Tolnai Népújság, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-18 / 116. szám

1992. május 18. Kézilabda NB I/B. Földvári győzelem SPORT ÍPUJSAG 5 Futball-nosztalgia lila-fehérben Jubilált a „bronzcsapat n Diczman Brigitta pazar kezdőrúgása Bemutatáskor a nosztalgia-együttes Dunaföldvár-Soltvadkert 30-24 (12-12). Dunaföldvár, 600 néző. V: Nádasdi, Tóth. Dunaföldvár: Kovács - Dukai I., Szauter (5), Kolics (1), He­gedűs, Orova (12), Györkő (4). Csere: Takács (6), Horváth (1), Bocs (1). Edző: Kolics János. A Szegedi Volánból igazolt, volt NB I-es játékosokkal megtűz­delt Soltvadkert kezdett job­ban, a félidő derekán már 6- 4-re vezettek. Mindkét olda­lon jó kapus-teljesítményeket láthatott a közönség. Felváltva estek a gólok, a félidő végéig egyik csapat sem tudott jelen­tős előnyt szerezni. 12-12. A második játékrész elején a kapujuk előtt zárt falat képező soltvadkertiek ellen Takács át- lövései jelentették a legjobb el­lenszert, így a Duna-partiak perceken belül háromgólos előnyre tettek szert. Az idő­sebb játékosokból álló vendé­gek ezután már képtelenek voltak átvenni a földváriak iramát, így a félidő közepére Kolicsék kilenc gólra növelték előnyüket. Az utolsó percek­ben a házigazdák a cseresoru­kat is pályára küldhették, ami egy kicsit felhozta az ellenfe­let. A hajrában az ellenállha­tatlanul játszó Takács és Orova találatai biztosították a 30-24-es győzelmet. A jobb állóképességű föl­dváriak, ezen a napon, főleg gyorsaságban múlták felül el­lenfelüket. Kitűnt: Orova, Ta­kács. Ajkai Hungalu-Hőgyészi HSC 32-25 (15-9). Ajka, 200 néző. V: Géczi, Pál. Hőgyész: Spoljár - Barabás (3), Kerekes (7), Teimel L. (4), Teimel J. (4), Drüszler (7), Törő (-). Edző: Teimel Lajos. A hazaiak nagy lendülettel vetették magukat a küzdelembe, a jó ajkai kezdés mindjárt 6-3-as vezetést eredményezett. Az Ajka tet­szetős, látványos góljaira a vendégek izzadságszagú talá­latokkal válaszoltak. Nem volt szép játék, a hőgyésziek na­gyon sokat hibáztak. A második félidőben a rendkívül keményen, helyen­ként durván védekező hazai­ak védelmét Teimelék to­vábbra sem tudták áttörni. A bírók azonban díjazták a házi­gazdák játékmodorát, hisz az egész találkozón a hőgyésziek egy hétméterest sem lőhettek a vendéglátók nyolc büntető­jével szemben. Ennek ellenére Teimelék nem játszottak alá­rendelt szerepet, a második já­tékrészben kétszer is sikerült három gólra felzárkózniuk. A nagy akarással játszó Hő­gyész nem tudott alkalmaz­kodni a hazaiak gyors játék­ritmusához és a szerencse is elpártolt tőlük. Kitűnt: Drüsz­ler. Szikrázó napsütésben, mintegy 500 néző előtt Tátrai László, az egykori FIFA-játék- vezetővel az élen vonult pá­lyára a két dózsás csapat. A megyeszékhely hajdani repre­zentánsai, klubtársak, akik a meghívó invitálását elfo­gadva, egy rövidített játéki­dejű, vidám nosztalgia mér­kőzésre megannyi év után is­mét hazalátogattak. Haza, hi­szen az aktív sportpályafutá­suk szekszárdi éveiben őket il­lette a négyezres hálás publi­kum vastapsa, s a szavalókó­rus nekik köszönte meg a si­kereket imigyen: „Szép volt, fiúk!" Most újra együtt, a sokat koptatott öltöző kispadján, no meg a parázs csaták szinterén, a lilák stadionjában. Az apro­pót az évtizedes jubileum szolgáltatta: az 1981-82-es évadban bronzérmet nyert a Szekszárdi Dózsa az NB Il-ben. Elrohantak az évek, ám a szurkolók nem felejtenek, ezért a bemutatásnál szeretet­tel tapsolnak az árnyékos lelá­tón. Közben pedig megannyi kérdés csak úgy egymásközt. Emlékszel a Szőcs érintés nél­küli szögletrúgás-góljaira? Emlékszel a kis Kovács gyor­saságára, Adorján bicikli-cse­leire, Lipovszky és Pólyák pa­rádés védéseire, Vágó, Paizs, Fodor és Szabó precíz védő­munkájára? Vagy emlékszel Sajó, Freppán és Pusztai gólja­ira, no meg Simon, Laki, Kor­ner és Micskó 90 perces hihe­tetlen munkabírására? Mi meg csak úgy a szurko­lók után szabadon kérdezzük; hát tessék mondani, lehet a si­keres lila-fehér múlt főszerep­lőit elfelejteni? Bronzcsapat-Nosztalgia együttes 3-2 (1-1). Bronzér­mesek: Pólyák (Kéri)- Szabó, Tóth, Paizs, Somodi- Kniesz, Varga (Lauer, Márkus, Die­nes), Laki, Adorján- Orosz, Sajó. Edző: Teszler Vendel. Nosztalgia együttes: Li­povszky (Mucska)- Fodor (Weitner A.), Simon (Bony- nyai), Vágó, Korner (Glava- tity)— Weitner J., Pusztai (Pö- löskei), Freppán (Kovács), Tö­rök (Szőllősi)- Micskó (Lan- dek), Szőcs (Korom). Edző: Kormos Mihály. G: Márkus 2, Adorján, illetve Micskó, Pö- löskei. (fekete) Mansell csodálatos Vasárnap bonyolították le a Forma-l-es gyorsasági autós világbajnokság ötödik futa­mát. A San Marino Grand Prix viadala Imolában a brit Nigel Mansell diadalmenetének folytatása volt - Mansell ötö­dik idei futamgyőzelmét sze­rezte meg. A tőle lassan már megszo­kott módon rajt-cél győzelmet aratott, tette mindezt úgy, hogy a 61 kört 204.596 km/ órás átlagsebességgel szágul­dottá le. Mögötte az olasz Pat- rese érkezett be a célba, míg a harmadik a brazil klasszis, Senna, aki csaknem 49 mp-cel később fejezte be a versenyt Mansellnél. A 100 ezer néző némi csalódással vette tudo­másul, hogy a Ferrári-csapat ismét erőteljesen gyengélke­dett. Mindössze egyetlen „kala­majka" adódott: all. körben a francia Alesi és az osztrák Berger bánta azt, hogy az olasz Capelli technikai hibát követett el, aminek következ­Kosárlabda jubileumi torna Jól hajrázott válogatottunk Szombaton két mérkőzéssel Szekszárdon folytatódott az MKOSZ jubileumi nemzet­közi női tornája. Kanada—Japán 97—93 (52-39). 200 néző. V: Berki, Hajnis. Kanada: Kársh (9), Sztemberger (25), Jonston (6), Blekkvel (18), Leng (15). Csere: Molcsák (2), Evens (12), Mur (6), Henri (4). Szövetségi kapitány: Vén Hásszi. Japán: Harada (-), Mikawa (23), Ichijo (9), Hagiwara (21), Kató (30). Csere: Shibuya (2), Kaki- zaki (-), Murakami (8), Take- uchi (-). Szövetségi kapi­tány: Fumikazu Nakagawa. Meglepően nagy iramú, vál­tozatos és jó színvonalú mér­kőzést produkált a két csapat. A kanadaiak magassági fölé­nyét az ázsiaiak gyors moz­gással ellensúlyozták. Rend­kívül szoros volt a küzdelem, csupán a félidő hajrájában húztak el a kanadaiak. Szünet után is folytatódott a lüktető tempó, Kanada tar­totta 8-10 pontos előnyét. Az­tán a félidő derekán a japánok egészpályás letámadásra tér­tek át, ez megzavarta ellenfe­lüket, s a 36. percben 85-85 volt az állás. A folytatásban rendezték soraikat a kanada­iak, s végül szoros csatában harcolták ki négypontos győ­zelmüket. Magyarország-Bulgária 87-69 (48-44). 800 néző. V: Szabó Gy., dr. Valovics. Ma­gyarország: Balogh (34), Bakai (8), Németh (7), Sztojkovics (13), Horváth (3). Csere: Szarka (2), Csák (10), Rátvay (-), Kalmár-Nagy (2), Kra- nyecz (2), Bíró (-), Nagy A. (6). Szövetségi kapitány: Pá­linkás József. Bulgária: Ha- dzsankova (7), Rátkova (15), Ilieva (6), Bránzova (5), Vár- vanova (17). Csere: Angelova (4), Popova (2), Szásova (5), Tzankova (6), Rásákova (2). Szövetségi kapitány: Ivan Le- picsev. A magyar válogatott kezdett jobban, 7-2-re, majd 14-8-ra vezetett. Ekkor főleg Balogh termelte a pontokat, s az ő irányításával együttesünk fokozatosan elhúzott. A 8. percben 21-10-re, újabb ötperc elteltével 29-18-ra módosult az állás. Balogh mellé Sztoj­kovics és Horváth is jó telje­sítménnyel zárkózott fel. Hosszú hajrát nyitottak a bol­gárok és a 16. percben 38- 36-ra felzárkóztak. Az első já­tékrész finise fej-fej melletti küzdelmet hozott. Fordulás után mindkét csa­pat idegesen kezdett, aztán Bránzova unta meg a pontta- lanságot. Balogh nyomban vá­laszolt, a 22. percben 50-46-ra vezetett válogatottunk. Fej-fej mellett haladt a két együttes, a 26. perc elején óriási ováció közepette lépett pályára a szekszárdi Kranyecz. időköz­ben tízpontosra nőtt a különb­ség, azzal együtt is, hogy a védekezési hibákat pontokkal büntették a bolgárok. Ennek következtében a félidő dere­kán 62-56-ra felzárkóztak. Rövid időre, hiszen a 32. perc­ben már 69-56-ra vezettek a magyarok. Kranyecz is fel­iratkozott a pontszerzők közé, aztán Balogh és Nagy A. pa­rádézott, válogatottunk 20 ponttal elhúzott. A közönség tomboló ünneplése közepette magabiztos magyar győzelem született. (/./.) A Szekszárdon szereplő magyar válogatott. Jobbról az ötödik Kranyecz Zsuzsa. tében végezetül a kisebb bal­esetben részesek feladásra kényszerültek. A San Marino GP eredmé­nyei: 1. Nigel Mansell 1:28:40.927 ó, 2. Riccardo Pat- rese 9.451 mp hátrány, 3. Ayr­ton Senna 48.984 mp h, 4. Mar­tin Brundle (brit) 53.007 mp h, 5. Michele Arboreto (olasz) 1 kör h, 6. Pierluigi Martini (olasz) 1 kör h. Hofmann doppingolt A németek kétszeres világ­bajnok kajakversenyzője, Det­lef Hofmann (28) doppingolt - jelentette be a Német Ka­jak-kenu Szövetség (DKV) szóvivője vasárnap. A kiváló sportember tesztoszteront használt izomereje növelésére. Kiderült, hogy még április 11-én, egy Duisburgban ren­dezett olimpiai válogató ver­senyt követően kellett megje­lenniük a kajakosoknak és ke- nuzóknak a doppingvizsgála­ton, és mostanra derült ki, hogy Hofmann meg nem en­gedhető szerekkel élt, így két­éves eltiltás vár rá. Tájfutás Csekő második A Csongrád Megyei Tájfutó Szövetség, a hód­mezővásárhelyi Metri- ponddai közösen rendezte meg Szeged térségében, a III. Metripond Kupa tájfu­tóversenyt. Négy megyé­ből, 127 sportoló állt rajt­hoz, köztük a Paksi SE versenyzőivel. Közülük Csekő József az F 17-es ka­tegóriában a 2., míg Blézer István a 3. helyen végzett. Az F 15-ösöknél Theobald Péter a 13., Somai Gergely pedig a 16. helyen ért célba. Kritika A februári, Albert- ville-ben lebonyolított téli olimpia rendezését csap­nivalónak nevezte az olimpián az ausztrál kül­döttség vezetőjeként járt Geoff Henke. Tapasztala­tairól az Ausztrál Olimpiai Bizottság ülésén számolt be. Henke sportvezető­ként ötödik téli olimpiáján vett részt chef de mis- sion-ként, s hozzátette, az albertville-i rendezés rémálmaiban se köszön­jön vissza. A sportolók hét különálló olimpiai faluban való elszállásolása tökéle­tes félreértés volt - fejtette ki Henke, aki nem rejtette véka alá, hogy a francia szervezők mellett a NOB-ot is felelősség ter­heli ezért a balul rendezett olimpiáért. Fergeteges hajtások A négyesfogathajtók szá- zalékos teljesítménnyel nyert mára Létavértesen rendeztek a világbajnok Juhász László versenyt vasárnap. A vb-má- előtt. A kettesfogathajtóknál a sodik, Bozsik József százszá- fiatal Lázár Vilmos győzött. A Stuttgart a német bajnok A 86. perc, amely vasárnap autókorzós népünnepély színhelyévé varázsolta Stutt­gartot, letargiába taszította Frankfurtot és Dortmundot. Szombaton a VfB Stuttgart nyerte meg a háború utáni első össznémet labdarúgó bajnokságot úgy, hogy négy perccel a befejezés előtt még a Dortmund érezhette magát páholyban. A Bundesliga történetének legizgalmasabb fináléjához három csapat érkezett el egy­forma pontszámmmal, közü­lük az Eintracht Frankfurt mondhatta magáénak a leg­jobb gólkülönbséget, a leg­rosszabbat pedig a Borussia Dortmund. Mindhármom együttes idegenben játszott: a Frankfurt és a Dortmund a ki­esőjelölt Rostock, illetve Duis­burg ellen, míg a Stuttgart Le- verkusenben lépett pályára, az UEFA Kupa-helyért küzdő Bay erre) szemben. A 86. percig a dortmundiak gondolhattak a behűtött baj­noki pezsgőre és a címhez du­káló tálra: 1-0-ra vezettek Du­isburgban, míg a Frankfurt és a Stuttgart mérkőzése 1-1-re állt. A VfB világbajnok játé­kosa, Guido Buchwald négy perccel a lefújás előtt lopta el fejesgóljával a bajnoki címet a Dortmundtól, úgy, hogy a stuttgartiak a Milánóba szer­ződött Mathias Sammer kiállí­tása miatt csak tíz emberrel játszottak. A gól után szurko­lók százai árasztották el a já­tékteret, nem tudni, hogy a bíró mikor fújta le a meccset. S miközben a szurkolók a játé­kosokat ölelgették Leverku- senben, a Frankfurt gólt ka­pott Rostockban, bajnoki re­ményei végképp szertefosz­lottak. A Stuttgart a klub fennállá­sának negyedik bajnoki címét ünnepli - 1950, 1952 és 1984 után -, a siker elsősorban a „Herr Hangosanbeszélő"-nek elkeresztelt, szájára lakatot nem tevő edző, Christoph Daum érdeme. Daum 1990 őszén vette át a csapatot, amikor már csak egy hajszál választotta el a Stutt­gartot a kieséstől. Az NSZK világbajnokságot nyert együt­tesének tagja, Karl-Heinz Rummenigge szerint a Stutt­garttal olyan csapat hódította el a bajnoki címet, „amelyből az edző a teljesítőképesség minden maradékát kipré­selte". Daum kijelentette, hogy „a bajnokság nem változtatja meg az életemet, csupán a munkám nyert megerősítést. Boldog vagyok, hogy nem sül­tem fel. A csapat azzal tűnik ki, hogy képes önmaga fölé nőni, akkor tud nagyot alakí­tani, amikor senki sem számít "rá". A góllövőkirály is stuttgarti játékos lett Fritz Walter sze­mélyében (22 góllal), a dort­mundiak svájci származású csatára, Chapuisat előtt. A bajnoki címért a játékosok 55 ezer márka különjutalmat kaptak, Daum 150 ezer már­kát, s ezzel az idei szezonban több mint egymilliót sepert be a házi kasszába.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents