Tolnai Népújság, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-20 / 118. szám

1992. május 20.

VÁLLALKOZÁS - PIAC

»ÚJSÁG 5

Költöznek a kereskedők

Hitelek vállalkozóknak

Profiltisztítás a szekszárdi piacon

Teljes közműrekonstrukció még ebben az évben

A szépülő környezetből „kilóg" a mai szekszárdi piac

Kétségtelen, hogy a szekszárdi piacra ráfér a felújítás, rekonstrukció. Az épülő-szé- pülő városközpont enyhén szólva is elhanyagolt foltja maradt a piactér, rendezetlennek tűnő épületegyüttesével, töredezett, kátyús beton- burkolatával, az eső vagy hóolvadás után megmaradó hatalmas tócsáival. Persze, nem új felismerés ez, a polgármesteri hivatal régóta foglalkozik a rekonstrukció gondolatával, különösen, amióta a szomszédos Garay udvar rendbetétele, beépítése már jó úton halad. Az elképzelések tehát készen állnak, csak a megszokott pénzhiány hátráltatja a mielőbbi megvalósítást.

Egyszer azonban el kell kezdeni a nagy munkát, s a hírek szerint erre hamarosan sor kerül. Az első intézkedések érzékenyen érintenek néhány vállalkozót, hiszen a tervek szerint a jelenlegi bejárat melletti két faépületet lebontják, ahol most pecsenyések, zöldséges, kenyér-, virág-, iparcikk- árus dolgozik. Mi lesz a piaci vállalkozók sorsa? Ezzel a kérdéssel fordultunk Sze- leczky Józsefhez, a polgármesteri hivatal Városüzemeltetési és Beruházási Irodájának vezetőjéhez.

— A tervbe vett változások nem érik váratlanul az érintett vállalkozókat, tisztában vannak a helyzettel, hiszen már több egyeztető tárgyalás lezajlott - válaszolta Szeleczky József. — A szóbanforgó épületek a város tulajdonában vannak, a vállalkozók bérük ezeket. Tavaly óta már csak 1-2 hónapra hosszabbítjuk meg a szerződésüket, mert még nem tudjuk pontosan, hogy mikor kezdődhetnek meg a munkák.

Természetes, hogy a vállalkozók nem szívesen válnak meg régi, megszokott helyüktől, de ugyanúgy jogos az a cél is, hogy a piactér egységes, rendezett képet mutasson, s hogy csak a piachoz szervesen kapcsolódó profilú üzletek maradjanak ott, mint például a zöldség-gyümölcs-élelmi- szer árusok. Azt azért nem szeretnénk, ha a - véleményünk szerint - oda nem illő ruházati-, vagy iparcikküzletek tulajdonosai utcára kerülnének, ezért számukra a fönti nagycsarnok Várköz utca felöü oldalán alakítunk ki

külön bejáratú, utcára néző helyiségeket, amelyeket egyszeri használatbavételi díj megfizetése után bérelhetnek. Ápriüs végéig kellett mindenkinek nyilatkozni, hogy igényt tart-e erre a lehetőségre.

Ami a piacteret ületi, teljes közműrekonstrukciót kell végrehajtani, ami tartalmazza a víz-, csatorna- és csapadékvíz-hálózat, valamint a burkolat felújítását. Ezt még ebben az évben szeretnénk befejezni. A közlekedési útvonalakat is meg kell tisztítani - többek között ezért is kell lebontani az említett faházakat. A Garay udvaron is sok üzlet van, il- letve épül, ott a Kereskedők Háza, s a bejárat mellett most van kialakítás alatt egy új üzletház. Ezeknek megfelelő megközeh'tési lehetőség, rakodási terület kell.

Távolabbi terveink is vannak, amelyek megvalósulása a pénzügyi lehetőségek függvénye. Fontos lenne például a parkolóhelyek számának bővítése, amelyre a piactér, vagy akár a jelenlegi parkoló többszintűvé tétele lehet megoldás. A lényeg, hogy a piac a jelenlegi helyén, a funkcióját megőrizve átalakuljon úgy, hogy illeszkedjék a városközponti környezetbe.

