Tolnai Népújság, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-27 / 124. szám

1992. május 27. VÁLLALKOZÁS - PIAC MÉPÚJSÁG 5 TOLNA MEGYEI Kereskedelmi és ______Ipar-______ K AMARA HÍREI Regionális turizmus - marketing címmel szemináriumot szervez a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara az Oszt­rák Szövetségi Kamara ide­genforgalmi szekciójának támogatásával. A rendez­vény időpontja: 1992. június 17-19. Helye: Pécs. t Kiállítások Koreában A Korea Trade Center (KOTRA - a koreai állam ál­tal létrehozott, nem nyere­ségre törekvő szervezet, melynek célja Korea külke­reskedelmi kapcsolatainak fejlesztése) információt kül­dött kamaránkba az ez évben megrendezésre kerülő koreai kiállításokról. Az ezeken való részvétel sikeréhez a KOTRA minden segítséget megad. Német piac A Német Gazdaság Ma­gyarországi Képviselete 1991 eleje óta áll a magyar és né­met partnerek rendelkezé­sére Budapesten. Szolgáltatá­saik: információk a német gazdaság területéről, konkrét érdeklődések estén segítség- nyújtás a partnerkeresésben mindkét fél részére, kooperá­ciós börze üzleti ajánlatokkal mindkét országból, felvilágo­sítás a cégek címeiről, jogi ta­nácsadás, felvilágosítás vásá­rokon való részvételi lehető­ségekről. Fogadási idő: Hét­főtől csütörtökig: 9-12 óráig. Cím: 1143 Budapest, Népsta­dion út 99. A szervezet tevékenységé­nek egyik fontos eszköze egy olyan adatbank működtetése, amelybe a kooperációs igénnyel jelentkező magyar, német, cseh és lengyel vállal­kozások adatai kerülnek. Az adatbankba való bekerülés­hez szükséges űrlap kama­ránk irodájában az érdeklő­dők rendelkezésére áll. Menedzserképzés Schleswig-Holsteinben Schleswig-Holstein Gaz­dasági Minisztériuma meg­bízásából a Carl Duisberg Gesellschaft e. V. és a Magyar Gazdasági Kamara Oktatási Központja német nyelvű to­vábbképzést szérvez közép- és felsőszintű gazdasági ve­zetők számára. A továbbkép­zés célja a marketing szemlé­letű vállalkozás tervezési, vezetési és irányítási mód­szerek elméletének és gya­korlatának megismertetése a magyar menedzserekkel. A hallgatók saját szakterületü­kön működő cégeknél szak­mai gyakorlaton vehetnek részt. Pályázati feltételek: magas szintű német nyelvtudás; egyetemi, vagy főiskolai vég­zettség; 2-3 éves vezetői gya­korlat. A továbbképzés idő­tartama: 1+4 hét. 1992. június 15-19-ig Budapesten, 1992. augusztus 2-29-ig Kidben. Horvát - magyar barterlehető ségek A Horvát Gazdasági Ka­mara listát állított össze azokról a cégekről, amelyek magyar partnert keresnek barterkereskedelem folytatá­sához. A céglista, továbbá az exportálni illetve importálni kívánt termékek jegyzéke kamaránk irodájában hozzá­férhető. Üzleti ajánlatok A Steiermarki Kereske­delmi Kamara több grazi cég partnerkereső ajánlatát jut­tatta el hozzánk:- Steier vállalat körülbelül 40 db élelmiszerkonténert vásárolna.- Steier cég kaolinnal és krétával kereskedő partnert keres.- Övék, övcsatok belföldi forgalmazására és exportjára keresnek partnert.- Gömbfa belföldi forgal­mazására és exportálására keresnek partnert.- Faszén előállítására szolgáló izzítok készítőit ke­resik.- Drótkötelet, sodronyt, acélhuzalt szállítana osztrák cég.- Cserepesnövények terü­letén újdonság elterjesztésé­hez keres partnert osztrák cég. • Máltai cég férfi, női és gyermekzoknit, női és gyer­mek harisnyanadrágot, térd­harisnyát, női fehérneműt, férfi, női és gyermek fürdő­ruhát kínál eladásra. • Dél-koreai cégek eladásra kínálják: kitömött játékfigu­rák, babák. Angora pulóve­rek, selyemruhák, taft textil­anyag, poliészter szövött tex­tilanyag, bársony. Sportci­pők. Táskák, kesztyűk, sap­kák, szatyrok. Nyaklánc, karkötő, divatékszer. Kony­haedények. Műanyagfeldol- gozö, csomagoló, kábel­gyártó stb. gépek. MÉTE előadások az élelmiszeriparról Holnap, azaz csü­törtökön délelőtt 10 órakor a MÉTE (Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület) szer­vezésében két ér­dekes előadás hangzik el Szek- szárdon, a Tolna Megyei Állat­egészségügyi es Elelmiszerellen- őrző Állomá­son. Az egyik az élelmiszertermé­kek elmúlt évi minőségellenőr­zésének tapaszta­latairól, a másik a készülő élelmi­szertörvény ter­vezetének jelen­legi állásáról szól. Mindkét téma számos fontos tanulsággal, új­donsággal szol­gálhat az élelmi­szeripar területén tevékenykedő vállalkozók, vál­lalkozások szá­mára. Az IPOSZ még reménykedik Bizonyos törvényeket módosítani kellene Vállalkozói hitelek Mikro-hitel program A Tolna Megyei Vállalkozói Központ általános tevékeny­ségét néhány héttel ezelőtt érintettük a „ Phare" hitellel kapcsolatban. Most a vállal­kozói hitelekről szóló soroza­tunkban a Mikro-hitelt ismer­tetjük. Ennek első számú ér­dekessége, hogy odaítéléséről nem valamelyik kereskedelmi bank dönt, hanem a Vállalko­zói Központ. Az igénylhető hitel összege maximum 300 ezer forint. A futamidő miniálisan hat hó­nap, maximum három év. Ezt az időt az űzleti terv alapján, a pénzáramlás-előrejelzésből a V. K. egyedileg határozza meg. A kölcsön kamata az MNB refrinanszírozási alap­kamatával lesz egyenlő, mely összeget a hitel futamidejére rögzítik. Az általános banki gyakorlattól eltérően a kama­tokat havonta számolják. A kamaton kívül nem számol­nak fel semmiféle jutalékot, vagy kezelési költséget. Ä kölcsönigénylés feltétele, hogy a vállalkozó büntetlen előéletű legyen, korábbi hite­leit rendben törlessze, rendel­kezzen a vállalkozáshoz szük­séges szakképesítéssel, vala­mint a szükséges (a megálla­podásnak megfelelő) saját erővel. Elsősorban első hitel- igénylésnél kell a vállalkozás­nak a következő feltételeknek megfelelnie: A vállalkozás két évnél fiatalabb legyen, vállal­kozói engedéllyel vagy be­jegyzett társaságként működ­jön, az alkalmazottak száma ne legyen tíznél több, a vállal­kozás nettó értéke ne haladja meg az 1,5 millió forintot, éves forgalma pedig kisebb legyen, mint 4 millió forint. Rendel­kezzen életképes üzleti terv­vel, ehhez pedig végezze el az „Üzleti terv" című tanfolya­mot. A hitel összegének ma­ximum 30 százaléka használ­ható fel forgóeszköz finanszí­rozására. A saját erő mértéke nem lehet kisebb, mint a vál­lalkozás eszközei értékének tíz százaléka. Ha a vállalkozó elnyeri a hitelt, azt két hóna­pon belül fel kell használni. Az üzleti tervben feltüntetett hiteltörlesztő-képesség alap­ján türelmi idő kérhető, de ez nem haladhatja meg a hat hó­napot. A kölcsön fedezete a hitelből vásárolt eszközök, a vállalkozás által előállított termékek elzálogosítása. CD a Kihívás Napja „15 perc sporttal egészségünkért és településünkért” Köszönjük, hogy elfogadta a kihívást és velünk játszott, gyarapí­totta települése, kerülete sportolóinak számát. Növelte ezzel esélyüket a „Legsportosabb település 1992” cím elnyerésére. A legjobban szereplő falvak, kerületek, városok közt az ADIDAS Budapest Kft. díjai 1 800 000 forint értékben kerülnek kisorsolásra. Nem csak lakóhelye, ' ÖN IS NYERHET! Sok ezer ajándék vár a szerencsés résztvevőkre, többek közt UTAZÁS A BARCELONAI OLIMPIÁRA! Gazdasági könyvek vállalkozóknak Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve a Munkaü­gyi Minisztérium közreműködésével, a Verzál Kiadó gondozá­sában több olyan kézikönyv jelenik meg hamarosan, amely elő­segíti, hogy a vállalkozók jobban eligazodjanak a hazai gazda­sági életben. Az idén lépett életbe a Számviteli Törvény, évente változnak az adózási jogszabályok, sok újdonság van a csődeljárással, a felszámolási eljárással kapcsolatban. Ezért hamarosan kézi­könyv jelenik meg, amely elsősorban a kft.-knek szól és a szám­viteli és adózási szabályokkal foglalkozik. Az APEH és a Verzál közös kiadásában elkészül egy másik könyv is a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról. Várhatóan jövőre ismét változnak az általános forglami adó­zással kapcsolatos tudnivalók, de addig is fontosak lehetnek a jelenlegi szabályok, azoknak is, akik adót fizetnek be és azok­nak is, akik visszaigényelni kívánnak. Nekik kíván segítséget nyújtani az az áfa-kézikönyv, ami szintén a várható kiadványok között található. A közelmúltban jelent meg a gépjárművek költségelszámolá­sát ismertető kiadvány és a Munkaügyi kézikönyv. Az IPOSZ Magyar Kéz­műves Kamara Országos Elnöksége májusi ülésén értékelte a szövetség leg­utóbbi közgyűlésének ta­pasztalatait és helyzet-je­lentést hallgatott meg az ipartestületek megyei kép­viselőitől. A hozzászólók közül többen is kritizálták a gazdaság élénkítése ellen ható intézkedéseket, törvé­nyeket és a vállalkozók, iparosok jelentős részét az ellehetetlenülésig sújtó magas közterheket. Megfo­galmazták, hogy a szövet­ségnek az eddigieknél még határozottabban kell fel­lépnie az iparosság érdeké­ben. Arra buzdították a szö­vetség ügyvezető elnöksé­gét, hogy igyekezzen elérni a vállalkozókat, az iparo­sokat hátrányosan érintő törvények módosítását, azt, hogy az újak kidolgozásába az eddigieknél jobban von­ják be az érdekképvisele­teket. Helyben is vannak teendők: az ipartestületek­nek maguknak kell elér­niük - mint ahogy erre már sok jó példa is van -, hogy a regionális vállalkozásfej­lesztési központok, az ön­kormányzatok segítségével bővülhessenek a munkale­hetőségek, erősödjenek a vállalkozások, megmarad­janak a szolgáltató kisüze­mek. A Magyar Kézműves Kamara meggyőződése, hogy a kisméretű vállalko­zások, rugalmas alkalmaz­kodóképességük révén, a modem piacgazdaság meg­teremtésének előmozdítói lehetnek. Javaslataiknál, elképzeléseikről levélben tájékoztatták az Ország- gyűlés elnökét, a minisz­terelnököt, a tárcák veze­tőit, az országgyűlési bi­zottságok elnökeit, a hat parlamenti párt elnökét, a munkaadói érdekképvise­letek elnökeit. Az IPOSZ elsőként Kádár Béla kül­gazdasági minisztertől ka­pott választ, aki többek kö­zött kifejtette: tisztában van azzal, hogy mialatt Magyarországon kiépült a piacgazdaság jog- és intéz­ményrendszere, igen sú­lyos terhek nehezedtek a társadalom különböző ré­tegeire, így a vállalkozókra is. Ennek káros hatásait elemezni kell és a restrik­ciós gazdaságpolitikát fo­kozatosan olyan törekvé­sekkel kell felváltani, ame­lyek a szelektív gazdasági növekedést segítik elő. Ferenczy-Europress Sorozatunk előző írásában Haraszti Mihállyal, a Magyar Franchaise Szövet­ség alelnökével e szokatlanul hangzó gazdasági fogalomról kezdtünk beszél­getni. Mint kiderült, a franchise (ejtsd: frencsájz) nem más, mint egy idehaza még alig ismert mar­keting módszer, amelynek keretében egy „bejáratott" üzleti gyakorlatot - a közös siker reményében - egy űj vállalkozó is átvehet. — Tisztáztuk, ha va­lakinek a saját üzlete si­keres, nem biztos, hogy másutt, mások által ugyanolyan sikeresen kopírozható is. Vagy ha igen, akkor a részletek­nek is nagyon egyezniük kell. . . — Ez az a csapda, amiről beszélni kell - magyarázza Haraszti Mihály. - A Bur­ger King például két amerikai szakem­bert tart Magyarországon csak azért, hogy a menedzsment hatékonyságát biztosítsa illetve, hogy a helyszíneket állandóan vizsgálja. Ezért, ha valaki szeretne egy új üzletet nyitni és fran­chaise vállalkozásba kezdeni, mintegy 300 oldal tanulmány születik arról, hogy lehet-e, szabad-e neki ott és úgy megkezdenie a működését, ahogyan tervezi. Ha nem, azt is megmondják, hogy miért nem. Áz egyéni vállalkozásokra - különö­sen akkor, ha kezdő vállalkozóról van szó - millió csapda leselkedik. A fran­chise rendszerek előnye éppen az, hogy mindent előre megterveznek a vállal­kozó helyett, neki már csak a vállalko­zás sikeres működtetésével kell törőd­nie, hiszen ahhoz minden mást készen kap. A „mindenért" - alaptőke, jogi forma, szervezet, termékek, berende­zés, know-how, stb. - azonban a licenc átadójának hoszútávú garanciát is kell vállalnia. Pénz-tárca (XVIII.) Franchise, avagy a biztonságos vállalkozás (2.) A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bő­rünkben. Hát akkor meg .. .?! A franchise rendszerekben ezért nem is hamburgert, tisztítószalont, vagy va­lami hasonlót kínál a rendszer tulajdo­nosa, hanem egzisztenciát. Ha tehát va­laki bekapcsolódik egy rendszerbe, ak­kor saját maga és családja egzisztenciá­ját kell, hogy erre a vállalkozásra ala­pítsa. Ez pedig óriási felelősséget ró a rendszertulajdonosra is. — Ha egyszer valaki már átadta a rend­szer kézikönyvét, mi a további teendője? — Itt van a következő csapda. Sokan ugyanis összetévesztik a rendszert a kézikönyvvel. A kézikönyv a franchise átvevő összes feladatát és funkcióját meghatározza ugyan, de önmagában nem sokat ér az átadó közreműködése nélkül. A vállalkozót néha kényszerí­teni is kell a jóra, a sikerre, az előírások betartására. — Nem paradox helyzet valakit a saját jól felfogott érdekére kényszeríteni? — Néha meg kell tenni, és nemcsak az illető személyes érdekében. A rend­szert ugyanis nem elég átvenni, annak előírásait, szigorúan be is kell tartani. Ez a rendszer minden egyes tagjának alap­vető érdeke, hiszen minden résztvevő te­vékenysége kölcsönö­sen záloga a sikernek. Vagyis minél erősebb, nagyobb a lánc, annál biztosabb egziszten­ciát garantálhat. — Milyen képessé­gekre van szüksége a rendszer gazdájának ah­hoz, hogy jól ellássa a feladatát? — Másra, mint az egyes vállalkozások­ban. Itt ugyanis in­kább motiválni kell a rendszer tagjait, mintsem helyettük menedzselni az üzletet, hiszen a fran­chise rendszerekre nem a főnök-beosz­tott viszony a jellemző. — Hogyan viselik ezt általában az al­kalmazottak? — Nehezen. Nem véletlen ezért, hogy például a McDonald's üzletekben az alkalmazottakat egy évben kétszer is lecserélik. Náluk ugyanis olyan katonai drillt alkalmaznak, amit hosszú távon nem is nagyon lehet kibírni. De az al­kalmazott az a világon mindenütt al­kalmazott, az a dolga, hogy elfogadja a rendszer kínálta feltételeket.' Bár úgy gondolom, ha Chaplin most forgatná a Modern idők című filmjét, azt nem egy autógyárban, hanem egy gyorsétkezte­tőben tenné. Merth László (FEB)

Next

/
Thumbnails
Contents