Tolnai Népújság, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-07 / 107. szám

1992. május 7. MEGYEI KÖRKÉP KÉPÚJSÁG 3 „Hazaváró" Sióagárdon Kedden este tartotta Sióagárdon utolsó ülését az a bizottság, mely a „Ha­zaváró" elnevezésű, 1992. május 16-17-én tartandó községi rendezvény szer­vezését készítette elő. A rendezvény első napján, a déli órákban, a művelődési házban fogadják a Ma­gyarország különböző pontjairól, illetve a kül­földről hazatérő elszárma­zottakat. Vendégköszöntőt Má- linger József polgármester és Máté János téeszelnök mond, majd a szervezők a fehér asztalnál folytatják a baráti beszélgetést a ren­dezvény résztvevőivel. Délután közösen meglá­togatják a tájházat, fél 7-kor pedig a Hősök kert­jében Antal Géza plébános tart megemlékezést az el­halt hozzátartozókról. Este bátyusból lesz, ahol sióa­gárdi népviseletbe öltözött házigazda és gazdaasz- szony fogadja majd az ér­kezőket. A másnap délelőtti program a búcsú megte­kintése, délután 3-kor pe­dig az általános iskola ud­varán felállított színpadon az izményi, bogyiszlói és a sióagárdi népi táncosok műsorát láthatják az ér­deklődők. A műsorban a Szek­szárdi Bartina együttes ze­nészei is részt vesznek. Földváron tárgyalják A csónakkikötő sorsáról, a hatósági húsbolt és a vá­góhíd bérbeadásáról, az óvoda felújításáról és a vár „B" épületének - az úgy­nevezett Ispán-háznak - a hasznosításáról is tárgyal ma a dunaföldvári önkor­mányzat. A délután kettőkor a vá­rosháza nagytermében kezdődő testületi ülésen szóba kerül az egyházi in­gatlanok visszaigénylése, néhány területvásárlási kérelem, valamint várha­tóan módosítják az ön- kormányzat szervezeti és működési szabályzatát. Koszorúzás Dombóváron A Magyar Szocialista Párt dombóvári szervezete május 8-án, pénteken, este hat órai kezdettel koszo­rúzást rendez Dombóvá­ron, a volt pártház előtti emlékműnél, majd ezt kö­vetően a temetői emlék­műnél. Minden érdeklődőt szí­vesen várnak. Foglalkozás alfajáróknak Bonyhádon, a városi könyvtárban május 8-án, pénteken, délután három órai kezdettel lesz összejö­vetel azoknak, akik agy- kontrollos foglalkozáso­kon részt vettek. Tanfolyam A Tolna Megyei Ön- kormányzat Pedagógiai Intézetének szervezésében május 8-án, pénteken tart­ják a dyslexiás gyermekek tanfolyamán az első cso­port összejövetelét. A foglalkozás délelőtt kilenc órakor kezdődik Szekszárdon, a Nevelési Tanácsadóban. Szúnyog és társai A tavasz beköszöntével és a nyár közeledtével nemcsak a növényvilág, hanem a rovar­társadalom is „aktivizálódik". Az ember pedig már csak olyan, hogy szeret minél ke­vesebbet látni a vérszívók, be­tegségterjesztők hadából. Kalauz Györggyel, az ÁNTSZ Tolna Megyei Intéze­tének közegészségügyi fel­ügyelőjével a szúnyogok és egyéb kellemetlen, sőt em­berre veszélyes rovarok elleni védekezésről beszélgetünk. Irtják vagy nem irtják? , — Lesz-e idén szúnyogirtás a megyében, és előreláthatóan me­lyikvárosban? — Mielőtt erre rátértnénk, beszéljünk egy kicsit a szú­nyogirtás módjáról. Évek óta az a gyakorlat, hogy kémiai szerekkel, általában repülő­gépről történő permetezéssel irtjuk őket. Van azonban bio­lógiai védekezési mód is, ez talán nem annyira közismert. Ilyenkor a szúnyogok tenyé­szőhelyét keressük meg, és itt egy baktérium segítségével még lárva állapotban pusztít­juk el őket. Idén februárban próbáltuk népszerűsíteni ezt a módszert, de sajnos nem érdeklődtek iránta az önkormányzatok. Jobban bíznak a hagyomá­nyos módszerben, pedig kör­nyezetvédelmi szempontból a biológiai védekezés jobb lenne. Az eddigi információk alap­ján Szekszárdon három, Fadd-Domboriban négy alka­lommal lesz reülőgépes irtás. Ezt az AGROAIR Kft. végzi majd. Pakson 4-5 ízben száll fmajd fel a helikopter, egy bu­dapesti céget bíztak meg a munkával. Dombóvár és Gu- naras térségében is van igény az irtásra, még nem fixáltuk, hány alkalommal. Annyi újí­tás lesz azért az idei védeke­zés során, hogy új szereket próbálunk ki, mert az eddig alkalmazottak tavaly már elég hatástalannak bizonyultak. — A szúnyogok kellemetle­nek, de kevéssé veszélyesek. A kullancsoknak viszont igen rossz hírük van, és úgy tudom, nem alap nélkül. A darázscsípésre pe­dig sokan allergiásak. Hogyan védekezzünk ezek ellen? Ha csíp a darázs — A kullancsok valóban veszélyesek lehetnek. A köz­tudatba a kullancs-enkephali- tis került be, mint megszerez­hető betegség. Van azonban egy mostanában sokkal elter­jedtebb fertőzés is, a Lyme-kór, amit ezek a rova­rok okoznak. Nagyon kelle­metlen, hosszú lefolyású, és igen változatos tüneteket pro­dukáló betegség, szerencsére gyógyítható. Aki kullancs-en- kephalitis elleni oltást kapott, azt hiszi, őt már nem támadja meg a rovar. Ez tévedés. Ugyanúgy felszedheti a kul­lancsot, és Lyme-kórt így is kaphat. Ezért nagyon fontos az egyéni védekezés. A sza­badban, a természetben elol­tott idő után mindenki gondo­san vizsgálja meg magát, nem talál-e kullancsot a testén. Ez az élősdi nem azonnal fúrja be magát, előbb „tájékozódik", helyet keres. Ha megtaláltuk, azonnal el kell távolítani, még akkor is, ha a feje bennszakad, a csípés helyét jóddal kell fer­tőtleníteni. Az utóbbi időben a szőlők­ben, gyümölcsösökben is meg­jelentek a kullancsok. Perme­tezéssel lehet ellenük véde­kezni az ACTELIC 50 EC nevű szerrel. A kiskert, szőlő stb. egész területét be kell perme­tezni, másfél méteres magas­ságig. Azonkívül kirándulás, kempingezés esetén ott van­nak a különféle riasztószerek, amelyek távol tartják az élős- dieket. A darazsak ellen igen egy­szerűen lehet védekezni. Az első tavaszi napsugarak hatá­sára bújnak elő. Talán kevesen tudják, hogy a fészekben csak egyetlen rovar telel át, a ki­rálynő. Tavasszal ő jelenik meg, ha tehát elpusztítjuk, nem tud „feléledni" a fészek. Igen könnyű elkapni, egy szűk nagykú üveg aljába cuk­ros szirupot teszünk, a ki­rálynő berepül, s máris vége a pályafutásának. A „legyes" város — Most, hogy a fő nyári kel­lemetlenségek okozóiról szót' ej­tettünk, beszéljünk egy kicsit a többi „velünk élő" rovarról is. — Kezdjük talán a legyek­kel. Az legfőbb betegségter­jesztő rovar, amellett, hogy megkeserítheti az ember pi­henését is. Szekszárd bizony „legyes" város, és ez a kimo- satlan, mocskos szemétgyűjtő konténerek, kukák miatt van. Rendszeresen tisztítani, fetőt- leníteni kellene ezeket, és ak­kor a legyek nem tudnának szaporodni. A fáraóhangyák is sok kel­lemetlenséget okozhatnak. Kórt ugyan nem terjesztenek, de iszonyú gyorsan elszapo­rodnak, és mint a kiszóródott mák támadhatják meg az élelmiszereket a lakásokban. A köztudattal ellentétben ezek az Egyiptomból „áttelepült" rovarok nem nagyok, ellenke­zőleg: igen apróak. A COM­BAT nevű szerrel azonban könnyen kiirthatok. Egyre nagyobb gondot okoznak viszont a csótányok. A központi fűtéses panellaká­sokban ideális körülmények vannak a számukra. Az irtá­sukat nehézzé teszi, hogy csak akkor hatásos, ha mondjuk egy épületben egyszerre tör­ténik. Ezt igen nehéz meg­szervezni. A csótány is ter­jeszthet betegségeket, mert ami jártában-keltében rára­gad, azt továbbadja. Néhány szót még a tetűről. A fejtetvesség nem jellemző, a hetvenes évek elején járvány- szerűen kialakult elterjedése visszaszorult. A ruhatetű azonban, amely a ruházaton, testszőrzeten talál helyet ma­gának, újra megjelent. Azokon jelenik meg, akik megfelelő lakóhely, tisztálkodási lehető­ség nélkül élnek. A ruhatetű terjesztheti a kiütéses tífuszt például. Az egyéni védekezés itt is a legfontosabb, hiszen a tetű nem válogat, szívesen ke­res helyet magának tiszta em­bereken is. Ha nő a rossz kö­rülmények között élők ará­nya, félő, hogy a tetvek elter­jednek. Venter Marianna Konferencia a mezőgaz­daságról Erős szakmai önkormányzatokat A társadalmat nem lehet rendezni A Tolna megyei települések polgármestereinek és jegyzőinek tartott előadást tegnap délelőtt Loydl Tamás, a Belügyminisztérium Telepü­lésfejlesztési Kommunális főosztályának vezetője. A megyei önkor­mányzat és a Magyar Közigazgatási Kamara Tolna Megyei Tagozatá­nak rendezvényén a településfejlesztés időszerű kérdései, s ehhez kap­csolódóan a '96-os Expo előkészületei kerültek terítékre. Az előadó szerint az ön- kormányzati törvény mér­földkő a településfejlesztés szempontjából. Vége immár a paternalista irányításnak, amely rangsorolta, hierarchi- zálta a településeket. Hangsúlyozta, hogy a jogi alapot ki kell tudni használni. Mint mondotta, fontos a pénz, de nem minden anyagi kér­dés. Az idő sürget, hiszen a pozíciók állandóan változnak. Ugyanakkor óva intett a kap­kodástól. A településpolitikáról szólva hangsúlyozta, hogy az semmiféleképp nem lehet egyfajta ideológia, azt vala­mennyi településnek magá­nak kell kialakítania. A tárca segíti ebben az ön- kormányzatokat, de nem pró­bál semmit rájuk erőltetni. Loydl Tamás kiemelte a szakértelem fontosságát, va­lamint a szakmai önkormány­zatok erősítését. E szakmai fó­rumok ugyanis sok segítséget adhatnak a városoknak, fal­vaknak. Mint mondotta, ér­demes a háború előtti önkor­mányzati hagyományokhoz visszanyúlni. A településfejlődést, mint öntörvényű folyamatot ele­mezte, és hangsúlyozta, hogy e folyamatot kell tudatosan befolyásolni. A településrendezésről szólva kiemelte, hogy az szi­gorúan műszaki, technikai kérdés, a társadalmat nem le­het „rendezni". Beszélt az országon belüli és nemzetközi regionális szer­veződésekről is, és aláhúzta, hogy a fejlett országoknak is érdekük, hogy Kelet-Európá- ban normalizálódjon a hely­zet, hogy onnan ne érje nyo­más a Nyugatot. Középszint hiányában a kapcsolattartás a több mint háromezer önkormányzattal nehézkes. Az előadó el­mondta, hogy igyekeznek ki­építeni ezt a szintet, s azt gaz­daságilag is meg kell erősíteni. A '96-os világkiállításról szólva kiemelte a nem fővá­rosi területek bevonását. Mint mondotta azok rendezvényeit integrálni kell a budapesti programokba. Erre rövidesen pályázatot írnak ki, s a külön­féle térségek versenghetnek, hogy kínálatukat felvegyék a világkiállítás programjába.-háj­A Tolna Megyei Szervezési és Vezetéstudományi Társa­ság, valamint a Szervezési és Számítástechnikai Közös Vál­lalat Konferenciát rendez jövő hétfőn „A mezőgazdaság Át­alakulása 1992-ben" címmel. A résztvevőknek jogi és közgazdasági ismereteket kí­vánnak nyújtani az átmeneti és szövetkezeti törvénnyel, a csődeljárással, a felszámolás­sal és a végelszámolással kap­csolatban. Ezzel összefüggés­ben sor kerül a vagyonértéke­lés és a hitelezés gyakorlati kérdéseinek megvitatására, ami a mezőgazdaság idei át­alakulására való felkészülést könnyíti meg. A konferencián a Földművelésügyi Miniszté­riumból Raskó György állam­titkár a '92. évi átalakulásról, dr. Horváth Zoltán főosztály- vezető a szervezeti változá­sokról, dr. Jójárt László osz­tályvezető pedig a termőföldre vonatkozó sajátos szabályok­ról tart előadást. A csődeljá­rásról dr. Piskolti Sándor, a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának elnöke, a va­gyonértékelésről Páti Jenőné dr. Boncz Lenke, a Zala Me­gyei Önkormányzati Hivatal ingatlanforgalmi szakértője, a hitelezési feltételekről Zsuffa Ervinné, a Kereskedelmi Bank Rt. főosztályvezetője szól majd. A konferencia hétfőn délelőtt 10 órakor kezdődik a Tolna Megyei Rendőr-Főkapi­tányság Művelődési Házában. Népdal, népmese, balladák Kisegítő iskolások megyei találkozója (Folytatás az 1. oldalról) A megye tíz kisegítő isko­lája közül hét iskola képvisel­tette magát a találkozón, mintegy 100 gyerekkel. Az ünnepélyes megnyitón Hoppné Pricz Éva pedagógus a találkozó szervezője köszön­tötte a megjelenteket. Ezt kö­vetően a dombóvári Molnár György Általános Iskola kó­rusa énekelt, majd a vendég­látó iskola egyik diákja szavalt egy balladát. Az iskola néptánccsoportja is bemutatkozott. A megnyitó után három helyszínen folyt a verseny, ahol a résztvevők ballada, népmese és népdal előadásával mérték össze tu­dásukat. A verseny előzmé­nyeként az elmúlt év novem­berében a dombóvári kisegítő iskola a megye többi kisegítő iskolájának megküldte az elő­döntő kérdéseit. Az első for­dulóban az iskolák tanulói la­kóhelyük népművelési ha­gyományait, történelmi múlt­ját kutatták fel. Az így össze­gyűjtött tárgyi anyagokból rendeztek most kiállítást Dombóváron. A verseny második forduló­jában a benevezett iskolák alsó tagozatos tanulói egy-egy népmesét adtak elő, a felső ta­gozatosok pedig népballadát, mondát. A helyi versenyeken legjobbnak bizonyult gyere­kek vettek részt a megyei dön­tőn. A fentieken kívül feladat volt még rajzok, festmények készítése egy-egy témakör­ben. A kiállítás anyagát szem­lélve megállapíthatjuk, hogy a kisegítő iskolás gyerekek kö­zött jónéhány rendelkezik ki­tűnői előadói- és rajzkészség­gel. Persze mindezen teljesít­mény nem kis mértékben kö­szönhető a felkészítő tanárok áldozatos munkájának. F. Kováts Oszd meg és ... Történt, hogy á király magához hívatta „pártsemleges" szol­gáit. Már akiről ő úgy gondolta, hogy azok. Fontosnak tartotta, hogy megvitassa velük a világ dolgainak állását. Kivetkőzött királypártiak természetesen nem jöhettek számí­tásba, ahogy a korábbi hatalom szolgái sem, bármennyire is reni­tensek voltak azok annak idején. A király a pártoktól függetlenfnek tartott) szolgákkal közölte bölcs megállapítását: nem tartja őket ellenzékieknek. (Azt, hogy ők erről hogyan vélekedtek, nem írta meg a krónikás.) A következtetés ezek után gyerekjáték: aki pártoktól független, az királypárti. Még szerencse, hogy ilyen is csak egyszer történt, s az is csak a mesében. -háj­Útépítési program Várdombon Már megkezdték a munkákat Várdombon pályázatot ír­tak ki a község útépítési prog­ramjának kivitelezésére. A versenytárgyaláson nyolc pá­lyázó vett részt. Közülük a Pé­csi Építő Kft. ajánlotta a leg­kedvezőbb árat, így ők vonul­hattak föl gépeikkel Várdomb utcáira. Hét utca - összesen 1,5 ki­lométer hosszú - kap aszfalt- burkolatot. Az utak megépítésével egy­idejűleg elkészülnek a csapa­dékvízárkok is. Így a Gábor Áron, a Hegyalja, a Dózsa György, a Fenyősor, a Tán­csics, az Ady Endre utca egy része, és Újberek utcáinak la­kói örülhetnek, mert megszű­nik esős időben a sárdagasz- tás. Az idei esztendőben két utca megépítésére nem kerül­het sor, a beruházótól kívü­lálló okok miatt. Mégpedig a József Attila utcában a vállal­kozó nem vállalt garanciát az építésre, mert az út alatt pin­cerendszer húzódik. Az or­szágos pinceprogramba való bekerülésért az önkormányzat tanulmánytervet készítteti a veszélyelhárításra, a prog­ramra pályázatot nyújtanak be. A másik útszakasz a Józan dűlői rész, ahol vízelvezetési gondok miatt marad el az útépítés. Az árok terve már készül, s ha ezt megépítik, sor kerülhet az útra is. Ebben a programban az ön- kormányzat nem kért a lakók­tól társadalmi munkát, mert házanként 5 ezer forinttal hozzájárultak a költségekhez, ami száz házat érint közvetle­nül. Az újberekiektől hozzájá­rulást sem kértek, mert a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát a községért létreho­zott alapítványhoz utalt pénzt. A beruházás teljes bekerü­lési költsége a lakossági - mintegy félmillió forint - hoz­zájárulással együtt 5,6 millió forint kiadást jelent az ön- kormányzatnak. Ebbe az ösz- szegbe még „belefér", hogy a temetőnél parkolót alakítanak ki. Ezzel a programmal együtt, de már más anyagi forrásból a kivitelező az általános iskolá­ban aszfaltos röplabdapályát is épít. Ennek költségeit az is­kola pályázaton nyerte. Az útépítést ezen a héten a Hegyalja utcában kezdték, és a program befejezésének hatá­ridejét a szerződésben június 30-ra határozták meg.-p.t.­Elsőként az utat kell simára egyengetni

Next

/
Thumbnails
Contents