Tolnai Népújság, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-02 / 103. szám
1992. május 2. DUNAFÖLDVÁR «ÚJSÁG 13 Nyitva a kemping Megérkeztek az első vendégek a napokban megnyílt Kék Duna kempingbe. A telepet mostantól ismét a Tolna Tourist üzemelteti. Két éven át a „Jumó" Vár Kft. vette bérbe e nyaralótelepet. Mint Ráthgé- ber Lászlótól, a kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk, - főként a jugoszláv válság miatt beállt nagymértékű forgalomcsökkenés következtében került sor a telep visszaadására, hisz olyan megállapodást kötöttek az utazási irodával, miszerint megszűnik a bérleti jogvisziny, amennyiben a kemping nem nyereséges. A faházakban hatvankilenc személy fér el, és háromszáz sátorozónak és lakókocsival érkezőnek tudnak helyet biztosítani. Etetés vonathoz igazítva Golyó, Dajka és a többiek A röfikkel beszélgetni keíl Sokan hitetlenkedve fogadták, amikor két éve Földvár határában egy tanyán Károly Istvánná általános mezőgazdasági állattenyésztő diplomával különös vállalkozásba kezdett. Mit hozott az elmúlt két év, megérte-e a váltás? Erről is faggattuk a vállalkozót. — A dunaföldvári Aranykalász Tsz-ben dolgoztam mint állattenyésztő - kezdi Károlyné. 1989-ben már érezni lehetett, hogy a tsz abban a formában elavult, akkor küéptem. Mint nagyüzemi középvezető, jártasságot szereztem a tervezésben, piackutatásban. Aztán megvettem ezt a tanyát. Öt kocával indultam, az ólakat '90. augusztusában alapoztuk, októberre már ellettük a 18 kocát. — Mit kell tudni erről a tenyésztési formáról ? — Az anyai ág a magyar lapály, az apai német pietrain. Ezek keresztezéséből származó az olcsóbb és gazdaságosabb, úgynevezett négysonkás sertés fajtát nyerjük. A hagyományos 40 százalékos hússertéssel szemben ez a fajta 56-58 százalékos értékeshúst ad. A korszerű táplálkozás szempontjából pedig nem mellékes, hogy a szokásos 3-4 ujjnyi helyett ennek 15 milliméteres lesz a szalonnája. De én itt nem végterméket állítok elő, hanem tenyész-alapanya- got. — Ez a tenyésztési mód a szakmai fölkészültségen túl nem nagyüzemi szintű gondozással jár, azaz a napi 24 óra jelenlét - különösen elletési időben - komoly erőpróba. — Eltérő a megszokottól a takarmány minőségében a természetszerű tartás. Megtudtam még, hogy a kocáknak napirendjük van. Fél hétkor ébrednek és a vonat érkezési jdejéhez kötődik az etetésük. Este 6 óra után fekszenek le a kiválasztott helyükre. Nevük is van: Golyó, Dajka, Dávid, Samu, Sanyi, Critak... A gondozók „beszélgetnek" velük. Kovács Józsi bácsi „tekintély" itt a birodalomban. Ilonka, az engedékenyebb „gondozási rendet" képviseli. Az országban ilyen koca 250-260 db van összesen, ebből itt 91 óta állt be a szaporulat. — Van-e segítsége, támogatója ennek a ritka vállalkozásnak? — Tud rólunk a kaposvári egyetem, ők gyakorlatra jártak ide. A polgármester is járt itt tájékozódó látogatáson. Most már az erkölcsi elismerésen túl mellénk állt a Tolna Megyei Munkaügyi Központból Céh Miklósné. Kamatnélküli hitelt jelentett ez a biztatás. Több bankot kerestem föl, ismerem a Földművelésügyi Minisztérium minden osztályát. Erről talán elég ennyi is. Végülis kaptam újrakezdési kölcsönt, termeltetési előleget, munkahelyteremtésre 500 ezer, világbanki hitelként egymillió-hétszázezer forintot, ez utóbbit 25 százalékos kamatra. — Lenne-e kívánsága - ha teljesülne éppen három -, mint a mesében, mi lenne az? — Úgy is tudom, hogy csak saját magamra számíthatok, inkább magamban fohászkodom. Mégis, íme, az első: sem én, sem a kocáim és segítségeim - köztük édesapám - ne legyenek betegek, és mint „3 M" egészségügyi fokozatú telepet kerüljön el bennünket a Leptospirozis, Brucellózis, Aujeszkij nevű betegség. (Ezért kell a látogatónak, vevőnek védő csizmát húzni és fertőtlenítővel kezet mosni.) A második: jó lenne egy saját telefon az üzletek lebonyolításához. A nyilvános telefonok díja megemeli a költségeimet. Vajon Fehér megyéhez vagy Tolna megyéhez tartozom ilyenkor? A harmadikat már én is kitaláltam. Szeretné az adósságát visszafizetni, és ez a vállalkozás sikerét jelentené. dr.Velis Belőné Valami a semmiből Üres mező Csütörtökön: önkormányzati ülés Ingatlanok terítéken Az egyházi ingatlanok visz- szaadásáról, a temetkezésről, az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának módosításáról is szó lesz a képviselő-testület május hete- diíti ülésén. Várhatóan döntenek arról, hogy a három jelentkező közül ki üzemeltetheti majd a vágóhidat, amelyet eddig az Aranykalász Tsz működtetett, azonban az utóbbi időben már nem tudott bérleti díjat fizetni. A vár „B" épületének, az úgynevezett ispánháznak a hasznosítása is terítékre kerül: a testület két vállalkozó közül választhat, egyikük bérelné az épületet és azt átalakítva hozna létre ott panziót, másikuk a Duna-gát elbontásának fejében szetné az ispánházat megkapni, és ott szállodát létesíteni. Van jelentkező a Duna-híd melletti területre, a Stefániára is, valamint a szerb templom melletti üres telekre. Korábban az Aranykalász Termelőszövetkezet meg akart vásárolni egy Kéri utcai foghíjat, azonban mostanra elállt szándékától. A telek egy részén orvosi rendelőt akar építeni az ön- kormányzat, a fennmaradó terület hasznosítására pedig szintén két vállalkozó közül választhat. Az önkormányzati ülés csütörtökön délután kettőkor kezdődik a városházán. Színház „Ribizli, segíts!" címmel Várkonyi András countryzenével fűszerezett mesejátékát mutatja be a Vidám Színpad május 4-én, hétfőn délelőtt tíz és délután két órakor a művelődési központban. Elkészült az emlékmű Sokáig bizonytalan volt, hogy mikorra lesz Földváron második világháborús emlékmű. Immár kész, fel is állították a Fehérvár utcai temetőben, avatására május 10-én kerül sor. Délelőtt 10 órakor istentiszteletet tartanak a külvárosi templomban az áldozatok emlékére, majd délután háromkor kezdődik az avatóünnepség. Az emlékművet Szabó Imre tervezte Borzavári László közreműködésérvel, a papírra vetett elképzeléseket Vajai József valósította meg. Átkukkantó Mire futja Előszálláson ebben az évben? Erre voltunk kíváncsiak, s kérdeztük meg Váradi István polgármestertől. — A nyolcvanötmilliós bevételből működésre hetvenöt- milliót terveztünk. A többi marad az általános illetve a céltartalékra. Ebben az ösz- szegben nem szerepel egy ötmilliós tétel, amit céltámogatásként szeretnénk megkapni a vízbázis létrehozására. — Hogy áll a vízprogram? — Szeptember végére a hálózati terv engedélyét meg kell szereznünk, ebben az évben tízmilliós költséggel számolunk, a jövő évre pedig 5-6 milliót tartalékolunk. Lakásonként harmincezer forintba kerül a rácsatlakozás. Ebbe beleértendő a helyi adó is, amit erre a célra vetettünk ki. Különös érzés fog el a dunaújvárosi Rohonczi István furcsa tárgyai közt a Dunaföldvári Vármúzeum kiállító- termében. Az ide belépő érdeklődő - figyelemmel kísérve az emberiség legújabb- kori történetében a művészetek megváltozott helyét-sze- repét - tudhatja: szinte valószínűtlen méretekben tágult ki a műalkotás, az általa elmondhatók vfgy éppenséggel a reábízott közlendők gondolatköre. Mára szinte minden „képzőművészet"-nek számít, aminek tárgya nem közvetlenül hasznosul, vagy legalább nem arra használják, aminek eredetileg készült. Az összefoglaló elv, gyűjtőfogalom talán csak az érzékszerv - leginkább a szemünk -, aminek nyomán vizuálisnak nevezhetjük az általuk kínált élményt, az önmaga tárgyán túlmutató jelképes jelentéskört: A befogadóban ébresztett gondolat indítékát. A misztérium - ami ezt az egészet körülveszi - lényeges kelléke a HELY, ahol az alkotó szándéka szerinti DOLOG valamiféle MÁS-t jelentő létre éled. Mint vallásos érzület számára a templom, a képzőművészet számára a kiállítóterem az a szentély, ahol a másutt hétköznapi tárgyak is - eredeti szerepüktől eltávo- lítva - mint „kép-jelek" jelképekké lelkesülnek. Még akkor is, ha képzőművészetről kialakult felfogásunk szerint „képeket" keresünk a falakon (keretezve vagy anélkül), „szobrokat" posztamenseken, ehelyett pedig „képtelen" képtelenségekkel szembesülünk. Ha valamiféle együttesben minden egyszínű, önmagában is összefogó elv lehet. Ro- honczinál a diófapác sötétbarnája, ami kezenyomát viseli minden darabján. Másszínű csupán az a részlet, amit nem érintett. Grafikai lapjain - mondhatnék: „bepacsmagolt" papírfelületein - az érintetlenül hagyott kisebb foltok kisszámú, szabályos rendje a „semmi" hátterére úszó „valami". Az árnyalatokban gazdag, sötét alap egységes kézjárása a képmező valamelyik széle felől - mintegy valahonnan kívülről - betörő-mene- telő üres kör, vagy négyszög-foltok sorának ad festett alapot. Még abban is, hogy e kívülről befelé menetelő motívumok sehol sem érnek a képmező közepéig - így e „vonulás" gondolatban továbbfolytatódik a nézőben -, valamiféle, különös, kitalált „rend", elv köré rendeződik. Mindezek mellett talán gondolati központja Rohonczi kamara-tárlatának három, egyaránt „Jelenlét" című alkotása. Első közelítésben ősi népi nyeles merítőedények látszanak. Ám nyelük hántoVáradi István — Korábban már írtunk arról, hogy idén teljes körű lesz a gyermekorvosi ellátás. — Az egészségügyre nyolc latlan cseresznyeág, kereszt-alakú. Sőt, egyikének éppen kettős-kereszt. A vízmerítésre szánt öblös rész drótvázra feszített, barnára pácolt hártyapapír, bőrnek látszik. A legkülönösebb talán, hogy ezen edényeknek nincsen fénekük. így tehát sem anyagában, sem formájában ténylegesen merítésre nem alkalmas tárgyak ezek. így jelentéskörük különös szellemi kalandra hívja a szemlélőt: ha velük a VALAMI-ből meríteni akarsz, a SEMMI-t nyered, és éppen ez a jelentés az, ami szerint a semmiből meríthetünk valamit. Amíg kívülünk a tárgyi világban „kimeríthetetlen" és minden „mintavétel" eredménye a ,-,semmi", addig ennek belátása lesz mégis a bennünk lévő „valami". E tárgyainak további jelentésköre magára a - szójátékot segítségülvéve - a jelenlét mint a jelenbeli létezés paradoxonára vonatkozik. Létezni a maga időtlen hosszában csak a jövő és a múlt képes, maga a jelen nem más, mint ahogy egy végtelenül rövid pillanat aíatt az előzőből végérvényesen ez utóbbi lesz, mint lukas merítőedényen átomló folyadék. Az én olvasatomban ez Rohonczy István „Jelenléte", ítélete saját jelenlétéről a világban: az ő létezési módja annak jelenében. Mert minden magát a művészet számkivetett útjaira szánó alkotó esetében ez utóbbiról van legfőképp szó munkáiban. „Lenni vagy nem lenni" - lenne a fő kérdés, - de nem mindegy: hogyan? Rohonczy jelentésvüága, - bár tiltakozik minden „irodalmi" megközelítése, szóbeli megfogalmazás ellen, - mégis valamiféle elméleti kutatás eredménye. Ne feledjük: a kiállítóés fél millió forintot költünk. Ebből a gyermekorvos lakásán kialakítottunk egy kis helyiséget, ahol a sürgősségi feladatokat el tudja látni, valamint műszereket vásárolunk a rendelőbe. — Ebben a tanévben elindították a gazdaképzőt az iskolában. Lesz folytatás? — Jövőre újabb kilencedik osztály indul. A dánieltelepi iskolában vizesblokkot fogunk kialakítani, és felvetődött az igény egy újabb tanterem megépítésére. Ebben az esetben a tornatermet kizárólag testnevelés órákra tudnák használni, jelenleg ugyanis más foglalkozásokat is tartanak ott. — Akarnak-e építkezni az emberek a községben? — Igen. Most nyitottunk termek nem az áruházi alkalmi képárusítások külön e célra rendelt elegánsabb színhelyei változatlanul az eladhatóságot célul tekintő munkák számára. Ha valaki kiállítóterembe lép, már vállalta, hogy ő maga megy az alkotáshoz közelébb és nem fordítva. Aki pedig tárlatlátogatóként nem főképp vásárló is egyben, ne árut keressen a műben, legalább ne a maga vásári tolakvásában. Ezért a gondolatébresztő-érlelő viták színhelye inkább egy kiállítás, a művész számára pedig áldozat. Önmaga kereszrefeszítése a megváltásért. Tulajdonképpen sohasem volt másképp. Rohonczi kezdetben figura- tív tanulmányokat folytatott - vezetésemmel. így számomra még különösebb jelentőségű amilyen messzire távolodott ettől. Tudjuk, szemünk ösztönösen is mindenen magunkat véti felfedezni akár formára is. így még a nonfiguratív absztrakt törekvések sem voltak képesek elérni, hogy időnként se hasonlítsanak semmire. Rohonczi pop-artos, vagy a készen talált tárgy (ready made) új összefüggésbe állításának módszeréhez áll közel, a mégis maga munkájával előállított tárgyaival. Megfejtésük is más dolgokhoz való hasonlatosságuk révén lehetséges. E tárgyak talányosságukban gondolatok szerény indítékai. Mi csak a bennünk ébredő gondolatban vagyun képesek gyönyörködni. De eközben ne feledkezzünk meg az indítékok jelenlétéről. Köszönet érte az alkotónak! (Az tárlat május 8-ig tekinthető meg a Vármúzeum kiállítótermében.) ifj. Koffán Károly egy új utcát, ahol tizenöt telket alakítottunk ki, amelyből hét már el is kelt, de másutt is van építére lehetőség. Az új utcába az év első felében a villanyt is bevezetjük. — Tudják-e segíteni az építkezni szándékozókat. — Idén hat családnak tudtunk adni kamatmentes kölcsönt az első lakás építéséhez. — Jut-e pénz utakra? — Nem annyit, mint amennyit szeretnénk. Ebben az évben az Árpád és a Petőfi utat összekötő útszakaszt szeretnénk szilárd burkolattal ellátni. Erre csak az év második felében kerülhet sor, hisz a központi pénzekre csak havi bontásban számíthatunk. — Lesz-e gáz Előszálláson? — A Dunaújváros környékén lévő településekbe hamarosan eljut a gáz, szeretnénk, ha mi is bekerülhetnénk a körbe. Ehhez a gázvezeték keresztmetszetét meg kell növelni. Rövidesen tárgyal az önkormányzatunk arról, hogy a költségeket ki tudjuk-e fizetni. -I -s Tervek és lehetőségek Meddig ér az előszállásiak takarója?