Tolnai Népújság, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-10 / 86. szám
1992. április 10. DUNAFOLDVAR KÉPÚJSÁG 13 A földvári tisztségviselők jövedelmei 1872-ben ... Dr. Krizsán László gyűjtése nyomán adjuk közre a százhúsz évvel ezelőtti földvári képviselők egyéves javadalmazását. Az adatok akkori kemény magyar forinban értendők, amikor már négyszáz forinttól lehetett családi házat vásárolni (igaz, volt ötezerért is), egy tehén ára pedig 6Ö-70 forint körül mozgott. 1. Városbíró 200 2. Helyettes bíró 100 3. Városi esküdtek, egyenként 20 4. Közigazgatási jegyző 900 5. Adó- és telekkönyvi jegyző 600 6. írnokok, egyenként 350 7. Egy további Írnok 300 8. Pénztárnok 600 9. Pénztári ellenőr 400 10. Városi orvos 400 11. Városi bábák, egyenként 50 12. Őrkáplás, 40 frt. ruhailletménnyel együtt 288 13. Kisbírók, 40 frt. ruhailletménnyel együtt, egyenként 208 14. Éjjeli őrök, a ruhailletménnyel együtt, egyenként 208 15. Gyepmester 107 16. Dobos fizetés ruházattal 25 17. Állatorvos 200 18. Mezei gazda 125 19. Város részére 2 lovat tartó ordonánc 534 A városi tisztviselők létszáma: 1 fő 1" 12" Bíró Helyettes bíró Városi esküdt Közigazgatási jegyző Adó és telekkönyvi jegyző lmok Egy további Írnok Pénztárnok Pénztári ellenőr Városi orvos Bába Órkáplár Kisbíró Éjjeli őr Gyepmester Dobos Állatorvos Mezei gazda Ordonánc Összesen: 1" 1" 2" 1" 1" 1" 1” 2” 1” 6” 12” 1” 1” 1” 1" 1" 48 fő városi alkalmazott. .. .es ma A fenti táblázat alkalmat kínál egy kis összehasonlításra. Jelenleg a polgármesteri hivatalban harmincketten dolgoznak. Az év elején - a technikai személyzetet is beleértve - 19.512 forint volt a hivatal dolgozóinak havi átlagfizetése. Ebben- a hónapban átlagosan 15 százalékos bérfejleszHúzó ágazat nélkül tésben részesült harmincegy munkatárs. Egyedül a polgármester nem kapott, mert az ő fizetését a mindenkori miniszteri fizetés 80 százalékában maximálják. Neki a testület huszonötezer forintos - adóköteles - költségtérítést szavazott meg. A döntés meghozatalánál a polgármester nem volt jelen. „Isten népe, mint igazi család" — Nem akarok elnök lenni - ezt rögtön beszélgetésünk elején leszögezte Ra- bóczky Nándor, az Aranykalász téesz elnökhelyettese, aki a március elsején lemondott vezető posztján csak az új elnök megválasztásáig szándékozik irányítani a termelőegységet. Jelenleg 133 szövetkezeti dolgozó és 109 nyugdíjas sorsáért kell felelősséget vállalnia úgy, hogy a törvény által előírt átalakulást is megfelelően előkészítse eközben. — A március 18-án tartott közgyűlésen világossá tette, nincs reménytelen helyzetben a téesz, bár olyan ágazat sem akad, amely problémamentesen működne. — A növénytermesztésben a '91 -es év minden korábbinál sikeresebbnek mutatkozott, legalábbis a betakarításig. A kukoricából például - amiből 1990-ben 4,5 tonnás hektáronkénti átlagot értünk el - tavaly 9,3-es eredmény született. Gondok az értékesítéssel voltak, különösen a búza eladása volt keserves. A tehenészet évek óta kritikus állapotban működik, ezért fogtuk vissza a húsmarha-te- nyésztést, s ezért indítottuk be '90-től a fejőtehenészetet - ez utóbbival legalább sikerült a nullszaldót biztosítanunk. A sertéstartásban a tenyész- anyag-előállításra álltunk rá, ez kedvezőbb értékesítésű, mint a hízóké. Egyelőre még működik a törzstenyészetünk, bár hajdani jövedelmezőségét meg sem közelítik mostani árbevételeink. '91-ben 100 forint ráfordításból 10 forintnyi haszon maradt a növénytermesztésben, míg a sertéseken 10, a szarvasmarhákon 20 forint veszteség keletkezett. A külföldi munkavállalásból származó jövedelme a téesz-nek 100 forint ráfordításával 40 forin- tos(!) nyereséget hozott; ez lehetett volna a húzó ágazat. — Miért csak lehetett volttá? — Induláskor 25 főt foglalkoztattunk ausztriai munkahelyeken s további 3 személy dolgozott itthon egy önálló szervező irányítása alatt. Májusban ez az összekötő fölmondott, s amikor a volt elnök vette át e melléküzemágat, már csak 5-6 ember kaphatott munkát ebben a formában, pillanatnyüag pedig 3 fő gol- dozik kint a téesz szervezésében. — A külkereskedelmi üzletek bonyolítása a pesti székhelyű UNIFORM kisszövetkezet közreműködésével történt, úgy hírlik, némely esetben komoly csorbát szenvedtek a téesz érdekei. — Az ellenőrző bizottság föltárta az egyes ügyletek vitatható pontjait s megtette a szükséges lépéseket a vizsgálatok lefolytatásához, a felelősség megállapítása érdekében. Sem az UNIFORM kisszövetkezet, sem a volt elnök tevékenységéről nem lehet véleményt alkotni a felsőbb szervektől kért hivatalos jelentés elkészültéig - a tanulságokat ugyanis csak a tények .pontos ismeretében vonhatjuk -le. — Ennek ellenére a téesz-nek - legalább az átalakulásig - működnie kell... — Egyelőre a vázolt körülmények dacára megállunk a magunk lábán, de jövő ilyenkor nem biztos, hogy így vélekedhet az, aki majd akkor ül ebben a székben, -bankóBeszédes helye Még a helyi tanács rendelte meg Kliegl Sándor szegedi szobrászművésztől a Beszédes Józsefet ábrázoló szobrot. A település azonban sokáig nem tudta kifizetni az alkotást, így az csak most került a Képző- művészeti Lektorátus elé. A bíráló bizottság a művet a napokban elfogadta. A szobor helyének kijelölésére várhatóan ebben a hónapban kerül sor. Korábban is történtek már kísérletek arra, hogy a szobrot méltó környezetben állítsák fel, ám egyezség nem született. A lektorátuson kívül az alkotót is meghívják a helykijelölésre. Örökölt „örömök" Egyben vagy apránként? A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet levélben kereste meg a földvári önkormányzatot, amelyben a volt szovjet laktanya hasznosítása érdekében együttműködési megállapodás megkötését kezdeményezi. Egyben felajánlja a városnak a hasznosítás szervezésében való közreműködést valamint az őrzésvédelem átvállalását. A vagyonkezelő szerint az értékesítést leginkább az érintett területekre vonatkozó rendezési tervek hiánya akadályozza. A földvári képviselő-testület szükségesnek tartja az együttműködési megállapodás megkötését, ugyanakkor úgy véli, hogy a rendezési tervek elkészítésének csak az új tulajdonosok ismeretében van értelme. Földváron úgy gondolják, hogy a részben már kiadott területek bérlőivel kellene tárgyalni az eladásról, mert nem tartják valószínűnek, hogy a monstrum egyben elkelne. Á lakások hasznosításával kapcsolatban az önkormányzat azt a megoldást tartja elfogadhatónak, miszerint a vételárat nem kell előre megfizetni, hanem a vásárlók befizetéseiből lehet kiegyenlíteni. Az őrzésvédelmet az ön- kormányzat nem vállalja át. A volt laktanya értékét 450 miihó forintra becsülték, míg a szovjetek által a kendergyár mellett használt területet 63 millióra. Ez utóbbi árverése jövő csütörtökön, délelőtt 10 órakor lesz Budapesten, a Zoltán utca 16-ban. Á kikiáltási ár tíz százalékát minden licitálónak előre le kell tennie ... A statisztikai adatokkal csínján kell bánni. A legújabb kimutatások szerint a felsőfokú oktatási intézményekbe felvételizők és felvettek arányát tekintve a 123-ról a 101. helyre lépett elő a földvári gimnázium. — Mit mond Önnek ez a változás? - kérdeztük Veisz János igazgatót. — Ezek a mutatók öt év eredményeit tartalmazzák. Tehát az előző évi a '85 és '90 közötti, míg az utóbbi a '86 és '91 közötti eredményeket foglalja magában. Nem szükségszerűen arról van szó, hogy a tavalyi évben ennyivel jobbak voltunk, azt is jelentheti, hogy egy „rossz" év átlaga esett ki. Fontosabbnak tartom, hogy a mintegy száznyolcvan intézmény közül általában a száz-százhúszadik helyet foglaljuk el. Ezzel természetesen nem vagyunk elégedettek, de - ha a körülményeinket is figyelembe vesszük - számunkra ez elfogadható, nem ad okot a kétségbeesésre? — Milyen körülményekre gondol? Előzetesen azt hallottuk róluk, hogy ők az őskeresztények, szektában élnek, és általában gazdag szülők gyerekei, akiknek talán nincs jobb dolguk, mint jólvasalt öltöny helyett vallási köntöst ölteni. A hírek majdnem igaznak bizonyultak, csak nem szektában élnek, legfeljebb gyülekezetben, gazdagnak gazdagok, a hitükben mindenképpen, földi gazdagságnak viszont semmilyen jelét nem láttuk, olyan szóösszetételt pedig, hogy őskeresztény, nem ismernek. Akkor hát kik ők, kik laknak itt Dunaföldváron, az Alsó Bölcske utca egyik házában? * Ha azt mondom, hogy bizalmatlanul fogadtak bennünket, akkor nem járok messze az igazságtól. Előttünk néhány nappal járt náluk a Magyar Televízió. A házban most csak kevesen vannak, s rövid töprengés, némi rábeszélés után együtt megyünk ki a munkahelyre, a régi orosz laktanyába. Itt dolgozik a gyülekezet egy része, lestrapált állapotban lévő autókat bütykölnek, későbbi saját használatra. Ránézésre valamennyien 20-30 év körüliek, döntő többségükben férfiak. Nem rossz- indulatúak, de azért óvatosak. Érdekes tapasztalataik lehetnek. Rövid tárgyalást, újságíró-igazolvány megtekintést követően végre zöld utat kapunk: kérdezhetünk. — Élénken tiltakoztatok az őskeresztény elnevezés ellen. — Az egy téves eszme, hogy vannak őskeresztények, ihletve mai keresztények. Az általunk is képviselt közösség már majdnem kétezer éve létezik, és mi egyszerűen keresztények, Krisztus követői vagyunk. Manapság sokféleképpen értelmezik a Bibliát, de Isten — Eleve a jelentkezők köre olyan, hogy itt nem csupán elitképzésre kell berendezkednünk, ahogy ezt nagyobb településeken bizonyos gimnáziumok megengedhetik. Nekünk az is a feladatunk, hogy, nem is azt mondanám, hogy gyengébb képességű, inkább hátrányos helyzetű gyerekekből megpróbáljuk kihozni azt a teljesítményt, hogy a tanulóink 50-60 százaléka jelentkezhessen továbbtanulásra. — Ebben az évben ez hogy alakul? . — Közel hetven százalék, aminek én igazán nem örülök, mert úgy érzem, hogy vannak, akik elszámították magukat, némelyek meg akarnak felelni a számukra irreálisan magas követelményeknek. —A felvételizők közül hányán jutnak be egyetemre, főiskolára? — Általában ^0-50 százalék közül mozog ez az arány. Ha hozzávesszük az újra jelentkezőket, akkor 50-55 százalék körül állapodik. A legroszezt nem akarta, hiszen nem lehet két igazság, egymással ellentétben. — A kívülálló számára úgy tűnik, mintha egy kicsit elvonultatok volna a hitetekkel. — Ez nem így van, ugyanis sokan közülünk otthon laknak most is, és mindenki dolgozik vagy tanul valahol. Nem vonultunk ki a világból, sőt, mindenkivel, mindenhol készek vagyunk beszélgetni. Éppen ezért sokfelé megfordulunk. * — Az azonban tény, hogy nem úgy éltek, mint az „átlag" keresztények, akik vasárnaponként eljárnak templomba. Ti szinte minden időtöket együtt töltitek. — Mi azt a szeretetet szeretnénk megvalósítani, amit Jézus mutatott nekünk. (I. János levele 3: 13-18) És itt tulajdonképpen egy útról, egy igazságról, egy tanításról van szó. Ilyen módon tudjuk igazán gyakorolni azt, amit Isten ad nekünk, így tudjuk legjobban szeretni egymást. A keresztyének mindennap az életüket osztották meg egymással, figyelmeztették azt, aki bűnben élt, hogy hagyja el bűneit, éljen tisztán, Isten akarata szerint. A szeretet a világi értelemben vett családban sem azt jelenti, hogy majd találkoznak hetente egyszer, kétszer. Ott is szabb évünkben a felvételizők 37, a legjobb esztendőben 62 százaléka került be felsőfokú oktatási intézménybe. — Hová jelentkeznek elsősorban az itt végzettek? — A jelentkezők majd felét a pedagóguspályára készülők teszik ki, az utóbbi időkben növekedett az érdeklődés a közgazdasági, és csökkent a műszaki képzés iránt. — Mennyire tekinthető stabilnak a tantestület? — Ami gondot okoz, az az idegen nyelv oktatása. Családi okok miatt elmegy tőlünk a németet oktató pedagógusunk. Ma egy kisvárosban nagyon nehéz idegen nyelvet tanító pedagógust kapni, még akkor is, ha szolgálati lakást is biztosítunk a számára. Mindenesetre az állást meghirdettük. Néhány éven belül pedig számolnunk kell azzal, hogy a testület mintegy ötödé nyugdíjba vonul. — Milyen nyelveket tanítanak? — A német mellett angolt és oroszt. A pályázataink is normális dolog, ha a családtagok ismerik egymás életét, és megosztják azt. A Biblia pedig úgy beszél a keresztényekről, Isten népéről, mint az igazi családról. — Elítélitek, ha valaki nem e szerint él? — Nem, de meg kell mondani neki, hogy Isten nem egy vallásos, hanem egy teljesen odaszánt életet akar, mint ahogy Jézus is odaadta életét értünk. (Márk evangéliuma 8: 34-38) — Hogyan megy el egy napotok? — Reggel közösen olvassuk a Bibliát, imádkozunk, majd a reggeli után mindenki megy a dolgára. Ki iskolába, ki dolgozni indul, ki a testvéreinkhez megy látogatóba, ki beszélgetni emberekkel. Esténként pedig ismét közösen olvassuk a Bibliát, sétálni megyünk, beszélgetünk. Igyekszünk az időnket hasznosan eltölteni. — Miből tartjátok fent magatokat? — Mint már említettük, dolgozunk, és az életünkhez szükséges dolgokat ezzel keressük meg. — Közös kassza, tized, vagy hasonlók léteznek? — Hadd idézzünk ennek megválaszolására: „Miután könyörögtek, megmozdult a hely, ahova összegyűltek, megteltek valamennyien szent szellemmel, és nagy szabadsággal szólták az Isten beszédét. A sokaságnak, amely hitt, szíve-lelke egy volt, vagyonából senki semmit sem mondott a magáénak, hanem mindenük közös volt." (Ap. csel. 4: 31-32) — Manapság már nem kevés eltérő nézeteket valló gyülekezetről hallani. Mi erről a véleményetek, miközben ti egy útról, egy igazságról, egy tanításról beszéltek? — A jó fát a gyümölcséről lehet megismerni... ehhez kapcsolódnak, a legutóbbit is azért nyújtottuk be, hogy az óraszámok emelésének feltételeit meg tudjuk teremteni. Egy nyelvi tábort is rendezünk a nyáron Fadd-Domboriban. — Lezajlottak már a középiskolai jelentkezések is. Hányán nyújtották be Önökhöz a felvételi kérelmüket. — A hatvan helyre kilenc- venen jelentkeztek. Az' első körben a jelentkezett ötvenhat tanulóból harmincnyolcat vettünk fel. — Hol húzták meg a határt? — Az első fordulóban azt tartottuk szem előtt, hogy a pályázónak négyesnél rosz- szabb jegye ne legyen. Ettől csak néhány földvári esetében tértünk el, akiknél néhány közepest elnéztünk. Az átirányítottak közül pedig úgy válogattunk, hogy eredményük szerint sorba állítottuk a tanulókat. Nagyjából tehát az mondható el, hogy olyan négyes körüli átlaggal hozzánk be lehetett jutni.-I -s KRZ Fotó: Gottvald Károly Felvételin innen, jelentkezésen túl