*

Néhány érintett kereskedőt is megkérdeztünk, hogy mi a

véleményük a tervezett változásokról. Krancz István, háztartási-műszaki kereskedő:

— Természetesen nem örülünk a dolognak, de nincs sok választásunk. Én is kénytelen voltam elfogadni a hivatal által felajánlott új helyet. Ezeket a faházakat 14 évvel ezelőtt a mi pénzünkön építették, mégsem lehettünk tulajdonosok. Igaz, a pénz egy részét visszakaptuk, másik részét „lelakhattuk". Most azonban újabb komoly teher vár ránk, hiszen a használatbavéteü díj 20 ezer forint lesz négyzetméterenként. Legtöbbünknek kölcsönt kell felvenni, mert nincs ennyi szabad tőkénk. Ráadásul számíthatunk arra, hogy a már itt is gyér forgalom fönt tovább csökken.

*

Egy ruházati kereskedő, aki nem kívánta a nevét adni véleményéhez:

— A legutóbbi tájékoztatás szerint ez az épület, ahol mi vagyunk, megmarad. Ezt mi építettük, azt hiszem, jogos, hogy szeretnénk ittmaradni. Ha kell, profilt váltunk és élelmiszert árulunk, csak hogy maradhassunk. A hivatal pályázatot írt ki erre a néhány helyiségre, s mi is pályáztunk. A fönti üzlethelyiséget viszont nem fogadjuk el. Milyen forgalom lenne a régi megyeháza nagy támfalára

néző üzletben? Egyébként ezzel az egész rendezési tervvel nem értünk egyet. Az rendben van, hogy a piacot korszerűsíteni kell, megoldani a csapadékvíz-elvezetést, új burkolatot lerakni. De miért kell az épületeket is lebontani? Inkább az engedély nélkül árusító külföldiek, meg a kocs- mázás ellen tehetne valamit az önkormányzat. Sajnos, akik az íróasztal mellett ülnek, nem sokat törődnek az emberi vonatkozásokkal, amikor ilyen tervekről döntenek.

*

Kelemen Lászlóné, pecsenyesütő:

— Sajnálom a ruhásokat, meg tudom érteni az elkeseredésüket. Nekünk jobb esélyünk van, hogy lent mardha- tunk a piactéren. Úgy tudom, öt helyiség van a megmaradó épületben, s ezekben két pe- csenyésnek, egy kenyeresnek, egy zöldségesnek és egy lán- gossütőnek lesz hely. Egyébként ez így is van rendjén, ez kell egy piacra. Harminc éve vagyok a szakmában és szeretném a továbbiakban is folytatni, így természetesen én is pályáztam. Ha esetleg fönt kapok helyet, azt is elfogadom. Ha jó a termék, ha szeretik a vevők, akkor oda is följönnek, akár kolbászról, akár farmernadrágról van szó.- árki - Fotó: Ótós Réka

„Külföldi" hitelek

A Budapest Banknál igényelhető, talán legkevésbé ismert hitelkonstrukciók közé tartoznak az úgynevezett külföldi hitelek.

Ezekről általánosságban elmondható, hogy kamatfeltételeik kedvezőbbek, mint a hazai hiteleknek, viszont az igénylőnek szigorúbb követelményeknek kell eleget tenni.

A bank elsősorban saját számlavezetőit, megbízható ügyfeleit részesíti előnyben.

Fontos a gazdasági megalapozottság, melyet megváló- ■ síthatósági tanulmánnyal kell alátámasztani oly módon, hogy az az adott ország hitelező bankjait is meggyőzze. Ezen tanulmánynak tartalmaznia kell - úgy tapasztalom, a magyar vállalkozóknak talán szokatlan módon - valós piackutatást, a vállalkozás főbb adatait, a hitelfelhasználás célját, valamint a főbb megtérülési számokat.

Általában a hitel nem fordítható alaptőke, forgóeszköz finanszírozására. Mivel ezeket a kölcsönöket az adott kormányok saját exportjuk támogatásához adják, elsősorban az onnan származó termelő- eszközök vásárlásához igényelhető a hitel. A beruházás körülbelül 80 százalékáig

használható fel a kölcsön, a futamidő 8-10 év, a türelmi idő pedig 2-3 év között mozog.

A Budapest Bank japán, kanadai, török, bajor, olasz, svéd, francia, finn, angol hitelekkel foglalkozik.

Ezek közül most a bajor és baden-würtenbergi hitellel foglalkozunk. Minimum, 2 millió, maximum 20 millió DM igényelhető. A kölcsön forintban és devizában is felvehető. Devizában történő igénybevétel esetén a Nemzeti Bank az import 100 százalékára, forintban történő igény- bevétel esetén az import 2/3 részére biztosít forrást. Devizahitel esetében a futamidő 9 év, a türelmi idő 2 év. A törlesztést 15 egyenlő, féléves részletben kell teljesíteni. A kölcsön kamata a nyugatnémet exporthitelek kamatlába, plusz 0,5 százalék MNB kamatrés, plusz 1,5 százalék BB kamatrés.

A bank egyszeri jutalékként felszámol még 5/8 százalékot, valamint 3/8 százalék rendelkezésre tartási jutalékot.

Forintban történő igénybevétel esetén a fenti kondíciók csak a kamatban térnek el: a kamatláb a mindenkori középlejáratú refinanszírozási kamatlábnak felel meg.-ácsPapírok és értékpapírok

Az értékpapírok sajátos okiratok. Bennük természetes vagy jogi személyek olyan joga testesül meg, amelynek gyakorlásához az okirat bemutatása, birtoklása szükséges. Az olyan okiratok, amelyek csak valamely jogot bizonyítanak - ilyenek az adás-vételi szerződések - nem számítanak értékpapírnak.

A tőzsde szabályai szerint az osztalékért jelentkező, vagy a szavazati jogát a közgyűlésen érvényesíteni akaró részvényesnek mielőtt fellép, be kell mutatnia a részvényét, sőt, adott esetben letétbe is kell helyeznei mondjuk a szavazás idejére. De akkor is be kell mutatnia a kötvényt, vagy legalább annak egy szelvényét, ha a tulajdonos a kamatokat szeretné felvenni, vagy mondjuk pénzzé akarja tenni. „Számítógépesítettebb" gazdaságokban az értékpapír fizikai jelenlétét elektronikus nyilvántartás pótolja, ám az ügyfél kívánságára ott is kinyomtatja a komputer az eredeti értékpapírt.

Léteznek úgynevezett „másodlagos" értékpapírok is, az úgynevezett opciók, amelyek a tulajdonosok azt a jogát testesítik meg, hogy meghatározott időn belül, vagy időpontban egy adott részvényt, befektetési jegyet, aranyat, vagy valamilyen árut eladjanak, illetve megvegyenek. A Budapesti Értéktőzsdén ma még csak ritkán fordulnak elő ilyen opciós, határidős üzletek.

A futures-nek nevezett, szintén határidős ügyleteket általában kamatlábra, deviza- árfolyamokra, áru-árakra kötik meg. Meghatározott összetételű részvénytárcák indexére alkudják ki őket, s ezek a megállapodások abban különböznek az opcióktól, hogy az eladók és a vevők számára szoros kötelezettséget jelentenek a meghatározott határidő elteltével a megállapodás szerinti szállításra illetve vételre.

Bácskai Tamás (FEB)

Vállalkozói napok Székesfehérváron

Kétszáz hazai és külföldi kiállító részvételével vállalkozói napokat rendeztek az elmúlt héten Székesfehérváron. A város önkormányzata, a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Iroda, valamint a Hydro Tervező és Fővállalkozó Kft rendezésében a Pagát Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. szervezésében immár másodízben megtartott seregszemlén nemcsak a térség vállalatai, magánvállalkozói mutatkoztak be, hanem más megyékből, valamint a dunántúli

megyeszékhely külföldi partnervárosaiból is érkeztek kiállítók.

A vállalkozói napokon képet kaphattak az érdeklődők a székesfehérvári, illetve térségbeli vállalkozások helyzetéről, lehetőség volt az üzletkötésekre, a termelési tapasztalatok kicserélésére. A Videoton Oktatási Központban és a Vidámparkban berendezett vásárvárosban a térség szinte minden vállalkozása bemutatta termékeit, szolgáltatásait. A vállalkozói napokon vásárdíjakat is átadtak.

r

l

ATOBIMPEX

extraminőségű bálásruha-vásárt tart

Szekszárdon, a Babits Művelődési Ház márványtermében május 21-én,

9-17 óráig.

______(IWIIOPtf—JI

r

I

i

V

ÁLLALKOZÓK, VÁLLALKOZÁSOK!

A SZILUMIN Kisszövetketet

“ ÉRTÉKESÍTI

■ FELESLEGESSÉ VÁLT

■

| ESZKÖZEIT ES GÉPÉIT.

Értékesítés helye:

I

Szekszárd, Sport u. 2. ■

6-14 óra között.

L___Tel.: 12-313, 15-815. Jj

A

z elmúlt héten megismerkedtünk a franchise (ejtsd: frencsájz) fogalmával. Ezúttal a franchise lényegét boncolgatjuk szakértőnkkel, Haraszti Mihállyal, aki a Magyar Franchise Szövetség alel- nöke.

— Egy mai magyar vállalkozó hogyan kapcsolódhat be a magyar franchise üzleti világába?

— Ennek több útja is van. Az első rögtön az, ha önmaga fejleszt ki egy franchise rendszert. Ebben az esetben kell egy kiváló üzleti ötlet, ami bizonyíthatóan sikeressé tehető. A sikerességet persze nem elég csak kijelenteni, hanem azt konkrét tényszámok- kal és ellenőrizhető gyakorlattal bizonyítani is kell. Miután a franchise egy marketing módszer, ezért fejlett marketing technikát és szemléletet igényel. Éppen emiatt az új rendszerek kifejlesztése a legnehezebb út, hiszen az elmúlt negy- venegynéhány esztendőben nem tehettek szert a magyar vállalkozók ilyen ismeretekre, gyakorlatra. Márpedig valódi piacgazdasági ismeretek nélkül nem tehető működésképessé egy olyan rendszer, amit másoknak is át kell tudni adni. Ezért azok a vállalkozók, akik Magyarországon új franchise

rendszerek kidolgozásába fogtak, több csapdába is beleeshettek.

Áz egyik: ha valakinek a saját üzlete sikeres, még nem biztos, hogy sikeresen „kopírozható" is. Hiszen a franchise lényege, hogy ugyanazoknak a piaci akcióknak a különböző helyszíneken ugyanazokat a piaci hatásokat kell kiváltaniuk. És ezt garantálni is kell a rendszer átadójának. A piac különböző területein szerzet gyakorlati tapasztalatok nélkül azonban ez lehetetlen. A li- cenctulajdonosnak ugyanis elemi kötelessége, hogy a rendszerét életben tartsa, egyetlen egységét se engedje semmilyen körülmények között se tönkremenni. Szükség van hatékony szervizre, amely minden időben és minden körülmények között alkalmas a

hatékony segítségnyújtásra, a tanácsadásra.

Ezeknek a rendszereknek a magyar félpiaci keretek között is meg kell tudni élniük. Egy működőképes rendszert csak hosszú idő alatt lehet kifejleszteni, tehát nem a jelen viszonyaira kell építeni, hanem a sikeresség általános piaci alapelveire. Fel kell tudni készülni a mindenkor jelenlévő versenyhelyzetre, számolni azzal a konkurenciával is, amelyik majd csak a jövőben jelenik meg a piacon.

— Erre hogyan lehet felkészülni? Hogyan lehet megismerni az öt-tíz év múlva jelentkező konku renseimet ?

— A velük való versenyre kell felkészülni. Ezért a piac majdhogynem „tudományos" feldolgozására van szükség, törődni kell olyan dolgokkal is, amiket az egyes magánvállalkozások korában előszeretettel elhanyagoltak: az arculat-kialakítással, a reklámmal, a minőséggel. De a rendszerben nem elég csak az egyes elemeket magas szinten kifejleszteni, azoknak működőképesen kell összeállniuk szerves egésszé. Vagyis: mindennek és mindenkinek egy irányba kell húznia.

Merth László (FEB)

Pénz-tárca (XVII.)

Franchise, avagy a biztonságos vállalkozás

A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bőrünkben. Hát akkor meg . .. ?!