Tolnai Népújság, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-17 / 92. szám

1992. április 17. DUNAFÖLDVÁR MÉPÚJSÁG 13 Partvonalon kívül és belül Alpolgármester-választás után Mégis: kinek a kft.-je? Több hónapig tartó huzavona után van alpolgármestere Dunaföld- várnak. Az önkormányzaton belül korábban nem született egyetértés a vezető személyét illetően. Felvetődött egy olyan javaslat is, miszerint módosítani kellene a szervezeti és működési szabályzatot úgy, hogy tö­röljék onnan a betölthetetlennek látszó funkciót. Végül a testület ezt sem szavazta meg. így került sor az ismételt választásra, amelyen két jelölt közül kilenc öt arányban Csesznek János, a költségvetési üzemből alakult Kommunális és Szolgáltató Kft. vezetője lett az alpolgármester. Vannak azonban, akik továbbra is fenntartják különvéleményüket az üggyel kapcsolatban. Ezért kérdeztünk meg néhány képviselőt, az alpolgármestert és a város polgármesterét. Összeférhetetlen-e a két funkció? Kérdeztük az érintetteket. Vida Sándor képviselőtől - mint mondta - ezt az utca em­bere is megkérdezte. — Mint az ügyrendi bizott­ság vezetője, a köztársasági megbízott megyei hivatalához fordultam véleményért. A vá­lasz az volt, hogy amennyiben az alpolgármesteri tisztet tár­sadalmi funkcióban tölti be valaki, jogilag nem összefér­hetetlen. Amit én aggasztónak tartot­tam, az az volt, hogy amikor a kft. ügyeiről tárgyaltunk, a dolgozók közül többen megje­lentek az ülésen, és úgy voltak hangolva, hogy van néhány képviselő, aki tönkre akarja tenni az üzemet. Vannak, akik az önkormányzat számlájára írják, hogy ilyen keveset ke­resnek. Nagy hibának tartom, hogy a vezetés nem tárta fel az újjáalakult üzem veszteségeit. Tisztázni kellene a helyzetet és az üzemet úgy átalakítani, hogy versenyképes legyen. Végül a dolgozók megértet­ték, hogy mi értük és nem el­lenük szólunk, nem akarjuk, hogy a kft. megszűnjön, ugyanakkor elfogadhatatlan­/ V _______________ C sesznek János nak tartjuk, hogy az ott dolgo­zók nyolcezer forintokat ke­ressenek, miközben az üzem meglehetősen drágán dolgo­zik. Széphalmi Nándor koráb­ban azon az állásponton volt, hogy nem szükséges alpol­gármestert választani. — Gyökeresen megválto­zott a véleményem, miután jobban megismertem az ön- kormányzat és a polgármester munkáját. Azért döntöttem Csesznek mellett, mert köz- igazgatási tapasztalatokkal rendelkezik és mert könnyen elérhető. Az összeférhetetlen­ség kérdését nem tenném fel, mert azért van a képviselő-tes­tület, hogy ezt a problémát megoldja. Jogilag semmikép­pen nem az. Azonkívül hoz­tunk egy olyan határozatot, hogy kétszázezer forint feletti munkánál pályázatot kell hir­detni. — Vannak, akik úgy gon­dolják, hogy az alpolgármes­ter olyan helyzetbe kerülhet, hogy a pályázaton előnyösen szerepelhet a cégével. — A pályázatoknak van egy rendjük. Ha ezt megsér­tik, akkor viszont mindenkit felelősségre kell vonni, aki eb­ben közreműködik. Végülis nem szerencsés a kettős funkció, de nekem nin­csenek előítéleteim. Egy év múlva már jobban tudnék nyi­latkozni a kérdésről. Borzavári István a szerint az alpolgármester megbízásokat adhat ki a saját cégének. — Éppen most húzták meg a kétszázezer forintos határt - vetem közbe. — Igen, de az ez alatti ösz- szegeknél ez előfordulhat. Kértem egy listát a hivataltól, amit aztán kétségbe vontak. Ez azt mutatta, hogy nyílván­Borzavári István való átverések történnek a vá­rosban, túlszámlázások van­nak a kft. javára. Ezt azonban még bizonyítani kell. Ha egy ember kiadhat munkát a saját cégének, akkor úgy irányítja, hogy az ő cége ne álljon rosz- szul. — Milyen munkákat adott ki? — Pontosan nem tudom megmondani, de utána le­hetne nézni, hogy ki a meg­rendelő, ki a kivitelező és ki az átvevő. Azt is nagyon furcsának ta­lálom, hogy a hivatal műszaki vezetője az ő beosztottjává vált, aki az alpolgármester cé­gének munkáját átveszi. Na­gyon szeretném, ha az ügyben szávevőszéki vizsgálat tör­ténne. Itt ugyanis milliókról van szó. A többi között az ut­caseprő gép vásárlásáról, de több példát is tudnék mon­dani. A polgármester saját ha­táskörében — természetesen joga volt hozzá - vett egy gé­pet az üzemnek, azzal, hogy '91-ben a városnak a kommu­nális számláknál ezt jóváírják. Ez azonban nem történt meg. Kiss János polgármester szerint nem fordulhat elő, hogy az alpolgármester intéz- kedejen a város és a kft. kö­zötti ügyekben. — Van erre garancia? — Először is az, hogy a pé- zügyi és számviteli bizottság vezetőjének aláírása nélkül én sem intézkedhetek. — Felmerült egy konkrét példa is. T.I.R. centrum épül Földváron A terület, egyelőre parlagon ... — Valóban szó volt róla, hogy ha az üzemnek sikerül az évet úgy zárni, akkor a számláknál jóváírják a gép árát. Ugyanakkor ez - különö­sen a harminchárom lakásos épület miatti pervesztés miatt - nem sikerült. Meg lehetett volna csinálni, hogy a gép árával több a cég vesztesége, de kié ez a kft.? A városé. Nekem ezzel kapcsolatban nyugodt a lelkiismeretem, és azért azt is látni kell, hogy a kft. is ad többmillió forint ér­tékben olyasmit a városnak, amiért nem fizetünk. Ami az alpolgármester vá­lasztást illeti, én azt mondtam, hogy nincs szükség erre a funkcióra. Azok szorgalmaz­ták, hogy legyen, akik Csesz­nek János ellen szavaztak. A feltételezés, miszerint az alpolgármester nyomást gya­korolhat a műszaki osztály vezetőjére, körülbelül olyan mintha rólam valaki azt állí­taná, hogy tavaly nem húsz­milliót szereztem a városnak, hanem többet, és azt a saját céljaimra fordítottam. Azért itt nagyon komoly kontroll mű­ködik, és nem tudom, miért feltételezik rólunk, hogy ki­tennénk magukat annak, hogy egy ellenőrzés hozzon ki sza­bálytalanságokat. Egyébként nemrégiben volt egy APEH el­lenőrzésünk. Csesznek János szerint nul­lára leírt gépekkel nem lehet dolgozni. — Tudnia kellene a képvi­selő úrnak, hogy amikor meg­szavaztuk az üzem átalakulá­sát, egyben arról is döntöt­tünk, hogy a kft. tulajdonosa az önkormányzat lett 98,5 százalékban. A fennmaradó hányad a dolgozóké. Ami az árainkat illeti, nem vagyunk sem túl olcsók, sem túl drá­gák. Közepes árfekvéssel dol­gozunk. — Ön szerint nem össze­férhetetlen a két funkció? — Nagyon vigyáztam arra, hogy soha egyetlen csekket ne írjak alá, és ezután sem te­szem. Nem tudom ki tudná bizonyítani, hogy bármikor kiprovokáltam, hogy az üzem ilyen vagy olyan munkát kap­jon. Ezek a vádak messzeme­nően a hozzá nem értés miatt születtek, a partvonalon túlról könnyű kritizálni, és sajnos az ügynek kemény politikai ol­dala is van. Én azonban nem akarok ebbe belemenni, mert a munkámat fontosabbnak tartom.-hangyál­A 6-os főút mellett, a volt földvári szovjet laktanyával szemben fekvő területen nagyszabású beruházás mun­kálatai kezdődtek meg a na­pokban: a Kessel Transport Kft. kamionos központot léte­sít. A huszonhat szobás tranzit­szálló és az étterem mellett lesz benzinkút és autómosó, nyolcvan férőhelyes kamion- parkoló, szolgáltatóház gyors­tisztító szalonnal és fodrászat­tal, hírközlő központ, amely a kamionosok kényelmét szol­gálja tíz telefon fővonallal. A kamionmosó és a szerviz építési munkái már régebb óta folynak, ezek befejezése a kö­zeljövőben várható. A szolgál­tatóház átadását 1991. decem­berére, a szálloda nyitását jövő júliusra tervezik. A beruházás mintegy két­százötven millió forintba fog kerülni, a beruházónak ehhez sikerült a banki hátteret is megszereznie. A kft. - amely a T.I.R. cent­rum létesítésére alakult - ter­vei között szerepel a város- központban, a szerb templom mellett egy négycsillagos szál­loda felépítése. Elképzelhető, hogy ebben egy kaszinó is he­lyet kap. Korábban írtunk arról, hogy ezen a területen egy vállal­kozó lakásokat kívánt építeni. Már a tervek is elkészültek, kivitelező is left volna, sőt vá­sárlóban sem volt hiány. A vállalkozó azonban végül szándékáról kénytelen volt lemondani. A telek árát tavaly decemberig kellett volna kifi­zetnie, majd haladékot kért, de végül a meghosszabbított határidő lejártával sem tudott fizetni.-háj— .a szálloda - a tervezőasztalon Döntés előtt Otthon a cserkészeknek Párbeszéd az egyházi ingatlanokról 100. születésnap Holnap ünnepli századik születésnapját Berze-Nagy Ilona, akit Földváron csak Ilus néninek ismer mindenki. A földvári nyugalmazott tanítónő az írás művészetével is kacérkodott hajdanán. Boldog születésnapot, Ilus néni! Útban a gát Az önkormányzat legutóbbi ülésén új fordulatot vett a már régóta vita témáját képező csónakkikötő ügye. A polgármesteri hivatal szakvéleményt kért, amelyben a kikötő építésének befejezése, annak elbontása, strandolási lehetőség kialakítása, vala­mint egy komplex rendezés szerepelt. A testület végül a bontás mellett döntött, ezt kö­vetően Széphalmi Nándor vál­lalkozó - egyben képviselő - egy ajánlattal állt elő. Elvégzi ő a bontási munkákat - ennek értéke körülbelül négymillió forint - valamint a part rézsű- burkolását. Ennek fejében kémé a vár területén lévő Ispán-házat. Ebben a kérdésben nem született döntés. Az önkor­mányzat megbízta a vállalko­zói iroda vezetőjét, valamint két képviselőt, hogy vízügyi szakértő bevonásával vizs­gálja meg az ajánlatot. Az Ispán-ház hasznosítá­sára korábban más ajánlat is érkezett. Továbbra is nyitott kérdés, hogy a gát elbontásával meg- szúnik-e a part iszaposodása. A katolikus egyház és az önkormányzat közös ügyei kerültek terítékre a testület hétfői kabinetülésén, amelyen jelen volt Zab András lelkész is. A fórumon a többi között szó volt a temetőkről és az egyházi ingatlanokról. Sok panasz hangzott el az utóbbi időben a temetésekkel kapcsolatban. Sokan úgy vé­lik, hogy a temetést végzők nem a kegyeleti aktusnak megfelelően végzik munkáju­kat. Vannak, akik abban re­ménykednek, hogy a helyzet megváltozik a temetkezési vállalat átalakulásával, val- mint azáltal, hogy Földváron két másik temetkezési vállal­kozó is jelentkezett, azzal, hogy végezné ezt a tevékeny­séget. Az önkormányzat a kö­vetkező ülésén dönt arról, hogy kinek ad engedélyt, de az előzetes tárgyalások nyo­mán az az elképzelés körvona­lazódott, hogy mindegyiknek megadják. Nemcsak a temet­kezés technikai részletei, ha­nem az egyházi temetések le­bonyolítási módja ellen is fel­merültek bizonyos kifogások. Az egyik képviselő sérelmezte például, hogy a lelkészek nem mindig várják meg a temetés végét. Zab András elmondta, hogy nemrégiben vezették be az új szertartási rendet, a maga részéről ő ezt betartja, de kollégája nevében nem tud nyilatkozni, hogy ő változtat-e az eddigi gyakorlaton. A temetések kapcsán szóba kerültek azok is, akiket isme­retlen halottként helyeznek nyugalomra. A szertartásokat ebben az esetben továbbra is a város vállalja magára. Kide­rült azonban, hogy hiányos a nyilvántartás, nem tudni pon­tosan, hova mikor temettek ismeretlen elhunytat, ugyan­akkor az adatra szükség lenne, például egy-egy rend­őrségi vizsgálatnál. Az egyházi ingatlanok visz- szaadásának ügyében megle­hetősen sok még a bizonyta­lanság. A katolikus egyház a városban lévő kilenc ingatlan közül a Kossuth Lajos utcai bölcsődét - a volt legényegy­let épületét - kérte vissza. Erre már el is rendelték az elidege­nítési tilalmat. Az önkormányzatnak felújí­tott állapotban kell átadnia az épületet, ugyanakkor a kieső bölcsődei férőhelyeket is pó­tolni kell. Arról azonban nincs még információ, hogy ennek megvalósításához mikor kap­hat központi támogatást, és a munkák mennyiben terhelnék a helyi önkormányzat kasszá­ját. Az egyház egyébként az épületben a cserkészeknek akar otthont létesíteni. A többi ingatlan helyett egy szolgálati lakást kért az egy­ház. Pontosabban az iskola Templom utcai épületét sze­rették volna, de „magasabb helyről" azt az információt ad­ták, hogy az szerzetes rendi tulajdonban volt. (A helybé­liek nem nagyon értik ezt, hi­szen sok-sok évre visszamenő­leg az épületet a katolikus egyház tulajdonaként tartot­ták számon.) A képviselők a szolgálati lakással kapcsolatban próbál­tak kompromisszumos meg­oldást javasolni, miszerint a bölcsőde épületében alakíta­nák azt ki. Az egyház azonban szeretné, ha a lakást külön kaphatná meg. Valószínűleg alternatív javaslatok kerülnek majd ezzel kapcsolatban a képviselő-testület soron kö­vetkező ülése elé. A Kossuth utcai bölcsőde épülete

Next

/
Thumbnails
Contents