Tolnai Népújság, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-09 / 109. szám

4 KÉPÚJSÁG TOLNAES KORNYÉKÉ 1992. május 9. A szedresi templom téglái A néhai Elemér atya feljegyzései ® Tapasztalnom kellett, hogy a kikényszerített mosoly kel­lemetlenebb hatást gyakorol, mint a keserű könnyek... Bizonyára kiábrándító ha­tással voltam a dombóvári hí­vekre is, akik egy jóképű, jól öltözött, a társaságban ügye­sen mozgó, jó megjelenésű papot vártak. És kaptak egy kopott külsejű, öregedő, nyo­morúságos, szomorú embert. Minden erőmet össze kellett szednem, mikor a zsúfolásig megtelt templomban, először kellett végigmennem a gyón­tató székemhez, hogy könnye­imet visszatartsam. Mikor megtudták, hogy mi a bána­tom, kezdték hozni azokat a rózsafüzéreket, melyeket már nem használtak, vagy elsza­kadtak, a szedresi templom javára. Bár az ő templomuk is épülőfélben van, de nagylel- kűek voltak és nem hiszem, hogy emiatt a dombóvári templom építése kárt szenve­dett volna. Az olvasókat meg­javítottam, meg újakat is csi­náltam és azokat a szedresi templom javára értékesítet­tem. A pénzt azonban nem küldtem el utódomnak, ha­nem egyenesen Bencsik Gyula iparművésznek, aki a szedresi templom gyönyörű főoltárát készítette, és a felette lévő freskót festette. A főoltár fafaragás. Platán­fából készült. Főalakja a temp­lom patronája, Arpádházi Szent Margit, hársfából ké­szült szobra. A kezén egy vánkost tart, rajt egy tö­viskoszorú, szenvedésének szimbóluma, melyeket ma­gyar hazánkért ajánlott fel. Ott vannak az oltáron a többi ma­gyar szentek is: Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet. Ez mind fafa­ragás, féldombormű. Lent, az oltár eleje, szintén fafaragás. Egy vízen úszó hajó van a kö­zepén, az egyház jelképe, tőle jobbra az utolsó vacsora, balra a csodálatos kenyérszaporítás. Az oltárszekrény ajtaját ke­resztalakban szőlőfürtök és búzakalászok díszítik. Hozzá­értők véleménye szerint egy ilyen oltárnak olyan nagy ér­téke van, hogy azon egy má­sik templomot lehetne építeni. Erre az oltár készítője szeré­nyen megjegyezte: ha az való­ban művészi. A főoltár feletti freskó a templomépítés történetét jele­níti meg. Legfelül a magyarok Nagyasszonya, utódom za­rándokokat vezet hozzá, akik sióagárdi népviseletben van­nak és felmutat rá. A másik oldalon Virág Ferenc pécsi püspök, akinek kívánságára a templom felépült. Előtte pe­dig betlehemes gyermekek, akikre meg én mutatok rá, je­lezve azt, hogy az első köve­ket a templomhoz a gyerme­kek betlehemezéssel szerezték meg. A háttérben néhány szedresi ember, köztük Me­cseki Ferenc a templom tervé­vel, egy papírtekerccsel a ke­zében. Ez a kép sajnos, nem a legjobban sikerült és nem nyerte meg a nép tetszését. Alul, a kép alatt, nemzetiszínű szalag fut végig és az egészet közvetlen ezalatt fekete szalag szegélyezte, de csak szegé­lyezte, mert már lekaparták. A kép témája nem a főoltár fölé való. Ha ott vagyok, ez a kép a kórus mennyezetét díszíti. Különben legjobban sike­rült Öreg Püspököm alakja, a gyermekeké nem. De az ösz- szes között az enyém a leg­rosszabb, úgy állok ott, mint egy rosszul sikerült síró, zsidó gyerek. Mikor ezt megjegyez­tem, Mecseki azt válaszolta: „Mit akar, hiszen úgy is néz ki". Lehet. Mindenesetre, akár hiúság, akár szerénység, na­gyon szeretném, ha ez a kép eltűnne onnan. Készítője azt mondotta, hogy nagyon rossz, ő is látja, sőt talán ő látja a leg­jobban és ő lenne a legboldo­gabb, ha azokat kiküszöböl­hetné. Viszont a főoltár, me­lyet szintén Bencsik Gyula ké­szített, valóban gyönyörű al­kotás. Nincs még országosan ismert művészi neve, de en­nek nem a tehetség hiánya, hanem szerénysége az oka. Lehet, hogy az általa faragott főoltár - amint mondották - száz év múlva valóban kin­cseket fog érni, és nem fogják megérteni, hogy hogyan lehe­tett ilyen mostoha körűimé­nek között, ilyen értékes tár­gyat készíteni. A művész te­hetségére jellemző, hogy a fel­vételi vizsgán, az ajánló leve­leit nem mutatta meg, mégis azonnal felvették. Egy egy­szerű szobafestőnek a fia, aki a saját tehetsége és szorgal­mából végezte iskoláit. (Folytatjuk.) Ki, kiket képvisel Tolnán? 5. számú választókerület: Mayer Károly Területe: Bányaköz utca, Bem utca, Bocskai utca, Dózsa Gy. utca, Homok­domb utca, József A. utca, Mikszáth K. utca, Móra F. utca, Munkácsy M. utca, Perczel M. utca, Szedresi utca, Szőlőhegy utca, Ta­vasz utca, Táncsics M. utca, Tompa M. utca, Vö­rösmarty M. utca, Zrínyi M. utca Fogadóideje: minden hó utolsó keddjén, 17 és 18 óra között, a városháza kis tanácstermében. Környékbeli események A házigazdák visszapillantása Takaros gátőrház a medinai Sárvíz-parton. Hivatalos ne­vén Nádor-csatorna, a nép­nyelv Kiskanálisnak titulálja. Autók, kerékpárok a* bejáró­nál, a partoldalon beszélgető, napozó férfiak. Legeltetésről, birkákról, bárányokról, gyap­júról és gyapjúárakról folyik a szó. Összejöttek az érdekelt gazdák, mert Wenhardt György gátőr szervezésében most kerül sor az éves szerző­dések megújítására. — A gátoldal, a part mint legelő kerül évente a juhokat legelteni akaró tenyésztőkhöz. Megnőtt már a fű, bőven talál harapnivalót a mindig éhes birka, itt tehát az eladás ideje - tájékoztatott a gátőr. Most nyugodt a víz. Ilyen­kor „békeidőben" is talál a gá­tőr munkát? — Nem panaszkodhatom, van szabadidőm! De kötele­zettségeim is vannak, s ezeket maradéktalanul el akarom, és el kell látnom! 87-ben, amikor elvállaltam az állást, tisztában voltam a kötöttségekkel. Az én szakaszomért - a Má­tyás-saroktól a kölesdi hídig - felelősséggel tartozom. — Mit jelent ez a felelős­ség? — Sok mindent! De egy néhány konkrétumot kira­vel ezelőtt is használtak ... — Ezekre ma is szükség van! Egy elhúzódó ár köny- nyen átáztathatja a töltést, és ott a gép mit sem ér. Az em­beri kéz, az emberi munka ment meg mindent. Azért kell tehát az ásó, a lapát, a csá­kány, a talicska, a homok­zsák-hordó és a többi, hogy véletlenül se kerüljünk olyan helyzetbe, mint annakidjeén Petőfi a szeretett Tiszájával... — Gyermekkoromban a tiszta Kiskanális és annak is a már elpusztított fahíd kör­nyéke volt kedvenc fürdőhe­lyünk. Ma mi a helyzet? — Ez a víz lényegesen tisz­tább, mint a Sió. De a minő­sége már nem a régi. Egy-egy szemleúton bizony sok min­dent tapasztalok és begyűjtők. A legnagyobb gondot nem az állat okozza, hanem az ember. Az előbbi az életéért, az élel­méért küzd, amikor legel, ka­par vagy ás a töltés oldalában, az ember pedig ide hordja a szemetét, a mocskát, ezzel pe­dig az élete ellen hat. A beszélgetésnek vége, vége az éves szerződések megújításának is. Wenhardt György, a gátőr kerékpáron indul, hogy megszemlélje az egyik partszakaszt. Komád László Egy arc - egy mesterség Ki mit tud? Sió-parti táj ségben eddig végzett munká­ról. Kertbarátkor „A helyes táplálkozás = erős fogazat" - címmel tart előadást dr. Mezei László fog­orvos a kertbarátok soron kö­vetkező összejövetelén. E ren­dezvényre a tolnai kulturház- ban kerül sor, május 11-én 18 órakor. Biológiaverseny gadva: hetente legalább két­szer le kell járnom a már emlí­tett szakaszt. Ilyenkor szem­revételezem, hogy nincs-e va- lamüyen rongálódás, rongálás a gáton. Ha ilyet tapasztalok, azonnal jelentenem is kell a feljebbvalóimnak, és ki-kell ja­vítanom. Évente legalább két­szer a zsüipeket is ellenőrizni kell: kikaszálni a környékét, iszaptalanítani a kifolyót, le­zsírozni a »csúszó, csavarodó alkatrészeket, lemeszelni a be­tonrészeket és lefesteni rozs- dásodás ellen a vasat. A terü­letemen van tíz sorompó. Tar­tós, hosszas esőzés esetén ezeket is le kell engedni és le­zárni, hogy mély csapások ne keletkezzenek a korona tete­jén az illetéktlenül ott közle­kedők járműveitől. Ha netán üyet tapasztalok, akkor ka­pára, ásóra, neki a javításnak. A sorompók festése, javítása is a feladataim közé tartozik. Magán a gátőrtelepen is akad mindig tennivaló. Munkaköri leírásom tartalmazza is a rendszeres meszelést, az idő­járás változásainak kitett tár­gyak festését, a kerítésjavítást, stb. Az árvízvédelmi raktár rendjének megtartásáért, a kü­lönféle eszközök azonnali használhatóságáért is felelős vagyok. — Ahogy bekukkantottam a raktárba, olyan eszközöket fedeztem fel, amiket száz év­A Tonai Önkéntes Tűzoltó Egyesület volt az elmúlt na­pokban megrendezett nem­zetközi tűzoltóverseny házi­gazdája. Ez tulajdonképpen egy megyei rangadó volt - a külföldi testvérvárosi tűzoltó­csapatok részvételével -, melyről a győztes a nyár kö­zepén megrendezendő orszá­gos versenyre bejutott. Az első helyet a hazai pálya előnyeit élvező tolnaiak szerezték meg. S még ezen kívül elnyerték a belügyminiszter által felaján­lott különdíjat is, kimagasló eredményeikért. Az egyesület tagjai büszkék arra, hogy tudásukat, képes­ségeiket ilymódon is megmu­tathatták városuk polgárai­nak, mert idáig erre nem ada­tott nekik lehetőség; üyen ver­seny még nem volt Tolnán. A rendezvény megszerve­zése, lebonyolítása, a 600 résztvevő ellátása persze nem csak e maroknyi egyesület ér­deme, hanem - ahogy pa­rancsnokuk, Újvári József tűzoltó százados mondta - a városban működő üzemek­nek, intézményeknek is kö­szönettel tartoznak. Kaptak egy vadonatúj tűz­oltó autót holland testvérvá­rosuk, Bodegrawen küldöttei­től. Az autó mindenféle mo­dem felszereléssel ellátott. Varrnak benne légzőkészülé­kek, hőálló ruhák stb. A parancsnok azt is el­mondta, hogy jövőre, Flórián- napon, várhatóan újabb „szerzeménnyel" gyarapod­nak a tolnai tűzoltók. Akkor a másik partnerváros, Stutensee adományoz nekik egy gép­jármű fecskendőt. Kispál Mária A tolnai 1-es iskola Ki mit tud?-jának nyertesei adnak gálaműsort a helyi művelő­dési ház nagytermében. A fel­sőtagozatosok május 14-én 17 órakor, az alsósok pedig 15-én 17,30-kor mutatják be „tudo­mányukat" a szülőknek, a pe­dagógusoknak, és az érdeldő- dőknek. Testületi ülés Faddon Május 14-én 16 órakor ülést tartanak a faddi képviselő-tes­tületi tagok. Szó lesz többek között a vízmű önkormány­zati tulajdonba vételének kér­déséről, és meghallgatják az egészségügyi és szociális bi­zottság tájékoztatóját, a köz­Ballagás A tolnai Földvári Mihály Gimnáziumban ma (május 9-én) lesz a vén diákok balla­gása. A rendezvény 10 óra­kor kezdődik. A tolnai 2-es iskola szervezi azt a körzeti biológiaversenyt, amelyet május 11-én (hétfőn) 8-12-ig bonyolítanak le a vá­rosi művelődési házban. Bo- gyiszló, Fadd, Tolna és Mözs kisdiákjai vesznek részt rajta. Új, burkolt útszakasz készült el a napokban Faddon-220 mé­ter hosszban -, a Deák utcában. A szekszárdi Alisca Bau Mély­építő Kft. egy hónap alatt elvégezte a munkát. Az egymilliós beruházásnak köszönhetően, mostantól rövidebb úton juthat­nak ki a faddiak a hétvégi házaikhoz, zártkertjeikhez, és a 6-os főúthoz is. A település'központja Elszalad a délután a Szekszárdi utcában Ezt láttuk Kölesden Kispál Mária falujáró sorozata Wenhardt György, a medinai gátőr

Next

/
Thumbnails
Contents