Tolnai Népújság, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-10 / 86. szám

4 KÉPÚJSÁG BONYHÁDÉS KÖRNYÉKE 1992. április 10. Széchenyi-emlékverseny Alapítvány a nyelvok­tatásért, pályázat az uszodáért A bonyhádi III-as Számú Általános Iskola a hétvégén ad otthont az országos Széchenyi vetélkedő elődöntőjének, me­lyen 23 hazai, egy romániai és egy horvátországi csapat méri össze tudását. Az elődöntőből hat csapat jut az országos dön­tőbe, melyre szeptember 25-27.-e között kerül sor. Ek­kor lesz az iskola névadója is, mert felveszik Széchenyi Ist­ván nevét. A résztvevő csapa­tok mindegyike emlékplaket­tet kap, melyet Máté Krisztina tervezett, s a terveket Szat­mári Juhos László öntötte bronzba. A plakettek elkészí­téséhez szükséges összeget az iskola pályázaton nyerte el. Ha már a pályázatoknál tar­tunk, el kell mondani, hogy úszótagozatos osztályt kíván­nak indítani szeptembertől. Ahhoz viszont, hogy oktatni is tudják az úszást, megfelelő feltételekre van szükség. A Tanuszoda medencéjébe úgy­nevezett vízmélység csök­kentő padozatot kívántak be­építeni, s a megvalósítás fi­nanszírozására pályázati úton sikerült is egymillió forintot elnyerni. A beérkezett pálya­munkák egyike sem volt töké­letes, így a mellett a megoldás mellett foglaltak állást a szak­emberek, hogy a tanuszodá­hoz kapcsolódva egy kisme­dencét célszerű építeni. A tér­bővítéshez, építéshez adottak a feltételek, így elképzelhető, hogy egy összeségében 80 cm vízmélységű kismedence épül meg, amihez újabb pályázat készül. Az önkormányzat se­gítségével akár szeptember végéig el is készülhet a beru­házás, mely nem sokkal drá­gább, mintha csak vízmélység csökkentő padozat készülne el 2 miihóért. A vízcsere és a víz hőfokának szabályozása sok­kal egyszerűbben megoldható lesz, s nem borul fel a mára nagyszerűen bevált forgató- könyv szerinti úszásoktatás. Az iskola által kezdemé­nyezett, német és angol nyelvoktatás segítésére lét­rehozott alapítvány kuratóri­uma úgy döntött, hogy az idei évben sikeres alapfokú nyelv­vizsgát tett diákok költségeit átvállalja. Az itt végzett munka megerősítésének szá­mít majd a nyelvvizsga akár a diákoknak, akár pedagógusa­iknak, igazolva az elvégzett munka eredményét. A tanu­lók külföldi útjához is hozzá kíván járulni az alapítvány, mely a vállalatok és üzemek segítségét követően most a magáncégekhez, vállalkozá­sokhoz próbál fordulni to­vábbi erősödése és a köz ér­dekében. ' Hallottuk A Tolna Megyei Mo­ziüzemi Vállalat vagyonátadása Bony- hádon is megtörtént. Az önkormányzat átvette a gépeket, berendezése­ket, melyeknek az értéke megközelítően 400 ezer Ft. A filmvetítés termé­szetesen zavartalanul fo­lyik a művelődési ház­ban. Az Önkéntes Tűz­oltó Egyesület megtar­totta Bonyhádon soros közgyűlését, melyen az új vezetőség beszámo­lója hangzott el. Elfo­gadták az idei évi költ­ségvetési tervezetet és a módosított alapszabályt. A Botond Cipőgyár és a Glória Kft. is bejelen­tette, hogy átadja az ön- kormányzatnak a tan­műhelyét, és befejezi a szakmunkás-oktatást. Csatlakoztak azokhoz a vállalatokhoz, amelyek a jövőben képtelenek a szakmai utánpótlás ok­tatásának patronálására. A tanműhely további működtetését az önkor­mányzat vállalja magára, a tanulók után járó fejk­vóta alapján. A cipőgyár kétszáz munkástól kénytelen megválni. Szövetkezeti néptánc­fesztivál Bonyhádon Kétnapos seregszemlére gyűlik össze április ll-12.-én Bonyhádon a szövetkezeti néptáncmozgalom több il­lusztris együttese. A XIV. szövetkezeti néptáncfesztivál megnyitója április 11-én fél tízkor lesz, s itt mutatkoznak be Bogyiszló, Aparhant, Báta, Nagykónyi, Baja, Gyönk, Kiskunmajsa és Dél-Zala együttesei, a délelőtti órák­ban. A délután színpadra szólítja majd a Szil, az Új- Mohács, Úszód, Kiskunhalas, Und, Bonyhád és Bogyiszló együtteseit is. Este héttől két gárda, az Üllés és a Bartina mutatja be tudását, amit tán­cház és bál követ. A másnapi programban mutatkozik be Váralja, Izmény, Bátmonos- tor, Buzsák, Kanizsa, Ersek- csanád, Madocsa, Alsónyék, Egyházaskozár és Kapuvár együttese. A szakmai értékelést köve­tően gálaműsorra kerül sor, melyen a zsűri által kiválasz­tott legjobb együttesek mű­ködnek közre. Ä művelődési házban ebben a hónapban sok nagyszerű rendezvény­nek lehetünk tanúi. Fogy a forint és a türelem?! A piac maga a csodák bi­rodalma, ide az emberek java része akkor is kimegy, ha éppen nem is akadna ott dolga, s uram bocsá, még akkor is, ha szerényen lapos a pénztárcája. A piacon bá­mulni is jó mulatság. Keve- reg az ember a hatalmasra duzzadt tömegben, hallgatja az alkalmi árusok fantaszti­kus szlogenjeit, szemlesütve arrébb lép az áruját már majdnem szemtelen bizal­massággal áruló kóklertől, és megnézi, mi a csudát vett a szomszédasszony. Lám, amott hatalmas csoportosu­lás, ugorjunk, nézzük meg, mit kínálnak olyan olcsón, hogy abból nem venni szinte vétek?! Áh, már elfo­gyott. .. Annyi érdekesség akad, hogy az ember unalomig járhatja a régi zsinagóga és a Rákóczi étterem által nehe­zen behatárolható hatalmas területet. Mindezt persze jobb ha gyalogosan teszi a városlakó, vagy a városba külön a piaci napra érkező vásározó és eladó. Özönlik a bonyhádi piacra az utóbbi időben az áru. Bonyhád szinte európai centrummá nőtte ki magát, megspé­kelve némi vietnami és kínai befolyással. Száguld itt a le­vegő szárnyán a „Minimum Madam" és az „Olcsó Dom- nule", és a hazai kötőszavak is el-elcsattannak időről időre. A sokszor nem kis szerencsével behozott (mondjuk inkább a határon átcsempészett?) áruk tömke­legé kelleti magát a kisaszta­lon, a piaci standok állásain, a földre terített nylonzsákon és az autók motorházainak tetején. Fantasztikusan sok a bóvli, a giccs. Van persze ér­telmes dolog is. Sok az al­katrész, a szerszám, még több a ruha, a fehérnemű. Egyelőre nem kell attól tar­tani, hogy a hihetetlenül megnagyobbodott piacot áruhány miatt be kellene zárni. Á csütörtök este már meghozza a közeli baráti or­szágok árusainak hadát, akik aztán mivel a nyilvános WC az esti órákra bezár, ott könnyűének magukon, ahol az esti sötétség leple alatt az a legkevesebb zajjal-bajjal jár. Másnap azért jobb ha az ember időnként a lába alá néz, a peremkerületekben, annyi a „taposóakna". A helypénz töredékéből - amit majd félkilóméteres sugarú körből szed be a BONY- COM Kft.- ezekre az esti órákra jó lenne foglalkoz­tatni egy WC-s nénit. A köz­lekedést most tanulók messze kerüljék kedden és pénteken a piacteret, mert itt az is megizzad, aki eddig úgy érezte, tud vezetni. A rendőrség egy-két alka­lommal pénzügyőrök bevo­násával már végzett elle­nőrzést, s gyors távozásra szólította fel a kétes értékű, bizonytalan egzisztenciájú árusokat, akik javarészt egy hét pauza után azért csak visszatérnek. A piac éli megszokott éle­tét. Emberek hada zsibong, alkudozik, mustrálgat és vá­sárol, fogy a lacikonyhán a pecsenye, a lángos. Meg persze az emberek zsebéből a pénztárca, s az sem árt eb­ben a félvárosnyi tömegben, ha a zsebesekre is odafigyel az ember. Ez a közép-kelet-európai kavalkád egyszerűen kell az embereknek. A piactéren lakók panasza viszont szűnni nem akaró, hiszen az autósok elállják garázsbejá­rataikat, s a másnapi hajnal­lal bizonytalan színűre fes­tett papírok tömkelegé ér­kezik a szél hátán ajtajaik elé, a kiürült térről. Ennek összeszedésével megbíztak egy szakembert, akinek nem is anhyira a szakértelmével, mint inkább a szorgalmával nincsenek a környékbeli lakók megelé­gedve. Ám ami igaz, az igaz: az általa összegyűjtött pa­pírhalmazt a nyitott konté­nerből a szél, engedély nél­kül is hordja. Szóval, ilyen a bonyhádi piac. Nem értem, hogy mit sze­retnek benne?! Szóval viszlát, reggel: a piacon!-sz­Kinek mire telik... Falugyűlés Váralján Az elmúlt héten falugyűlést tartottak Váralján. Az est ven­dége volt Barcza Imre or­szággyűlési képviselő is. A gyűlés résztvevői örömmel vették, hogy a nyárra meg­szépül a falu, és nincs adófize­tési kötelezettségük. Taps fo­gadta a hírt, hogy házi gyógy­szertár kezdi meg hamarosan működését. A körzeti orvos listája alapján a bonyhádi központi gyógyszertárból kapja a falu a szükséges gyógyszereket. A faluban ki­terjesztették a szociális gon­dozást, több időskorú kap kedvezményesen ebédet, s se­gélyt csak azoknak adnak kézbe, akik arra is költik, amire kapták. Helyette sok is­koláskorú menzáját fizetik. Egy épen maradt csésze Halászcsárda mementó Közhírré tétetik Hangverseny Pillanatok alatt nőtt ki a földből a takaros kis csárda a Bonyhád-Majos közötti del­tában, s úgy is lett az enyé­szeté. A család minden ereje, összefogása, jövőbe vetett hite lett a lángok martaléka. A fia­tal házaspár a lakását is el­adta, hogy az üzletet talpraál­lítsa. S mikor a dolog már nagyszerűen ment, hetekre előre foglalt volt, és ismerték, meghittségét és konyháját megszerették... Bändel Tamás tulajdonos eképp emlékszik vissza:— Éj­félkor zártunk, még vissza­mentem megnézni gázt, vil­lanyt, ajtókat. Fél négykor a rendőr ébresztett. Öltözzek, mert leégett a Halászcsárda. Automatikusan kapkodtam a ruháimat, föl sem fogtam, mit mond, csak mentem utána. S mikor már föl kellett volna tűnnie az útról az üzletnek, akkor döbbentem meg; Úris­ten, hol a csárda?! Mint a li­dércnyomás, úgy hatott rám. Nyolc hónap kemény mun­kája veszett a semmibbe, lett a tűz martaléka. Illetve majd­nem minden, mert a főpincér kávéscsészéje épen maradt. Semmi egyéb. Még a cserép sem. A feleség csak állt az üszkös romok előtt és csende­sen sírt. — Igen, ő nehezebben pa­lástolja érzéseit. Egy kávés­csésze maradt épen. De újra­kezdem! Ahogy a biztosítótól egy kis pénzhez jutunk, máris építjük. Igaz, talán nem faház lesz ezek után. Most, amikor jól ment... A teraszt kezdtük volna építeni, annak az anyaga is itt volt a padláson. A kutyák túlélték a tűz­vészt, mert a melléképület melletti boxból a rendőrök még időben kiengedték őket. Azt mondja Bändel Tamás, már vannak tapasztalatai, me­lyek a hely megválasztásában őt igazolták. Sikerült egy jó kis üzletet talpraállítani, s most nekik kell újrakezdve talpra- állni. Nekifognak, ahogy tehe­tik. — Ami történt, azon már kár rágódnunk. Előre kell te­kinteni és újrakezdeni. Min­dent erre tettünk fel... Azon sem érdemes filozofálgatnom, hogy gyújtották, vagy gyul­ladt. Ennél csak jobbat sza­bad csinálnunk. S fogunk is. Az üszkös romokat eltaka­rítják, s ha cseppnyi szeren­cséje van a fiatal vállalkozó­nak, ősszel talán a másik üz­letbe kopogtathatunk be. A városközpontról A történelmi városköz­pont épületeinek felújítá­sára, karbantartására vo­natkozó elképzeléseket be­szélte meg az érintettekkel a hivatal műszaki osztálya. E tekintetben példamuta­tóan járt el a katolikus egyház, igen szépen fel­újíttatta épületét. Színház Hippolyt, a lakáj cím­mel, zenés vígjáték kerül színpadra április 13-án a Vörösmarty Művelődési Központ színpadán, a kecskeméti Katona József Színház művészeinek elő­adásában. Kiállítás Benkő Ferenc festő kiál­lítása nyílik meg a bony­hádi Vörösmarty Mihály Művelődési Központban április 13-án. A kiállítást Tumacker Katalin nyitja meg, közreműködik Fe- rencz Orsolya (ének, zon­gora), a kiállítás május 4-ig tart nyitva. Április 22-én a városi művelődési központban hangversenyre kerül sor, melyen Elmauer József zongorajátékában gyö­nyörködhet a zenekedvelő közönség. A műsoron Chopin-, Debussy-, Liszt- és Bartók- művek szere­pelnek. Utazók klubja Az Utazók klubja a Völgységi Múzeumban tart programot április 16-án, melynek keretében Potápi Árpád magyar, sváb, székely húsvéti nép­szokásokról tart előadást. Majális Az idei május elsejét a bonyhádiak az Ifjúsági parkban megrendezésre kerülő majálison ünnepel­hetik. A szabadtéri szín­padon szórakoztató műso­rok lesznek, s a vásározók is kipakolják portékáikat. Este utcabált rendeznek, melyen az EX együttes ze­nél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents