Tolnai Népújság, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-28 / 100. szám

2 »ÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. április 28. Kérdőjelek Mi lett veled, Bosznia? Az éjszaka csendjét fel­verő robbanások. Megbé­nult tömegközlekedés. El­sötétítés és óvóhelyekre szorult polgári lakosság. Kihagyó áramszolgáltatás és a sebesültek hadával megbirkózni alig tudó, túlterhelt kórházak. Meg­lehetősen vigasztalan az az összkép, amelyet Bosz­nia-Hercegovina főváro­sáról, Szarajevóról feste­nek a friss jelentések. Szorosabbra fonódó ost- romgyúrú? Úgy tűnik, a szövetségi (értsd: jórészt szerb) hadsereg és a szerb szabadcsapatok valóban szoros ellenőrzés alá von­ták a bosnyák nagyvárost, s a délszláv köztársaság más körzeteiben is ke­mény összecsapások foly­nak. Számos hírelemző véli úgy, hogy - a kezdeti szlovén, majd horvátor­szági ellenségeskedések után - a mostani boszniai fejezete tűnik a legveszé­lyesebbnek a sajnos, mind inkább elhúzódó jugo­szláviai polgárháborúban, mivel itt fonódnak össze a legbonyolultabban és ezért talán a legreményte- lenebbül a területi és nem­zetiségi problémák. Ma már nem sok esélyt jósol­nak a korábban hirdetett, úgynevezett „kan­ton-megoldásnak" sem, vagyis annak, hogy a köz­társaság területét szerb, horvát és muzulmán zó­nákra osztanák. Ferenczy-Europress ÚJ TV-SZERVÍZ nyílt Szekszárdon, a Mészáros L. u. 7. alatt. MINDEN TÍPUSÚ TELEVÍZIÓT JAVÍTOK, KISZÁLLÁSSAL IS. Nyitva tartás: 8-16 óráig. Tel.: 15-439. Nyitva tartási időn túl üzenetrögzítő. Várom megrendeléseiket. Deutsch Sándor, tévészerelő. A hallei polgár távozik Információ elsőkézből Új szervezet ­magyarországi képviselettel Európa Dialógus - a nyílt eszmecserék fóruma (Folytatás az 1. oldalról) Az állandóan pártja színe­ibe öltöző Genscher - a kék öl­töny és a zakó alatti sárga pu­lóver - nélkül nehéz elkép­zelni a német külpolitikát és a bonni politikai életet, ő volt az, aki napjában akár három interjúban és hat újságcikkben fejtette ki elképzeléseit a vi­lágról, Európa jövőjéről, mi­közben már robogott a repülő­térre, hogy pár óra múlva Alma Atában vagy Lissza­bonban álljon a diplomáciai nagyüzem szolgálatára. Akárki tölti is be helyét, Gens­cher hallatlan tapasztalatával hiányozni fog a német külpo­litikából. A legnépszerűbb német po­litikus a Halle melletti Reide- burgban született, a napokban ünnepelte 65. születésnapját. Jogi végzettségét a hallei és a lipcsei egyetemen szerezte. 1952-ben települt át az NDK-ból Nyugat-Németor- szágba, ettől az évtől kezdve tagja a Szabaddemokrata Pártnak, az FDP-nek. 1965-től parlamenti képviselő, 1974-től 1985-ig a párt elnöke, 1969 és 1974 között belügyminiszter, majd 18 éven át külügymi­niszter. Beleunt volna az állandó stresszbe, orvosai javasolták volna, hogy állítsa takarékra magát az infarktusok után? Ha igen, Genscher jól titkolta „hivatali fáradtságát", kime­rültségét. Amikor az elmúlt hónapokban minderről kér­dezték, nevetve és némi inge­rültséggel utasította vissza a feltételezést, miközben - mint most kiderült - már januárban jelezte lemondási szándékát Kohl kancellárnak. Bonnban arra számítottak, hogy ha Genscher távozik is, megpá­lyázza az államelnöki posztot. Hétfőn azt jelezte, hogy egy­szerű képviselőként kívánja koptatni a Bundestag székét. (Folytatás az 1. oldalról) helyezték, hogy a továbbiak­ban végleg távolmaradnak az ülésekről. Az alkotmány elő­készítését és elfogadtatását a koszovói albánok a legdur­vább manipulációnak nevez­ték. A köztársaságok tanácsá­nak három albán küldötte szintén távolmaradását jelen­tette be. A szövetségi parla­mentből az elmúlt egy év alatt sorra távoztak a szlovén, a horvát, a boszniai és a mace­dón képviselők, s így a Külpolitikai sikereit felso­rolni szinte lehetetlen vállal­kozás: a legfényesebb pont kétségkívül a német újraegye­sülés, amelyet Kohl kancellár­ral karöltve vívott ki. A német politikusok közül elsőként ismerte fel, hogy a Nyugatnak érdemes támogatnia Gorba- csovot, a moszkvai többet akar a szovjet társadalom puszta kozmetikázással felérő megreformálásánál. Genscher döntő szerepet játszott a hi­degháború utáni Európa kia­lakításában, az EBEE kibővíté­sében, a NATO szerepmegha­tározásában, az Észak-Atlanti Együttműködési Tanmács (EAET) megalakításában, ab­ban, hogy Jugoszlávia sora úgy alakult, ahogy alakult, Genscher volt az, aki szinte agresszíven követelte az el­szakadásukat kinyilvánító köztársaságok elismerését, rá­kényszerítve' elképzelését az Európai Közösségekre, ő volt az, aki a Szovjetunió felbom­lásának másnapján, az új reali­tásokhoz alkalmazkodva hoz­zálátott a kapcsolatok kiépíté­séhez, az új államok és Bonn között. Genscher maga a megteste­sült polgár. Feleségével együtt, akivel a rossz nyelvek szerint két út között leginkább csak a repülőtéren találkozik, néha biciklizik a bonni Vé- nusz-hegy kerékpárútján, csa­ládi háza a hegy tövében, Pech községben áll. Nemcsak a la­kosság, de a karikaturisták kedvence is. A filmbeli Bat­man nyomán az örökké ide-oda repkedő Genschert elnevezték „Genschman"-nek, megnagyobbítva elálló fület és denevérszárnyakat rajzolva neki. „Genschman", a hallei polgár most visszavonul dol­gozószobájába és megírja em­lékiratait. Egy korszak zárult le a német politikában. Sarkadi Kovács Ferenc Szkupstina törvényessége eleve megkérdőjelezhető. Emellett a törvényhozás man­dátuma már rég lejárt, több­ször maguk a képviselők hosszabbították meg saját megbízatásukat. Szerbiában egyáltalán nem volt semmi­lyen népszavazás sem a har­madik Jugoszlávia kialakítá­sáról, Montenegróban egy si­etve megrendezett referen­dumon foglalhattak állást a köztársaság polgárai, de a kérdés megtévesztő volt. Új szervezet alakul április 29-én Németországban „Eu­rópa Dialógus" néven Josef von Ferenczy, a Münchenben élő, nemzetközi hírű média­menedzser kezdeményezé­sére. Az egyesület székhelye Bonn lesz. A szervezet meg­alapításának ösztönzői közé tartozik többek között Willy Brandt, az SDP tiszteletbeli elnöke és Hans Daniels, Bonn CDU-párti főpolgármestere. Az egyesület programját irá­nyító kuratórium széleskörű: máris készségét fejezte ki a közreműködésre több szövet­ségi miniszter, így dr. Norbert Blüm, dr. Klaus Kinkel és dr. Theo Waigel, Björn Engholm tartományi miniszterelnök. Támogatásáról biztosította az alakuló szervezetet vala­mennyi fontos német politikai párt. Az „Európa Dialógus" gondolatának hívei abból a tényből indultak ki, hogy Eu­rópa az elmúlt néhány évben alapvetően megváltozott, ami azt is jelenti, hogy kontinen­sünkön még nem alakultak ki az új, sokpólusú világ műkö­désének formái. Többek kö­zött él a régi nacionalizmus, etnikai konfliktusok sorozata fenyeget, s feszültségek for­rása lehet a különböző nemze­tiségek és a társadalom perifé­Bősi vízlépcső (Folytatás az 1. oldalról) fogadott határozata óta a kormányzat sikeres diplomá­ciai erőfeszítéseket tett a ma­gyar indítvány megismerteté­sére. Szimpátia fogadta a ja­vaslatot, hogy háromoldalú, magyar-csehszlovák-EK rész­vétellel összeálló testület vizsgálja meg a beruházás kü­lönféle vonzatait. Pozitív vá­lasz érkezett Vranitzky oszt­rák kancellártól, Kohl német kancellártól, Mitterand francia elnöktől, Lubbers holland kormányfőtől, illetve Andri- essentől, az EK Bizottság alel- nökétől. Általános egyetértés volt abban is, hogy a vizsgá­lódásokra előirányzott hat hónap alatt a feleknek tartóz­kodniuk kellene az egyoldalú lépésektől. Andriessen jelezte az EK Bizottságának segítő­készségét. Ezzel szemben - mint az várható volt - kedve­zőtlen válasz érkezett Prágá­ból. Mindezek fényében Mádl Ferenc kérte az Országgyű­lést, hogy az érintett bizottsá­gok részvételével hozzanak létre ad hoc bzottságot a víz­lépcső ügyével kapcsolatos magyar döntés kidolgozására. riájára szorult rétegek súlyos helyzete. Ez megköveteli az új értelemben vett Nyugat és Ke­let meghatározó politikai erői­től, hogy igyekezzenek ked­vező irányba befolyásolni az európia folyamatokat. Töre­kedjenek együtt arra, hogy földrészünkön demokratikus, társadalmilag és szociálisan felelős, szabad és a lehetőség szerint egységes Európa bon­takozzék ki. Az „Európa Dialógus" szervezet arra kíván töre­kedni, hogy ebben a helyzet­ben folyamatosan egy asztal mellé ültesse Európa külön­böző térségeinek kiválóságait, s fórumot teremtsen a nyílt eszmecserékre a kontinens legégetőbb problémáiról. Ezek a kisebbségek jogaitól a közép-európai környezetvé­delmi válsághelyzetben és a gazdasági fejlődés kulcskér­désein át a katonai biztonsági garanciák témaköréig terjed­nek. „Az európai gondolkodás­nak helyet kell biztosítani a fe­jekben és a szívekben egya­ránt" - ez intézményünk te­vékenységének alfája és óme­gája. Képviseleteink működ­nek majd Ausztriában, Jugo­szláviában, Spanyolország­ban, Magyarországon, Orosz­országban és más európai or­Az öreg bácsi utolsó remé­nye a szerkesztőség. Elvesztette egész havi nyugdíjának nagyobbik ré­szét. Egy ezres kivételével mindet. Több, mint hatezer fo­rintot tett a személyi igazol­ványába a napokban. Jobb-Pa- rásztán, a kis boltban vásárolt 140 forintért élelmiszert, majd a fiával Trabanttal kimentek a szőlőbe. Ott már nem volt sem a személyi igazolvány, sem a pénz. A boltban nem találták meg. Elmeséli, hogy egy fillérje nincsen, hónap közepén lak­bért kellene fizetnie, a fiáék el vannak adósodva, éppen csak megélnek. Mi lesz vele pénz szágokban is. Reméljük, hogy a gazdaság számára is tudunk új kapcsolatokat teremteni" - jelentette ki a szervezetről adott nyilatkozatában Josef von Ferenczy, aki reálisnak látja egy újfajta európai föde­ráció megteremtését, amely a régiók földrészeként műkö­dik. Az alapítók az új egyesület történelmi előzményének te­kintik a Bécsben 1985-ben, ugyancsak von Ferenczy által megszervezett, „Az ellentétek párbeszéde" cím alatt megtar­tott rendezvényt, amely ma­gyar, osztrák és német részvé­tellel a kelet-nyugati dialógus emlékezetes, sorsfordító ese­ményének bizonyult. Az „Európai Dialógus" már 1992-ben két nemzetközi ren­dezvénnyel kívánja megkez­deni tényleges működését, azzal a nem titkolt szándék­kal, hogy koncepciókkal szol­gáljon a gazdaság, a pénz­ügyek, a tudomány, a kultúra és a biztonságpolitika terüle­tén az európai föderalizmus kialakulásához. Ajövő évtől, 1993-tól folya­matosan évi két-három „eu­rópai-pódiumot" kívánnak szervezni a földrész legége­tőbb problémáiról. nélkül? Ha volna szive az ille­tőnek, legalább a személyi igazolványt, és a fele pénzt visszahozná - mondja. Nyugodtan, pontosan mondja el mindezt, majd el­meséli, hogy a fia egyszer ta­lált egy aktatáskát benne elég sok forintot, valutát. Elvitték a rendőrségre, aztán nem tud­ják, mi lett vele. A fiamat úgy neveltem - mondja, majd elcsuklik a hangja, s hogy el ne sírja ma­gát, gyorsan búcsúzik. Ha volna szíve az illetőnek, aki megtalálta egy nyugdíjas minden pénzét - elhozná a szerkesztőségbe. A portán név nélül is le lehet adni csomagot. Ha volna szive. Ihárosi Tsz-közgyűlések megyeszer te Finisben a vagyonnevesítés Diiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiia A [ Szerencsejáték I Rt. I 2. sz. Területi j Igazgatóság | E értesíti Tisztelt Fogadóit, E hogy a Baranya, Tolna, E = Somogy és Zala megyei E I totó-lottó kirendeltségek | A harmadik Jugoszlávia alkotmánya Ferenczy Europress Ha volna szíve (Folytatás az l.oldalról) — Ez a keret teljes szabad­ságot ad a közgyűlésnek, mondta dr. Hadházy Árpád a Tolna Megyei Földművelésü­gyi Hivatal főfelügyelője. — A jelenlévők kétharma­dos többsége kell ahhoz, hogy a javaslatot elfogadják, tehát a demokratikus döntés lehető­ségét az átmeneti törvény biz­tosítja, csak élni kell vele. — A tsz-ek többségénél az utóbbi napokban már lezajlot­tak ezek a közgyűlések. Ta­pasztalata szerint a tagság mekkora szerepet vállalt a döntésekben? — A formai szempontokat mindenhol nagyon komolyan vették, a tagság ötven plusz egy százaléka jelen volt, a tör­vényes előírásokat betartot­ták. Az esetek túlnyomó több­ségében simán mentek ezek a közgyűlések, a vezetőség által elővezetett javaslatokat szinte ellentmondás nélkül elfogad­ták. Ez annak tudható be, hogy a vezetőség jól előkészí­tette a vagyonnevesítést. Volt egy negatív élményem is, amikor érezhető volt, még az előterjesztők előtt sem teljesen világos, hogy mit is szeretné­nek a tagsággal elfogadtatni, ennek ellenére a tagok egy­hangúan szavaztak. En a sza­vazás után feltettem a kérdést, hogy tudják-e, hogy mit is fo­gadtak el? Akkor derült ki, hogy fogalmuk sincs. — Voltak-e viták a közgyű­léseken? — Általában nem, de en­nek az az oka, hogy a közgyű­zleteken megvitatták a lehe- ■ ségeket és a közgyűlés elé a ; zös érdekek alapján kiala- j lt elképzelés került csak. : A közgyűléseken visszatérő '• ínyként merült fel, hogy a ; rpótlás során a földvásárlás j äk akkor induljon meg egy ; épülésén, ha ott már az elbí- j lás alapján mindenki részt : hét. — Április 30-a után milyen ■ adat vár a tsz-ek vezetőire? j — A vagyonnevesítés után ; napon belül értesíteni kell j érdekelteket, akiknek 60 : p áll rendelkezésükre, hogy j jelentsék a kivállási vagy ; ervezeti változásokra való j ínyüket. Mauthner Ilona \ május 1-jén j zárva tartanak. \ E napon ügyeleti jelleggel Pécsett, = az Alkotmány utca 75. szám alatt működő | Totó-Lottó Kirendeltség a kollektív totószelvények átvételére 8-12 óráig nyitva tart. Május 2-án, szombaton E a pécsi totó-lottó kirendeltségek 7-11 óráig, E illetve az Alkotmány utcai kirendeltség E 7-11.30 óráig áll a fogadóközönség rendelkezésére. — (255/9740) ~ DimiiiimimiiimimmimiiiimmiiMiiimmiimmi

Next

/
Thumbnails
Contents