Tolnai Népújság, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-24 / 97. szám

2 KÉPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. április 24. Beszámoló az Európa Tanács (ET) Politikai Ügyek Bizottsága soros üléséről (Folytatás az 1. oldalról) 27 kérdés -27 felelet (11.) Bonckés alatt vIIIIIIIIIIIIIIIhIIImIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII^ a Munka Törvénykönyve A lengyel hozzászóló szerint a terroristák fegyverellátását fokozza, hogy a hazatérő szovjet csapatok katonáitól gyakorlatilag bármilyen fegy­ver megvásárolható. Az ET soronkövetkező plenáris ülé­sére írásos beszámolót készítő brit küldött szerint a nemzet­közi erőfeszítések ellenére, a terrorista támadások fokozó­dása várható. Ebben a jövőben fokozott szerepet játszhatnak az etnikai indíttatású, illetve az észak-dél (szegény-gazdag) szembenállás miatt elkövetett terrortámadások. Az utóbbi években elterjedt terrorcse­CEA-tag lett a MOSZ A Mezőgazdasági Szövet­kezők és Termelők Országos Szövetségét (MOSZ) rendes tagként felvették az Európai Mezőgazdasági Szövetségbe, amelynek 24 országban több mint 100 nemzeti és regionális szervezete működik. I?1 Minden pala1^ gyári áron. OSZTRÁK LAMBÉRIA csiszolt, csomagolt 520,- Ft /m2+ áfa ETERVIT Építőanyag-kereskedés Balatonfüred, Noszlopy u. 3. ^•>1 Tel./fax: 06 86/43-341 y+J lekmények és az ellenük való védekezés már eddig is meg­változtatta az érintett orszá­gok lakosainak napi életét, te­vékenységét. Az ülésen rövid ideig részt­vevő Catharina Lalumiére, az ET főtitkára hangsúlyozta, egy kisebbségi feszültségek igen veszélyes destabilizációs tényezőt jelentenek Európá­ban. Fontosnak tartja, hogy egy ilyen chartát aláíró orszá­gok elismerjék a nemzetiségi kisebbségi jogokat. A Politikai Ügyek Bizottsá­gának ülésén röviden szóba került a jugoszláv helyzet, melyről részletes vita lesz Strasbourgban, illetve a füg­(Folytatás az 1. oldalról) 1970-ben egy holland generá­lis 40 debreceni protestáns gá­lyarabot szabadított ki és segí­tett haza Magyarországra. A tájékoztató keretében a holland szakemberek ismer­tették azt a módszert, ahogyan az elemző tanulmány készül majd. Mint az köztudott, a Gemenci Természetvédelmi Terület a Duna hullámterének különös szépségű és jelentős természeti értékkel bíró, de komoly érdekütközésektől sújtott területe. Jelenleg az er­dőknek csupán mintegy 5 százaléka van természetes ál­lapotában, az elmúlt évek fo­lyamszabályozási munkálatai miatt pedig a Duna medre annyira „leszállt", hogy nem tudja vízzel ellátni a hullám­téri erdőket. Károkat okoz a területen a nagyvadak elsza­porodása és az úgynevezett il­getlenné vált tagköztársasá­gok meghallgatására is sor fog kerülni. Mr. Reddermann, a bizottság elnöke megemlí­tette, hogy tavaly nem kerül­hetett sor a Vajdaság és Ko­sovo képviselőinek meghall­gatására, mert a szerb kor­mány feloszlottá ezen tarto­mányok parlamentjét. Ha a szerb kormány most is meg­akadályozza a tartományok képviselőinek meghallgatását, meg kell vizsgálni annak a le­hetőségét, hogy az érintett tar­tományok külföldön élő kép­viselőivel lehessen találkozni. A fentieken kívül szó esett számos, az európai biztonsá­got érintő kérdésekről is. legális turizmus terjedése is. A cél egy olyan integrált vízgazdálkodási döntéselőké­szítő tanulmány létrehozása, mely jobb és fenntartható fel­tételeket biztosít a természetes ökoszisztémák fejlődéséhez. A majdan szóbakerülő alter­natívák és stratégiák az érde­kelt felek és hatóságok egye­tértésén kell hogy alapuljanak. A tanulámány ez év végére készül el, a munkát a hol­land-magyar vízgazdálkodási egyezmény keretében a hol­land kormány finanszírozza. Az érintett politikai szervek a tanulmány ismeretében dön­tenek majd arról, melyik al­ternatívát fogadják el, s hogy ez nem lesz könnyű döntés, annak előrevetítette árnyékát a tájékoztató után az érintet­tek között kialakult izgalmas vita is. venter A közelmúltban tett pon­tot a parlament az új Munka Törvénykönyve vitájának végére. A 215 paragrafusból álló dokumentumot a Ma­gyar Közlöny teljes terje­delmében közli, erre mi nem vállalkozhattunk. 27 kér­désre igyekeztünk választ keresni, csupa olyan problé­mát emeltünk ki, amellyel megítélésünk szerint a leg­gyakrabban találkoznak majd a munkavállalók. * Munkaügyi vita esetén hová lehet fordulni jogor­voslatért? A munkáltató és az üzemi tanács, illetve a munkáltató és a szakszervezet között felmerülő érdekvitában egyeztetési kötelezettséget ír elő a törvény. A konfliktus rendezéséhez független sze­mély közvetítését vehetik igénybe a felek. A munkaügyi vita rende­zéséhez - közös megállapo­dással - döntőbíró is igény­bevehető. A döntőbíró és a közvetítő közötti lényeges (Folytatás az 1. oldalról) elmondta, hogy fontosnak tar­taná a testületi ülések élő tele­víziós közvetítését, minden­nek azonban még technikai különbség, hogy ha a felek előzetes írásbeli nyilatkozat alapján ennek alávetették magukat, a döntőbíró dön­tése rájuk nézve kötelező. A munkavállaló, a szak- szervezet, illetve az üzemi tanács a munkáltató munka- viszonnyal kapcsolatos jogel­lenes intézkedése (mulasz­tása) ellen munkaügyi jogvi­tát kezdeményezhet. A mun­kaadó is kezdeményezhet jogvitát a munkaviszonnyal kapcsolatos igényének érvé­nyesítéséért. A munkaügyi jogvitában a bíróság dönt. A munkáltató saját mérle­gelési jogkörében hozott döntésével szemben munka­ügyi jogvita csak abban az esetben kezdeményezhető, ha a munkaadó a döntések kialakítására irányadó szabá­lyokat megsértette, például nem kérte ki az üzemi tanács véleményét. Mivel az új törvény meg­szünteti az előzetes és köte­lező munkaügyi döntőbi­zottsági (MDB) eljárást, így a felek kötelezettségévé teszi, hogy a bírósági eljárást meg­előzően egyeztessenek, kísé­akadályai vannak. Érdekes­sége a sajtótájékoztatónak, hogy az nem ért véget a teg­napi nappal: a testületi ülése­ket követően a hivatal illeté­reljék meg feloldani az ellen­téteket. Az egyeztetés során a felek között létrejött megál­lapodás egyezségnek minő­sül. A munkáltató sérelmes in­tézkedése esetén az egyezte­tést az intézkedés megtételét követő tizenöt napon belül kell írásban kezdeményezni. E határidő elmulasztása ese­tén, vagy ha a másik fél nem fogadja el a határidőt, hat hónapon belül bírósághoz lehet fordulni. Mi a sorsuk a munkaügyi döntőbizottságok előtt a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő vitáknak? A munkaügyi vitát meg kell szüntetni. A vitát kez­deményező fél a megszünte­téstől számított 30 napon be­lül jogosult igényének érvé­nyesítéséért a bírósághoz fordulni. Ha a munkáltató sérelmesnek tartott intézke­désével kapcsolatban, illetve a munkavállaló vagy mun­káltató igényének érvényesí­tése céljából még nem indult jogvita, a keresetet már az új törvénynek megfelelően kell előterjeszteni. (Folytatjuk) késéi ugyancsak várják az új­ságírókat, amikor is a dönté­sek okaival és hátterével is­mertetik meg a résztvevőket, illetve a lakosságot. -szá­Holland szakemberek gemenci vizsgálata Sajtótáj ékoztató ülések előtt és után A DEVIZABETÉTNEK HITELE VAN NÁLUNK Az IBUSZ Banknál vezetett devizabetét fedezetére fo­rinthitelt nyújtunk. Ön nemcsak az ügyfelünk, hanem saj át maga hitelező]' e is lehet. Érdeklődj ön, hiszen már Ön is tudja, hogy IBUSZ Bank minden IBUSZ irodá­ban van, ahol hozzátehet illetve kivehet számlájáról. A többi már bizalmas! IBUSZ BANK AHOL A PÉNZ ÉRTÉK MARAD

Next

/
Thumbnails
Contents