Tolnai Népújság, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-13 / 112. szám

1992. május 13. VÁLLALKOZÁS - PIAC »ÚJSÁG 5 J ogszabályf igy elő Az előzetes orvosi vizsgálatról Vállalkozói szeminárium - amerikai vendégekkel A népjóléti miniszter 8/1992. (IV.15.) NM rendele­tében módosította a munka­köri alkalmasság orvosi vizs­gálatáról és véleményezéséről szóló 4/1981. (III.31.) EÜM rendeletet. A módosítás csak a járványügyi érdekből végzett előzetes orvosi vizsgálatra ter­jed ki. A módosítás nem érinti a rendelet 3. számú mellékleté­ben felsorolt 1-3 munkakörö­ket (gyógyító-megelőző in­tézmények ..., bölcsődék, óvodák ..., anyatejgyűjtő ál­lomások ...), valamint anyate­jet adó nőket. Ezekben az ese­tekben ezután is az alkalma­zás, illetve az anyatej adás elő­feltétele a negatív székletbak­teriológiai eredmény. Az 5-6, és a 8-11 pontokban felsorolt munkaköröknél (élelmiszeripar, élelmiszerke­reskedelem, vendéglátóipar, közétkeztetés ..., tejkezelés .. ., ivóvíz ..., gyógyszergyár­tás ..., magántevékenység élelmiszerrel kapcsolatos munkakörei...), azonban a továbbiakban az alkalma­zásnak, vállalkozásnak nem előfeltétele a negatív szék­letbakteriológiai eredmény, tehát a vizsgálatot nem köte­lező elvégeztetni. A módosításra azért volt szükség, mert az ilyen vizsgá­latok rutinszerű végeztetése (évente országosan mintegy fél millió) feleslegesen terheli az egészségügyet. Ez a gya­korlatban annyit jelent, hogy a befektetett energia nincs arányban az elért eredmény­nyel. A kiszűrt esetek száma csekély, a tünetmentes ürítés később is bármikor előfordul­hat, és ami talán a legfonto­sabb: a különösen nagy járvá­nyügyi kockázattal járó hastí­fusz kórokozójának ürítésével - az elmúlt évtized országos tapasztalatai alapján - nem kell számolnunk. Változatlanul nagy jelentő­sége van azonban a betegek (hasmenés és heveny gyo­mor-, bélpanaszok) vizsgála­tának, a munkavégzéstől való eltiltásnak. Továbbá a jó szemé­lyi higiénének (kézmosás!), a jó munkahelyi és otthoni gyakor­latnak, a technológiai előírá­sok betartásának, az élelmi­szerek megfelelő tárolásának (hűtés), amelyekkel a mikrobi- ális eredetű élelmiszerártal­mak nagy valószínűséggel megelőzhetők. Dr. B. Tóth Mihály ÁNTSZ laboratóriumi osztályvezető főorvos Tegnap az Alisca Patent Rt. szervezésében ingyenes sze­mináriumra került sor Szek- szárdon a Vállalkozók Házá­_____________L T ény Graven ban „Marketing és üzleti ter­vezés a piacgazdaságban" címmel. A szemináriumon az Alisca Patent munkatársain James Roldo kívül két amerikai üzletember is tartott előadást a megjelent vállalkozóknak. Tény Graven és James Roldo az Oregon ál­lambeli Portlandból érkeztek, s céljuk nemcsak a korszerű ismeretek átadása, hanem - üzletemberek lévén - konkrét üzleti kapcsolatok építése is helyi vállalkozókkal. Mind­erre az Alisca Patent Rt. „Small Business International Bridge" (Nemzetközi híd a kisvállalkozások között) elne­vezésű programja keretében került sor, amelynek egyik legfontosabb célja a felsőfokú végzettségű munkanélküliek oktatása, vállalkozóvá válásá­nak elősegítése és az új vállal­kozók „utógondzása", nem­zetközi kapcsolataik erősítése.- áa - Fotó: ór * Tőzsdekalauz Az értékpapíroknak pia­cuk - helyesebben szólva: piacaik - vannak. A magyar részvénytulajdonosoknak általában az a szokásuk, hogy vevőként az értékpa­pírok elődleges piacára, a kibocsátási piacra összpon­tosítják figyelmüket és pén­züket. Ezért gyakran drágán vásárolnak, maguk hajtják fel az árfolyamokat. Eladó­ként viszont a másodlagos piacra vetik magukat, ame­lyen a tőzsde közbejöttével a tulajdonosok értékpapírjai­kat adják-veszik. így azután ezen a piacon maguk nyom­ják le az árakat. E két intézményes piac maga is több részből áll: hi­vatalos kereskedelemből (tőzsdén jegyzett papírok­kal) és rendezett forgalma­zásból (tőzsdén bevezetett papírokkal). Nálunk ez az uralkodó forma. Van egy- harmadik forma is, az úgy­nevezett szabályozatlan for­galom, amilyen mondjuk Bécsben zajlik, ahol néhány magyar részvény is forog. A részvénykereskedelemnek ez olyan tőzsdén kívüli, szabályozatlan részpiaca, ahol nincsenek érvényben bevezetési vagy nyilvános­ság-tájékoztatási előírások. A kereskedés közvetlenül a piaci résztvevők között fo­lyik kevéssé ismert, részben külföldi papírokkal, nagy kockázattal. Vagyis: nagy nyereségek és nagy bukások lehetőségével. Ha valaki itt köt üzletet, jól teszi, ha a megbízást mindig limitálja, nehogy hirtelen árfolyam- változások kellemetlenül meglepjék. Közvetlen kereskedés fo­lyik a zárt alapítású rész­vénytársaságok tagjai kö­zött, vagy például a privati­zálási eljárásokban az AVU és a bel-, vagy külföldi be­fektetők között. Itt forognak a befektetési alapok vala­mint a befektetési társasá­gok részvényei. Ez utóbbi kettő arra hivatott, hogy a kisbefektetők kockázatát csökkentve egy viszonyla­gosan állandó értéknöveke­dést nyújtson a különböző kockázatú és hozamú befek­tetések keverékével. Az értékpapírok másod­lagos piacát feloszthatjuk még kötvények - azaz hosz- szúlejáratú vállalati, ön- kormányzati és állami adós­ságlevelek - piacára, rész­vénypiacára és zálogpiacra. Az első, a kötvénypiac, a Budapesti Értéktőzsdén még csak egyetlen állampa­pírnál jelentkezik, a kötvé­nyek többi része a szabályo­zatlan magánforgalomban cserél gazdát. A harmadik, a záloglevél piac, a közeljövő­ben talán nálunk is megszü­letik majd. Bácskai Tamás (FEB) Vállalkozói hitelek Rövid lejáratú hitel a Budapest Banknál A kisvállalkozói hitelle­hetőségeket bemutató so­rozatunk második állomása a Budapest Bank Rt. szek­szárdi fiókja. Először a rövid lejáratú kisvállalkozói hitelt mutat­juk be. A kölcsön minimáli­san igényelhető öszege szá­zezer forint, melyet egy év alatt kell visszafizetni. A felső határ nincs maxi­málva, ennek a vállalkozó üzleti elgondolásainak pi­aci megalapozottsága, va­lamint a felmutatott fedezet szab határt. A kölcsönt kér­heti minden olyan kis- és magánvállalkozó, aki vál­lalkozói számláját a Buda­pest Banknál vezeti lega­lább egy éve. Nem árt, ha a kérelmező számlaforgalma már eddig is jelentős volt, hiszen ebből látszik, hogy a vállalkozás jól működik. A tervezett fejlesztéshez ötven százalék saját erőt kell felajánlani. A hitel fe­dezetének olyan jól mobili­zálható ingatlant, vagy in­góságot kell felmutatni, me­lyek értéke eléri az igényelt hitel plusz járulékai 15Ó százalékát. Ezen fedezetek lehetnek nem lakás céljára szolgáló ingatlanok (nya­raló, hétvégi telek, műhely, garázs, stb.), vagy nagyobb értékű, öt évnél nem ré­gebbi szefnélygépkocsi. A felajánlott fedezetet min­den esetben biztosítani és a bank javára enged ményez- tetni kell. A hitel kamata változó, harmincöt és har­minckilenc százalék között mozog. A kölcsönkérelem beadá­sánál a vállalkozónak bizo­nyító erejű üzleti tervet kell készíteni, melyből kivilág­lik a vállalkozás fejleszté­sének indokoltsága, piaci szükségszerűsége. Gépjármű költségelszámolás A vállalkozók túl­nyomó többségé, de az alkalmazottak jó része is használja gépjármű­vét üzleti-hivatali cé­lokra. Ennek költségei természetesen az adó­bevallásokban elszá- molhatóak, az adóa­lapból levonhatóak. Az 1992. évi szja-törvény életbe lépésével azon­ban olyan mélyreható változások történtek a költség-elszámolás rendjében, hogy indo­koltnak tartottuk még egyszer visszatérni erre a témára. A legfontosabb vál­tozás, hogy január 1-jé- től megszűnt az 500 km-es átalány, áprüis 1-jétől pedig az alkal­mazási feltételhez kö­tődő 1000 km-es át­alány lehetősége, ami azt jelenti, hogy a jövő­ben kizárólag bizonyla­tokkal igazolt költség számolható el az adó­bevallásban. A rend­szer egységes lett: egy­formán kell eljárni akár egyéni vállalkozóról van szó, akár alkalma­zottról, aki a munkálta­tójától kapott a gépjár­műhasználatért költ­ségtérítést. A költségelszámolás alapja az útnyüvántar- tás, amelynek tartal­maznia kell a gépkocsi típusát, rendszámát, üzemanyagnormáját, a utazás időpontját, céját, a felkeresett partnerek megnevezését, a meg­tett kilométerek szá­mát. Amennyiben a gépjármű magán- és üzleti célú használata keveredik, célszerű fel­jegyezni a km-óra állá­sát az év elején és vé­gén, hogy az üzleti célú használat aránya meg­állapítható legyen. Az útnyilvántartást nem kell hitelesíttetni, azt az adóhatóság elfogadja, hacsak egy esetleges el­lenőrzés során be nem' bizonyosodik az adatok valótlansága. Az útnyilvántartás alapján értékcsökkenés is elszámolható, ha a nyilvántartásból egyér­telműen megállapít­ható a jármű típusa, rendszáma, a gyártás éve, a gyártási száma, a. beszerzés időpontja, a beszerzési ára. Az amortizáció alapja a jármű beszerzési ára, mértéke 20 százalék évente, de legfeljebb 3 évvel korábban vásá­rolt járműre alkalmaz­ható. Evközbeni vásár­lás vagy értékesítés ese­tén az időarányos részt kell figyelembe venni. A fenntartási költsé­gek között szerepelhet a javítási, karbantartási költség (olajcsere, beál­lítások), a CASCO és kötelező gépjármű-fele­lősségbiztosítás díja, a gépjárműadó, bérelt jármű esetén a bérleti díj. Lízing esetén csak az adott évben kifize­tett áfamentes lízingdíj 36 százaléka számol­ható el. Az üzemanyag- és kenőanyag-felhasz­nálás mértékére a vo­natkozó normarendele- tek irányadóak (1992. március 31-éig a 11/1990 (IV.3.) KÖ­HÉM-rendelet, 1992. április 1-jétől a 60/1992. (IV.U Kor- mártyrendelet), s itt fi­gyelemmel kell lenni az adott időszakban érvé­nyes üzemanyag- árakra is. Az szja-tör- vény 1992. március 31-ig lehetővé tette amortizációs és fenn­tartási költségként ki­lométerenként 6,50 fo­rint (alkalmazási felté­tel esetén 7,20 forint) átalányösszeg és az em­lített KÖHÉM-rendelet üzemanyagnormáival számított költségek igazolás nélküli elszá­molhatóságát, az ezt követő időszakban azonban már vala­mennyi költségelemet bizonylatokkal (szám­lákkal, adásvételi-, bér­leti szerződéssel, adó- és biztosítási díjfizetési csekkekkel) kell iga­zolni. Április 1-jétől az adóalánynak két lehe­tősége van az üzem­anyagköltség meghatá­rozására. Az egyik a 60/1992. (IV.l.) Kor­mányrendeletben felso­rolt normák alkalma­zása, amelyeket kor­rekciós tényezőkkel is lehet módosítani (hegymenet, terep, vá­rosi közlekedés, téli üzemeltetés). A másik lehetőség az üzem­anyag-felhasználás lö­kettérfogat szerinti meghatározása. Ben­zinüzemű motor esetén 1000 köbcentiméterig 8 1/100 km, 1001-1500 köbcentiméter között 9 1/100 km, 1501 köbcen­timéter felett 10 1/100 km. Dízelüzemű motor esetén 1000 köbcenti­méterig 6 1/100 km, 1001-1500 köbcentimé­ter között 7 1/100 km, 1501 köbcentiméter fe­lett 8 1/100 km. A kor­rekciós tényezőket eb­ben az esetben nem le­het figyelembe venni.- áa ­„A szomszéd rétje midig zöldebb" - tartja a népi bölcselet. Nos, ha a dolog nemcsak a puszta irigység okán van így, hanem még igaz is, megfontolandó az együttműködés a szomszéddal. Hi­szen nemcsak ez az egy idézett szólás utal a jószomszédság előnyeire. Néhány ezek közül: „Tolja a kereket, mint a jó szomszéd". „Szom­széddal jó házat fedni." „Jobb egy jó szomszéd sok rossz atyafinál." Ha ezeken a böl­csességeken elgondo- kodunk és igaznak ta­láljuk őket, máris megértettük a fran- chishe (ejtsd: fren- csájz) lényegét. Mert hiszen mit is takar ez a fogalom? Semmi mást, mint megta­nulni azt, hogyan kell olyan szép zöld és dús rétet „varázsolni" magunknak is, mint amilyen a szomszédnak van. Sokan - és nem is egészen alaptala­nul - a kis- és közepes méretű magán- vállalkozások csodaszerének tartják ezt. Hiszen arra tanít, hogyan egyesít­hetjük egy adott szervezet keretei kö­zött a magunk és mások energiáit, lehe­tőségeit, törekvéseit a legsikeresebb működés érdekében. Amíg egy na­gyobb vállalatnál mindenki a szervezeti folyamatoknak van alárendelve - akár mint beosztott, akár mint vezető -, ad­dig a franchise szisztémában egymástól független üzletemberek működnek együtt. Anélkül, hogy bárkinek is reklámot kívánnék csinálni, a szemléletesség kedvéért meg kell említeni néhány franchise rendszert: Me Donald's, City Grill, IKEA, NOVOTEL, Mestermalom és sorolható lenne végesteien végig a rendszerek sora idehaza és külföldön, amelyiknek mind-mind ugyanaz a lé­nyege. Ha egy hamburgerre, egy bú­torra, egy hétvégi bevásárlásra szottyan kedvem, biztos lehetek abban, hogy ha az illető értékesítési lánc bármelyik egységébe térek is be, mindenütt ugyanolyan a minőség, ugyanolyan módon állítják elő a termékeiket, bizto­sítják szolgáltatásaikat. Mi kell ahhoz, hogy valaki egy Uyen rendszerben vállalkozhasson? Minde­nekelőtt egy rendszergazda, aki haj­landó szőröstől-bőröstől átadni szak­mai tudásának, piacismeretének min­den csínját-bínját. Aztán kell egy vállal­kozó, akinek mindez tetszik, és bele szeretne ülni a készbe. Ha ez együtt van, nem is kell más, mint egy kis in­duló tőke vagy hitel. És hogyan működik a dolog? Szinte magától, hiszen a franchise átvevő a sa­ját tevékenysége során mindvégig él­vezi a franchise átadó és rendszere tá­mogatását. Ezért az indulás anyagi és piaci kockázata jelentősen csökkent­hető, ami a kezdő vállalkozónak külö­nösen előnyös, hiszen sikerének való­színűségét rendkívül megnöveli a nem franchise rendszerben működő egyéni vállalkozókéhoz képest. Egy üzlet akkor jó, ha a benne résztvevő valamennyi partner jól jár. És a franchise égy ilyen üzleti rend­szer: az átadó jól jár, mert bekaszírozza a franchise díjat és egyre növekszik a „hatásköre"; az át­vevő is jól jár, mert az induláshoz támoga­tást kap, csökken a kockázata, azonnal a piacon van; és a rend­szer minden tagjának együtt is jó, hiszen egy jól működő rend­szer együttes értéke mindenkor nagyobb, mint az egyes egységek értékének összege. Az egy­ségben lévő erő tehát ezúttal a profit­ban és a biztonságban jelenik meg. Fehér, akinek hűséges, ámbár öreg, csú­nya és házsártos felesége van, találkozik Fe­ketével, aki egy nagyon szemrevaló, fiatal lányt vett feleségül. — Meg vagy te őrülve? Ebben a korban egy ilyen nőt elvenni feleségül?! Fűvel-fá- val meg fog csalni! — Tudod komám, én inkább vagyok kis­részvényes egy jó üzletben, mint tulajdonos egy rosszban. Nos, aki egy üzletbe szeretne be­szállni, annak a sorozat következő feje­zetében elmondjuk azt is, hogyan kezd­jen hozzá a dologhoz. Merth László Ferenczy Europress Pénz-tárca (XVI.) Jobb egy jó szomszéd sok rossz atyafinál A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bő­rünkben. Hát akkor meg . .. ?! i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents