Tolnai Népújság, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-15 / 90. szám

ORSZÁGOS VIZSGÁLAT A PALACKOZOTT ITALOK BOLTJAIBAN (3. oldal) BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1992. ÁPRILIS 15. SZERDA ÁRA: 9,60 FORINT HL ÉVFOLYAM, 90. SZÁM Vállalkozó­képzés a Garayban (5. oldal) Kiállítás és ankét Pakson A felvétel előterében az elektronsugár-cso Sadako Ogata Pécsett Emlékezés Zamenhofra Hetvenöt évvel ezelőtt 1917. április 14-én halt meg Ludwig Zamenhof lengyel szemorvos, a mes­terséges nyelv, az eszpe­rantó megalkotója. Nyelv­tervezetét Doctoro Esre- ranto (reménykedő) néven 1887-ben jelentette meg. Saját irodalmi alkotásai mellett műfordításokat is közreadott. így például Shakespeare Hamletját, Gogol Revizorát és az ótes­tamentumot is lefordította eszperantóra. Whisky a homokban Alkohollal dúsított ho­mokot hordott a szél az arábiai sivatagban: az Egyesült Arab Emírségek­ben tízezer üveg whiskyt semmisítettek meg bull­dózerekkel a nagy homok­tengerben. Az országban szigorúan tilos az alkohol- fogyasztás, s a hatóságok kilenc hónap razziáinak zsákmányát, 8.900 üveg whiskyt és ezer üveg sört tiportak szét egy Abu Dzabitól keletre eső oázis­ban. Alkoholt venni nem­csak az Emírségekben nem szabad, tilos valamennyi muzulmánok lakta arab országban. Arany az óceánban Eddig két kilogrammnyi aranyérmét és aranyrudat hoztak felszínre a búvárok Uruguay partjainál egy kétszáz éve elsüllyesztet spanyol hajóról, amelyet szakértők máris a világ egyik leggazdagabb ten­geri kincsestárának mon­danak. Az 1792-ben kaló­zok által elsüllyesztett ha­jót két éve találták meg. Tegnap plenáris üléssel és műhelyfoglalkozásokkal foly­tatódott Pakson, az Energati- kai Szakképzési Intézetben (ESZI) a XXXV. országos kö­zépiskolai fizikatanári ankét és eszközkiállítása. A plenáris ülésen Köteles György Ioni­záló sugárzások az egészség­ügyben, Pethes György Ioni­záló sugárzások a mezőgaz­daságban, Pónya József Ma­Költözik azÁVÜ Új helyre, az Alumínium Tröszt Pozsonyi úti székhá­zába költözik az Állami Va­gyonügynökség. Mától Szabó Tamás, a privatizációs ügyek­kel megbízott, tárca nélküli miniszter, Csuhaj V. Imre ka­binetfőnök, Csépi Lajos, az Ál­lami Vagyonügynökség ügy­vezető igazgatója egy épület­ben, a Pozsonyi út 65-ben dol­gozik majd. Ez idáig Szabó Tamás a Pénzügyminisztéri­umban, Csépi Lajos pedig az ÁVÜ Vigadó utcai székházá­ban tevékenykedett. gyarország energiahelyzete, E. Asculai Csernobil követ­kezményeinek nemzetközi vizsgálata, Rita Scott Nukleá­ris energia és nemzetközi közvélemény, David Gewen- ter pedig Önálló tanulói mun­kákra alapozó tanítás címmel tartott előadást. A nap folya­mán a tanárok mellett bemu­tatkoztak a diákok is a mű­helyfoglalkozásokon, megis­Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat az új neve a korábban Köjál-nak nevezett városi intézmény­nek. Járt-e funkció változással a névváltozás, erről kérdeztük dr. Kacz Anna városi tisztifő­orvost. A választ 4. oldalun­kon olvashatják. Szó van még mai dombó­vári összeállításunkban az el­mertették az érdeklődőket a PAV környezetvédelmi pá­lyázatán díjazott alkotásaik­kal. A rendezvényhez - ezt je­leztük előbb - tartozik egy eszközkiállítás is, ami az ESZI második, illetve harmadik emeletén kapott helyet. Az egyéni - hazai és külföldi - ki­állítók mellett megtalálhatjuk (Folytatás a 2. oldalon) múlt heti képviselőtestületi ülésen hozott határozatokról, a gunarasi fürdő nyári sze­zonra való felkészítéséről és a művelődési ház szünidei programkínálatáról. Ráadá­sul, de nem utolsósorban két állásajánlatról, ami mai mun­kanélküli világunkban nem semmiség. Minderről részle­tesen a 4. oldalon! A déli határ közelében mű­ködő menekülttáborokat láto­gatott meg tegnap Baranya megyében Sadako Ogata, az ENSZ menekültügyi főbiz­tosa. A világszervezet képvi­selője helikopterrel érkezett a Pécshez közeli pogányi repü­lőtérre, ahol fogadására