Tolnai Népújság, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-27 / 99. szám

2 «ÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. április 27. 27 kérdés -27 felelet (13.) aíatt8 a Munka Törvénykönyve A közelmúltban tett pon­tot a parlament az új Munka Törvénykönyve vitájának végére. A 215 paragrafusból álló dokumentumot a Ma­gyar Közlöny teljes terje­delmében közli, erre mi nem vállalkozhattunk. 27 kér­désre igyekeztünk választ keresni, csupa olyan problé­mát emeltünk ki, amellyel megítélésünk szerint a leg­gyakrabban találkoznak majd a munkavállalók. * Mi a működési bizonyít­vány és az igazolás? Az elmúlt időszakban a munkáltatók részéről gyak­ran felmerült az igény, hogy a korábbi munkáltató minő­sítse, értékelje volt dolgozó­jának a munkáját. A most életbelépő jogszabály ki­mondja, hogy a munkavi­szony megszüntetésekor, il­letve megszűnésekor, s az azt követő egy éven belül, ha a dolgozó kéri, a munkáltató köteles részére működési bi­zonyítványt kiállítani. E bi­zonyítvány a dolgozó által korábbi munkahelyén betöl­tött munkakört és munkájá­nak értékelését tartalmazza. Más dokumentum az iga­zolás, amelynek kiadását vi­szont kötelezővé teszi a tör­vény minden munkaadó ré­szére, minden olyan esetben, ha dolgozója munkaviszonya megszűnt, illetve megszün­tették. Az igazolásnak tar­talmaznia kell a munkáltató­nál munkaviszonyban töltött idő tartalmát, valamint a dolgozó béréből letiltandó tartozást, ületve azt, hogy bé­rét nem terheli tartozás. Létesíthet-e a dolgozó fő­állásán kívül más munkavi­szonyt? A törvény értelmében le­hetősége van a dolgozónak további munkaviszonyt léte­síteni, de a munkáltató gaz­dasági érdeke megköveteli, hogy arról tudomása legyen, így a munkavállaló további munkaviszonyát köteles be­jelenteni munkáltatójának. Ha e további munkaviszony létesítése jogszabályba ütkö­zik, akkor a munkáltató meg­tilthatja, illetve kötelezheti a dolgozót annak megszünte­tésére. (Vége) Összeállította: Újvári Gizella (FEB) Egyházi hímzések a Tamási Galériában Telt ház volt tegnap délután a Tamási Galériában Révainé Kováts Éva Egyházi hímzések és modem miseruhák címet viselő kiállításának megnyitó­ján. A modem tűfestés művé­szének tamási bemutatkozá­sán a helyi Lajtha László Zene­iskola gyermekkara egyházi dalokat adott elő Békefi Stefá­nia vezetésével, hangszeres kísérőként Antal József és Bíró Jenő zeneiskolai tanárok mű­ködtek közre. A kiállítást Ma- tolcsi István körzeti esperes nyitotta meg. Kedves színfolt volt a mű­vésznő unokájának, az ötödi­kes László Krisztinának az éneke, amikor az Ave Mariát énekelte. A Tamási Galériában most megnyílt, május 17-ig, na­ponta 14-től 18 óráig nyitva tartó kiállítást ajánljuk mind­azoknak, akik szeretik a szé­pet és Tamásiban járva - akár a csütörtöki piacra menet - szakítanak egy kis időt lelkűk épülésére. A művelődési ház munka­társai segítenek ebben.-él Rendőrségi nyílt nap (Folytatás az 1. oldalról) Délután a megyei főkapi­tányság vezetői tűzoltó kollé­gáikkal közösen lakossági fó­rumra várták az érdeklődőket, ám azon mindössze két fiatal vett részt. A két szervezet ve­zetői kellemesen elbeszélget­tek velük és nem keseredtek el amiatt, hogy ily szűk körben folyt le a találkozó, hisz a to­vábbiakban is szeretnék kap­csolatukat az állampolgárok­kal a mindennapokban erősí­teni. Bonyhádon a kapitányság ta­nácstermében dr. László Antal rendőr alezredes, városi kapi­tány köszöntötte a hatvan ér­deklődőt és tájékoztatta őket a munkájukról. Elmondta, hogy növekvő bűnözés, nem éppen ideális munkafeltételek mel­lett teszik a dolgukat a bony­hádi rendőrök is. Ha összevet­jük eredményeiket az orszá­gossal, illetve a megyeivel, akkor elmondható, nem kell szégyenkezniük. A fórummá átalakult tájékoztatón a kis- motorosok randalírozásával, a közlekedési balesetekkel és a város közterületeinek rendjé­vel kapcsolatos kérdések ke­rültek elő. A kapitány vála­szában azt fogalmazta meg, hogy sokat tehet a család, az iskola a gyermek- és fiatalko­rúak jó irányú fejlődéséért. A motorozó rodeósok közül je­lentős arányt képvisel az előző két korosztály, akikkel szem­ben hatásos jogi eszköz nem áll a rendőrség rendelkezé­sére. A tájékoztatóból és a vá­laszokból kirajzolódott, hogy a jövő a korszerű informatika gyors, hatékony rendszerbe állítása és a speciálisan jól ki­képzett rendőrök beállításával látszik reménykeltőnek. A tanácsteremben folyó kérdezz-felelekkel egyidejű­leg főként a gyermekek és a fi­atalok ismerkedtek a kiállított fegyverekkel, vagyonvédelmi és bűnügyi tehnikai eszkö­zökkel. Megcsodálták az új já­rőr gépkocsit, aminek a meg­különböztető jelzéseit sokan kipróbálták. Nagy siker volt a rendőrkutya bemutató és a légpuska céllövészet. Dombóváron reggel 8 órától 12-ig várták az érdeklődőket a szakemberek. A huszonöt vendégnek, főleg gyereknek, leginkább a fegyverek tetszet­tek, de megnézték a technikát is, mellette pedig jót játszottak a hasábrádiókkal. Munka közben láthatták a „bombake­reső" kutyát. Tamásiban a kft-k és vállal­kozók a gyerekekért ünnep­ségsorozat részeként szervez­ték a rendőrségi nyűt napot, s hogy mennyire jól döntöttek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1000-1200 sze­mély tekintette meg a bemuta­tott járműveket, bűnügyi technikai és járőrszolgálati eszközöket. A kapitányságot is felkeresték ötvenen és főleg a technika iránt érdeklődtek. Pakson főleg a gyermekek­nek szerveztek igen jó hangu­latú programot. A százötven résztvevő megismerkedett a különböző fegyverekkel, gép­járművekkel és más technikai eszközökkel. A Kresz-vetél- kedőn, illetve rajzversenyen indulók ajándékot kaptak. Leendő kommandósok? Orvosi etika és etikátlanság Színvonalas zongoraverseny (Folytatás az 1. oldalról.) A kérdések a következőek: l.Milyen előzmények után, kinek a kezdeményezésére, és milyen témában indult meg az etikai vizsgálat? 2.Szabályosan folyt-e le? 3.Milyen tények alapján, milyen következtetéseket vont le az etikai bizottság dr. Molnár vezetői alkalmassá­gáról? 4.Szakmai munkájáról? 5. Az osztály orvosai min­dig etikusan jártak-e el, pél­dául akkor, amikor a főorvos betegeit a háta mögött vissza­rendelték kontrollra? 6. Mi a véleménye a tele­fonfenyegetőzésekről? 7. Melyek voltak a szakmai vizsgálat főbb megállapítá­sai? Erre a kérdésre pillanat- nyüag nincsen válasz, mert ezt a vizsgálatot a kórház igazgatója kérte, s így a vála­szadás joga is az övé. 8. Az ön birtokában lévő ismeretek szerint melyik fél­nek van igaza, illetve mi a helyzet megoldása? A válaszok lényegét igye­keztünk tényszerűen és tárgy­szerűen összefoglalni. Dr. Streit Béla válaszai. Az etikai vizsgálat dr. Ke­lemen Endre álatalános igaz­gatóhelyettes írásbeli kérésére indult. Előtte az osztály több dolgozója több alkalommal panaszt tett a főorvos viselke­désére. A második kérdésre vála­szolva, azt gondolom, hogy igen, hozzá kell azonban ten­nem, hogy akkor még nem állt rendelkezésünkre a Magyar Orvosi Kamara legújabb sza­bályzata, csak az azt megelőző ideiglenes. Sajnos, erről éppen minket nem értesítettek, ha volt szabálytalanság, e miatt volt. Az eljárás szabályos vagy szabálytalan volta a meglévő konfliktusnak nem oka, és lé­nyegén nem változtat. Az osztály dolgozóinak meghallgatása és a Molnár fő­orvos úrral történt beszélgeté­sek alapján vontunk le min­den következtetést. A kérdés megfogalmazásával annyiban nem értek egyet, hogy az eti­kai bizottság nem jelentette ki, hogy a főorvos alkalmatlan a vezetésre, csak rámutattunk egy csomó olyan tényezőre, ami a véleményünk szerint- ezt bárki vitathatja - nem he­lyes vezetői hozzállás. Az a benyomásunk alakult ki, hogy a főorvos úr stílusát nem tud­ták elviselni. Az etikai bizottságnak nem jogköre a szakmai vizsgálat és jól felfogott érdeke is, hogy ne foglaljon állást abban, hogy a főorvos milyen színvonalon űzi a szakmáját, hiszen ehhez az etikai bizottság egyetlen tagja sem ért, de a beszélgeté­sekből kiderült, a főrovos nem tudta megszerezni a szakmai tekintélyt előttük. Mi csak azt vizsgáltuk, van-e alapjuk a ki­fogásoknak, mert ha nincs és ezek rágalmak, akkor ő elle­nük kellett volna folytatni a vizsgálatot. Azt állapítottuk meg, hogy van alapja a kifo­gásoknak. Néha a panaszok olyanok voltak, amelyeknek alapján bárki ellen lehetne eti­kai eljárást indítani, amiből az látszik, hogy neki nem néztek el olyasmit, amit másnak el­néztek volna. A bizottság azt is megállapí­totta, hogy az osztály orvosai nem mindig jártak el etikusan, például amikor a panaszmen­tes beteget felkeresték a laká­sán. Ez két szempontból nem etikus. Nyüvánvaló rosszhi­szeműséget jelez Molnár fő­orvossal szemben, másrészt pedig az olyan beteget, akinek az egészségi állapota nem in­dokol kontrolvizsgálatot, fel­esleges zaklatni. Ezért dr. Ezer Attilát az eti­kai vizsgálat el is marasztalta. Az etikai bizottság nem fog­lalkozott a telefonfenyegeté­sekkel, mert nem hozták hiva­talosan a tudomásunkra. Személyes véleményem sze­rint ez olyan súlyos dolog, mint a Molnár főorvos ellen felmerült panaszok együtt. Arról nem beszélve, hogy nagyságrendileg is más, mert az egyik bűntény, a másik meg nem. Sajnálom is, hogy nem lehettem ott a bírósági tárgyaláson, mert zárt volt. Mint magánembert is izgatott volna, hogy milyen jellegű és mélységű a kapcsolat a két ügy között. Az utolsó a legnehezebb kérdés. A kórház vezetésének írt levelet az osztály huszonöt dolgozójából tizennyolcán ír­ták alá. Nem gondoljuk ma­gunkról, hogy mi lennénk a nagy igazságtevők. Azt azon­ban megállapítottuk, hogy a panasz alapos. Az lehet, hogy a főorvos egy másik kórház­ban, másik közösségben, vagy akár egy szakmai bizottság előtt olyan benyomást kelt, hogy ő olyan szinten van, ahol egy megyei gégész főorvos­nak lenni kell. Ezt nem is vi­tatnám. Mi csak azt vizsgál­tuk, hogy ez a közösség mit mondott. Kétségtelen, hogy egy sor dologban dr. Molnár Lajosnak is igaza van, hiszen miután elveszette a bizalamat, már a valóban jó ötleteit sem voltak hajlandóak elfogadni. A kérdés második felére az­zal válaszolok, amivel a bi­zottság a jelentését zárta: Ha egy csoport nem fogad el va­lakit vezetőnek, akkor nem a vezető továbbképzésével, em­beri tulajdonságainak, hanem a vezető és a csoport közötti viszony megváltoztatásával lehet a konfliktust megoldani. Dr. Molnár Lajos vélemé­nye. Nagyon elegem van már a hasbeszélésből. Szeretném, ha a tények, dokumentumok alapján lehetne végre az ügy­gyei fogalkozni. Nem tudom, hogy milyen témában, milyen okból, és mikor indult a vizs­gálat, illetve most már tudom, mert hosszú harcok árán sike­rült megszereznem a doku­mentumokat. A MOK etikai statútumát sem ismertem, mert nem va­gyok tagja a kamarának, de megszereztem, s kiderült, hogy szinte minden szabályta­lan volt. Már folyt a vizsgálat az osztályomon, amikor még semmiről nem tudtam. A beje­lentőknek névtelenséget ígér­tek, tippeket adtak, hogy gyűjtsenek ellenem szakmai tényeket, holott nincs joguk szakmai kérdéseket vizsgálni. Ugyankkor a jegyzőkönyvek nagyobb része ma sincs alá­írva. Többségét el sem olvastam, mert nekem nem húszéves nővérekkel van konfliktusom. Legfelejebb két orvossal, akik olyan hangulatot teremtettek az osztályon, hogy bárki bár­mire gyűjthetett volna aláírá­sokat. Azt sem közölték velem, hogy fellebbezhetek, majd miután ezt megtettem, vissza­vonták a vizsgálat határozati részét. Éppen most kaptam meg a MOK Országos Étikai Bizottságának határozatát, ,ami szerint ehhez sem lett volna joguk, hanem továbbí­tani kellett volna a fellebbezé­semet. A szakmáról csak annyit, hogy dolgoztam több helyen külföldön, s szerettem volna, ha munkatársaim nyelveket, új technikákat tanulnak - az osztály műszerezettségét ma már meg lehet nézni -, lehető­ségeket szereztem külföldi konferenciákon, tanulmányu­takon való részvételre. Volt, aki élt vele, volt, aki nem. Némely orvos eljárásáról etikai és fegyelmi értelemben is megvan a véleményem, de erről nem a sajtóban szeretnék nyilatkozni, hanem megfelelő szakmai fórumokon. A véle­ményt sem nekem kell ki­mondanom. A telefonfenyegetőzést nem kommentálom, el lehet kép­zelni, milyen hatást váltott ki a családomban. A szakmai megmérettetést és az elsőfokú fegyelmi vizsgálatot nyugod­tan vállalom. Már elmehettem volna, s csak azért nem tettem, mert nem lehet azoknak iga­zuk, akik telefonon kinyírás­sal fenyegették a lányomat. Hibákat mindenki követ el, tehát a megoldásról az a vé­leményem, hogy mindenki­nek változnia kell, nekem is. Annak örülök, hogy ezen idő alatt is működőképes maradt az osztály, a betegek nem szenvedtek hátrányt. Akiknek kell, ezt majd meg is köszö­nöm. Azt gondolom, hogy a végén mindenki kapja meg, amit megérdemelt, és azt kapja, amit megérdemel. Az újságírói kommentár mindehhez csak annyi, elő­fordul az életben, hogy egy ember nem képes megfelelni egy adott csoport normáinak, de ez nem jelenti azt, hogy ezek a normák mindenben helyesek is. Ihárosi Ibolya A szekszárdi Művészetek Háza által létesített Zenetaná­rok Országos Hangversenye Alapítvány kuratóriuma, Tolna megye zeneiskolái és a szekszárdi Liszt Ferenc Zene­iskola rendezésében került sor a megyeszékhelyen a zeneta­nárok VIII. országos zongora- versenyére. Az április 23-tól 26-ig tartó, minden idők leg­színvonalasabb versenyének tegnap délelőtt rendezték meg a döntőjét, délután pedig az ünnepélyes díjkiosztásnak és a versenyhez méltó gálának voltak résztvevői a zenebará­tok. A Forrai Miklós karnagy vezette zsűri első helyre Las- kay Editet (Debrecen) tette, második díjat kapott meg­osztva Balázs Ferenc (Pásztó) és Seres József (Kiskunfélegy­háza). A harmadik díjat Csóka Beátának (Nyíregyháza) és A Bonyhádi Székely Kör tegnap délután tartotta éves közgyűlését, ahol tartalmas, tényekkel bőven alátámasztott beszámolót hallgattak meg a részvevők arról, hogyan őrzi a kör a bukovinai kultúrkincset, hogyan adja át azt különböző szerepléseken, hagyomány- őrző táborban, rendhagyó irodalomórákon, mesemon­dóversenyen, ünnepségeken, kiállításokon - hogy csak egy keveset említsünk meg. Kijejölték az utat is - tudtuk A Szerencsejáték Rt. közlése szerint az április havi Bongó sorsolás kihúzott nyerőszáma a következő: 3 607 549 A nettó nyereményössze­gek a következők, amennyi­ben a sorsjegy egymás melletti utolsó 2 számjegye 49, akkor a nyeremény 70 forint, 3 szám­Király Miklósnak (Budapest), a negyedik díjat pedig Kopi- ásné Egri Gabriellának (Bu­dapest) és Varga Zsuzsanná­nak (Jászberény) ítélte oda a zsűri. A Liszt Feme Társaság különdíját Kovács Adrien (Gyula), a Thész László Ala­pítvány különdíját Bartai Ari­adna (Budapest), a Liszt Fe­renc Társaság szekszárdi cso­portjának különdíját pedig Papp József (Solymár) kapta. A támogatók közül többen át­vehették az alapítvány emlék­könyvét és a Juhos László szobrászművész által készített Liszt-plakettet. A húszéves múltra visszatekintő zongo­raverseny rövid értékelését Forrai Miklós végezte el, majd Kocsis Imre Antal szekszárdi polgármester zárszava után megkezdődött az előzőekben említett színvonalas gála. meg Höfler Lajosnétól. Utaz­nak a csiksomlyói búcsúra, Bukovinába mennek Moldván át, s a csángó testvéreiknek könyveket, folyóiratokat visz­nek, vendégül látják majd a temesvári színházat, ismét terveznek egyhetes rendez­vénysorozatot és a gyűjtő­munkájuk eredményét szeret­nék megjelentetni. A közgyűlés után bátyus- bált tartottak, ahol a a csár­dást, a silladrit, a verbunkot és a hétfélést tanulhatták meg. jegye 549, akkor a nyeremény 700 forint, 4 számjegye 7 549, akkor a nyeremény 7.000 fo­rint, 5 számjegye 07 549, akkor a nyeremény 70.000 forint, 6 számjegye 607 549, akkor a nyeremény 700.000 forint. Ha a sorsjegy száma 3 607 549, akkor a nyeremény 10.700.000 forint. Ausztria lottó A Lottó Unió Kft. tájékoztatása szerint az Ausztria Lottó 17. heti nyerőszámai a következők: 4, 5,14, 23, 26, 27, a pótszám 6. Székelyek közgyűlése Április havi Bongó

Next

/
Thumbnails
Contents