Tolnai Népújság, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-26 / 123. szám

1992. május 26. TÁJOLÓ »ÚJSÁG 5 Innen - onnan Szekszárdon, a Ba­bits Mihály Művelő­dési Ház márványter­mében kerül sor május 28- án, csütörtökön, 15 órai kezdettel a Tolna megyei gyermekrajzpá- lyázat kiállításának megnyitójára és díjáta­dására. A kiállítást Póla Ká­roly, a megyei kulturális bizottság tagja nyitja meg. Közreműködik az 1. Számú Általános Is­kola színjátszó cso­portja. A kiállítás június 20-ig látható naponta 10-18 óráig. A Di Oro Divatstúdió gálaműsora május 30-án 11 és 18 órakor lesz a művelődési házban, me­lyen közreműködik az Exotic együttes, az AD-Stúdió. Bródy János önálló estje „Régi és új dalok" címmel június 1-jén, 19.30-kor kezdődik a művelődési házban. Szekszárdon, a Mű­vészetek Házában a XVI. Bárdos Lajos kó­rushangverseny prog­ramjaira kerül sor május 29- től, este 19.30-kor. A rendezvénysorozat má­jus 30-án 19.30-tól, és 31-én 10 órától folytatódik. Festmények, bútorok Helybéliek kiállítása Iregszemcsén Az Iregszemcsei Bartók Béla Művelődési Házban teg­nap délután nyüt meg a Fol- meg János, Hosszú György és Szántó Gyula munkáiból ren­dezett tárlat. Az ünnepélyes megnyitón a művelődési ház gyermek-tánccsoportja Ireg környéki táncokat, dalokat adott elő, majd Várni Józsefné, az iskola rajztanára szólt az egybegyűltekhez. A kiállítás célja, hogy az al­kotók bemutatkozzanak, s jobban megismerjék őket és munkáikat a helybeliek. Mindhárman iregszemcseiek és autodidakták. Folmeg Já­nos már 70 éves is elmúlt, a bútorokat először esztergálta, majd díszítő motívumokat kezdett el alkalmazni. Mintái­ban a hagyományokra ala­pozva, fantáziáját fölhasz­nálva alkot újat. Rendkívüli egyéniség, akinek törekvései vannak. Az általános iskola terveiben szerepel, hogy egy szakkörben Folmeg János bá­csi a gyerekekkel közösen dolgozik majd. Tervezik még, hogy zsűrivel bíráltatják el az aprólékos munkával készült darabokat. Hosszú György szakmája festő-mázoló, raj- zolgatott, majd realista tájké­peket festett. Szántó Gyula re­alista tájképein a színek erőtel­jesebbek. Ä két festő egy-egy munkájával már részt vett Szekszárdon amatőrkiállítá­son, Folmeg János először mu­tatkozik be a nagyközönség­nek. A kiállított képeket, búto­rokat június 30-ig nézhetik meg az érdeklődők hétköznap délután 2-től 7 óráig, hétvégén pedig 10-től 12-ig. Kritikus szemmel nézik a kiállított munkákat A közös kiállítás néhány művészi alkotása Pályázati figyelő 1. / Az Ifjúságpolitikai Kabinet a KIA Európa projektje 1992. évi keretéből 1992. április 15-iki döntésével mintegy 16 millió forint szétosztását hagyta jóvá. Az Európa projekt célja, hogy: — segítséget nyújtson az európai országok ifjúsági mobüi- tási egyezményeiben foglalt alapelvek megvalósításához, az if­júság önszerveződéséhez, az ifjúsággal foglalkozó ifjúsági veze­tők és szakemberek szakmai tapasztalatszerzéséhez, — szélesítse a lehetőségeket az ifjúság részvételére a köz­ponti és helyi döntéshozatali folyamatokban, — hozzájáruljon a fiatalok közösségei közvetlen korosztályi kapcsolataihoz, — elősegítse a hazai ifjúsági szervezetek nemzetközi szerve­zetekhez való csatlakozását és nemzetközi tevékenységét. Pályázhatnak: — magyarországi illetőségű jogi személyek, illetve magyar állampolgárok, vagy állandó magyarországi lakhatási enge­déllyel rendelkező természetes személyek, — olyan tevékenységgel, amelyben a részvevők döntő több­sége (90%) 14-30 év közötti fiatal. A cserék közül prioritást élveznek: — multilaterális projektek, — nemzetiségi kapcsolatok erősítését célzó ifjúsági cserék, — nevelőotthoni fiatalok cseréi, — ifjúsági vezetők képzése, — ifjúságkutatás, — ifjúsági szervezeteknek az itt megfogalmazott prioritá­soknak megfelelő projektjei, — testvérvárosi, testvérmegyei kapcsolatépítés keretében folytatott ifjúsági kapcsolatok, — ifjúsági információáramlás szervezeteinek cseréi, — mozgás-, érzékszervi károsodottak ifjúsági cseréi. Prioritást élveznek, és ezért a kizáró kritériumok alól rend­szeres mentesítést élveznek az alábbi országokkal folytatott cserekapcsolatok: Albánia, Belorusszia, Bulgária, Cseh-Szlová- kia, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Oroszor­szág, Románia, Szlovénia, Ukrajna. A pályázatokhoz űrlapok igényelhetők a Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Informá­ciós-Szolgáltató Irodájában: Szekszárd, Béla tér 6. Tel.: 74/11-928 és a Paksi Ifjúsági Irodában: Paks, Gagarin u. 2. Tel.: 75/11-646. 2. / A Wosinsky Mór Megyei Múzeum az 1992. május 18-i Múzeumi Világnap tiszteletére „Múzeumi élmények" címmel képzőművészeti pályázatot hirdetett a megyei általános iskolák felső tagozatos tanulói részére. A pályázat célja: a megye mú­zeumainak, kiállító- és emlékhelyeinek, tájházainak népszerűsí­tése, az itt őrzött értékek megismerése. Pályázni lehet a fenti gyűjteményekhez kötődő téma (épület, tárgy, esemény stb.) megformálásával. A műfaj, technika szabadon választható (például rajz, akvarell, festmény, kollázs, plasztika, textil stb.". Egy pályázó 2 - más pályázaton eddig nem szereplő - alkotás­sal jelentkezhet. A munkákat képzőművészekből álló bíráló bi­zottság értékeli. A legjobb műveket november-december hó­napban kiállításon mutatják be a szekszárdi múzeumban. Díjak: I. 2.000,-, II. 1.500,-, III. 1.000,- forint. A további értékes munkákat oklevéllel és könyvvel jutalmazzák. A pályamunkák beküldési határideje a pályázóra vonatkozó adatokkal együtt: 1992. október 31. Cím: Wosinsky Mór Megyei Múzeum 7100 Szekszárd, Mártírok tere 26. A pályázatokról bővebb felvilágosítás kérhető a Tolna Me­gyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány Információs-Szolgáltató Irodájában: Szekszárd, Béla tér 6. Tel.: 74/11-928, nyitva tartás: hétfő, szerda: 13.00-16.00 óráig, kedd, csütörtök: 13.00-17.00 óráig, péntek: 13.00-15.30 óráig, vagy a Paksi Ifjúsági Irodában: Paks Gagarin u. 2. Tel.: 75/11-646, nyitva tartás: hétfőtől péntekig 14.00-20.00 óráig. Felhívjuk figyelmüket, hogy a pályázatokat nem az irodák­hoz kell beküldeni, azok csak kö'zzétesszik azokat. Magyar Könyvklub A Magyar Könyvklub első tagtoborzó akciója nagy sikert hozott. Az egész országból 170 ezer könyvbarát jelentke­zett a sok kedvezményt nyújtó klubba. A nagy számú jelentkező számítógépes adatfeldolgo­zása, a viszonylag hosszú pos­tai, banki átfutás miatt némi­leg elhúzódik a könyvek ki­postázása. A negyedévente új katalógust kibocsájtó Magyar Könyvklub az új jelentkezőket most már csak júliusban tudja felvenni. A beérkezett megrendelé­sek csomagolása és postázása teljes kapacitással folyik. A következő hetekben - ígérik a Magyar Könyvklub szervezői - minden klubtaghoz eljut a könyvcsomag. Pünkösdölő Az „Örökség" Gyermek Népművészeti Egyesület, a szekszárdi Babits Mihály Mű­velődési Ház és a Bartina Néptánc Egyesület „Pünkös­dölő" néven országos gyer­mektánc találkozót rendez jú­nius 6-7-én Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Házban. Június 6-án, délelőtt 10 órától kilenc csoport tizen­hét műsorszámát tekinthetik meg az érdeklődők, délután fél háromtól pedig huszon­nyolc műsorszámmal tizen­négy együttes mutatkozik be a művelődési ház színházter­mében. Másnap 9 órától a sör­sátorban is fellép valamennyi együttes a pünkösdi fesztivál keretében. A népes mezőnyben Tolna megyét a Bartina gyermek- és utánpótlás csoport, valamint a sióagárdiak képviselik. Tv-napló Alfred Dreyfus 1894 júniusában egy anarchista megölte Camot elnököt, ekkor már Alfred Dreyfus kapitányt elítélték, s amikor 1899-ben újra tárgyalták ügyét, ismét tíz esztendőt kapott, de Émile Loubet köztársasági elnök rögtön megkegyelme­zett neki. „A nagy Dreyfus-botrányról" az akkori Párizsban élő Rippl Rónai József is megemlékezik, mert ez volt a szá­zadvég legtöbb izgalmat kiváltó eseménye, az 1889-ben a forradalom századik évfordulóját világkiállítással ünneplő Franciaország szégyene. A tét nagy volt: a polgári állam fel­ségjoga, ahogy akkor mondták, az egyházzal való szakítás forgott kockán, s két táborra osztotta Franciaországot. Az ürügy a Dreyfus-per volt, a mélyben azonban egészen más erők munkáltak, s Zola híres vádirata, a J'accuse gondosko­dott arról, hogy a botrány híre - és tanulsága - máig fenn­maradjon. Mi volt Dreyfus kapitány bűne? Az, hogy tehetséges volt, szorgalmas, amit a lusták és tehetségtelenek soha nem tud­nak megbocsátani, azonkívül zsidó, ami ilyen esetben sú­lyosbító körülmény. A vád önmagában szinte nevetséges: a francia hadseregről szolgáltatott adatokat a németeknek. Feljegyzéseit a német nagykövetség katonai attaséjának szemétkosarában találta meg a kémelhárítás, ennek alapján letartóztatták és katonai rangjától megfosztották. Az ügyről egy korabeli filmrendező mai fogalmaink szerint dokumen­tumfilmet készített, amit Jean Cherasse, az új Dreyfus-film szerzője hatásos illusztrációként beépített munkájába. Zola nem kételkedett a végső igazság győzelmében, de a gloire final sokáig váratott magára s Cherasse dokumentu­mai után is van megválaszolatlan kérdés bőven, a megszó­laltatott Mitterand elnök is jónak látta, hogy az „államér­dekre" hivatkozzék. De lehet-e fontosabb államérdek, mint az igazság kiderítése? A századforduló francia közélete egy hamis koncepció kedvéért az igazságot áldozta fel, a sza­badság hagyományát, amint ezt a perben szintén elítélt Zola máig eleven vádiratában megfogalmazta. A Dreyfus-per igazi vádlottjának valójában egy züllött magyar arisztokratának, bizonyos Esterházy őrnagynak kellett volna lennie, aki alkalmas időben Londonba mene­kült, s ott húzta meg magát, különböző álnevek mögé bújva. Róla Cherasse dokumentumai sem mondhatnak el min­dent, sok adatot megsemmisítettek, más iratok ma is lap- panganak. Az azonban tény, hogy a Dreyfus-ügy a német hadiiparnak állt érdekében, mozgatta is a szálakat, a pog­romokat szervező francia jobboldal pedig a legmagasabb szinten kapcsolódott a baljós játékba. Az eredményt tudjuk, az ártatlan Dreyfus éveket töltött száműzetésben, s legföl­jebb az jelentett neki elégtételt, hogy megérte ügye győzel­mét, s még vádlóit is túlélte, mert 1935-ben halt meg, mint a Becsületrend kitüntetettje. A francia film nemcsak a múlt feltárásával rendít meg, hanem azzal is, hogy megmutatja a rögeszmék továbbélé­sét. Ketten is azt mondták, ma is meg vannak győződve Dreyfus bűnösségéről, ami élénk bizonyítéka annak, hogy a tényéknél is makacsabbak lehetitek a rögeszmék, ezektől pedig minden időben óvakodni kell. Karmesterverseny Befejeződött a televízió nemzetközi karmesterversenye, sorrendben a hetedik, a korábbiaknál szerényebb keretek között, már ami a kövzetítéseket illeti. Nem érthető az éj­szakai időpont, a műsor körülményes bevezetője, a zsűrita­gok ismételt felsorolása, a gyakran pontatlan és nehézkes összekötő szöveg. Készületlenségével kiváltképp Némethy Attila tűnt ki, aki Fülöp királyt azzal jellemezte, hogy „a fiá­ban is nem bízik", amit csak szebben lehetne mondani. Az esemény jelentősége nemzetközi s különösen mai sze­gényes művészeti életünkben alkalmas arra, hogy jóhírün­ket költse a világban. A versenyről a nézőknek is illett volna többet adni. Csányi László Szent István, Kós Károly és a belügyminiszter (Folytatás az 1. oldalról.) — Sajnos, csak minden má­sodik alkalommal. Tavaly például a díjátadásra sem tud­tam eljönni. Azt viszont lá­tom, hogy az alapítvány célja változatlan. Olyan kezdemé­nyezéseket támogat, melyek nemzeti eszmék köré csopor­tosíthatók. — Király Márta, az Országépítő Alapítvány ku­ratóriumának titkára vála­szol arra a kérdésre, hogy mi­lyen változás történt a kezde­tek óta az alapítvány életé­ben? — Az idén kényszerültünk először arra, hogy szűkítsük a kiírt pályázati témát. így most az volt a célunk, hogy az or­szághatáron kívül és belül élő magyar diákok számára segít­sük a nyári táboroztatást. Az előző években szélesebb síkon mozgott a cél. Akkor azokat a terveket díjaztuk, melyek a nemzettudatot erősítették. — Mennyi pénzzel gazdál­kodik az alapítvány? — Évente kétmillió forintot használ fel az alapítvány pá­lyázati célokra. Idén az Illyés Gyula Alapítvánnyal közösen hirdettünk pályázatot. Ök 800 ezer forintot adtak erre a célra. A Belügyminisztériumtól plusz 1 millió 200 ezer forint értékű támogatást kaptunk a táboroztatáshoz. Az ismert, hogy az alapítványt a Dél-pesti Vendéglátó Vállalat hozta létre, melynek akkor Boros Péter volt az igazgatója. Évente egy alkalommal írunk ki pályázatot, január végén, amit februárban vagy márci­usban értékelünk. Pályázóink között szlovákiai, erdélyi je­lentkezők is vannak. Remé­lem, jövőre ismét szélesebb témakörben hirdethetjük meg támogató szándékunkat. — Beke Páltól, a kurató­rium tagjától olyan példát ké­rek a pályázatok közül, amely számára különösen emlékez- tes maradt. — Nehéz ilyet mondani, mert nagyon sok értékes célt jelöltek. Voltak, akik kényel­mesebb utat választottak és elképzeléseik teljes összegű támogatását kérték. Mások több helyen kerestek szponzo­rokat a maguk erejét is bele­adva a cél eléréséhez. Műve­lődési házak, cserkész csapa­tok és más közösségek igye­keztek úgy fogalmazni, hogy abból egyértelműen kiderül­jön a takarékossági szándékuk is. Nyilván ők részesültek előnyben. Most jut eszembe egy olyan példa, amire talán a kérdésében is gondolt... — Hallhatnám? — Egy Duna-kanyarban lévő iskola diákjai kértek 10-20 ezer forintnyi összeget a történelmi klubjuk, szakkörük támogatásához. Elhatározták, hogy római kori jelmezekben vonulnak Aquincumba. Olyan menetteljesítményt ha­tároztak meg, mint amilyen­nel a római katonák haladhat­tak. Három-négy napos prog­ram lenne ez. Minden kelléket maguk készítenek. Az ilyen jellegű kezdeményezéseket örömmel díjaztuk, mert szel­lemesnek és szerénynek mondhatók... Az Országépítő alapítvány díjátadásán megjelentek egymásnak is kezet szorítot­tak, jeléül, hogy nem csupán egy megírt pályázat sikere gyűjtötte őket egybe, de az a gondolati azonosság is, amelynek tétje, célja a nemzet szellemiségének ápolása, egy örökség megtartása. Decsi Kiss János Megjelent A Koleszterin kalauz című könyvből meg­tudhatjuk, hogyan ké­szítsük ételeinket jól és egészségesen. Melyik élelmiszernek, meleg ételnek mekkora a zsír-, koleszterin-, kalória-, nátrium- és rosttar­talma. Több mint 5000 adat. Evelyn Marsh: Gyil­kosság a Tivoliban. Az írónő legújabb kötete is bővelkedik izgalmas, rejtélyes történetekben, és kellemes időtöltést ígér. _ Mánya Anna: Mesék a Hargitából. Hogy hol születtek ezek a mesék, hát Budapesten, a dim- bes-dombos Sasfiók ut­cában. De hogy hogyan, az már titok ... Őrsi Ferenc: A Ten- kes kapitánya. A Tenkes kapitányának kalandjait követhetik nyomon a gyerekek a kiszínezésre váró képeken ebben a könyvben és izgalmas folytatásaiban. (A köny­veket a szekszárdi Kos­suth Könyvesboltban vásárolhatják meg.)

Next

/
Thumbnails
Contents