meg­jelent Bőgner Miklós címzetes államtitkár, a dél-dunántúli megyék köztársasági megbí­zottja. Sadako Ogata a kora esti órákban felkereste a Menekül­tügyi Hivatal pécsi és mária- gyűdi átmeneti táborát, ahol személyesen tájékozódott a menekültek elhelyezésének körülményeiről. Márkus István, a menekült- ügyi hivatal vezetője el­mondta, hogy amíg a tavaly nyárvégi-őszeleji nagy mene­külthullám idején huszonhá­rom magyar település har­minckét tábora 6.600 embert fogadott be, addig ma 2790 la­Ismeretes, hogy mától lép hatályba a népjóléti miniszter rendelete, mely a háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgá­lat bevezetéséről szól. A la­kosságra ez - a biztosítási kár­tya leadásán túl - különösebb feladatokat nem ró, viszont az orvosoknak szakvizsgát kell tenniük, és 1999 januárjától már csak ennek birtokában láthatják el munkájukat. A gyógyítási stratégia megvál­tozik, a háziorvos elsődleges feladata a betegségmegelőzés lesz. Mint minden változásnál, úgy itt is merülnek fel úgyne­vezett „menetközbeni" kérdé­sek. Három ilyennel kerestük meg - olvasói érdeklődések nyomán - dr. Sudár Gézát, a kója van a jelenleg működő ti­zenhat állandó, illetve átme­neti tábornak. A legnagyobb táborban, Nagyatádon 1190-en tartózkodnak, de né­hány határtól távolabbi tábort a Balatonnál, illetve Zala me­gyében időközben már meg­szüntettek. A hivatalos adatok szerint az ideiglenes menedé­ket kértek közül 2710-en visz- szatértek Horvátországba il­letve a jugoszláviai utódálla­mok valamelyikébe, ám húsz százalékuk ismét Magyaror­szághoz fordult hajlékért, mert nem voltak meg hazate­lepülésük feltételei. Az ENSZ illetékes főbiztosságával egye­tértésben arra törekszenek, hogy a menekültek hazatele­pítése csak a biztonság és az önkéntesség kettős követel­ménye szellemében kezdőd­jék meg. Az ENSZ az idei év első harmadára 3,1 millió dol­lárral járul hozzá a magyar menekültellátás kiadásaihoz. szekszárdi városi tisztifőor­vost. — Kell most választanunk fogorvost is? — Nem, csak háziorvost és gyermekorvost. — Az üzemorvosok is a vá­laszthatók körébe tartoznak? — Igen, de csak abban az esetben, ha ő is vállalja. Tehát nem kötelező az üzemorvos­nak háziorvosként is tevé­kenykedni. Ha akar házior- voskodni, akkor engedélyt kér az üzem vezetésétől, hogy az ő rendelőjükben végezhesse ezt a tevékenységet. — Adható-e nyugdíjas orvos­nak a biztosítási cédula? — Nem, csak az aktívak­nak.-Wy­Kritikusan a kisebbségi törvénytervezetről Dombóvár és környéke Megkérdeztük A főorvos az orvosválasztásról Lapkiadók egységben Rittinger Antal megnyitja az ülést Április 9-én közgyűlést tar­tott a Magyar Lapkiadók Egyesülete. Viharos egy esz­tendő áll az immár 54 tagvál­lalatot tömörítő egyesület mögött: a tavalyi „rendszer- váltás" meglehetősen zilált pénzügyek, óriásira felduz­zasztott apparátus és igen ke­véssé hatékony munka köze­pette zajlott le. Az újjáalaku­lással immár a valódi tulajdo­nosok váltak az egyesület tag­jaivá, akik most már lassan egy esztendeje az egyesület segítségével irányítják vállala­taikat, s végzik felelősségteljes munkájukat. Az elmúlt esz­tendőben - ahogy azt Szűcs Gábor, az MLE elnöke hang­súlyozta - ha sok eredményt nem is, egyet mindenképpen hozott azt, hogy nem hogy nem szűnt meg az egyesület, hanem a létszám mintegy 15 tagvállalattal gyarapodott. S történt ez akkor, amikor más sajtószervek bizony a bomlás, a szétesés küszöbén állnak, ebben a folyamatban az MLE sorsa tulajdonképpen irigy­lésre méltó. Azért a tavalyi év mérlegé­nél meg kell említeni a postai terjesztési tarifák tárgyalása­kor tanúsított egységes fellé­pést, ez az összehangolt „csomagterv", az MLE egysé­ges fellépése, talán már egy jövőbe mutató folyamat első jele lehetett. Mindenesetre a lapkiadók egyesületének tag­jai kedvezőbb szerződést kö­töttek a Postával, mint a nem tagok. A közgyűlésen elfogadták a '91-es gazdasági év költségve­tését, illetőleg módosították az alapszabályt. A közgyűlés fel­hatalmazta az elnökséget egy sajtószakmai rendezvényso­rozat előkészítésére: erre vár­hatóan szeptemberben kerül sor, és az eseménysorozaton nemcsak kiadók, banem va­lamennyi partnerük: nyom­dák, kereskedők, az informa­tikai szakma, a telekommuni­káció, az irodatechnika képvi­selői, hirdetési vállalatok is je­len lesznek. Ugyancsak szóba került az újságírók legfonto­sabb „kerékasztalának" ígér­kező Sajtótanács működése: az MLE most alakítja ki állás­pontját, milyen jogokat tart magánál sajtótanácsi műkö­dése során. A Magyarországi Németek Szövetsége Tolna Megyei Képviseleti Testületé tegnapi ülésén elsőként Priger József, a megyei közgyűlés elnöke tá­jékoztatta a jelenlévőket a Német Színház helyzetéről, ügyeiről. Kitért a vezetőváltás okára - ezzel már többször foglalkozott lapunk -, szólt arról, hogy a igazgatói posztra kiírt pályázatra van jelent­kező, pozitív véleményeket kaptak róla, várhatóan a má­jus 8-i közgyűlésre „beviszik" az ügyet. Priger József szólt arról is, hogy a Német Színház új otthont kap a Garay téri Vi­lág Mozgó épületében, annak helyén, és ezzel az önkor­mányzatok többsége egyetért. A színpad tér kialakításán már dolgozik a tervező - hangzott el a tájékoztatóban, majd azt is megemlítte a megyei közgyű­lés elnöke, hogy a kialakítás­hoz és a programhoz német- országi segítséget kapnak. Ehhez szólt hozzá Ham­buch Géza, a Magyarországi Németek Szövetsége ügyve­zető elnöke, aki elmondta, a pályázónak olyan koncepciója van, ami előre’ viszi a Német Színház ügyét. A lényeg az, hogy a magyarországi német­ség legyen kíváncsi az elő­adásra. Az ügyvezető elnök ezután a gyönki gimnázium­ban induló - 7-8. osztályo­sokra építő - hatosztályos gimnáziumi oktatást, a nem­zetiségi tagozatot említette meg azért, mert ha az odajáró gyerekek 80 százaléka német anyanyelvű, akkor jelentős németországi támogatásra számíthatnak a kollégium bő­vítésénél. Ezt követően dr. Józan Mi­hály szószóló ismertette a stuttgarti székhelyű Duna- menti Svábok Egyesületének a segítségével Szekszárdon lét­rehozandó megyei informá­ciós irodával kapcsolatos el­képzeléseket. Ebben a külső segítséggel megalakítandó irodában intéznék majd a né­met kisebbség ügyes-bajos dolgait, koordinálnák a mű­ködő csoportok munkáját. A téma kapcsán Priger József megígérte, ezt a jogos igényt teljesítik. Rittinger Antal megyei el­nök ezután a pünkösdi prog­ramokat hozta szóba. El­mondta, Bonyhádon pünkösd vasárnapra olyan rendez­vényt terveznek, ami a város és a városkörnyék lakosságá­nak és a hazalátogató sok-sok németnek élményt nyújt majd. Szendrei Mihály a négynapos szekszárdi fesztiválról beszélt, aminek programelőzeteséről már korábban szóltunk. A legtöbb véleményt a ki­sebbségi törvénytervezet vál­totta ki. A hozzászólók szerint két fontos dolog megoldatlan: egyrészt nem megoldott az országgyűlési képviselet, másrészt pedig a kisebbségi önkormányzatok megvalósít­hatatlanok. Ez a törvény nem nekünk készül - hangzott el -, hanem egy olyan kisebbség­nek, amelyik egy tömbben él. Az Európához vezető utat vágja el, mert mi egy kapocs lehettünk volna ehhez. Csak arra jó, hogy elmondja külföl­dön a külügyminiszter: van nemzetiségi politikánk. Osze- ugrasztja a németeket és a magyarokat. Az alulról szer­veződött egyesületek halálát jelenti. Nem érthető, hogy mi­ért a kisebbségek megkérde­zése nélkül dolgoztatták ki a tervezetet. Sok a „-hat", ,,-het", így továbbra is hozzá­állás kérdése, hogy megvaló­sulnak-e a jogok vagy sem. Ilyen és ehhez hasonló véle­mények hangzottak el a tör­vénytervezet most éppen ne­gyedik közkézen forgó válto­zatáról. A jelenlévők abban ál­lapodtak meg végül, hogy a kisebbségi ügyekkel foglal­kozó kulturális önkormányza­tokra és az egyesületek meg­erősítésére van szükség, ezt képviselje a szövetség.-él-gk-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents