Tolnai Népújság, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-29 / 126. szám

2 KÉPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. május 29. Embargó Jugoszláviával szemben Brüsszel, Oslo: Norvé­gia bejelentette, hogy az Európai Közösség határo­zatával összhangban ke­reskedelmi embargót lép­tet életbe Jugoszláviával szemben. Amenyiben az EK és az ENSZ olajszállí­tási embargóról is döntene a szerb dominanciájú Ju­goszláviával szemben, Norvégia hasonló lépést hozna. Az európai Közös­ség brüsszeli székhelyén szerdán nyilvánosságra hozott adatok szerint a kö­zösség által elhatározott embargó Jugoszláviának havi 140 millió dolláros bevételkiesést jelenthet. Amennyiben az ENSZ is hasonló intézkedést foga­natosít, akkor az a veszte­ség már elérheti a 300 mill- lió dollárt havonta. A Kö­zösség nagyköveteinek ta­lálkozóján született döntés az EK tagországai közül a legnagyobb mértékben Németországot érintheti. Svédország és az EK Párizs: Svédország már a közeli jövőben az Euró­pai Közösség teljes jogú tagja lehet - állapította meg Francois Mitterrand francia elnök és Carl Bildt svéd miniszterelnök Pá­rizsban megtartott megbe­szélésén. A svéd kor­mányfő a találkozó után az újságíróknak elmondta: Franciaország - az elnök közlése szerint - támogatja a svéd csatlakozási szán­dékot. A csatlakozási tár­gyalások jövőre kezdőd­nek meg, s még abban az évben véget érnek. 1994-ben kell ratifikálni a megállapodásokat, így Svédország 1995-ben lehet a közösség tagja. Herzog Lengyel­országban Varsó: Hájim Herzog iz­raeli államfő lengyelor­szági látogatásának utolsó napján, tegnap reggel be­szédet mondott a lengyel parlamentben. Szólt arról, hogy az iszlám fundamen­talizmus tömegpusztító •fegyverekkel a kezében végzetes katasztrófába so­dorhatja az egész világot. A közel-keleti problémá­kat érintve Herzog kie­melte: hisz és bízik a béke­tárgyalások sikerében, de úgy véli, messze még a cél. Herzog beszélt még a mind több államban fel­erősödő antiszemitizmus­ról is. Munka­táborok Szibériában London: Észak-Korea munkatáborokat tart fenn Szibériában, amelyekben mintegy 22 ezer koreai dolgozik embertelen kö­rülmények között. A brit televízió 4. csatornáján szerdán éjjel sugárzott do­kumentumfilmből kiderül: a munkatáborokat Észak-Korea még negyed- százada létesítette, hogy a fakitermelésben dolgozta­tott olcsó munkaerővel megoldja az ország faellá­tását. Ez volt az első alka­lom, hogy tv-kamera mu­tatta be a táborok borzal­mas életét. Színre lép az új direktor (Folytatás az 1. oldalról.) A régi után az új igazgató emelkedett szó­lásra. Vázolta elképzeléseit a színház kamara­termében megjelent érdeklődők előtt. Évekig külföldön dolgozott, de mostantól Szekszárdon él, és szeretné, ha a színház is itt „élne". Programjának meghatározó eleme a nyelvi kultúra ápolása. Ezt olymódon is sze­retné elősegíteni, hogy németországi, ausztriai művészeket hívna vendégszerepelni Szek- szárdra, illetve társulatával időnként külföldre utazna. Exportképes, német nyelvű magyar darabokkal gazdagítani a repertoárt - ez a szi- nidirektor egyik fő törekvése. S természetesen a közönség becsalogatása, az utánpótlás kine­velése, pezsgő kulturális élet, színházi műhely kialakítása. Egyedül nem megy, és pénz nélkül nem megy. De ha megkapja a szükséges anyagi hát­teret, és megfelelő csapatmunkával sikeresen meg tudja oldani elképzeléseit, hosszú távon a Deutsche Bühne élén marad Frigyesi András.-Wy­Jogok és kötelességek Munkavállalás Németors zágban Az idén negyven százalék­kal nő a németországi munka- lehetőségek száma - mondta Kozma Miklós, a Magyar Köz­társaság németországi nagy- követsége kereskedelmi osztá­lyának főtanácsosa - az Épí­tési Vállalkozók Országos Szakszövetsége tegnap Buda­pesten a témában megtartott tanácskozáson. Míg 1991-ben 10 ezer, idén már tizennégy ezer dolgozó - amiből 6 ezer építőipari - vál­lalhat munkát szerződés kere­tében. A német-magyar gazdasági kapcsolatokban ötszázötven magyar cég vesz részt és a ta­valyi forgalom 4,3 milliárd márka volt, amiből 5-600 mil­lió márka származott a vállal­kozási tevékenységekből. Nagyon sok magyar mun­kavállaló azonban nincsen tisztában a németországi igé­nyekkel. Ezért a német mun­kaügyi hivatalok az év máso­dik felétől olyan tájékoztatót íratnak alá minden egyes munkavállalóval, amelyben a jogokat és kötelezettségeket egyaránt ismertetik. Németország évekkel ez­előtt munkavállalási stoppot vezetett be. Kivételt képeznek azonban a két ország kor­mányközi megállapodásán alapuló vállalkozói szerződé­sek. A német hivatalokban az elmúlt években ugrásszerűen nőtt a külföldi munkavállalók kérelme, míg 1989-ben 7.800 engedélyt adtak ki, 1991-ben már 44 ezret, amihez nem elég a meglévő apparátus. Ezért a kérvény beadása és a tényle­ges engedély kézhezvétele között minimum öt hét eltelik. Elhangzott az is, hogy az éves kontingenst meg is lehet ho- szabbítani. Kérdőjelek Hol ma a vész határa? Nyomulnak a konflik­tusok, át a határokon. Tu­dunk-e rá választ? Hol a határa a fertőző terjeszkedé­süknek? Bosznia, Szarajevó: holt­testek, romok, döbbenet. „Iraki típusú" szankciók alkalmazását tartja szük­ségesnek immár Washing­ton is Belgráddal szem­ben. Büntető lépésekről döntött a Közös Piac, olyan intézkedéseket ké­szítenek elő a Biztonsági Tanácsban, amelyek ké­sőbb akár nemzetközi fegyveres akció lehetősé­gét (veszélyét) is maguk­ban hordják. Kell-e ma­gyarázat a nyugtalansá­gunkra? Snegur moldvai elnök közölte, hogy amennyiben Jelcin nem vonja ki a helyi etnikai összeütközésekbe belekeveredett 14. orosz hadsereget a Dnyeszter mellől, Moldova „hadban áll" Oroszországgal. És mi történik, ha mondjuk Romá­nia - a kisinyovi vezetés ké­résére - támogatja majd Moldovát? Akkor ki áll hábo­rúban, kivel? S közben új­bóli izraeli és arab vér fo­lyik a Közel-Keleten: ami ott történik az minek a folyta­tása, és minek az előzménye? Elkerülhetetlen a kér­dés: a nemzeti sorstragédiák szemlélői lettünk, vagy pedig egy új típusú nemzetközi konfliktusháló kibontakozá­sának részeivé váltunk? Szophoklésszel szólva: hol ma határa a vésznek? Jó lenne tudni. Kocsis Tamás A nap információja Boldoggá avatják VI. Pál pápát? Az olasz püspökök egyöntetűen azt javasolják: avassák bol­doggá az 1978-ban elhunyt VI. Pál pápát. Ezt a kívánságukat a napokban Rómában megtartott püspökkari konferencián nyil­vánították ki. A 81 éves korában Castelgrandolfoban meghalt VI. Pál pápa - világi nevén Giovanni Battista Montini - az évszázad politikai életébe, mint az ökumenikus közeledés nagy diplomáciai ér­zékkel rendelkező pápája vonult be. Ennek jegyében arra is kí­sérletet tett, hogy az evangélikus és az anglikán egyházat kibé­kítse a Vatikánnal. Nem VI. Pál az egyedüli egyházfő, akinek a boldoggá avatá­sát a „Szentté avatási kongregáció" elé terjesztik. Elődje, az egyházújító Vatikáni zsinatot összehívó XXIII. János, illetve XII. Pius ügyével szintén foglalkozik a bizottság. Egy másik, ugyan­csak századunkban élt római pápát, X. Piust már a boldogok so­rába emeltek. Ferenczy-Europre ss Semmisség és hárpótlás A kérdésben több százezer ember érdekelt (Folytatás az 1. oldalról) A három semmisségi tör­vény három történelmi idő­szakot ölel fel. Tekintsük át ezek leglényegesebb elemeit, az általuk átfogott évek krono­lógiai sorrendjében. A második semmisségi tör­vénnyel kell kezdenünk, amely az 1945. és 1963. közötti időszakra vonatkozik. Közel négyszázezer embert érint a hatálya. Az ebben az időszakban le­zajlott büntetőeljárások eseté­ben a kegyelem nem alkalmas az ezeket a polgárokat ért jogi méltánytalanság megszünte­tésére, mivel kegyelem esetén bűnnek is kell lennie, ami ezekben az ügyekben nincs. Olyan formát kellett találni, ami semmissé teszi ezeket az ítéleteket. A periratokat vizsgálva, nem találhatók olyan tényál­lások, amik elfogadhatóak lennének, tehát ex lege (a tör­vény erejénél fogva) semmissé lehet tenni a tényállást ezek­ben az ügyekben. Az első semmisségi törvény az 1956. utáni megtorlás idő­szakára vonatkozik. Jelentő­sége miatt igényelt külön sza­bályozást. Az itt érintett büntetőeljárá­sok típusos esete a megtorlás. A tényállás itt valós, hiszen a vádlott valóban fegyvert ra­gadott vagy harcolt, stb. A büntetés azonban nem elfo­gadható, a hatalom politikai indíttatástól vezérelve alkal­mazta a törvényt, az ellene fordulókkal szemben, nyers megtorlást alkalmazva. Ez mintegy 400 kivégzést, és 2.000 bebörtönzést jelentett. Itt szintén ex lege semmisség ér­vényesül. A harmadik semmisségi törvény hatálya az 1963. utáni időszak, az úgynevezett „puha diktatúra" ideje. A bí­róság a semmisségi törvény hatálya alapján ide tartozó esetekben olyan ítéleteket ho­zott, amelyek ellentétben áll­tak az akkor érvényes Alkot­mánnyal, valamint az akkori Büntetőtörvénykönyv szöve­gével is. Az amorális rendelkezések­ből és a torzított jog- gyakorlatból eredő ítéleteket semmissé kell nyilvánítani. A kérdés azonban az, mi legyen a mérce, amely jelzi, melyik ítélet tartozik ide. Erre a legal­kalmasabb a Polgári és Politi­kai Jogok Egyezségokmánya. Mérni pedig ezzel a mércével a független magyar bíróság hivatott. A bírónak ennek alapján kell eldöntenie, hogy adott ügy tényállásának mely részei tekinthetők semmisnek. Ami ma is bűncselekmény, és akkor is az volt, abban az esetben nincs semmisség, csak részsemmisség. Tehát például ha valakit „izgatás", valamint betöréses lopás miatt ítéltek el, abban az esetben csak az izga­tás tényállása tekinthető semmisnek. A harmadik tör­vény hatálya a Magyar Köz­társaság kikiáltásáig terjed időben. A jogi-politikai jóvátétel után tekintsük át röviden az anyagi jóvátétel témakörét. Ez az úgynevezett kárpótlás. Ez jogi nyelven szólva ex gratia kárpótlás, tehát a törvény nyitja meg, más előzménye nincs. Nézzük az érintett ügyek közül a legsúlyosabbat. Ez az élet elvesztése. Mivel a kárpót­lás időbeni kiterjedése alatti időszakban a vizsgálatok sze­rint 28 féle halálnem tarolta az embereket, a törényalkotónak választania kellett, végül is egyet ragadtak ki: bírósági per, halálos ítélettel, vagy gyilkosság a fogvatarás alatt. A többi esetre nem a kárpótlás vonatkozik majd, hanem a nemzeti gondozás intézmé­nye, amely kidolgozás alatt áll. A második kategória a szabadság elvesztéséért való kárpótlás. Ide tartoznak, azok, akiket a III. zsidótörvény alap­ján ítéltek el, a kényszermun­kát, az internálást, a kitelepí­tést elszenvedettek, a munka- szolgálatukat a harcoló alaku­latok közelében eltöltők, szov­jet szervek által elhurcoltak (málenykij robot), a második világháború alatt elhurcoltak (deportálás), a hadifoglyok, akik a háború befejezése utáni 6. hónap lejártakor sem nyer­ték vissza szabadságukat, va­lamint a határokon kívülről ide menekültek közül azok, akik azért kényszerültek hazá­jukat elhagyni, mert nemzeti, vallási, stb. meggyőződésük miatt hátrányok értékűket. Venter Marianna Lopás - rendelésre A reklám nem szentírás KERMI-tapasztalat: drága mosogatónak híg a leve Kelet-Közép-Európában nem is olyan régen még több mint 10 évet kellett várni egy Trabantra. Ma már a legkü- löncebb autókívánság is telje­sül, igaz, nem mindig legális úton. Azonnal és igen ked­vező áron kínálnak ... lopott autókat. Ugyanakkor egyre több autó tűnik el Nyugaton - mindörökre. íme az osztrák belügymi­nisztérium gyors mérlege: 1991-ben Ausztria területéről 1.168 autót loptak el - az ello­pott, de rövid időn belül meg­került gépkocsikat is figye­lembe véve ez a szám mind­járt 2000 fölé ugrik. Vagyis lé­nyegesen több, mint amennyit 1989-ben regisztráltak, amikor is egészében véve 546 lopást tartottak nyilván. A bűncse­lekmények felderítési aránya 8 százalékkal csökkent, abszo­lút számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy négy autólopás­ból hármat nem sikerült felde­ríteni. A kár közel 700 millió. Melyik autótípusok a „leg- kapósabbak"? A szakértők az újszerű Mercedest, a Porschét, a BMW-t, az Audit és a VW Golfot említik. Különösen kedveltek a dízelmotoros ko­csik, de a tolvajok nem vetik meg az amerikai gyártmányo­kat és a terepjáró autókat sem. Egyre növekszik az igény a luxusautók iránt. A maffiózók alig tanúsítanak érdeklődést a francia és a japán autók iránt, s egyre érezhetőbbé válik a szervezettség: az ügylet ren­delésre megy. Az abszolút menő márka az alig 10.000 km futott 260 E Mercedes, amely nem régebbi fél évesnél. A járgány feltöré­séhez elegendő két perc: a szállítás nem került 2400 schil- lingnél többe. Ehhez jön még a csúszópénz a határnál, lengyel vámosok 1800 schillinget ke­resnek a „bolton". A 160.000 schillinges „eladási árat" ala­pul véve, ugyancsak tekinté­lyes nyereséget hoz. A tolvajok igen gyakran még a forgalmi engedélyt is fel tudják mutatni, mert azt a meglopott tulajdonos a kesz­tyűtartóban hagyta. Ugyan­akkor az autó-maffia igyek­szik csökkenteni a kockázatot is. Alig néhány hete Drezdá­ban 300 üres forgalmi igazol­ványt és az azt érvényesítő pecsétet is ellopták. Ez is mutatja, mennyire szükség lenne már az Eu- rópa-szerte egységes, hamisí- tásbiztos, modern szabvány­forgalmi engedélyre. . . A reklámhadjáratok zajá­hoz nem szokott vásárló egyre nehezebben igazodik el a fel­sőfokú jelzőkkel dekorált ter­mékek között. E propa- ganda-dömpingben az egyik - ha nem az egyetlen - biztos igazodási pont a KERMI, a forgalomba kerülő termékek minőségét üzleti szempontok­tól mentesen, tudományos alapossággal vizsgáló intézet. Munkatársai - a gyártók és a kereskedelmi vállalatok megbízásából - fél év alatt több mint 10.000 új hazai ter­mékről, illetve import-előmin- táról készítettek szakvéle­ményt. Megállapításaik arra figyelmeztetnek, hogy az ese­tek nem kis részében más a reklám és más a valóság. Mert a minták 61 százalékát ugyan megfelelőnek találták, de 33 százaléknál már hibákat, hiá­nyosságokat tapasztaltak, 6 százaléknál pedig gyakorlati­lag teljes használhatatlanságot regisztráltak. Néhány adalék a KERMI-szakvéleményekből: gyakori a minőségi fogyaté­kosság a húsfeldolgozó kis­iparosok készítette olcsóbb készítmények között. A ruhaipari termékek köré­ben a borsos áron kínált kül­földi portékák között sem ritka, hogy silány az alap­anyag, igénytelen a kikészítés, az alkalmazott technológia. Az iparcikkek között megle­hetősen sok a gyatra minő­ségű áru - főként a luxus-ár­kategóriába tartozó ener­gia-takarékos készülékek kö­zött. Sok kellemetlen meglepe­tést okozhatnak az import hír­adástechnikai cikkek: minő­ségi vizsgálatok sora jelzi, hogy - kivált a távol-keleti, esetenként márkajelzés nél­küli - termékek esetében in­dokolt az óvatosság: többsé­gük tetszetős külseje csökkent értékű, gyatra minőségű tucatárut takar. A külföldről behozott gép­kocsik közül kiemelkedően jól szerepeltek a minőségi vizs­gán a Hyndal Lantra és a So­nata gyártmányú autók, a Da­ciák és az Oltcitok ellenben alig-alig ütötték meg a mini­mális követelmények mércé­jét. A bútorpiacon is örvende­tesen sok külföldi gyártmány kínálja magát - de ezekkel is vigyázni kell: tekintélyes ré­szük kellékhiányos, nincs el­látva minőségi bizonyítvány­nyal, kezelési útmutatóval és jótállási jeggyel sem. Mennyiségben, választék­ban erős versenytársak a vegyipari termékek piacán a külföldi áruk. De a vizsgálati tapasztalatok azt mutatják, hogy például az olasz és oszt­rák mosószerek gyöngébbek a hazaiaknál, s a mosogatósze­rek is általában hígabbak. Ugyanez áll a hajsamponokra és a habfürdőkre is. Ahogy a szakemberek mondják, a be­mutatott import-készítmé­nyek mintegy fele lényegesen kevesebb úgynevezett felület­aktív anyagot tartalmaz, mi­nőségük gyöngébb - viszont külső megjelenésük, illatuk és csomagolásuk vonzóbb, mint az itthoni termékeké. (bolt) Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents