre vára­kozás póttablettáját majd ak­kor lesz nehéz lenyelni, ha két szék között sokan a padlóra esnek. Félnek az emberek a Glóriánál hallható óriási haj­tástól? Mert tagadhatatlan, s az ittdolgozók is elmondják: „Itt bizony melózni kell ké­rem!" - de van munkájuk, amivel a jövőjüket megterem­tik. A főmérnök átment - en­gedéllyel - a Botondhoz, munkásokat agitálni. Ered­ménytelenül? Csupán öt fiatal vállalta az új csapattal a szö­vetséget. A Botond igazgatója maga is ecsetelte a dolgozók előtt: jónak látná, ha a bizto­sat, de nehezebbet választa­nák a várakozásban rózsa­színű ködbe vesző vágyaknál. Szóval ma valahol itt tart a mi kis gazdaságunk...-Szabó S­• • Ügyvédi fogadónap Bölcskén Rohanó világunkban kevésbé figyelünk oda mások, társunk lelki vagy egyéb problémáira. Ez még nem biztos, hogy viszályt szül, de előbb-utóbb nézetkülönb­ségekhez vezethet. A változással együtt megszaporodtak a peres ügyek. Többen fordulnak ügy­védhez tanácsért, ami összefügg a jogszabályok változásaival is. Már két éve annak, hogy a he­lyi újságban meghirdette a bölcs­kei önkormányzat annak a lehető­ségét, hogy heti egy alkalommal, szerdai napokon Várszegi Ernő, ügyvéd fogadónapot tartson Bölcskén. Nagy sikere lett ezek­nek a fogadónapoknak- már azért is, mert nem kell beutazni az ügy­félnek Paksra az ügyvédi irodába, hanem helyben választ kaphat a kérdésére. Az önkormányzat biz­tosítja a hivatalban a helyiséget és a szükséges eszközöket, ezért cserében az ügyvéd szaktaná­csokkal segít a problémás ügyek­ben. — Eleinte szerződéses- és bir­tokügyekkel, munkaügyi problé­mákkal kerestek fel az ügyfeleim - mondja Várszegi Ernő. - Az ősz a kárpótlás időszaka volt, nagyon sokan megfordultak hozzám ilyen jellegű gondjaikkal. Érdemben segítséget nyújt a lakosságnak. Itt Bölcskén keresik föl az andráspusztai, sót még a madocsai és a dunaföldvári ügy­felei is. Ami eddig leginkább a vá­rosi emberekre volt jellemző, ug­rásszerűen megnőtt a falvakban is a válások száma. Megszaporod­tak a bontóperek, ami - többek kö­zött - a fellazult érzelmi kapcso­latoknak is betudható. Várszegi Ernő ügyvéd a bölcskeiekhez szerdán délután ismét ellátogat, hogy ellássa őket tanácsaival, s válaszoljon kérdéseikre.- p. téri ­Ma csakúgy, mint minden kedden, ébredjen a Kiskegyeddel! 32 oldalon: szerelem, házasság, divat, pletyka? sztárok MW csók fizetés ■ ■ szerelem kudarc ff«« s«n;s2«t: effiltkeiRes-íí „«fwfr ií83tat3i:3Jó tlmitrftit itíat. Kezdje a reggelivel Vafsüof. «I«»** ti;# teöiwtí a Isvtfkitát. tis »«ff .. #7 m MSzőrös . rjahangji? legyet? tánc­A 9. szám tartalmából: +■ Megkérdeztük Bánsági Ildikót, Dörner Györgyöt, Leblanc Győzőt és Oszter Sándort, Milyen volt az első... +- Tudja, hogy nem én vagyok az édesanyja. - írásunk az örökbefogadásról szól. Milyen nőtipus Ön, s milyen típusú férfiakat vonz. - Tanulmányozza szexdominónkat! Som Lajos kedvenc tárgyáról, divatról, kozmetikáról, sze­relemről és házasságról, ma csakúgy mint minden kedden, olvashat a Kiskegyedben.

Next

/
Thumbnails
Contents