Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-13 / 62. szám

92. március 13. MEGYEI KÖRKÉP KÉPÚJSÁG 3 Közbiztonsági fórum Előadásban válaszolnak a nézők által feltett kérdé­sekre március 19-én, csütör­tökön Baranya, Somogy és Tolna megyék rendőrfőka­pitányai a Pécsi Stúdió kör­zeti műsorában. Dr. Bertha Attila, dr. Er- nyes Mihály és dr. Ferenczi László levélben is várja a közrenddel és a közbizton­sággal, valamint a rendőri szervek munkájával kapcso­latos kérdéseket, észrevéte­leket. Március 19-én, csütör­tökön, 17 órától ügyeletet tart a szerkesztőség. Ügye­leti telefonszám 72/10-224 és 72/10-286. A közbizton­sági fórum 20 órakor kez­dődik a TV 2 adásának kere­tében. EMTE találkozó Szekszárdon Az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesülete március 14-én, szombaton délelőtt 10 órakor tartja immár hagyományossá vált találkozóját. Szekszárdon, a Művésze­tek Házában megrende­zésre kerülő összejövetelen Gelu Pateanu író-költő-mű- fordítót látják vendégül, aki 1990. március 15-én Fehér­egyházán mondott beszé­det a Petőfi emlékműnél, s következményeként mene­külni kényszerült, el kellett hagynia hazáját. Falugyűlés Őcsényben őcsény község Önkor­mányzatának Képvi­selő-testülete március 16-án, hétfőn, este 7 órai kezdettel falugyűlést tart a művelő­dési házban. A falugyűlés alkalmával tájékoztatást adnak a lakos­ságnak, illetve értékelik az 1991. évi tervek megvalósí­tását, ismertetik az ez év fő feladatait, a megvalósításra váró célkitűzéseit. Ünnepélyes megnyitó Újireg község Önkor­mányzatának Képvi­selő-testülete március 14-én, délelőtt 10 órai kezdettel rendezi a faluház ünnepé­lyes megnyitóját. Este hét órakor műsoros előadást lesz, majd bál zárja az ünnepséget. Badacsonyi AG. szőlőoltványai nagy választékban kaphatók! Simontornya, Hunyadi u. 3. (Vetőmagbolt) Szekszárd, Csap u. 20. (Zöldsziget) Bátaszék, Faiskola. GARANCIA! BADACSONYI ÁG. rA------------­........ 100 ha területű jó fekvésű ligetes, forrásos hegyi legelő bérbeadó több éves időtartamra is! Érdeklődni a Hidas 6-os telefonon vagy személyesen Hidas, Kossuth L. út 79. sz. alatt lehet. (118) Idegenforgalmunk holnapja A saját erő elégtelen? Priger József, a megyei közgyűlés elnöke válaszol i NAGY KEDVEZMÉNY A SZEZON NYITÁSHOZ! (Folytatás az 1. oldalról) — Az idegenforgalommal korábban a megyei tanács is a lehetőségeinek megfelelően foglalkozott. Az önkormányzat nem került jobb helyzetbe* de nem hagyhatjuk figyelmen kí­vül ezt a területet. Az elmúlt évben néhány kiemelt üdülő­helyre biztosítottunk fejlesztési lehetőséget, például a gunarasi gyógyüdülőhöz 15 millió forin­tot, a rekonstrukciós munkák elvégzésére. Ezen túlmenően Dombori ivóvíz ellátását 2,5 millió forinttal segítettük. Mő- csény, Mórágy, Bátaapáti, Szálka térségében a szilárd hul­ladék gyűjtésére, elhelyezésére ugyancsak 2,5 millió forintot adtunk. — Több alkalommal beszá­molt lapunk az ozorai vár fel­újítási munkáiról... — Ez a munka hosszú évek óta folyik. Itt a műemléki fel­ügyelőséggel közösen adunk minden évben meghatározott összeget, de még további 100-120 millió forintos ráfordí­tást igényel. Évente ez 10 millió forintos nagyságrendet tesz ki, amelynek felét a műemlékvéde­lem adja. Most készül egyéb­ként az a törvény, amely a mű- emlékjellegü épületek tulajdon­jogát rendezi, ami újabb helyze­tet teremt majd. — Az önkormányzat fenn­tartója az Idegenforgalmi Hiva­talnak? — Igen. ök is rendelkeznek különböző fejlesztési tervekkel. Elsősorban Dombóvárhoz kap­csolódnak az elképzeléseik. Terv készült egy 80 férőhelyes szálloda építéséről. Ehhez meg­felelő külföldi partner kereste­tik. Saját erőből ezt a kivitele­zést nem tudjuk megoldani. Érdeklődők vannak, de konkrét megállapodás még nincs. A dombori üdülő férőhelyének kapacitását is lehet bővíteni a szálló tetőterének beépítésével. Erre körülbelül 10 millió forint kellene, de hangsúlyozom ez sem oldható meg saját erőből. — Két terület kapott kiemelt hangsúlyt most a beszélgetés során. A Sárköz vagy a Völgy­ség népművészeti szempontból vonzó terület, körzet, nem ke­rült szóba, mint idegenforgalmi célú fejlesztési térség. Tudomá­sul kell venni, hogy az új ön- kormányzatoknak, képviselő- testületeknek eddig kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy az ide érkező idegenek el­szállásolásával, étkeztetésével, vagy valamilyen programadás­sal foglalkozzanak. Ez akár pe­riférikus területnek is számíthat sok más gondjai között. A vi­lágkiállítás közelsége azonban sürgeti a másként gondolko­dást! — Sárköz térségére nem ter­vezünk semmilyen fejlesztést a magunk részéről. Egyszerűen azt kell modanom, hogy nincs pénzünk! Említettem a Völgy­séghez tartozó pár települést, ahol például Mórágyon volt már korábban is olyan kezde­ményezés, ami a hét végi prog­ramokat gazdagította. Nem Mórágynak adtuk a 2,5 millió forintot, hanem az önkormány­zatoknak, hogy közösen oldják meg a feladatot, amivel a kör­nyezetüket szebbé tehetik. Az idei évi költségvetésünk nem tartalmaz további támogatást, — Ez azt is jelenti, hogy nem terveztek a falusi turizmus tá­mogatására, melyet pályázatok útján igényelhetnének magán- személyek? — Hőgyészen van egy ma­gánkezdeményezés e területen és a szervezője fordult hozzánk kéréssel, mely a a prospektusá­nak kiadatását segítené. E kére­lem elbírálása a későbbiek so­rán történik. Ha a kiadványa olyan lesz, hogy megyénk idegenforgal­mához megfelelő propagandát nyújt, akkor elképzelhető, hogy ezt a kezdeményezést tudjuk honorálni. Decsi Kiss János BERN ■ BUDAPEST ■ GENE PÁRATLAN AJÁNLAT A rofífíex t< NAPELLENZŐK 45963 Ft. HELYETT MÁR 27500 Ft -ÉRT, AMÍG A KÉSZLET TART! UGYANOTT: SZALAGFÜGGÖNYÖK, BIZTONSÁGI REDŐNYÖK, LAMELLÁS KÜLSŐ ÁRNYÉKOLÓK. Bemutatóteremé ROLLFLEX Stúdió 1013 Budapest Lánchíd u. 9 T.: 201-9591 Tamási város polgármestere pályázatot hirdet a tamási heti állatpiac és havi állat-, kirakodó- és autóvásár rendezői feladatainak ellátására. A pályázatok benyújtási határideje: 1992. március 20. A pályázat részletes feltételeiről a polgármesteri hivatal városüzemeltetési osztálya ad felvilágosítást. 032) 1 I Átalakulás előtt Válaszok a tsz tagok dilemmáira Sorsokat meghatározó na­pok következnek a magyar mezőgazdaságban, hiszen áp­rilis végén befejeződik a va­gyon nevesítése, majd azt kö­vetően a tsz tagságnak nyilat­koznia kell, mi legyen a föl­djével. Kiveszi, egyénileg mű­veli, esetleg néhányan társul­nak az egymást segítés remé­nyében, vagy benthagyja a szövetlezetben, mondván: ne­kem aztán nem kell a föld, csak nyűg a nyakamon, amit terem, azt úgy sem lehet el­adni. Sokan azt jósolják, főleg a tsz vezetői, hogy a többség az utóbbit választja. Vajon végig gondolták-e az érintettek döntésük esetleges következményeit?! Mert az egyértelmű: ha egyben is ma­rad a szövetkezet, a tagsági vi­szony nem jelenti már a mun­kaadói viszonyt is. Az átala­kult szövetkezet célja az lesz, nagyon helyesen, hogy minél gazdaságosabban termeljen, ezért az alkalmazotti létszámot radikálisan csökkentenie kell. Több száz ember marad mun- kanélkül egy-egy körzetben. A földről meg már lemondtak, hiszen arról még júniusban nyilatkozniuk kellett. Mi ma­rad? Az üzletrész utáni oszta­lék, ha lesz is, csak egy év múlva. A felvetődő kérdésekre dr. Orova Tibortól, a paksi Duna­mente téesz jogászától kértünk választ. — A tsz tagok kockázata már a vagyonnevesítés után felvetődik, amikor is 75 napon belül dönteniük kell, hogy ki­válnak vagy maradnak. Ha egy személy is adódik, aki úgy dönt, hogy önállóan próbál sze­rencsét, tehát kiválik, a vagyon­részét is viheti, de ha kilép, csak a földet. Tehát ha kiválik, akkor össze kell hívni a vagyonme- gosztó-közgyűlést és a konkrét vagyontárgyakat megjelölve, kezdődik az egyezkedés. Ha nem tudnak megegyezni, akkor kerül sor a licitre, aminek az időpontját hivatalosan ki kell írni, és akkor az addig nem je­lentkezett tagok is jelezhetik, hogy ők is kiválnak, hiszen egy új helyzet alakult ki. A licitálá­son mindenki részt vehet aki­nek üzletrészjegye van, azok is, akik már nem tagok, de lega­lább öt évet ledolgoztak a tsz-ben. Ha viszont vagyonme- gosztó-közgyűlésre nem kerül sor, mert nem volt erre igény, a kívülálló üzletrész- tulajdono­soknak nem lesz alkalmuk lici­tálni. Ök a részükért ebben az esetben osztalékot kapnak majd. — Mi történik akkor, ha az átalakulás után, a tsz tag mun­kanélkülivé válik, ott marad a földje nélkül? — Akkor már csak a kilépés joga illeti meg. A földjét kive­heti, de vagyontárgyakat az üz­letrészjegyére már nem vihet magával. Számunkra szokatlan helyzet áll elő, mert a tagsági- és a munkaviszony, valamint a vagyonjellegi viszony külön vá­lik. Valóban ez valós probléma, hiszen a munkahelyi üléseken a tagoknak egyre többször mon­dogatják, hogy a szavazatukat adják arra, hogy egybemarad­jon a szövetkezet, majd amikor ez megtörtént, megköszönik az eddigi munkájukat és elkö­szönnek tőlük. Nálunk még az is felvetődött, hogy adjon a tsz garanciát arra, hogy a most ak­tív dolgozóknak fenntartja a munkaviszonyát a jövőben is. Sajnos ez képtelenség, hiszen az átalakulás egyik fontos kritéri­uma, hogy a kötelező foglalkoz­tatás megszűnjön. A tsz-ek nem tudnak a jövőben már szociális szerepet elvállalni.- Ha valaki a rendelkezé­sére álló 75 nap alatt rosszul dönt, lesz-e újból ilyen lehető­sége, mint most, vagyis, nem­csak a földjét, hanem az őt megillető üzletrészi vagyont is kikérheti a szövetkezettől? — Nem valószínű, mint em­lítettem marad a kilépés, ami­kor csak a földjét viheti, az üz­letrésze után osztalékot kap, ha a tsz nyereségesen működik. Mauthner Ilona Részvénytársasággá alakul a GMV Piacnyitás keletre és nyugatra (Folytatás az 1. oldalról) :—A lerobbantra nem. Aki hosszú távon jó minőségű bú­zával lát el, annál inkább szük­ség van. — Az idén húsz százalékkal kevesebb a földbe került búza a tavalyinál. Ezzel együtt is áll a tétel? — Én azt hiszem megterem az ország gabonája. Az állatál­lomány gyors növekedésére nem számíthatunk. A pénzzel szemben nyitottak vagyunk, fogadni kívánjuk a kárpótlási jegyeket is. Végül, de nem utolsó sorban a külfölddel szemben is nyitottak vagyunk. Termelni már tudunk, de el­adni, értékesíteni még nem! .— Az átalakulás gazdasági indokairól hallhatnánk vala­mit? — A hatékonyság, a költség- gazdálkodás és eredményesség a tulajdonosnál érhető tetten. Mi kezelők vagyunk, s ez óriási különbség. Vagyonjegyet bo­csátottunk ki, de nem az ingye­nes osztogatás jegyében. Mi egyet fizet, kettőt kap elven a dolgozóktól 30 millió forintot tudtunk begyűjteni. Már érez-' hető a szemléletbeli változás. — Ha külföldről is szó esett, merre szeretnének nyitni? Vél­hetően Németország az egyik potenciális jelölt. — A „merre" ma még kérdé­ses. Érdeklődő északról, kelet­ről, délről és nyugatról egya­ránt van! A liszttel nyugaton is versenyképesek vagyunk. Mi­nőségben és kiszerelésben is, de oda el kell jutni. Aztán itt van a kelet kérdése. — Ennek a piacnak nagy ré­szét hirtelen borítottuk fel. — Csak idő kérdése, és hely­reállítjuk. A mikor, és a mivel fizetőképes kérdés jogos, de ez más lapra tartozik. — Átalakulás után mennyi­ben változnak a működés alap­elvei? A partneri viszony, a fel­vásárlás? A gazdasági szféra várható változásait is bekalku­lálják? — Az első kérdés: ki lesz a partnerünk holnap? — A tegnapi partner.. . ? — Ma ő vet, de nem bizonyos benne, hogy ő is arat. Szerző­dést kötni ma képtelenség. Amiben bízunk: lesz, aki aras­son, s a fölösleget is el kell adni. — Ha nem csalnak az infor­mációim, nagyszerű évet zár­tak. Akkor, amikor hasonló ka­liberű cégek többtízmilliós veszteséget prodükáltak. — Nem panaszkodhatunk. A tevékenységünk eredménye majd mind mínusszal zárult. — Gyakorlatilag nem dol­goztak jól?! — Őrlési, keveréktakarmány és forgalmazási tevékenysé­günk veszteséges. — Szemtelenség most azt tu­dakolni miből van egy-két- százmillió nyereségük? — Kétszázmillió nincs, elég a százmilliós nagyságrend is. 180 millió alapanyagon kívüli költ­ségmegtakarítást értünk el. Ra­cionálisabbá vált a gazdálkodá­sunk. — Szélsőséges az a véle­mény, hogy a GMV a téeszek „bőrén" gazdagodott meg?! — Évek óta hangoztatott vé­lemény, ami nem igaz. A keres­kedelmi tevékenység tavalyi mérlege 100 milliós veszteség­gel zárt. így nem lehet gazdál­kodni, ez a mezőgazdasági termelés támogatásának, az ex­porttámogatásnak, a szubven­cióknak is függvénye. — Az rt. megcélozza az EGK piacát is? — Még nem tartunk ott. Vannak személyes kapcsolata­ink, de a németek Kanadából hoznak korpát 1600 Ft-ért, én megajánlottam 600 Ft-ért, abba a kamionba rakva, ami üresen megy nekik haza. Nem veszik meg. — Sok esetben nem is a gaz­dasági, sokkal inkább a gazda­ságpolitikai töltet miatt van ez így­— Egyértelmű. Az EGK-hoz csatlakozás az egyetlen út. — Körzeti üzemeik sorsa mi lesz? — A mai szervezeti felépítés túlhaladott. A minden ágazat önállóságának elve elavult fél év alatt. Erősen centralizált, akár dunántúli nagyságrendű társaság lehet a cél, kemény el­lenőrző szervvel. — Megvan a vállalaton belül ehhez a szellemi kvalitás? — Nincs, meg kell tanulni! Harmincán járnak marketing iskolába. Fizetésképtelen part­ner kizárva, kinntlévőségeink nem lehetnek a jövőben. — Más hatást gyakorolnak majd a mezőgazdasági piacra? — Partnerek szeretnénk lenni, termelés, és termeltetés terén. — Mennyire képes a GMV a gyors változásra? — A gyorsaság fél siker. Je­lenlegi pozíciónk több évtize­des, tudatos munka eredmé­nye. Az ágazatokra szabdalás- sal félkarú óriássá tehető a GMV. A cél az együttmaradás. Régióban a dunántúli, a Duna- Tisza közi és a Tiszán-túli cent­ralizáció lehet a cél. — Az FM ehhez partner lesz? — Remélem racionálisan fognak dönteni. Szabó Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents