Tolnai Népújság, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-27 / 99. szám

4 KÉPÚJSÁG SZEKSZÁRDI SZEMLE 1992. április 27. Nincs elveszett terület Eltűnik a Séd patak Áttörték magukat a kezdeti nehézségeken A vásárlók igényei szerint Kevesen vannak, akik ne hallottak volna Szekszárdon, a vasútállomás közelében lévő takaros kis háztartási boltról. A kezdeti nehézségek után mára már jól kialakult keres­kedelmi hálózattal és törzsvá­sárlókkal rendelkeznek. Temesvári Tamásné és férje többféle lehetőségből választ­hatott, s úgy alakult, hogy 1990 októberében megnyithat­ták a Delfi fantázianevű ház­tartási üzletet. Az árukészlet igen kevés volt, talán tízféle termékből ha válogathattak a vásárlók. Az év végén azon­ban már 170 körüli árufajtát vettek leltárba. Mivel sem a férj, sem a fele­ség nem dolgozott kereske­delemben, nehéz volt áttör­niük magukat a kezdeti ne­hézségeken. De boldogulni akartak, s nem sajnálták az energiájukat arra, hogy körül­nézzenek, mi az, amire az em­bereknek szükségük van. — Fokozatosan jöttünk rá arra is - mondja Temesváriné -, hogy mi kell a vásárlónak. Kevés haszonkulccsal dolgoz­tunk és dolgozunk ma is. El­vünk, hogy olcsóbban áruljuk a termékeket mint más. így sok minden fogy, a bevétel kevesebb ugyan, de van. Min­den új árut, amit kapunk, ki­próbálok, mert csak így tu­dom ajánlani, hogy mire és hogyan lehet használni. Az üzlet fő mozgatórugója a fér­jem, mert az árut ő intézi, ő a beszerző. Rendkívül népszerű a kimért öblítőnk, ami Székes- fehérvárról kerül ide, de az ország minden részéből szállí­tanak nekünk. Az exkluzív mosóporokat külföldről ho­zatjuk. Annak ellenére, hogy kicsi a boltunk, hangulatos, és lehetőséget ad arra, hogy kö­zelebb kerüljünk a vásárlók­hoz. Többnyire tanácsot, se­gítséget kémek tőlünk. Hogy mit várnak a jövőtől, hogyan képzelik el a további­akat? Erről Temesvári Tamás beszél: — A jövőben csak úgy lehetne előrébb haladni, menni valamire, ha még egy üzletet nyitnánk. A mai gaz­dasági helyzetben azonban ez lehetetlen. Az új városrende­zési terv szerint a Delfinek ezen a helyen nincs sok jövője. A terv szerint a patak lefe­désre kerül, s a bolt helyén a műszaki rajzon három fa sze­repel. A hídtól északra készül majd egy üzletsor, oda nyúj­tottuk be igényünket. Nem szeretnénk innét sokkal távo­labb kefülni, a vásárlók itt szoktak meg bennünket. Nemes gesztusra vall, hogy egy-egy jelesebb ünnepen apró ajándékkal kedvesked­nek a vásárlóknak. Rendezvé­nyek szponzoraiként is talál­kozhattunk velük, s talán ez azért is jó, mert a nevük a köz­tudatban marad, s ezen ke­resztül termékeik is. -p.t.­A múlt héten kezdődött a Szekszárdot átszelő Séd patak lefedése. A régen várt munká­latokat az indokolta, hogy a csermely mindinkább szenny­vízcsatornára emlékeztet mint, természeti jelenségre. A medret takaró kőburkolat visszabontása után előregyár­tott betonelemekkel fedik le és 70 centiméter mély földréteg­gel borítják. Az így nyert terü­letre növényeket telepítenek. Ezzel egy teljes értékű utcához jutnak a beruházók, ahová a későbbiekben sem kívánják a gépkocsiforgalmat beengedni. Az új sétálóutca főiskolai ré­szére egy üzletsort terveznek, az előzetes igények felmérése már elkezdődött. Az első 110 méter hosszú szakasz előre­láthatólag május 20-án kerül átadásra. A beruházást az Alins Kft. bonyolítja, a kivite­lező az Aquädukt Kft. és a T-Bau Részvénytársaság. Az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola a város részére kö­rülbelül 300 négyzetméternyi területet engedett át, hogy az itt elhelyezésre kerülő művé­szeti alkotás megfelelő kör­nyezetbe kerüljön. A mostani építkezés a Rá­kóczi és a Mészáros Lázár utca közötti 230 méternyi részt érinti, de a tervek készek a tel­jes hosszra. /AU/-kpm­így is Két történetet kap­csolok össze, de remé­lem, meg fogják nekem bocsátani, anélkül, hogy agyon magya­ráznám. Az időpont nem ugyanaz. Napsütéses koraősz 1991-ben és szeszélyes tavasz 1992-ben. Az ugrifü- les leányzó elveszíti a Mártírok terén azt az ezrest, amit odahaza vizsgadíjra kapott. Bőg, odavan. Társnő­jével keresik a pénzt, lehet ami becsületes megta­lálók révén már beke­rült a sajtóház napilap boltjába. Hirdetés a másnapi lapban, jön is a fruska. Boldog. A hírlapárus nem tud a megtalálók nevével szolgálni, nem mutat­koztak be. A fruska se kíváncsi rájuk, fő, hogy megvan a pénz. — Ha találsz ennyi pénzt, leadnád te is? - kérdeztük meg tőle rögtön, értelmetlennek találva a hasonló ese­tekben oly kézenfekvő moralizálást. A lányka a vállát vonogatta, azt rebegve, paprikapiro- san, hogy „Háát..." Szóval nem. Ő nem.' De jó, hogy nem va­gyunk egyformák! Csak a puttonyunk van tele olyan rémtör­ténetekkel, amelyek a becsület fogyatkozásá­ról szólnak. S mi tör­ténik erre? Szokásos dili, ünnepi bevásárlás címén az 50-es bolt­ban. Úgy tűnik, min­denkire ráférne egy-két szem idegcsillapító. A terhelés főleg a pénz­tárban ülőkre zúdul, mert mindenki futna, rohanna. Egyiküké, Marikáé a frissítő él­mény is. A nagy ro­ham csillapodtával ugyanis mellé áll egy fiatal nő, kezében öt­százas bankó. — Ennyivel többet adott vissza. Nem tud­tam hamarabb elhozni. Tessék! - mondja sar­kon fordulva és csak a lengőajtónál éri utol a meglepett, meghatott pénztárosnő harsány köszönömje. Hát kérem, ilyen is van. Tudjanak róla: így is lehetünk embe­rek. -óa­Hajdan 200 éve, 1792. május elsején, a megyei tisztújító közgyűlésen Jeszenszky Sándor első és Kajdacsy Ferenc másodalispánt vá­lasztották országgyűlési követté. 195 éve, 1797. május 2-án a helytartótanács körözte- tést adott ki a Marczibányi család nemesi oklevelére, amelyet megyénk levéltárában találtak meg - hamisítási szándék felfedez­hető nyomaival. 170 éve, 1822. május 1-jén megyei közgyűlés rendelkezett a Sió és a Kapos szabályozásáról. 125 éve, 1867. ápri­lis 29-én tartotta a megyénk második felelős magyar minisztérium rendelkezése szerint a tisztújító közgyűlést Sztankovánszky Imre főispán vezetésével és Vizsolyi Gusz­távot választotta alispánná. 105 éve, 1887. április 24-én született Pusztakalánon Orbán Antal szobrászművész, aki - ma Szekszár­don álló - Bajtársak című szobrával 1917-ben megnyerte az országos világhá­borús emlékműpályázatot. 95 éve, 1897. május elsejére a kaszinó kertjében (a mai Liszt tér) elkészültek a Frigyes főhercegtől vásárolt, fából készült kiállítási csarnok összeállításával. 80 éve, 1912. április 28-án alakult meg Koncz Ferenc nyomdász veze­tésével városunk első labdarugó csapata, amelynek tagjai a munkásgimnázium hall­gatói közül kerültek ki. 50 éve, 1942. április 20-án Szekszárdon meghalt Miklósi (Muts- chenbacer) Ödön festőművész, városunk szülötte. Krónikás Ahova az emlékmű kerül A szekszárdi Wosinsky Mór múzeum melletti területen he­lyezik el azt a II. világháborús emlékművet, mely az alkotók szándéka szerint méltóképpen állít mementót az elesettek­nek. A fákkal betelepített, parkosított részt már elkerítet­ték, s jelenleg is rendezik. Fotó: Kispál Mária Rejtett értékeink Frigyes főherceg pavilonja Nem emlékszem olyan mű­emléki jegyzékre, amely akár­csak megemlítette volna a megyénkben található legré­gibb s legszebb faépületet, pedig megérdemelné a hivata­los védelmet, még mielőtt va­lakinek az a különös ötlete támadna, hogy tűzifaként ér­tékesítse a szebbnél-szebb tró­feák otthonát. Az ötlet, amilyen meghök­kentő, legalább olyan régi is: a kilencvenöt évvel ezelőtti új­bóli felállításhoz kötődik. Ak­kor a helyi lapok, kivált a Tol­namegyei Közlöny, többször indítványozták ezt félig tréfá­san, félig félelemből. A ka­szinó történetét megíró Bod­nár István híven idézi az egy­kori közvéleményt, amely azt tartotta, jól be kellene biztosí­tani, azután meg felgyújtani az „úri fabódét" - ahogy Bor­zsák Endre nevezte. Az utóbbi azonban finoman azt is sejteti fél mondattal: nem állja meg helyét az adat, hogy 1893-ban tervezték volna Teschenben a főhercegi építő- és mérnökhi­vatalban. Bodnár nyomán a legutóbbi időkig magam is ezt hittem, azonban a terv is, az épület is legalább tíz évvel idősebb ennél. Korabeli képes ábrázolással is igazolható, hogy először az 1885. május 2-án megnyílt országos kiállí­táson szerepelt, hivatása sze­rint Habsburg Frigyes Mária Albrecht, főherceg birtokainak termékeit mutatta be. Az épít-' tető Károly Ferdinánd és Jó­zsef nádor leányának házas­ságából született 1856-ban, az első világháborúban Ferenc József haláláig a közös hadse­reg főparancsnoka volt, 1936-ban halt meg. Nejének udvarhölgye volt a meggyil­kolt trónörökös, Ferenc Ferdi­nánd felesége, Chotek Zsófia. Az építtetéskor ebből per­sze még szinte semmi sem sej­lik. Az impozáns, eredetileg egyetlen vasszeg nélkül ké­szült vörösfenyő vadászkas­télyhoz szinte egy kisebb er­dőt kellett kivágni, de ez aligha okozott főfájást Frigyes főhercegnek. Ugyanígy nem jelentett gondot az a 20 ezer forint-sem, amibe az építtetés került, s amin akkoriban már kisebb birtokot lehetett volna venni. Frigyes ambíciója az volt, hogy ezzel a faházzal el­nyerje a legszebb épületnek járó díjat, csakhogy 1885-ben ilyet nem osztottak ki, 1896-ban pedig, a milleneumi kiállításon nem ez nyerte. A főváros a nagy események után úgy ítélte, hogy a „nem tartós anyagból" készült pavi­lon nem maradhat helyén, s ezt finoman tudatta is tulaj­donosával. A főherceg igazá­ból nem tudott mit kezdeni a tekintélyes áldozatokkal meg­építtetett művel, hiszen a szét- és összeszerelés, a szállítás csak újabb, immár végképp fölöslegesen kiadott pénzt igényelt volna. Mindezt a Szekszárdi Ka­szinó is sejthette, amikor a ki­kötött 3 ezer forint vételárból alkudott, méghozzá sikeresen. Ezután a 23 méter hosszú, 7 méter széles épületet szét­szedték, 30 vasúti vagonban Szekszárdra szállították. (Az incselkedő Borzsák szerint „a törmelék is, mely Budapesten maradt, kitett 2 vagont.") Pekari János helybeli ácsmes­ter, aki mérnöki felügyelet mellett a szétszedést és össze­rakást végezte, 1897. május el­sejére készült el munkájával. A megnyitást is ekkorra tűz­ték ki, de többszöri halasztás után csak 22-én tudták meg­tartani - sétahangversennyel és díszkivilágítással egybe­kötve. Huszonkét éve, 1970- ben hajszál híján a pusztulás fenyegette ismét a mégis tar­tósnak bizonyult vörösfenyő építményt, végül Gemencbe utaztatták, ahol kiállítást ren­deztek be benne. Ha jól vigyá­zunk rá, megérheti az immár harmadik jelentős megméret­tetést is az 1996-os magyar expón. Dr. Töttős Gábor Fotó: Kispál Mária A hivatal hírei A Szekszárdi Városi Válasz­tási Bizottság a Szögi Béla képviselő lemondása miatt megüresedett szekszárdi I. számú válaztókerületben idő­közi választást tűz ki. Idő­pontja: 1992. június 14. * A Marx Károly utcai ingat­lan értékesítésére meghirde­tett árverés érdeklődő hiányá­ban eredménytelen maradt. * A Bezerédj utca 1. szám alatti épület (volt Gamesz) kis átalakítással alkalmas a Csa­ládsegítő Központ, és igény esetén az Országos Súlyemelő Szövetség elhelyezésére, sőt, két vendégszoba kialakítása is megoldható. * A Pyrus Kft. április végére elkészít egy összefoglaló anyagot Szekszárd, és a város környékén lévő mintegy 20 te­lepülés hulladékának elhelye­zési lehetőségeiről. E tervvel a városüzemeltetési és beruhá­zási iroda megkeresi a Kör­nyezetvédelmi Minisztériu­mot, központi támogatást kérve az új hulladék-lerakó­hely létesítéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents