Tolnai Népújság, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-15 / 114. szám

1992. május 15. MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 Képviselői fogadóóra Bátán Dr. Ternák Gábor or­szággyűlési képviselő má­jus 15-én, ma, pénteken, délután 5 órai kezdettel fogadóórát tart Bátán, a polgármesteri hivatalban, melyre minden érdeklődőt szívesen lát. A bátai fogadóórán részt vesz két volt amerikai kongresszusi képviselő, akik az országgyűlés ven­dégeként tartózkodnak hazánkban. Faddi diákok sikere A Kincskereső újság versenyfelhívására az or­szág számos településéről érkeztek pályázatok. A faddi könyvtár Für­kész Klubja - ezen a ver­senyen, melyet alsós diá­kok számára írtak ki - ha­todik helyezést ért el, megelőzve számos nagy­város csapatát is. Zárva tart A Németországi Szövet­ségi Köztársaság Főkonzu­látusa a következő ünnep­napokon a látogatók szá­mára zárva tart: 1992. má­jus 28-án, csütörtökön, jú­nius 8-án, hétfőn, és június 18-án, csütörtökön. Tanfolyam és előadás A Tolna Megyei Ön- kormányzat Pedagógiai Intézetének szervezésében Szekszárdon, a Gyerme­kek Házában ma délelőtt fél 9 órai kezdettel á Dajka-képző tanfolyam második csoportjának tar­tanak foglalkozást. A NAT (Nemzeti Alap Tanterv) vitát Szekszár­don, a Dienes Valéria Álta­lános Iskolában tartják ma délután 2 órától dr. Jurisits József szakértő vezetésé­vel, fizikaszakos tanárok számára. Szintén ezen a napon 14 órától, a Dienes Valéria Ál­talános Iskolában fizikata­nároknak tart előadást dr. Berkes József „A lézer mű­ködése, alkalmazása a ge­ometriai optika tanításá­ban" címmel. Unitárius istentisztelet Szekszárdon, az evangé­likus templomban unitá­rius istentiszteletet és úr­vacsoraosztást tartanak május 17-én, vasárnap ne­gyed 12-kor. A lelki szolgálatot Szász János lelkész látja el. Beda László kiállítása Budapesten A Művészetbarátok Egyesülete szervezésében május 19-én, 17.30-kor nyí­lik Beda László (Tolna me­gyei) festőművész, az ART '999 művészeti csoport tagja és Hajtun Klára gra­fikus kiállítása Budapes­ten, a VII. kerületben, a Landler J. u. 42. szám alatt. A kiállítást Gomola György költő nyitja meg. A bemutatott anyagot május 29-ig, naponta 14-18 óráig nézheti meg az ér­deklődő közönség. Az életképeseket is elsodorja a hullám Felszámolás - csőd hátán Interjú dr. Piskolti Sándorral „Meseautó" a sétányon A tavaszi esti friss leve­gőben felüdülés bóklászni a szekszárdi Babits-sétá- nyon. A zöldövezet mentes az autók zajától, a városi forgalomtól. De mindez csak illúzió, hisz feltűnik a színen a rendőrautó. Mél­tóságteljesen dorombolva gurul a kövezeten, a kör­nyéket végigpásztázó fényszórók ijedt szerel­mespárokat riasztanak szét. Az első reakcióm a felháborodás, de az össze­tört hirdetőoszlopok, a vandál pusztítás e remekbe szabott példányai a járóke­lők számára máris indokol­tabbá teszik a rendőri je­lenlétet. Ez rendben is van, de miért nem lehet a veze­tőfülkéből kiszállni és így végigjárni a terepet? Mondom, kissé megüt­köztem a dolgon, de ha nem találkozom többé a kultúrház környékén kibe­lezett telefonfülkékkel, fel­borított szemetesládákkal, nekem semmi kifogásom a sétányon cirkáló meseautó ellen.- km ­Pályaválasztás (2.) Egyetem, főiskola, kényszerpálya (Folytatás az 1. oldalról) Ezt a tévedést, a törvény in­dokolásából merítették. — Nevezetesen? — Az adósokat túlságosan megnyugtatja a törvény. Míg a 82. paragrafushoz fűződő indokolás azt mondja, hogy ezeket a határidőket csak a törvény hatályba lépésétől - január 1-jétől - lehet számí­tani, a rendelkező rész ugyan­akkor mást mond, ugyanis abból egyértelmű: ha már de­cember 31. előtt valakinek több, mint 90 napos olyan tar­tozása volt, amit nem tudott kiegyenlíteni, az januárban lett volna köteles az adósságát kiegyenlíteni. Ez nem jelenti azt, hogy a jogszabálynak visszamenőleges hatálya lenne. Hiszen aki tartozott mondjuk október 1-jétől, az már 90 napja tartozott. Ha megnyugtattuk ezeket az adó­sokat, hogy bátran tartozzatok még kilencven napig, akkor az már 180 nap. Melyik hitelező tudta ezt megvárni? Egyik sem. Az adósok mégis kivártak áprilisig, közben a hitelezők beadták a felszámolási kérel­meket. Ha pedig ez megtör­tént - és kikézbesítette a bíró­ság az adósnak -, akkor már nincs csődbejelentésre lehető­ség. — Milyen következménye van annak, ha az adós akkor jelenti be a csődöt, amikor már a felszámo­lási eljárás lenne indokolt? — Amennyiben formailag megfelelő, akkor a bíróság ki­hirdeti a csődeljárást, és meg­indul egy három hónapos fi­zetési moratórium. Ennek a végén fog kiderülni, hogy fel- számolási helyzet van. Tehát nyert három hónapot. Igaz, hogy közben az adóssága is növekedett. — Az adós gyakran maga is hitelező. Ebben az egész folya­matban az a legkegyetlenebb, hogy az egyébként életképes válla­latok - önhibájukon kívül - pad­lóra kerülhetnek a sorbanállás miatt. — Ez a lényege a dolognak. A jogszabály szerint ugyanis fizetésképtelen az, aki nem tud fizetni, és nem érdekli, hogy nagyobb a vagyona, bő­ven ki lehetne elégíteni belőle a hitelezőt, vagy messze na­gyobb a kintlevősége és csak azért nem tud fizetni, mert neki sem fizetnek. Ezt a jog­szabály nem veszi figyelembe, azt mondja, hogy itt pedig el kell vágni. így aztán valóban működőképes cégek kerül­hetnek felszámolásra. — Az is elhangzott, hogy pol­gári útra terelhető a vezetők fele­lőssége, amennyiben megállapít­ható, hogy valakinek kárt okoztak. Ez azonban lesöpörhető azzal, hogy a vezető a tőle elvárható magatartást tanúsította ... — Ezt ő bizonyíthatja, és a bíróság arra a megállapításra juthat, hogy ő valóban min­dent megtett. — Ez akkor is előfordulhat, ha hiányosan adja be a csődeljárás­hoz szükséges adatokat, amelyek hiányában a csődöt nem lehet közzétenni, vagy akkor jelent csődöt, amikor már a felszámolás lenne indokolt? — Valószínű, ha már fel- számolási helyzetben van és még a csődöt sem jelentette be, akkor ezen mulasztás alap­ján megállapítható lesz a kár­térítési felelősség. Ugyanak­kor az esetek nagy részében azért lehet, hogy tudja iga­zolni: azzal, hogy ő akkor nem jelentette be a csődöt, csak egy vagy két hónap múlva, ponto­san a cég érdekét szolgálta. Ennélfogva úgy járt el, ahogy tőle, mint felelős gazdasági vezetőtől elvárható. — Sok jogvita lesz? — Ilyen jellegű polgári per nagyon kevés lesz. En azt ígér­tem, hogy amennyiben a Fő­városi Bírósághoz benyújta­nak ilyeneket, azt „mind" ma­gamra fogom szignálni.. Mert várhatóan nem lesznek ilyenek. -hangyál­Egy fokkal továbblépve, nézzük most azokat a fiatalo­kat, akik elvégezték a közép­iskolát. Számukról hozzávető­leges képet a tavalyi adatok mutatnak. Gimnáziumban 615-en végeztek, szakközép- iskolában 808-an, szakmun­kásképzőben 1534-en, speciá­lis szakiskolában pedig 38-an. Felsőfokú intézményben továbbtanulásra azoknak van esélyük, akik érettségi vizsgát tesznek. A sikeres felvételi vizsgát tevők aránya iskolán­ként változó. A továbbtanulás a középis­kolában is a felvételi jelentke­zési lap kitöltésével indul. Egy felsőfokú oktatási intézmnyt kell megjelölni, és két másikba lehet átirányítást kérni. (Ter­mészetesen csak oda, ahol ugyanazok a felvételi tárgyak és a követelmények.) Ha tehát a megjelölt intézménybe nem veszik fel a tanulni vágyót, át- küldik a jelentkezési lapját az átirányításra megjelölt felső­fokú iskolába, ahol esetleg felvételt nyerhet, ha pontjai alapján eléri az ottani felvételi szintet. (Ez azonban bizony megintcsak kényszerpályának tűnik.) A felvételi vizsgákon össze­sen 120 pont érhető el, ebből maximum 60 pontot lehet a középiskolából vinni. Ennek a hatvan pontnak az összetétele változó, iskolatípusa válo­gatja. Különféle mentességek, kedvezmények is lehetnek (országos versenyeken elért helyezések, nyelvvizsga-pon­tok, stb.), ezeket a célzott fel­sőoktatási intézmény hatá­rozza meg. A tanuló érdekeit maximá­lisan figyelembe veszi az a számítási szabály is, miszerint ha a felsőfokú intézményben 50 pontnál többet ér el a vizsga során, és ez több, mint a hozott pontszám, akkor ezt duplázzák meg végered­ményként. Évente megjelenik a felsőoktatási intézmények tájékoztatója az indítandó szakok listájával, a felvételi követelményekkel, a tervezett felvételi létszámmal. A me­gyei pedagógiai intézet pedig tájékoztatókat szervez, a kö­zépiskolás fiatalok pályavá­lasztásának segítése érdeké­ben. A választás azonban már nem egészen „szabad" ilyen­kor. Nyilvánvaló, hogy a beál­lítottság, az érdeklődés, a ké­pességek 17-18 éves kor körül már elég markánsak. A diák azt a tárgyat tanulja, amelyet a legjobban szeret, ami iránt igazán érdeklődik. Választani pedig azt az intézményt vá­lasztja, ahol ezek a felvételi tárgyak. Máshol sokkal kiseb­bek az esélyei. Több év tapasztalatai alap­ján a következő intézmények tájékoztatóin jelennek meg legtöbben: Budapesti Műszaki Egyetem, JPTE Tanárképző Kar, Pécs, Illyés Gyula Peda­gógiai Főliskola, Szekszárd, valamint az érettségizetteknek kínált szakmatanulási lehető­ségek iránt érdeklődnek. Aki tehát felvételt nyer, an­nak 3-6 évre megoldódik a sorsa. Ha valaki sikeres szak­vizsgát tesz középiskolájában, szakvégzettségét igazoló ok­levél birtokába kerül. Az már azonban kétséges, hogy el tud-e helyezkedni. Mi történik azokkal az általános iskolát végzett, valamint középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalokkal, akik nem tudnak tovább tanulni, nincs szakmájuk, vagy nem találnak munkát? Ez lesz a témája a sorozat következő ré­szének. (Következik: Kátyúban, zsákut­cában) Venter Marianna Fotó: Ótós Réka A Pretty varroda Bátaszéken A hazai piacon nincs kereslet Ember legyen a talpán, aki a mai, meglehetősen bizonyta­lan időkben vállalkozásba fog. Nemcsak bátorság kell hozzá, hanem némi szerencse is, s nem utolsósorban pénz, pénz és pénz. Bátaszéken egy kis „hölgykoszorú", pontosan tíz asszony és lány dolgozni akartak és meg is keresték a módját annak, hogyan tudná­nak munkát, pénzt keresni. Tavaly október óta szak­képzett varrónőket foglalkoz­tat a Pretty GMK. A munkához a feltételek az első lépéseknél adottak vol­tak, hiszen helyet a bátaszéki GAMESZ biztosított, a gépe­ket pedig egy német cégtől vették, a speciális gépektől egészen a bonyolult gomb- lyukazóig. Többek között női konfekciót készítenek, de bermuda nadrágot, zakót, blúzt és persze női ruhát is varrnak. Az eltelt rövid idő alatt bővítésre is adódott lehe­tőség: ma már tizenhárom al­kalmazottja van a varrodának. Jelenleg Németországba szál­lítják az itt varrt blúzokat, me­lyekhez az anyagot méretre szabva küldi a megrendelő. — Rendkívül igényes munkát kémek tőlünk - mondja Authné Lőrincz Márta, a varroda egyik veze­tője -, az első öltéstől az utol­sóig mindennek kifogástalan­nak kell lennie. Ez az igényes­ség is ösztönzőleg hat a dol­gozókra, mert csak olyan munkák kerülhetnek ki a ke­zük alól, amelyek maximáli­san megfelelnek a külföldi megrendelőnek. A maszek vi­lágban keményen kell dol­gozni azért, hogy a piac meg­maradjon. Sajnos, a hazai piac nem tart igényt a női konfek­cióra. Egy műszakban dolgozik a tizenhárom varrónő, s 40-65 perc alatt készül el egy női blúz, attól függően, hogy mennyire bonyolult a meg- varrása. Napi 8 órai munkával 10-14 ezer forintot keresnek a varrónők. Nagyon sok segítséget kap a varroda a bátaszéki önkor­mányzattól és a Gamesztól is. A tervekről Authné Lőrincz Márta így beszélt: — Terveink persze hogy vannak, miért is ne lennének. Szeretnénk szerencsésen átvé­szelni azt a három évet, amíg a lízing lejár. Negyedévenként 220 ezer forintot fizetünk ki erre, és ehhez jön még a bérleti díj és sok más kiadás. Költséges a vállalkozás ugyan, de meghozza a gyü­mölcsét. ,- pusztai téri ­Éger Györgyné a blúz oldalát állítja össze Vásári portrék

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents