Tolnai Népújság, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-29 / 101. szám

HOGYAN ELLENŐRIZZÜK ÜZLETI PARTNERÜNKET? (5. oldal) BONYHÁP, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1992. ÁPRILIS 29. SZERDA ÁRA: 9,60 FORINT III. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM Gürcölni, ameddig csak lehet (3. oldal) Félgőzzel, szakaszos termeléssel várja új gazdáját a Vázkerámia Tairthatalan helyzet a gégészeten Az ügyet mielőbb le kell zárni UFO-k Moszkva fölött A peresztrojka és a glasznoty bevezetése óta a földöntúli lények sokkal inkább érdeklődnek a volt Szovjetunió iránt - állította Valerij Nagibin, UFO-szakértő. Megfi­gyelnek bennünket - mondta a 35 éves orvos. Hasonlóan amerikai kol­légáihoz, ő is szőrtelen, nagyfejű teremtmények­nek írja le a világűrből ér­kezőket. Fekete, éber sze­mük van, s tökéletesen be­szélnek minden nyelvet. Nagibin már több éjszaka látott UFO-kat Moszkva fölött, sőt megfigyelte, ahogyan a legénység ki­szállt az űrjárművekből. Cousteau Kolumbusz­ról Amerika felfedezésével Kolumbusz Kristóf több bajt okozott, mint bármely ökológiai katasztrófa a tör­ténelemben - állítja Jac­ques-Yvés Cousteau, a vi­lághírű francia óceán-ku­tató. Elpusztított több fon­tos emberi kultúrát és utat nyitott az Új Világba a nyugati világ vadságának és kegyetlenkedésének. Cousteau kapitány sze­rint a Kolumbusz felfede­zése okozta károknál csak az volt nagyobb, amikor eltűntek a dinoszauru­szok. Lottózó svájciak Soha annyi pénzt nem herdáltak még el a svájciak szerencsejátékokon, mint tavaly. 1991-ben rekord- mennyiségű frankot fek­tettek a svájci lovakba, fél­karú automatákba és ha­sonlókba, igaz, ennek felét külföldön. A játékok között to­vábbra is messze a lottó a legnépszerűbb, 417 millió frankos bevétellel. Csök­ken viszont a hazai kaszi­nók népszerűsége, a sváj­ciak inkább külföldre - Németországba, Francia- országba vagy Ausztriába mennek játszani. Freud naplója Ezekben a napokban hozták nyilvánosságra Sigmund Freud naplóját, amelyben a pszichoanali- tika megalkotója életének utolsó tíz esztendejére visszaemlékezik. „Ez már csak kínlódás, semmi ér­telme többé" - jegyezte fel 1939 nyarán a rákbeteg Freud, aki ugyanannak a évnek szeptember 23-án morfium túladagolás kö­vetkeztében elhunyt. Az utolsó bejegyzés a naplóba 1939 augusztus 25-én kelt, s csupán egy mondat: „Háborús pánik". Valójában ma még csak egy dolog látszik biztosnak a Ba- ranya-Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat Bátaszéki Cserép és Vázkerámia gyárá­ban: megveszik őket. A vállalat értékesítésre meghirdette a gyárat úgy, mint Magyarország legna­gyobb kapacitású egységét. Az árat 700 millió forintban je­lölték meg, a pályázatot kiír­ták. Mi több, már a megbízott Valor Kft.-hez a pályázatok be Megérkezett a hivatalos en­gedély az orosz Voronyezs és Lipeck megyei metropolitától a Don-környéki magyar teme­tők rendbehozására. AII. világháború 1942-43-as harcai során, és később, a ha­difogoly táborokban elpusz­tult áldozatok sírjainak hely­reállításáról a fényeslitkei „Don-menti magyar honvéd­sírok gondozására" néven lét­rehozott alapítvány gondos­kodik majd. Mártha Tibor, az alapítvány kuratóriumának az elnöke is érkeztek, így döntés is ha­marosan várható. Az új tulaj­donos sokak szerint le fogja ál­lítani a bátaszéki cserép gyár­tását. Szabó István gyárigaz­gatótól érdeklődtünk az el­múlt időszak gondjairól. — A nehéz téli időszak bi­zonytalanságát követően ma sincs még biztos jövőnk, de ki is az, aki ma biztos jövőt mer rajzolni, különösen az építő- és téglaiparban? Az építői­parban az elcsépelt „bizonyta­tegnap elmondta: a mintegy 120 ezer sír nagy többsége a Don-kanyar környéki temp­lomok kertjeiben található, s ezért kérték a Voronyezs és Lipeck megyei egyházi veze­tőktől a hozzájárulást a hely­reállításhoz. Öt helyen - a helyszíneket az alapítvány kuratóriuma következő, május 3-i ülésén je­löli ki - júliusban kezdődik meg a munka. A további mintegy 20 nagyobb temetőt pedig a jövő év végéig hoz­nánk rendbe. lan" helyzet mára biztosan „rossz" lett, a régi koncepció és az ahhoz igazított túlságo­san nagy kapacitás gondjai va­lósággá váltak. A piac zsugo­rodott, az energiaárak óriásit ugrottak, a kereslet megcsap­pant, persze ezzel együtt csökkent a mi termelésünk is. Ma csak egy kemencében gyártunk március elsejei indu­lásunk óta, hiszen a második kihasználására nincs mód. (Folytatás a 2. oldalon) A betegbiztosítási igazolvá­nyok kiosztását követő ta­pasztalatok alapján az Orszá­gos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság tegnap közölte: társadalombiztosítás egész­ségügyi szolgáltatásainak igénybevételére jogosító iga­Hétfői lapszámunkban számoltunk be a megyei kór­ház fül-orr-gégészetén ural­kodó állapotokról. Akkor két álláspontot ismertettünk az­zal, hogy kedden az osztályér­tekezlet után visszatérünk a zolványról szóló kormány- rendelet értelmében az érvé­nyesítésre jogosult munkálta­tók, munkaügyi központok, önkormányzatok, társada­lombiztosítási igazgatóságok a jogosult kérésére kötelesek az igazolványt érvényesíteni. részletekre. Közben olyan döntés született, hogy az ügy teljes lezárásáig senki sem nyi­latkozhat, mert az már nem szolgálná a közvélemény tájé­koztatását és a betegek érde­keit. (Folytatás a 2. oldalon) Az érvényesített igazolvány a jogosultságot adó jogviszony megszűnését követő 90 napig még érvényes. A nyugdíjasok és eltartott hozzátartozóik hi­bás igazolványuk cseréjét a nyugdíjfolyósítási törzsszám­ra hivatkozva kérhetik. A hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatása Az Országgyűlés tegnap nagy többséggel el­fogadta az önhibájukon kívül hátrányos hely­zetbe került önkormányzatok kiegészítő állami támogatásáról rendelkező törvényt. Az elfogadott új jogszabály értelmében 2,6 milliárd forintot meghaladó keretösszegből juttathat a kormány anyagi támogatást a vala­milyen váratlan esemény - például elemi kár - következtében hátrányos helyzetbe jutó tele­pülési önkormányzatoknak. A kiegészítő állami támogatás azonban szi­gorú feltételekhez kötött. így például az elkülönített pénzalapból nem részesülhetnek azok az önkormányzatok, ame­lyek lekötött tartós betéttel rendelkeznek. A képviselői módosító indítványok feletti szavazásnál is kitűnt, hogy mind az illetékes tárca, mind a képviselők többsége nem kívánja szűkíteni a támogatást kizáró okok körét. Nem kapta meg a szükséges egyetértő szavazatot az a módosító javaslat sem, amely azt szorgal­mazta, hogy az érintett önkormányzatok a fel nem használt támogatást átvihessék a követ­kező évre. Ugyancsak elvetették a képviselők azt az in­dítványt, amely a törvény hatályát kiterjesz­tette volna a települések mellett a helyi önkor­mányzatokra is. Az a felvetés sem nyerte el a képviselők többségének egyetértését, amely arra vonatko­zott: a támogatásról ne a kormány, hanem az Országgyűlés döntsön. Drágul-e a kötelező biztosítás? Egyelőre nem emelik a kötelező gépjármű-felelősségbiz­tosítás díját - mondta Asztalos László az Állami Biztosítás Felügyelet vezetője. A Gépjármű Felelősségi Bizottság teg­napi ülésén elnapolták a témát, a 2,5 millió gépjárművet érintő ügyben. Ennek oka: egyelőre hatályos kormányren­delet intézkedik arról, hogy a kötelező gépjármű-felelős­ségbiztosítás januárban megállapított díja egész évben ér­vényes, tehát előbb a jogszabályt kellene módosítani. Dombóvár és környéke Két napos ünnepség kere­tében, az elmúlt hétvégén ír­ták alá Németországban Kernen és Dombóvár part­nervárosi kapcsolatairól szóló dokumentumokat. A baráti találkozón 120 dom­bóvári polgár vett részt. A kemeni ünnepi esemé­nyekről, a testvérvárosi kapcsolatokról lapunk 4. ol­dalán olvashatnak. A Hangyát is elérte a csődhullám A Hangya moz­galmat is elérte a csődhullám - tájé­koztatott a Hangya Szövetkezeti Szö­vetség illetékese. Mint ismertes, a Hangya égisze alatt az elmúlt két évben több mint 100 szövetkezet és mintegy fél tucat gazdasági társaság alakult. Ezek a gazdálkodó szer­vek - kivéve az áfészekből kiválta­kat - részjegyek jegyzésével indul­tak el a gazdálko­dás útján. Végh Tibor, az rt. általános vezé­rigazgató-helyet­tese elmondta: a vállalkozások többsége jelenleg is sikeres, ám a köte­lező csődbejelentés alapján néhányan kénytelenek az em­lített rendelkezés szerint rendezni pénzügyeiket. Köztük van a Han­gya Rt is, amely az elmúlt két évben a Hangya mozgalom legfőbb szponzora volt. Ez a részvény- társaság különféle szolgáltatásokat végzett a Hangya mozgalom tagjai számára, ám eze­kért nem mindig kapta meg az el­lenszolgáltatást. Mivel az rt.-nek több a kintlévő­sége, mint a tarto­zása, nem való­színű, hogy a 62 millió forintos alaptőkéjű vállal­kozás a felszámo­lás sorsára jutna. Ez azzal is alátá­masztható, hogy a részvénytársaság­ban több bank is érdekelt, így a fel­számolás veszélye közvetlenül nem áll fenn. Az rt. szponzori tevé­kenységét - szigo­rúan üzleti alapon - a Hangya Szö­vetkezeti Központ kívánja pótolni. Don-környéki katona-temetők A laktanyát elárverezik Jegyzőt keresnek Tolnán A hétfő esti testületi ülés olyan volt Tolnán, amilyennek egy testületi ülésnek lenni kell. A vélemények ütköztek, és nem a személyek. Ér­vek és ellenérvek sorakoztak fel, egymással szemben, a különféle napirendi pontok tárgya­lásakor, majd szavazás után nyert a többségi akarat. Döntöttek arról, hogy a város eladja a Pajtás éttermet Hámori Attila vállalkozónak, aki je­lenleg is bérli, üzemelteti azt. Az általa vezetett Alimentál Kft. látja el Tolnán a közétkeztetést. Az épület állaga gyatra. A vállalkozó ígéretet tett arra, hogy két éven belül új éttermet épít a mostani helyén. Az MSZP-nek pedig - mely a pártházból ide költözött -, megfelelő irodákat biztosít. (Folytatás a 3. oldalon) A betegbiztosítási igazolványok érvényesítése

Next

/
Thumbnails
Contents