Tolnai Népújság, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-22 / 120. szám
4 »ÚJSÁG BONYHÁD ÉS KÖRNYÉKE 1992. május 22. Közhírré tétetik Kórház A képviselő-testület április 23.-i határozatában a városi kórház illetve Hospital Kit. működtetésének néhány kérdésében foglalt ál- | lást. A határozatban felhív- ! ták Gogl Attila és Lippóy | László figyelmét, (Export-Import Üzletkötői Iroda) mint a Hospital Kft. tagjait, hogy az előzetesen 1992 április 28.-i levélben | kért törzstőkeelhelyezést igazolják, mely a társasági I szerződésben áll. A határ- : idő 30 nap múlva jár le. A Hospital Kft. menedzselési | tevékenységét pedig fel- | mondták. Belterület A Bonyhád-Úrihegy bel- 1 területbe történő visszacsa- I tolásáról is határoztak a vá- I rosatyák, a műszaki osztály a módosítás bejegyzését kérte is a Földhivataltól. Kinevezés A Vörösmarty Mihály Városi Művelődési Központ igazgatói posztjára a | testület kinevezte 1992 jú- I nius elsejétől Martin Jánost, aki eddig a bátaszéki művelődési ház igazgatói posztját töltötte be. Városi tévé | A Völgység Televízió | lemondott főszerkesztőjének helyére a polgármester 1993 február 28.-ig Németh \ Lászlót nevezte ki, mellék- ; foglalkozású munkavi- 1 szonyban. Óvodai beiratás Aez óvodáskorú gyerme- : kék beiratása június 1 és június 3.-a között naponta 8^17 óráig lesz az I.Sz. Napköziotthonos Óvodában, Perczel Mór utca 23-27. Körzetektől függetlenül, minden gyermeket itt Írathatnak be a szülők. A németoktatás, illetve a keresztény szellemű nevelés iránti igényt kérik jelezni. Az 1992 auguszuts 31.-ig harmadik életévüket betöltő gyermekeket írathatják be óvodába. Az ehhez szükséges iratok: mindkét szülő személyi igazolványa, a gyermek személyi adatlapja. A már óvodába járó gyermekek újraíratása csak adatváltozás esetén, és a saját óvodában történik. Telefon A városi polgármesteri hivatalban lecserélték a régi „tekerős" telefonokat. Helyette korszerű központtal rendelkező, Panasonic típusú automata telefonok kerültek beszerelésre, melyek a mai áldatlan telefonhelyzet közepette azért gyorsítják a házon belüli, illetve a kinti hívásokat. A készülékek cseréje 350 ezer forintba került. Háziorvosok A háziorvoslással kapcsolatos finanszírozás kérdéseiről tartottak értekezletet Bonyhádon, a hivatal tanácstermében, szerdán, a városkörnyék leendő háziorvosainak, polgármestereinek és jegyzőinek részvételével. Körzeti orvosok A két üresen maradt városi körzeti orvosi állásra beérkezett pályázatok elbírálása megtörtént. A döntés alapján a 2-es körzetbe dr. Orbán Antal belgyógyász szakorvost, míg a 6-os körzetbe dr. György Mária szülész-nőgyógyász, onkológust nevezték ki június elsejei hatállyal. Wernau Wernauból, Bonyhád partnervárosából érkezett delegáció rövid magyarországi látogatásra, melynek vezetője Roger Kehle wer- naui polgármester. Vele a stuttgarti egyetemről érkezett egy szakértői csoport, akik egy központi szemét- lerakó lehetőségeit vizsgálják, valamint egy befektetni kívánó vállalkozó is. Táborozások Rendkívül kedvelt a váraljai szabadidős tábor, mely már az előszezonban is óriási forgalmat bonyolít. Fonyód-Alsóbélatelepen is van már egy szezon előtti üdülőcsoport, a nyár egészen augusztus utolsó napjáig foglalt, mi több, a sátortábor is majdnem teljes egészében kihasznált lesz. Gyönkiek látogatása Bonyhádon A gyönki Életművészet, család-ért klub tagjai tegnap a bonyhádi Vita Nova életmód klub foglalkozásán vettek részt, s Császárné Benke Mária „Ami rajtunk múlik egészségünk védelmében" című előadását hallgatták meg. Könyvről Váralja története Régi adósság törlesztését kívánta megoldani a szerző trió: Bánáti Zoltán, Magyar Sándor és Stallenberger József a „Szemelvények a Tolna megyei VÁRALJA község történetéből 1270 - 1990" című kiadványával. Az 1142 lakost számláló gyönyörű kis településről eddig nem jelent meg monográfia, de az önmagukat amatőr kutatónak tartó lelkes kis csapat az önkormányzat segítségével elkészítette a kiadványt, mely a főleg értékes népművészetéről híres falut a művészeti kiadványok, lexikonok után most bővebben is bemutatja. A különböző kiadványokban megjelent válogatásokból szemelvény készült ezúttal, kiegészítve feldolgozatlan, vagy feledésbe merült levéltári adatokkal. A község kialakulása egészen az 1270-es esztendőig kereshető vissza, azzal az eddigi általánosítással szemben, hogy Váralja már a török hódoltság előtt is régi település lehetett. Újdonságról számol be a harmadik fejezet is, mely a község történetét szájhagyományok után emlegeti fel, vagy az ötödik, melyben a Csapó család bírói feljegyzéseiről van szó, s az ötödik, amiben a Gyöngyösbokréta csoport története került feldolgozásra. A kiadványban a váraljai kőszénbányáról, a református lelkész munkásságáról, Jánosi Györgyről is ír, s jegyzéket közöl az I. és II. világháború váraljai áldozatairól. Mit mond a két polgármester? Akit nemrég megv és aki leköszönt "Kettős” interjú Rachler Kálmánnal és Bai Józseffel — Igen szoros választási procedúrát követően Lengyel község lakossága önt választotta új polgármesterének. — Már a választás előtt is mondtam, ha megválasztanak, elvállalom a feladatot, de magam egyetlen lépést sem teszek ezért. Megtisztelő a felkérés, s vállalom. — Ilyenkor gratulálni illik, vagy a mai nehéz helyzetben jobb ha sajnálkozunk? — A gratuláció inkább helyénvaló. Tíz éve ismerem a községet, már tanítottam itt, a lengyeli iskolában, s ha ennyi idő alatt megérdem- lem a bizalmat, ahhoz, azt hiszem, fogadható a gratuláció. Hárman indultunk, s 11 szavazattal nyertem. A kétharmad - bárki is fiyert volna - a másik kettő közül szeretett volna magának polgármestert választani. Nem szerencsés, de a fél ciklusra ez igazolható. Nem szándékom utána is indulni a választáson. Akit majd akkor megválasztanak, az úgy legyen Lengyel új polgár- mestere, mint ahogy annak idején a falu Baji Józsefet választotta meg. — Lemondásának oka a megromlott egészségében, a testületen belüli apró ellentétekben, a szárászi út körül kavart viharban egyaránt keresendő. Milyen tervekkel indul ön a fél ciklusnak? — A mit kellene csinálni kérdésre mindenki tudna válaszolni, én azt próbálom majd megoldani, hogy minderre miképp teremthető meg a pénz. A szakmám is pénzcentrikusságra nevel, bár bűvész nem vagyok. Lengyel elszegényedése megindult, azok a vállalatok, amelyek az itt élőket foglalkoztatták, tönkrementek. Lásd hőgyészi gazdaság, téesz... Itt valamit tenni kell! Elébe kell menni a privatizációnak. Sok elképzelésem van e téren. — Lengyelbe vezet be út, de ugyanaz visz is ki a községből. A szárászi nyitás Baranya felé sokat jelentene. — Támogatom az út elkészültét, sokakkal ellentétben, akik azt mondják, akkora lesz itt a forgalom, hogy tönkremegy az út. Minden átutazó hozhat és vihet is valamit, a mai változások indukálta világban ez esély a kereskedelemre, a vendéglátásra, a turizmusra egyaránt. Esély az iparnak, a mezőgazdaságnak, a vadászatnak, az iskola fejlődésének. Már régen meg kellett volna csinálni az utat, hiszen a bányászokat is körbe vitték Baranyába. — Apropó, bányászat: Lengyelben is sok bányászt fenyeget ma munkanélküliség— így igaz, s ha visszakapják a földeket, azzal valamit kezdeni kell, s azt szervezni kell. — Agrármérnök és pedagógus, s most polgármester. — Általános kertészmérnök vagyok, s hosszú ideig a borászattal foglalkoztam Aparhanton. Húsz évig voltam ott, majd Lengyelen tanítottam. Aztán a szőlőtelepítés jött mint kihívás, 30 milliós beruházással, a Hőgyészi ÁG., majd a felmondás után ismét a lengyeli iskola, a régi „szerelem". — Egy polgármester jegyző nélkül félkarú óriás. Ma a feladatokat Szabó Gábor aparhanti jegyző látja el. — Jegyző nélkül tragédia lenne ma kormányozni. Amennyiben ő vállalja, marad is. En előtte is őt javasoltam ide főállásban. A falu elégedett nagyon a munkájával. Ha ő itt van, vállalom. Szakmai támasz, s remélem, a két évre ő is vállalja. Az első feladat: Baranya felé nyitás. —-Miért mondott le Baji fózsef lengyeli polgármester? — Mert megbetegedtem! Év végén két hónapig kórházban voltam, majd háromig naponta jártam kezelésre, reméltem a jobbat, de nem javult a lábam. — Aki annyit tett a falujáért, mint ön, tanácselnökként, elöljáróként, majd polgármesterként/miképp válik meg a tisztségétől? — Nagyon nehéz szívvel, de itt maradok, s eztán is mindent megteszek a falumért. Akár helytörténészként, falukutatóként, vagy lokálpatriótaként, hiszen ezer évre visszamenőleg vannak dokumentumaim. A grófi családról, az iskoláról, a téeszről, a sportegyesületről. — Nem tapsolt ez a falu ennek a lemondásnak. — Hát nem. Én mondtam le! A betegség itt mindennek az okozója. A szárászi út ügye? Nem is tudom, most miképp alakult a pályázat és az út ügye, hiszen mondom, megbetegedtem. A 15 milliót megnyertük, az ügyek intézésével az alpolgármester volt megbízva. A jegyző, én magam is nagyon szeretném, ha maradna. Korábban a térség legkisebb faluja volt, majd mint társközség Kisvej kéhez tartozott, végül önálló falu lett. Lengyel sosem volt önálló az utóbbi évtizedekben. Ma az. — Lengyelnek a szárászi út megépülése olyan nyitás, mint a kisgyereknek az olvasástanulás. — Nem negyven éves gond ez, már a múlt rendszerben is igény volt ez a köldökzsinór, ami két kilométer csupán. Szárásznak itt van a postája, nehéz körülmények között innen vitték a kenyeret is, Lengyellel nagyobb kapcsolata volt, mint bármelyik településsel. Tervbe van véve a déli autópálya, egy felhajtó lesz Tófű körül, s ez a két kilométer nagy lehetőségeket nyitna a település előtt több tekintetben is. — Az előbb gratulált az utódjának. Jól választott a falu? — Én azt hiszem, igen. Mindenben segítségére leszek. Komoly ember, de nem lehet olyan rálátása a községre, mint nekem, aki 31 éve élek itt, úgyhogy kötelességem is segíteni. Meg is teszem. A betegségemet meg szeretném legyőzni. Dőlt sorok Ez már tendencia?! A május, ez a csodálatos hónap, mely annyi, de annyi szépet produkál a természet megújításával, mely szerelmet fakaszt, érettséget mér, ünnepeltet gyermeket és pedagógust, mi több, a munka ünnepét adja nekünk, szinte már tendenciózusan keserű pirulákkal is ellát bennünket. Mert elnéztem a májusfa állítás ürügyén kettékaszabolt, porba döntött gyümölcsfákat, melyeket „erős kezek" fosztottak meg a virágzás utáni fogantatástól, a .betört kirakatokat, a földre döntögetett kukákat, a bevert hirdetőüvegeket. .. S azokra a „bátor kukákra" gondoltam, akik csapatba verődve, egymást heccelve mindezt tették. Suhancok virtusfakadását is hozza a május, s uram bocsa, egyik sem azzal vált híressé városában, hogy világraszóló tanulmányi vagy sportsikert ért el. Miközben soraimat írogatom, egy kedves kis cetli akad a kezembe, melyet baráti figyelmességként kaptam. Rajta ez áll: „Óh te édes szép magyar nyelvem! Te hangzatos, erőteljes dallama az érzéseknek. De sok kárt tettél már ennek a mi nemzetünknek azzal, hogy olyan szép vagy. Szeretünk hangoztatni, gyönyörködünk benned, beszélünk hosz- szan és szépen - s aztán azt hisszük, hogy tettünk valamit." Pont... Jókai Mór: Ötven év visszhangja című írásából valók a sorok, melyek a Magyar idézetek könyvében^ meglelhetők. De azok, kiknek oktflásul papolok itt, bizton nem olvassák mindezt. Ők majd jövőre is döntögetik a gyümölcsfákat, megverik az útjukban őket jó szóval gátlókat, s beverik a kirakatokat. Eközben azért az is eszembe jut, miképp segítette egyik jónevű kertész vállalkozó a nemrégiben útjára indult sörgyárost a majálisra készülődésben. Ingyen és bérmentve, munkát, virágot (mi tőle maximálisan kitellett) hordva az ünnepi készülődésben. Miközben az is eszembe jutott, miképp várja az egyt- vású, a falubéli, vagy akár az ismerős, netán a rokon is a másik balsorsát. No, meg azt sem feledhetem, hogy csak addig kell az ember sokaknak, míg belőle biztos haszna vagyon. S a szó, ez a csodás méreg, miképp másulhat meg akár egy polgármester száján is - gondolom el -, ha védenie kell testületé előtt önmaga vélt igazát, s mutogat a sokat szidott sajtóra, mondván; már megint félreértették. Mert igaz szó lehet az is, mely az igazat keresgéli, miközben oktatják „ atyai jogon megerősödött milliós ifjak" kalapcserés köszönésre. Mert itt azérdek keményen előkerül. Miközben nagy virtusomban azt hiszem, e sorokkal tettem valamit, szomorkodva rá kell jönnöm, ez kérem mára tendencia. S mindez ezen a szinten csupán kicsiben megy. Gondoljuk végig: történelmi eleink századokon át indultak több alkalommal is jófelé, s a rosszul értelmezett magyar virtus, az egyet nem értés hányszor is vette elejét a sikernek. S ha most végre nem így lenne... Az elmúlt héten tartotta szokásos éves közgyűlését a Bonyhádi Öregdiák Szövetség. A hagyományoknak megfelelően az idén is kiosztották az arra legérdemesebbek között az ösztöndíjat, mely négy esztendő munkáját hivatott elismerni. Ezúttal: Kiss Gábor matematika-fizika tehetsége és szorgalma, Beke Beáta kulturális és irodalmi munkája, Jakab Csaba négyéves kiváló munkája és matematika-képességei elismeréseként kapta az oklevelet és jutalmat. Ez is egészségnevelés! Városi triatlon verseny Bonyhád város első hivatalos triatlon versenyét a BSE úszószakosztálya rendezte meg az elmúlt hétvégén. A valódi egészségnevelő és kifejezetten embert s emberpalántákat próbáló versenyt a városi uszodában és a Fáy lakótelepen bonyolították le a szervezők. A közel félszáz résztvevő ebben a kategóriában nem is számít rossz indulási aránynak, bár szívesen vették volna a rendezők, ha egy kicsit hangosabb hírverés előzi meg versenyüket az iskolákban. Ä verseny sikerén felbuzdulva rögvest a hagyományteremtésre gondoltak, vagyis ez csupán a kezdet volt, amit már vagy a nyár elején, netán a végén - amikor az iskolások még, vagy már itthon lesznek - kívánnak majd megrendezni. A három kategóriában zajló vetélkedésen a nyolcéves korúak között például egy hatéves kissrác nyert, ádáz csata dúlt a 14 évesek korosztályában és a felnőtt kategóriában is. Az úszás után drótszamárra kaptak a versenyzők, életkoruknak megfelelő távolságot letekertek, majd futócipőt húztak. A verseny egyetlen szépséghibája, az igen kevés számú néző és a versenyzőket bíztató érdeklődő volt csupán.
