Tolnai Népújság, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-19 / 117. szám

1992. május 19. Tizedik alkalommal rendezi meg a Magyar Művelődési In­tézet „Elő népművészet" címmel az országos népművé­szeti kiállítást, melynek ünne­pélyes megnyitója május 22-én 14 órakor lesz Budapes­ten, a Néprajzi Múzeumban. Az augusztus 31-éig megte­kinthető tárlaton nagy való­Innen­onnan Gyönkön, a művelő­dési házban nyílik má­jus 20-án, szerdán, dél­után 3 órai kezdettel Rácz Gábor iparművész kiállítása. A kiállítást Vasadi Péter költő nyitja meg, közreműködik Kunz László magán­énekes. A bemutatott anyagot június 1-jéig munkana­pokon 8-18 óráig, míg szombaton 8-12 óráig nézheti meg az érdek­lődő közönség. Szekszárdon, a Ba­bits Művelődési Ház­ban márványteremében tegnap, május 18-án nyílt meg és június 2-áig látható a Baranya me­gyei cigány naiv kép­zőművészek kiállítása. Május 19-én, kedden, a színházteremben, dél­után 13.30-kor és 15.30-kor Gyermek-bér­lettel láthatják a Tamás bátya kunyhója című darabot, a Harlekin Színház művészeinek előadásában. Pakson, a művelő­dési ház galériájában május 31-ig látható Péter Ágnes szobrász kiállí­tása. A bemutatott anyag naponta 15-től 19 óráig látható. Pályázati figyelő 1. / A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Magyar Művelődési Intézet Népművészeti Egyesülete pályázatot hir­det a X. Országos Jubileumi Kiállításra, a tárgyalkotó népművé­szet különböző ágaiban. Részt vehetnek a pályázaton egyéni alkotók, felnőtt és ifjúsági iskolai csoportok, stúdiók, klubok, szakkörök. Nem lehet pályázni olyan tárgyakkal, amelyek más országos pályázaton díjazottak vagy a kereskedelmi forgalom­ból ismertek. 2. / A Magyar Művelődési Intézet, Székesfehérvár Megyei Város Önkormányzata és a Szabadművelődés Háza 1992. jú­nius 26-27-én 20. alkalommal rendezi meg a Fehérvári Dalosta­lálkozót. A találkozóra nevezni lehet: saját szerzeményű közé­leti, „közérzeti" dalokkal, valamint feldolgozásokkal, megzené­sített versekkel, a népzenét alkotó módon felhasználó szerze­ményekkel. A felsoroltak nem vonatkoznak már megírt zenei művek, dalok, népzene változatlan reprodukálására. A neve­zési lapok és kazetták beküldési határideje: 1992. június 12. 3. / A Független Ökológiai Központ pályázatot hirdet első­sorban környezetvédelmi csoportok, egyesületek számára, to­vábbá a környezetvédelem, a környezetgazdálkodás terén dol­gozó fizetett vagy öntevékeny szakembereknek, akik helyi, re­gionális vagy országos környezeti problémákkal kívánnak fog­lalkozni, a környezet károsodásával kapcsolatos preventív eljá­rásokat dolgoznak ki. Benyújtási határidő: 1992. május 22. A pályázatokról bővebb felvilágosítás kérhető a Tolna Me­gyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány Információs-Szolgáltató Irodájában: Szekszárd, Béla tér 6. Tel.: 74/11-928, nyitva tartás: hétfő, szerda: 13.00-16.00 óráig, kedd, csütörtök: 13.00-17.00 óráig, péntek: 13.00-15.30 óráig, vagy a Paksi Ifjúsági Irodában: Paks Gagarin u. 2. Tel.: 75/11-646, nyitva tartás: hétfőtől pénte­kig 14.00-20.00 óráig. Felhívjuk figyelmüket, hogy a pályázatokat nem az irodák­hoz kell beküldeni, az irodák csak közzétesszik azokat. „Hallgasd meg ezt" Megjelent az ELSŐ! A minap éppen mit sem sejtve sertepeltélek az utcán, amikor egyszercsak elém vág az echte Tolna megyei Blues Factory zenekar frontembere, Kalauz Attila, kezembe nyom egy kazettát: „hallgasd meg ezt", majd mire válaszolnék, már el is tűnik a tömegben. Valószínűleg sietett. Ezért én is sietek közölni minden érin­tette], megjelent a zenekar - fent említetten kívül, Barta Za­lán, Farkas Béla és Molnár Szabolcs alkotják - ELSŐ mű­soroskazettája, kilenc saját dallal. A szövegeket Farkas Zoltán követte el, a felvétele­ken - melyek a Holló-stúdió­ban készültek - pedig fuvola, szájharmonika, szaxofon és zongora teszi egységesebbé, teltebbé a hangzást. Ajánlom a kazit minden gi- tárhang-aUergiától mentes, blueszenét kedvelő egyénnek. A műsoros kazetta megvásá­rolható a koncerteken, blues- kocsmákban, valamint Szek­szárdon, a volt önkiszolgáló étterem melletti könyves­standnál. KRZ TÁJOLÓ KÉPÚJSÁG 5 Elő népművészet színűséggel Tolna megyeiek munkái is szerepelnek, hiszen a kiállítást megelőző pályá­zatra 22 egyéni alkotó, illetve szakkör küldte be munkáit. A legnépesebb a textilesek kate­góriája volt, melyre dr. Né­meth Pálné (Szekszárd), Kár­páti Jánosné (Pincehely), dr. Fisi Istvánná (Sióagárd), Lő- rincz Aladámé (Majos), dr. Váradi Józsefné (Tamási), Horváthné Pázmándi Zsuzsa (Szekszárd), Báli Istvánná (Decs), a szekszárdi díszítő- művészeti szakkör, a bony­hádi díszítőművészeti kör, a gyönki szövőszakkör, a majosi és a decsi gyermek szövő­szakkör és a zombai AMK szövőszakköre pályáztak. A fazekasok közül a gerjeni Vargáné Kozák Ijva, Szek- szárdról pedig Csúcs Endre, Szathmáry Tamás, Bíró An­namária, valamint Sütő Ká­roly küldte be alkotásait. A pályázók között találkozhat­tunk az őcsényi Prohászka Er­zsébet babakészítő,, a bátai Lehel Pétemé tojásfestő és két fafaragó, a majosi Tuss János és a dunaföldvári Trapp Fe­renc munkáival is. A tekintélyes lista ellenére a korábbi évekhez viszonyítva egyharmadára csökkent a pá­lyázók száma, tájékoztatta la­punkat Jóföldi Gabriella, a megyei művelődési és egész­ségügyi osztály munkatársa.- Az országos zsűri szerint is hiányzik az intézményes gazda. Eddig a megyei műve­lődési központ látta el ezt a feladatot, de megszűnt me­gyei lenni. A művelődési há­zak, szakkörök vezetőváltásai is éreztették hatásukat, és az alkotók sem szívesen váltak meg ilyen hosszú ideig a fővá­rosban rendezett kiállítás kedvéért munkáiktól - sorolta Jóföldi Gabriella az okokat. Mindenesetre a Néprajzi Múzeumban megnyíló kiállí­tás rendezői az öt hónapig megtekinthető tárlat közönsé­gének a tárgyi népművészet bemutatásán túl gazdag, va­lódi „élő" programokat is kí­nálnak. Minden szombaton és vasárnapon játszóházra invi­tálják az iskolákat és a gyer­mekeket, ahol avatott szak­emberek vezetésével ismer­kedhetnek a gyékényfonás, a vesszőfonás, a bőrözés, a szö­vés, a nemezelés, a sárkányké­szítés stb. fortélyaival. Akik pedig a népzenei kon­certeket kedvelik, május 26-án illetve június, július hónapok­ban csütörtökönként, délután négytől ötig látogassanak el a múzeumba, ahol a legjobb fia­tal népzenei együttesek, éne­kes szólisták és táncosok programjában gyönyörköd­hetnek. Néhány név ízelítőül: Berecz András, Budai Ilona, Fábián Éva, Kóka Rozália, Maczkó Mária, Sebestyén Márta, Szvovák Katalin szólis­ták, az együttesek közül a He­gedő, a Kalamajka, a Jánosi, a Muzsikás, a Táborfalvi Csut- orás, a Vujicsics. -kant­Hat évvel házassága után váratlan fordulatot vesz Adrienne Saunders (Goldie Hawn) élete. Egy napon rádöbben, bogy férje nem az, akinek meg­ismerte. A felismerést óva­tos nyomozás követi, és férje múltjának egyre mé­lyebb és mélyebb rétege­ibe bocsájtkozva Adrienne egyszerre szembesül a ri­asztó tényekkel valamint a rá és kislányára állandóan leselkedő veszéllyel... Damian Harris filmje a Hitchcock-mestermunkák méltó utóda, amelyet má­jus 22-étől vetítenek a szekszárdi Panorámában. TV-napló Ottlik Visszatérő kérdés: a mennyiség mennyiben minősíti az írót? Goethe vagy Illyés Gyula legendás termékeny­ségével szemben vannak, akik nehezen írnak, megfon­toltan, egy jelzőn is képesek órákig töprengeni. Ilyen író volt Ottlik Géza, akit akár egykönyvű írónak is mondhatunk, mert az Iskola a határon című regénye egybeforrt nevével, ezzel a művel van jelen az irodalmi tudatban, minden más ennek árnyékában marad. És tovább élnek a legendák, amit Vas István visszaemlé­kezése is táplál, akit Pest ostroma idején, másokkal együtt, házába fogadott. Tarka társaság élt itt, Tolnai Gábor vajszínű reverendában bujkált, talán ő volt a leg­feltűnőbb jelenség, s így mentek az orosz várospa­rancsnokhoz, ahol Herczeg Ferenccel találkoztak, aki elpanaszolta, hogy kifosztották s még fehér szmoking­ját is elvitték. Most lenne nyolcvan éves, az emlékműsorban őt is hallottuk és Vas Istvánt is: mindketten a halhatatlan­ságból léptek elő. Minden a helyén volt, emlékezések hangzottak el, okos méltatások, de vajon elegendő-e nem egészen fél óra felidézni egy jelentős író emlékét? A kérdésben benne van a válasz is, s főleg ma éreztük volna indokoltnak, amikor az irodalom iránti érdeklő­dés alábbszállt, s a tömegízlés a silány ponyva felé for­dult, s maradandó értékeinkkel is félvállról bánunk. Ottlik műveiből film is készült, egy részletet ebből is idézni lehetett volna, s nagyobb hangsúlyt érdemelt volna az Újhold-kör, amelynek működését sietett betil­tani a politikai türelmetlenség. A hiányt valószínűleg nem a rendező Mérei Annának kell címeznünk, bele kell törődnünk, hogy az Ottlik emlékezésre csak 25 perc jutott. Berlin, Alexanderplatz A teret 1805-ben nevezték el I. Sándor cárról, de a környék a múlt század végére igazi proletámegyeddé vált, hajléktalanokkal, szegényes barakokkal, amelyet a rendőrség ismételen elpusztított. Közvetlenül az első világháború előtt megépült az U-Bahn, a teret kibőví­tették, s Berlin kereskedlemi központja lett, áruházak­kal, szállodákkal, szórakozóhelyekkel, vásárcsarno­kokkal, még egy Urania-oszTopot is építettek a térre, ezt pótolta később az úgynevezett Weltzeituhr, amit min­denki látott, aki Berlinben megfordult. A második vi­lágháború porig rombolta a régi teret, az újjáépítés so­rán nem is akarták megőrizni az emlékét sem, csak a név maradt. Meglehetősen zavaros építészeti együttes jött létre, szökőkúttal, szocreál épületekkel, de ez már az újkor, amihez Alfred Döblin regényének végképp nincs semmi köze. A regény 1929-ben jelent meg, s rövidesen világsiker lett. Döblin a régi Berlinről és a végképp elmerült Alexanderplatzról írt, szakítva a klasszikus hagyo­mányokkal, zaklatott stílusával is érzékeltetve ezt a kü­lönös világot. A regényt hirdetések, újságcikkek idéze­tei tarkítják, Franz Biberkopfnak, négy évi börtön után ebben a tarka világban kellene kiismernie magát. Már a 30-as években filmet csináltak belőle, Fassbin­der azonban újra fogalmazta s meglehetősen hosszú tévéfilmsorozatot készíttetett belőle. Az ő hőse mintha a második világháborút is átélte volna, annyira idegen a vilmosi Németország Berlinjében. Biberkopf nem érti a világot, s a világ sem érti őt. Az Alexanderplatz szá­mára sivár jelen csupán, nyomorral, munkanélküliség­gel, alkalmi szerelmekkel, s amikor az út végére ér, kezdődik minden élőiről: Biberkopf a börtönből egy másik börtönbe jutott s Döblin gondoskodik róla, hogy ne is találjon ki belőle. Fassbinder valóban zseniálisan, bár néha talán bőbeszédűen ezt a tanulságot vonta le Döblin történetéből, de amíg idáig eljutunk, még jóné- hány folytatás van hátra. Kár, hogy a késő éjszakai órákban vetítik, mert valóban remekműről van szó, ami a mai nézőnek is szolgál tanulsággal. Csányi László Programok a megyeszékhelyen Városi diáknapok V. 23. (szombat): 11.00 órától a műve­lődési ház társalgójában beszélgetés a vá­ros diákjai és intézményeinek vézetői kö­zött a fiatalok helyzetéről és lehetőségei­ről. 10.00-12.00 óráig a Korzó téren játszik a Kis Big Band és a zeneiskola fúvósze­nekara. 16.00 órai kezdettel a művelődési házban diákszínjátszó csoportok előadá­sai. 18.00 órától a Korzó téren a Holló együttes játszik. 19.00 órától a Korzó té­ren vetélkedő (10 fős csoportok). Jelent­kezni lehet V. 19-ig Szekszárd, Bezerédj u. 8. Tel.: 11-874. Nyeremények: táboro­zás Domboriban, 1 m átmérőjű torta. V. 24. (vasárnap): 10.00 órától a Pro­metheus parkban: - kung-fu bemutató - futóverseny (jelentkezni a helyszínen, nyeremények) - diákpiac. 14.00-20.00 óráig a Korzó téren koncertek. Fellépnek: Message (Szekszárd), Electric Soul (Tolna), Gyökerek (Pécs), Factor (Hód­mezővásárhely), Nihil (Békéscsaba). 20.00 órától utcabál - Parrag Band. A Panoráma mozi kistermében: V. 23.: 9.00: Született július 4-én. 11.00: Doors. 13.00: Rocky Horror Picture Show. 15.30: Holt Költők Társasága. V. 24.: 9.00: Holt Költők Társasága. 11.00: Rocky Horror Picture Show. 13.00: Született július 4-én. 15.30: Doors. Belé­pődíj: 25 forint/ film/ fő. Art Kontakt- Holló napok V. 20. (szerda): 16.00: óra Bakó László szobrászművész kiállításának megnyi­tója a Vármegyeháza kertjében. 17.00: óra az Art Kontakt - Holló napok megnyitója a Vármegyeháza borozójában. 18.00 óra: Tóth Judit és Tóth Péter festményeiből rendezett kiállítás megnyitója a Babits Művelődési Ház társalgójában (Törzs­hely). 19.00 óra: az Art Kontakt Mozgás- színház bemutató előadása - Farkasok órája. 20.30 óra: a Jászberényi Tanító­képző Főiskola Színházi Alkotóközössé­gének táncszínházi előadása - Boszor­kányszombat (mindkét előadás színhelye a Babits Művelődési Ház színpada). 21.30 óra: Dresch Mihály (sax) - Lőrinszky At­tila (bőgő) jazzhangversenye - Modem Sámánok a Babits Művelődési Ház társalgójában (Törzshely). Napijegy ára: 100 Ft. V. 21. (csütörtök): 16.00 óra: autentikus népzenei és néptáncprogramok videón a Törzshelyen. 18.00 óra: szőtteskiállítás nyűik a Decsi Népi Iparművészeti Szövetkezet tagjai­nak műveiből a Német Színház előteré­ben, a „Ruhatár Galériában". 18.30 óra: a „Cinege madár" népdaléneklési verseny döntőseinek bemutatója. 19.00 óra: a Méta együttes népzenei hangver­senye. 21.00 óra: Táncház, helyszín a Német Színház kamaraterme és a Törzshely. V. 22. (péntek): 16.00 óra: jazz- és moz­gásszínház-videók a Törzshelyen. 20.00 óra: az Artus Színház (Budapest) mozgásszínházi előadása. 22.00 óra: a Regős együttes (Budapest) jazzhangver­senye a Babits Művelődési Ház színház- termében. V. 23. (szombat): 14.00: indulás a bor- jádi Méhes panzióhoz a művelődési ház melletti parkolóból különbusszal. 16.00 óra: Gubis Mihály festőművész kiállítá­sának megnyitása. 17.00 óra: Mártonka Tünde (gordonka) és Környei Miklós (gitár) hangversenye. 20.00 óra: Berecz András énekel és mesél. Visszain- dulás 24-én 11.00 órakor Szekszárdra kü­lönbusszal.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents