Tolnai Népújság, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-15 / 90. szám

1992. április 15. VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 Y - új média a reklámpiacon Nyilván sok olvasónkban felmerült a kérdés, mit jelent­het, milyen céget reklámozhat az a meglehetősen szűkszavú - mindössze egyetlen írásjelet, egy Y-t tartalmazó - hirdetés, amellyel többször találkozhat­tak az elmúlt hetekben la­punkban. Nos, a nagy titokra most fény derül az alábbi be­szélgetés során, amelyet Aszódy Józseffel, az Y Szol­gáltató és Kereskedelmi Kft. egyik tulajdonosával folytat­tunk. — Mi az oka e szokatlan név- választásnak? ■ — Természetesen az új vál­lalkozásnak rövid, frappáns, könnyen megjegyezhető nevet kívántunk adni, amely azért kapcsolatos a tevékenységgel is. Az Y nem más, mint a vi­deotechnikában használatos legfontosabb paraméter, az ún. világosságjel nemzetközi szimbóluma. Ez pedig utal a tevékenységünk jellegére, il­letve az alkalmazott techni­kára is. — Pontosan milyen vállalko­zásról van tehát szó? — Az Y Kft. egy vegyesvál­lalat, három német és három magyar taggal, tavaly télen alakult, mintegy 10 millió fo­rintos törzstőkével. Felismer­tük a reklám fokozódó jelen­tőségét és szerettünk volna ezen a területen valami merő­ben újat csinálni, olyan eszkö­zökkel, amelyek itt, szűkebb környezetünkben még isme­retlenek. A legfontosabb ezek közül az ún. médiafal, amely sokáig a szekszárdi Skála Áruház kirakatában műkö­dött, jelenleg pedig a 160 laká­sos épület földszintjén, a Co- opturist iroda kirakatában látható. Ehhez kapcsolódik háttérként egy színvonalas videostúdió, amellyel rek­lám-, referencia- és termék- bemutató filmeket tudunk ké­szíteni, illetve máshol - akár külföldön - készült anyagok utómunkálatait, adaptációját, a helyi viszonyokra történő aktualizálását el tudják vé­gezni. — A lényeg tehát az, hogy az Y Kft. egy új eszközt, egy új színt hoz a reklámpalettára azzal, hogy a mozgó képi információt az ut­ánra viszi a médiafalon keresztül. Ezt a szolgáltatást kínálják mos­tantól a megrendelőknek... — Pontosan. Ehhez még hozzá kell tennem, hogy a pi­acbevezetés időszakában - amely június 31-ig tart - igen jelentős árengedményeket adunk megrendelőinknek, és a reklámanyag elkészítését, a stúdiómunkákat díjtalanul végezzük. A napokban szer­ződést kötöttünk az RTV Ke­reskedelmi Igazgatósággal, s ennek alapján a médiafalon megjelennek a tévében is lát­ható reklámfilmek. Megrende­lőink anyagai tehát színvona­las reklámkörnyezetben je­lenthetnek meg az utca em­bere előtt. — Ezt a vállalkozást kizárólag erre a tevékenységre alapították? — Nem. Mi is a több lábon állást kívánjuk elérni, ezért kereskedelmi, nagykereske­delmi tevékenységgel is fog­lalkozunk, elsősorban az elektronika területén. Ehhez a tagok sorában a jó személyi adottságok, a nagy tapasztalat és a kiterjedt nemzetközi kap­csolatok jó alapot adnak. — Végül még annyit: hol ér­hetik el a megrendelők az Y Kft-t? — Központi irodánk a Kos­suth Lajos utca 3. alatt talál­ható (tel: 16-616), de érdek­lődhetnek a Cooptourist iro­dában (15-323) és a hirdetés- szervezőnknél (12-324) is.- áa ­Befektetési szótár A-tól Z-ig — Pénztárjegy: bankok (ill. állam) által ki­bocsátott rövid lejáratú, kamatozó papír. — Portfolió (értékpapírtárca): egy személy, bank, befektetési alap értékpapír állománya. — Portfolió menedzselés: a portfolió-mene­dzser tőkebefektetési döntései. A portfo­lió-menedzselési szerződésben állapítják meg az irányelveket is. — Portfolió-menedzser: az a személy, aki egy portfolió számára meghatározott irányel­vek alapján saját felelősségre döntéseket hoz értékpapírok eladásáról, illetve megvételéről. — Részjegy: 1. szövetkezeti tagságot iga­zoló okirat, nem értékpapír. 2. befektetési alapban való részesedést megtestesítő okirat, értékpapír. — Részvény: a társaság tőkéjének egy részét megtestesítő értékpapír, tulajdonosa számára tagsági és vagyoni jogokat biztosít. A részvény tulajdonosa igényt formálhat az osztalékra (tu­lajdona arányában kifizetett nyereségre), tőke­emelésnél elővételi joga lehet az új részvé­nyekre, a társaság felszámolásakor pedig jogo­sult a bevétel tulajdonrészesedés szerinti há­nyadára. A részvényeseknek tőketulajdona arányában szavazati joga van a közgyűlésen. — Részvénybevonás: részvények bevonása az alaptőke csökkentése céljából. — Részvényelemzés: egy részvény értéké­nek vizsgálata. Az elemzés középpontjában a vállalat jövedelmezősége áll. Áz értékelés szempontjai: az osztalék, illetve a hozam, a tiszta nyereség, a tőkésítés, az egy részvényre jutó cash flow és a saját tőke nagysága. Vállalkozóképzés a Garayban Lemle Béláné és Mester Lajosné Az nem kétséges, hogy a jól működő piacgazdaság felépítésé­nek egyik legfontosabb feltétele a vállalkozói, üzleti szemlélet és ismeretek elsajátítása, hasznosí­tása. Most ismerkedünk mind­annyian a piacgazdasággal, ki szenvedő alanyaként a nem min­dig kellemes változásoknak, ki okosan meglovagolva az új lehe­tőségeket. Hogy ez utóbbiak le­gyenek többen, ebben csak a tanu­lás segíthet. írtunk már sokszor a vállalkozóképzésről, átképzési programokról, s keveset arról, ami talán még fontosabb: ezt az oktatást az iskolákban kell elkez­deni. Pedig vannak ilyen kezde­ményezések, példáid a szekszárdi Garay János Gimnáziumban. Az iskola két tanárnője: Lemle Béláné és Mester Lajosné foglal­kozik a vállalkozói, üzleti ismere­tek átadásával. Velük beszélget­tünk a kezdetekről, a tapasztala­tokról, a jövőről. — Tavaly januárban kere­sett meg bennünket a SEED Alapítvány azzal a program­mal, hogy minél több hazai középiskola hasznosíthassa a vállalkozói ismeretek iskolai oktatása terén felhalmozott hatalmas angol tapasztalatot. Először Budapesten vettünk részt egy rövid tanfolyamon, majd júniusban az angliai Durham egyetemi városban volt alkalmunk látni az angol gyakorlatot. Közben azonban már februártól oktattunk itt­hon. Azóta is rendszers a kap­csolatunk a SEED Alapít­vánnyal, ők dolgozták ki azt a tananyagot és oktatási segéd­letet, amellyel megkezdtük - egyelőre szakköri szinten - az érdeklődő diákok tanítását féléves ciklusokban, összesen 30 órában, 20-20 fős csopor­tokkal. Ma már mindketten a harmadik félévnél tartunk. Egyébként nemcsak a diáko­kat tanítjuk, hanem a SEED Alapítvány szervezésében - más olyan kollégákkal együtt, akik Angliában jártak - készít­jük föl a többi középiskolai ta­nárt. — A diákok közül kik és miért jelentkeznek ebbe a szakkörbe? — Nagyon jól látják, érzik már ők is a gondokat, a mun­kanélküliséget, s az új ismere­tek fontosságát. Nyilván so­kukat csak a kíváncsiság mo­tiválta, de van közöttük, aki kifejezetten vállalkozó sze­retne lenni, s olyan is, aki köz­gázra készül, ezért tartotta fontosnak az üzleti ismeretek alapjainak elsajátítását. — Mi a tananyag lényege? — Ez egy vállalkozói kész­ségfejlesztő tantárgy, amely módszereket ad eg^-egy vál­lalkozás megvalósításához, persze, ha van ötlet, akarat és kitartás is ehhez. Fontos, hogy a gyerekek a gyakorlatban is lássák, végigjárják a folyamat egyes fázisait, ezért külön­böző kis vállalkozásokat csi­náltunk végig együtt, például kártyanaptár kiadását, vagy a Garay napokra az iskola címe­rével ellátott pólók elkészítte­tését. Itt szükség volt piacku­tatásra, a szitanyomás meg­szervezésére, pénzügyi műve­letekre, megismerkedtek a di­ákok a számlákkal, a könyve­lés alapjaival, az üzleti tárgya­lások módszereivel, a partne­rekkel történő kapcsolattar­tással és nem utolsósorban - hiszen itt diákszemmel nézve komoly pénzek forogtak koc­kán - a felelősséggel is. — Ki biztosította az anyagi hátteret? — A dr. Joó Ferenc Alapít­vány. Az alapító itt érettségi­zett a Garayban, és százezer forinttal olyan alapítványt ho­zott létre, amelynek célja a mikroökonómiai ismeretek elméleti és gyakorlati elsajátí­tásának támogatása. Az emlí­tett összeget egyébként az el­múlt három év alatt megtíz­szereztük, elsősorban azzal, hogy tehetséges diákjaink külső megrendelők számára számítógépes programokat ír­tak. — Milyen terveik vannak a képzés bővítésére? — Jelenleg félévenként 2x20 fős csoporttal dolgozunk, de jó lenne, ha valamennyi itt tanuló diák elsajátíthatná a vállalkozási ismeretek alap­jait. Tervünk hosszabb távon, hogy a harmadik évfolyamtól választható, kétéves fakultá­cióvá fejlesszük ezt az oktatási ágat, bővítve például könyve­lési, banki ismeretekkel, üzleti idegennyelv oktatásával, gép­írással és minden egyébbel, amely egy vállalkozás önálló megszervezéséhez, működte­téséhez szükséges.- árki ­Vállalkozói hitelek PHARE-hitel Csak hosszú távú elképzelésekhez Úgy tűnik végre elindul már felvett valamilyen hi- megyénkben a Phare Prog- telt, annak törlesztőrészle- ram megvalósítása. Erről teit és kamatait pontosan kérdeztük Szíjártó Lászlót, fizesse. Termelő tevékeny- a Kereskedelmi Bank szék- séggel foglalkozó vállalko- szárdi lakossági és kisvál- zók esetében, illetve akik lalkozói fiókjának vezető- gépet és berendezést vásá­I jéfc^ rolnak, a hitel összege ma­lígy tudom, óriási érdek- ximum 10 millió forint le- lődéssel várták a kisvállal- hét, más esetben ez maxi- kozók az úgynevezett műm 5 millió forint. A tel- PHARE-hitelt. Kérem jes fejlesztés 15 százaléká- mondjon erről a konstruk- val kell rendelkeznie a vál- cióról néhány szót! lalkozónak saját erőként. A — Az Európai Gazda- kölcsön jogi garanciája a sági Közösség megbízása- hitel maximum 150 százá­ból a Magyar Vállalkozás- léka. Az elnyert összegnek fejlesztési Alapítvány re- legfeljebb 25 százaléka gionális vállalkozói köz- fordítható forgóeszköz vá- pontok létrehozására írt ki sárlására. pályázatot, melyet Tolna — Összegezve az eddigi­megye is mégnyert. Ennek eket, kinek ajánlja a Phare eredményeként banki hát- hitelt? térfejlesztésre, és a kisvál- — Minden olyan kisvál­lalkozói hitelezéshez kap- lalkozónak, akinek hosszú csolódó tevékenységek bő- távú elképzelései vannak, vítésére is lehetőség nyílt, és birtokában van a szük- Ez lényegében azt jelenti, séges gazdasági, vállalta- hogy új, kedvezményes hi- zói ismereteknek. Fontos- telkonstrukciót indítunk nak tartom erre felhívni a útjára, ez a Phare- hitel. figyelmet, mert ha valaki — Miben kedvező, miben csak hitelből kívánja meg- más ez a hitel, mint az eddi- valósítani vállalkozását, és giek? csak a minimális saját erő­— A hitel elsősorban az vei rendelkezik, a tapaszta- induló vállalkozásokon lat szerint eleve bukásra próbál segíteni. A kölcsön van ítélve. A kölcsönt csak kamata a piaci kamatoknál a saját erő kiegészítésére kisebb, jelenleg 32 száza- célszerű igénybe venni. A lék. A hitelt minden olyan pályázati anyagot - ami kis- és középvállalkozó egyébként már átvehető fi­igényelheti, akinek beru- ókunkban - úgy kell ösz- házása Tolna megyében szeállítani hogy abból ki­van, vállalkozásában a kül- tűnjön elképzelésének földi tulajdonhányad nem megalapozottsága, a vál- haladja meg az 50 százaié- lalkozás gazdaságossága, kot. Feltétel még, hogy ha jövedelmezősége. -ács­S orozatunk előző részében az „érték­őrző fémekről", a nemesfémekről, mint a befektetési lehetőségek egyik formájáról beszélgettünk Lukács Jenő ékszer és drágakő szakértővel. Megtud­tuk: az arany - mint anyag - mindenkor eladható, elzálogosít­ható, vagy banki fe­dezetként felajánl­ható. Igaz, hogy ez a könnyen munkálható drága fém az igazi ér­téket csak ékszerek formájában hor­dozza? — Nem egészen. Amíg az anyag értéke örök, a fazon, a megje­lenés állandóan vál­tozó, a divattól függ. Más értéket képvisel a géppel és mást a kéz­zel megmunkált arany, ám az ékszer árát nagyobb részben mégis a benne testet öltő anyag adja, és csak az összér­téket befolyásolja a feldolgozás míves- sége, a hozzá fűződő érzelmek, viszo­nyok, kultikus kapcsolatok összessége. A kivétel természetesen ez esetben is a szabályt erősíti, hiszen manapság a legtöbb ékszert már géppel állítják elő. Úgy is mondhatnám, hogy ezek „bizsu aranyak", hiszen mérleggel állapítják meg az árukat. Előfordulhat azonban, hogy a 30 grammos aranyékszer mégis többet érhet, mint egy 100 grammos, ha a kisebb súlyú egyedi és míves munka. Ekkor azonban többletként a művészi produktumot kell megfizetni. Nem vé­letlen tehát, hogy az igényes, hozzáértő vásárlók ma is az értékesebb ékszereket keresik, és nem a kilóra vásárolható tu­catárut. — Mit lehet tanácsolni azoknak, akik az „olcsó arany korszakban", a 60-as és 70-es években súlyos, de otromba aranytár­gyakat vásároltak? — A nehéz, gépi készítésű láncok többsége egy bizonyos használati idő után javíthatatlanná válik. Ezért ha megunta a tulajdonosa ezeket az éksze­reket, be kell olvasztani őket, és ízléses, igazi ékszert kell belőlük csináltatni. Ez gyakran pénzbe kerül, hiszen a munká­ért végsősoron arannyal lehet fizetni. Az érték tehát marad, csak a súly csök­ken, és az ékszer „ízlésvilága" változik. Ha pedig a tulajdonos ragaszkodik a sa­ját aranyához, akkor is csak a fazonárat kell megfizetnie. Az arany, a drágakő tehát sohasem veszíti el az értékét, ezért az egyszeri invesztíció akár örök időkre szólhat. — Az arany után beszéljünk egy kicsit a drágakövekről is. — Egészen az utóbbi évekig úgy szerepelt a köztudatban, hogy vannak ékkövek, féldrágakövek és drágakövek. Az ékkövek a szintetikus, vagy üveg alapanyagú, csiszolt, színes vagy fehér díszítő elemei az ékszereknek. Az úgy­nevezett féldrágakövek már egyértel­műen természetes alapanyagúak, vagyis eredeti ásványok, de nem olyan értékesek, mint a drágakövek: a gyé­mánt, a rubin, a smaragd és a zafír. A gyémánt a legkeményebb anyag. Aztán a korund csoport jön, mint az igen kemény anyagok családja, ahová a vérvörös rubin és a mélykék zafír tarto­zik. Ezt követi keménységben a berill, amelynek gyűjtőfogalmába többek kö­zött a fűzöld smaragd is tartozik. A többi kő, a topáz, az akvamarin, a tür­kiz - de sorolhatnám a neveket vagy háromszázig - korábban a féldrágakö­vek csoportját alkották. A drágakövek ilyen csoportosítása azonban megszűnt. Most mindegyik követ, amelyik természetes alapanyagú ásvány, a drágakövek közé sorolunk; ám vannak értékesebbek és kevésbé ér­tékesek. Emiatt a drágakövek mellett ma már csak az ékköveket különbözteti meg a szakma, mint különálló csopor­tot. Köztudott, hogy a gyémántból csi­szolják a brilliánst, mégpedig hosszas matematikai és fénytani előkészületek után. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a brilli- áns csak a csiszolási formát jelenti, tehát azt, amikor a gyémán­tot a legtökélete­sebbre, vagyis ponto­san 57 laposra csiszol­ják. Ekkor veri vissza a gyémánt a legtöké­letesebben a sugara­kat. A gyémántot ma már számítógéppel csiszolják, így készül­nek a különféle „fan­tázia kövek", ame­lyeknél nem a fény vissza verés, hanem az alak a meghatározó. Csiszolnak csepp, hajó, szív, tégla alakú köveket, ezek nem csillognak úgy, mint a klasz- szikus brilliáns kövek. Magyarországon az emberek gyé­mántba is fektettek jelentős pénzeket, de nem igazán jó minőségű kövekbe. Úgy gondolták, minél nagyobb a kő, annál értékesebb. Ebből aztán sok meg­lepetés származott, amikor értékesíteni szerették volna a gyémántjaikat: kide­rült, nem voltak úgy csiszolva, ahogyan az valódi értéket adna a kőnek. A brilli- ánshoz érteni kell, ha valaki ebben kí­vánja tartani a pénzét. — Mit tehetnek, akik befektetőként a nemesfémek és a drágakövek világában sze­retnénk jártasságot szerezni? N em kell a nemesfémekhez igazán érteni. Az érték mindenkor az anyag és a mívesség harmóniájában ke­resendő, így a befektetőt a jó ízlése irá­nyíthatja. Es persze nem jár rosszul, aki régi ékszert vesz, hiszen ezek értékét egyéb tényezők is befolyásolják. A drá­gakövekkel azonban más a helyzet. Ezekhez igazán érteni kell, legjobb ha a befektető olyan szakemberhez fordul, akiben igazán megbízik. Mert az üzleti életnek ez az ága a bizalomra épül. Merth László Ferenczy-Europress Pénz-tárca (XII.) Brilliáns ötletek A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bő­rünkben. Hát akkor meg ...?!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents