Tolnai Népújság, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-21 / 119. szám

1992. május 21. MEGYEI KÖRKÉP KÉPÚJSÁG 3 Szakmai nap A Tolna Megyei Köz- igazgatási Kamara és a Megyei Jogász Egylet Tolna megyei Szervezete szervezésében május 25-én, hétfőn 14 órai kez­dettel megyei szakmai na­pot tartanak Szekszárdon, a Tolna Megyei Bíróság dísztermében. A tanácsko­záson szó lesz a semmis­ségi és kártalanítási ügyek intézésének elvi és gyakor­lati kérdéseiről, melynek előadója dr. Kahler Frigyes c. egyetemi docens, az Igazságügyi Minisztrium Büntetőjogi Főosztályának vezetője. Módszertani tanfolyam A Tolna Megyei Ön- kormányzat Pedagógiai Intézete szervezésében ma, Szekszárdon, a Gya­korló Általános Iskolában kerül sor a német mód­szertani tanfolyam követ­kező foglalkozására. A délután fél 2 órakor kez­dődő összejövetelt Ruth Hübner-Lukas vezeti. Testületi ülés Tolna Város Önkor­mányzatának Képvi- selő-testülete május 25-én, hétfőn, délután 3 órai kez­dettel tartja soron követ­kező testületi ülését. A na­pirenden szerepel többek között a Költségvetési Üzem jogutódjának pénz­ügyi helyzete, az 1992. évi gazdálkodás tervei. Szó lesz a település környezet- védelmi helyzetéről, aktu­ális feladatokról, így az ivóvízbázis védelemről, levegőtisztaságról, kör­nyezetszennyezésről. A be­jelentések napirendi pont­ban többek között megbe­szélik Tolna város össze­vont rendezési tervét, szó esik több települést érintő közös közművagyon és a közös működtető vagyon felosztásáról. súlyos személyes elfogultság mellett. Végezetül annyit jegyeznék meg, hogy ismerjük a csőd­törvény (1991. IL. tv.) rendel­kezéseit, s meg tudom nyug­tatni a T. cikk írót, hogy amennyiben e törvény szá­munkra valamilyen bejelen­tési kötelezettséget előír, azt teljesítettük és a jövőben is tel­jesíteni fogjuk. Magam is úgy vélem to­vábbá, hogy úgy cégünk dol­gozói, mind az ügyben lega­lább kevéssé tájékoztatott ol­vasók „bizonyára megfogal­mazták véleményüket", a cikk író és informátorai által kita­lált „tengerikígyóval" kapcso­latban, s abban is biztos va­gyok, hogy ez a vélemény nem egyezik meg azzal, amit az újságcikk képvisel. Tisztelettel: Csécsi István mb. igazgató $ Nem értjük, miért van ez a cinikus, olykor gőgös hangvé­telű magyarázkodó, mentege­tőző levél, amikor munkatár­sunk Csécsi úrral megismer­tette mindazt, amivel most előhozakodik. Bizonyára jobb lett volna - ez kiderül írásából -, ha a Tengerikígyó - szőr­méből című dolgozatot nem munkatársunk, hanem a meg­bízott igazgató írja, mert ak­kor nem lennének benne - az Ön szavaival élve - kirívó va­lótlanságok, csúsztatások, nem lennének üldözött hősök, nem lenne kitaláció, nem lenne hozzá nem értés, de még a súlyos személyes elfogultság sem jelenne meg. De nem is Kié lesz az épület? A kérdésben a bíróság dönt Szekszárdon, a Rákóczi út 69-71. szám alatt található az újvárosi óvoda. Az oda járó gyerekek szüleit már jó ideje foglalkoztatja az intézmény sorsa. Tudniillik az óvoda két épületből áll, ezek egyike an­nak idején a római katolikus olvasókörnek adott otthont. A katolikus egyház most az egyházi ingatlanok visszaadá­sáról szóló törvény alapján visszaköveteli az épületet, kulturális célokra. Frey Lászlóné, vezető óvónő, a következőket mondta el az ügy kapcsán: az újvárosi óvodában öt csoport működik, 115 férőhellyel, va­lamint 17 főnyi személyzet, óvónők, dadák, stb. Az érin­tett épületben két csoportot helyeztek el. Ha az épületet nem tarthatjuk meg, csopor­tokat kell megszüntetni. A mi óvodánkba állami gondozott gyerekek is járnak, akik ezt az intézményt tudják a legköny­nyebben megközelíteni busz- szal és óvónőink is nagy ta­pasztalattal rendelkeznek már a velük való foglalkozásban. A Kadarka utcai óvodában „telt ház" van, a gyakorló óvoda pedig nem önkor­mányzati intézmény. Az érin­tett lakókörzetben több óvoda nincs. Kocsis Imre Antal polgár- mester az önkormányzat ál­láspontját foglalta össze: az önkormányzat már folytatott tárgyalásokat a katolikus egy­ház képviselőivel az ügyben, megállapodás azonban nem született. Az egyházi ingatla­nok átadásával megbízott bi­zottság szerint, az egyházi in­gatlanok visszaadásáról szóló törvény hatálya nem terjed ki erre az ingatlanra. Ezért állás­pontunkat bírósági úton érvé­nyesítjük a Tolna Megyei Bí­róságnál. Amint az ügyben döntés születik, tájékoztatjuk olvasóinkat. venter Felsőtagozatos diákok vetélkedője Arany János Versmondóverseny (Folytatás az 1. oldalról) sok közül 15 gyerek, a hete- Az ötödik-hatodik osztályo- dik-nyolcadikosok közül 8 ju­Versmondó versenyzők - verseny lázban kéne utólag magyarázkodni, mert ha a megbízott igazgató úr ír, akkor az maga az objek­tív valóság, mivel esetünkben - úgy tűnik - a bölcsek kövét is magánál tudja. Mindezt nem vette figye­lembe munkatársunk és meg­kérdezte a másik felet is, aztán pedig felhasználta a birtoká­ban lévő dokumentumok egy részét(l), s abból idézett, ter­mészetesen azzal egészítette ki az élőszóban közölteket. Az idézeteket a magyar helyesí­rás szabályainak megfelelően jelölte, hivatkozott a forrásra. Sajnáljuk, hogy elkerülte mindez Csécsi úr figyelmét, így fordulhatott elő ugyanis az, hogy a szerző birtokában lévő írásos vállalati dokumen­tumokat, illetve az azokban foglaltakat is csúsztatásnak ti­tulálja. Ha ezt nézzük, felfog­hatjuk a dolgot önkritikának is. De maradjunk az Ingrid szalonnál. Az 1992. március 4-én megtartott VT-ülés jegy­zőkönyvében ez olvasható: „Halász Klára (VT-elnök - a szerző): A pénzügyi helyzet ja­vítása miatt az igazgató, a gazdasági igazgatóhelyettes és én megnéztük az Ingrid szalont és a szolgálati lakáso­kat, kidolgoztunk egy irányár ajánlatot." Mondja, Csécsi úr, nem furcsa Önnek, hogy a há­romtagú bizottságban két olyan vezető van (volt) - Ón és a gazdasági igazgatóhelyet­tes -, akinek a felesége meg akarja (akarta) venni az Ingrid szalont? Miközben fölényesen, kiok­tatón reagál a megbízott igaz­gató úr a piacról szóló feje­zetre, elfeledkezik arról, hogy ezt már megválaszolta, s meg is jelent. Azt is elfelejtette el­mondani, leírni, hogy mostani állítása két önkényesen kira­gadott mondat egy bekezdés elejéről, illetve a végéről. Szó sincs az írásban az igazgató elmarasztalásáról az elmaradt üzletkötések miatt, csupán ar­ról olvashattak - lehet-e cá­folni ezt a tényt? -, hogy az eddigi piackutatásból - bár­mily terjedelmes is a megke­resett felek listája - nem lett munka Sjmontomyán. Vagy nem ezt igazolja az, hogy - idézet a megjelent írásból -: „Ezért is bocsátottak el hetven embert a húsvét előtti héten és ezért lesz szükség a leépítés folytatására." Ismereteink sze­rint a háromszáz dolgozóból már nem hetvenen, hanem közel százharmincán (!) mun­kanélküliek. És ezzel még nincs vége, mert a munka fogy . . . Csak emlékeztetni szeretnénk a megbízott igaz­gató urat arra, hogy azt vál­lalta megbízásakor: „a kollek­tívát és a profilt megtartva to­vább viszi a céget." ( No comment!) Olvasatunk szerint a szerző által írásban alkalma­zott többes szám(!) nem egy személyt takar, tehát nem ál­lítja senki - legfeljebb Csécsi úr -, hogy a megbízott igaz­gató mulasztása miatt marad­tak el az üzletkötések. Ami a nyilatkozatokat illeti, elmondjuk, mindenki vállalta azokat, s benne az esetleges tévedéseit. Ha már itt tartunk, elmondjuk, szívesebben vet­tük volna azt, hogyha azzal foglalkozott volna Csécsi úr, hogyan fizetnek végkielégí­tést, ha - VT-ülés jegyzőköny­vének tanúsága szerint - 42.303.000 forint a mínusz és Elhunytak - valahol Oroszországban (1.) Az Új Magyarország nyo­mán minden csütörtöki szá­munkban folytatásokban közöl­jük azt a névsort, amely a II. vi­lágháború alatt és után a hadi­fogoly-táborokban, munkatábo­rokban elhunyt, Tolna megyei illetőségű magyar állampolgá­rok adatait tartalmazza. Az ada­tok sajnos hiányosak, ezért ki­maradhatnak a névsorból azok, akikről nem állapítható meg egyértelműen, hogy születési vagy lakhelyük Tolna megyében volt. A rövidítések: hdf (hadifo­goly); km (kényszermunkás, málenkij robotra elhorcolt). Ha valaki a hozzátartozója nevét fe­dezi fel a névsorban és bővebb felvilágosítást szeretne kérni, forduljon segítségért a Magyar Vöröskereszt megyei szerveze­téhez. (7100 Szekszárd, Dózsa György u. 1.) Altmann János, 1901, Kismányok, 1946. 06. 22. km; Ambak Antal, 1914, Német­kér, szkv, 1948. 03. 17. hdf; Amhauser Anna, 1924, Kis­tormás, 1945. 11. 06. km; Ament József, 1903, Gerjen, 1946. 10. 21. km; Albert Ist­ván, 1918, Cikó, honvéd, 1945. 03. 30. hdf; Albitz Já­nos, 1926, Kistormás, 1947. 01. 24. hdf; Allerei Márton, 1908, Kürt, őrvezető, 1946. 11. 02. hdf; Almann István, 1918, Dunakömlőd, tizedes, 1945. 03.18. hdf; Agócs And­rás, 1900, Aparhant, 1945.10. 24. km; Ászmusz János, Kéty, honvéd, 1946. 01. 08. hdf; Auber Jánosné, 1920, Tevel, 1946. 07. 08. km; Ács Gyula, 1914, Bedegh, 1945. 10. 27. hdf; Ács Lajos, 1901, Szakcs, honvéd, 1945. 03. 22. hdf; Ács Ferenc, 1901, Ozora, honvéd, 1943. 03.13. hdf; Ács János, 1919, Gyulaj, honvéd, 1943. 03. 28. hdf. (Folytatjuk.) Závodi mozaik Feléledt a falu A központban lévő Szent Flórián szobrot 1783-ban állították fel Horgászmunka Hőgyészen A Hőgyészi ÁG Horgásze­gyesület május 23-án társa­dalmi munkát szervez. (Rossz idő esetén egy héttel később tartják meg). A gyülekező - kéziszerszámokkal -, reggel 7 órakor lesz az 1. számú tónál. tott a döntőbe. A könyvtáro­sokból, pedagógusokból álló három tagú zsűri döntése ér­telmében az egyes csoportban legjobbnak Esztergomi Krisz-- tina, a 3. számú Általános Is­kola 5. osztályos tanulója bi­zonyult. Második helyezést Varga Levente, ugyancsak a 3. számú iskola 5. osztályos ta­nulója ért el, Báli Éva, a Gya­korló Iskola 5. osztályos diákja pedig harmadik lett. A máso­dik csoportban a hetedik osz­tályos Makovics Éva, az 5. számú Általános Iskola tanu­lója lett az első helyezett, a második legjobbnak ugyan­ennek az iskolának a tanulója, a hetedik osztályba járó Häu- fer Edit bizonyult, míg a har­madik helyezett Merk Rita, a 4. számú Iskola 7. osztályosa lett. A versmondóverseny győz­tesei a könyvjutalmon kívül kiránduláson vehetnek részt, ahol majd megismerkednek Arany János lakóhelyével, Nagykörössel. - fké-kpm ­elkezdték felélni a vállalat va­gyonát. Nem reagáltunk az alapté­zisként titulált bevezetésre, arra, hogy ki, mit is akar „megszerezni". Véleményünk szerint van összefüggés az üzem és az Ingrid szalon kö­zött, ugyanis elképzelhető (!) az is - ezt Simontomyán so­kan tudni vélik -, hogy a dol­gozók nélkül maradt - remél­jük, nem így lesz - üzem gé­peit azok vásárolhatják majd meg, akiket az Ingrid szalonra pályázók egyikei?) alkalmaz majd a saját vállalkozásában. Egyetértünk a megbízott igazgató úrral, valóban el kell kerülni a vállalat felszámolá­sát, meg kell akadályozni a vagyon elkótyavetyélését. Megígérjük ezért, hogy gigá­szi küzdelmüket, fáradozásu­kat továbbra is figyelemmel kísérjük és minden lényeges mozzanatról értesítjük olvasó­inkat. Levele után ugyanis azt gyanítjuk, hogy Ón is inkább a Hemigway Kft. által másod­szor becsült összeget kínálná az Ingrid szalonért - vagy in­kább lemondana más javára -, minthogy elherdálják azt po­tom hárommilióért. Most, amikor arra kérjük a simon- tomyaiakat, hogy információ­ikkal saját érdekükben - ezért íródtak a mi írásaink - segít­sék az újságírók munkáját, elmondjuk azt: Csécsi úrral el­lentétben mi ismételten az ol­vasóra bízzuk, hogy mit olvas ki a fentiekből. A Tengerikígyó - szőrmé­ből címmel megjelent írásunk első két részének vitáját ezzel lezártnak tekintjük, de nem így a témát. Erdők, dombok között ka­nyarog az út. A falu határában villanypásztor őrzi a békésen legelésző marhacsordát. Az­tán az egyik domb mögül elő­bukkannak Závod szélső há­zai. A lakóépületek végében kis konyhakertek, melléképü­letek, a góré oldalán csokorba kötve díszük a kukorica. A falu központjában futunk ösz- sze Sebestyén Istvánnéval, az egyik kezében kerti szerszám, a másikban az elemózsiás sza­tyor. A záporeső „zavarta le" a hegyről. — Még ez a kevés eső is aranyat ért - mondja -, de most újra mehetek vissza ka­pálni. Á kukoricásban dolgoz­tunk, muszáj átkapálni az egé­szet, mert az elmúlt heti jeges eső teljesen leverte cserepesre a földet. Akkora jegek estek, mint egy szilvamag. Érdeklődünk, mi újság a fa­luban, hogyan, miként élnek itt az emberek. Hiányban nem szenvednek, minden megvan, ami kell. — Csak egészség lenne több - mondja Sebestyénné. — Hogy mi újság van ná­lunk? - kapcsolódik a beszél­getésbe Benő Ferenc. - Hát az van. Megváltozott a világ, a falu is fejlődik. Csak egy baj van. Elhúzódtak a fiatalok. Nincs munka, hát elköltöznek innét. Már a 40 évesek épít­keznek csak itthon. Meg itt van az otthon, azt is rendbe tették, meg Siklósról hoztak ide két nagy darab követ, szobrot akarnak csinálni. Úgy háromszáz körüli ház­szám van Závodon, de mint mondják, ez csak szaporodik. Szebbnél-szebb házak nőnek ki a földből, de a régieket is új- rameszeük. Jót tett a falunak a változás, felébredt „Csipkeró­zsika álmából".- pusztai téri ­Tisztelt Vállalkozó! A Tolna Megyei Vállalkozói Központ 1992. II. negyedévében megkezdi MICRO-HITEL PROGRAMJÁT. A hitel célja kezdő, induló és már működő kis- és középvállalkozások hiteligényeinek kielégítése. A hitel összege maximálisan 300.000 Ft. Türelmi idő: 6 hónap hónap 36 22 % Futamidő: Kamat: A hitel feltételei: ■ A vállalkozás két éven belül kezdte meg működését. ■ Cégbejegyzés, vállalkozói engedély vagy mezőgazdasági termelői igazolás. ■ Az alkalmazottak száma nem lehet 10-nél magasabb. ■ A vállalkozás vagyona vagy nettó értéke nem haladja meg a 1,5 millió Ft-ot. ■ Éves forgalma kisebb, mint 4 millió Ft. ■ Megalapozott üzleti tervvel rendelkezik. PÁLYÁZATI FELTÉTEL: Igazolás a Vállalkozói Központ által szervezett üzleti terv készítés c. tanfolyam elvégzéséről. Részletesebb információkat nyújtanak: Tolna Megyei Vállalkozói Központ Ügyfélszolgálati Irodája Szekszárd, Széchenyi u. 24. és a Tolna Megyei Vállalkozói Központ Bonyhád, Dombóvár, Dunaföldvár, Paks, Simontornya, Tamási polgármesteri hivatalaiban működő alközpontjai. (209/11169)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents