Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-11 / 60. szám

2. március 11. MEGYEI KORKÉP MPUJSAG 3 Fórum Kábeltévé Hőgyészen Nukleáris katasztrófa-elhárítás Zombán Kapitány Ferenc or- zággyűlési képviselő és árkas István, a megyei öldhivatal vezetője már- ius 13-án, pénteken este fél létkor a zombai pártok há­lában tart előadást. Az előadásban a mező- ;azdasági kárpótlásról, a zövetkezeti és átmeneti örvényről, az érdekegyez­ető fórum feladatairól, va- amint a német kisebbség cárvallotjainak kárpótlásá­ul adnak tájékoztatást. Segély oszt ás A Magyar Vöröskereszt Szekszárdi Városi Vezető­sége a város és környékén lakó jugoszláviai menekül­tek részére március 14-én, szombaton, 9 és 12 óra kö­zött segélyosztást végez Szekszárdon, az ÁNTSZ (volt Köjál) székházban. Az osztás helye az Arany János utcai oldalbejárat felől közelíthető meg. Fórum Bonyhádon A Magyar Demokrata Fó­rum Bonyhádi Szervezete március 12-én, este hat órai kezdettel fórumot tart. A fórum vendégei dr. Farkas Gabriella agrárjo­gász, az MDF alelnöke, és dr. Sepsey Tamás, a Kárpót­lási Hivatal elnöke a szö­vetkezeti és átmeneti tör­vényről tart előadást, illetve válaszol a kérdésekre. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel vár­nak. Garay-napok Március 11-én, szerdán kezdődnek Szekszárdon, a Garay János Gimnáziumban a Garay-napok rendezvé­nyei. Az első nap délutánján diákigazgató-jelöltek kor­tesbeszédeit hallgathatják, majd ezután megválasztják a diákigazgatót. A rendezvénysorozat másnap, 9 órakor folytató­dik a a Babits Mihály műve­lődési házban a március 15-i műsorral. Ekkor nyitják meg Czakó Sándor fotókiál­lítását, valamint az országos számítástechnikai versenyt is. A délutáni programban különféle vetélkedők, sportversenyek szerepel­nek. Lesz kosárlabda-mér­kőzés, kötélhúzó-bajnokság, szkander-verseny. A nap utolsó rendezvényeként vál­lalkozói játékra, a Business klub vetélkedőjére kerül sor. Március 13-án, pénteken folytatódik az országos számítástechnikai verseny, de lesz megyei műfordítási verseny, kosármérkőzés, kultúrális bemutató a műve­lődési házban. Eg a fenyves! Sajnos, tegnap sem ma­radtak munka nélkül a tűz­oltók. Ég a fenyves! így ri­asztották őket délután, ne­gyed háromkor. A „meghí­vás" a Tamási melletti Leo- kádi-pusztára szólt, ahol a Béke téesz területén egy 5 hektáros erdőben keletke­zett tűz. A helyszínre érkező szekszárdi, tamási, döbrö- közi és siófoki egységek mintegy másfél órás mun­kával megfékezték a lángo­kat. A keletkezés okát még vizsgálják, a becsült kár félmillió forint. Március hatodikán a műszaki átadás-átvétel lebonyolításával a finisbe érkezett a kisközösségi kábeltévé-rendszer kiépítése Hőgyészen. Mint azt Hosszúné Juhász Zsuzsanna műszaki el­lenőr elmondta, ez volt az a zá­róaktus, amikor összeült ter­vező, kivitelező, megrendelő, valamint az ügyben érintett szervek több képviselője, még egyszer átvizsgálták, hogy minden szakvélemény rendel­kezésre áll-e, és mindenki meg­tehette még esetleges észervéte- leit az üggyel kapcsolatban. Ez az eljárás lezajlott Hőgyé­szen, megtörtént a rendszer be­járása, és elkészült a fenti szer­vek és személyek által aláírt közös jegyzőkönyv is. Ezek után már csak a használatbavé­teli engedély kiadása van hátra a Pécsi Posta és Távközlési Fel­ügyelet részéről. A kábeltévére már évek óta igény volt a községben, de a megvalósítás akkor került elér­hető közelségbe, amikor pályá­zat útján, a német államtól pa­rabolaantennát és egy erősítőt kaptak. Ennek az ajándékakci­ónak köszönhetően akkor tíz község jutott ily módon ezek­hez az eszközökhöz az egész országban. Ezek után megindult a munka. Több mint hatszáz ház­tartás jelezte igényét a kábelté­vére, tízezer forinttal járulva hozzá a megvalósításhoz. A munkát helyi vállalkozó kapta meg. Mivel szakmailag bonyo­lult egy ilyen rendszer kiépí­tése, segítségként egy tamási káeftét is bevontak a kivitele­zésbe. A rendszer bekerülési ér­téke 6 millió forint, a kivitelező egy év garanciát vállalt, és egyelőre nem kell havidíjat fi­zetni a kábeltévé után. Hőgyész lakossága több mint háromezer fő, a munkanélkü­liek száma igen magas, eléri az összlakosság tíz százalékát. Mint azt Fazekas Márton jegyző elmondta, .évi költségve­tésük 92 millió forint, és ennek közel 90 százaléka fordítódik fenntartásra az idén. Ezek után nem sok jut fejlesztésre, de óvodafelújítás biztosan lesz, és a rendőrség is átköltözik a volt pártházba. Helyi adót, hozzájá­rulást nem terveznek, nem le­het a lakosságra még több ter­het róni. venter Ünnepre készülnek Simontornyán és Tamásiban az átmenet időszakában A polgári védelem a HM vagy a BM (mostoha) gyermeke? (Folytatás az 1. oldalról) Tehát ma már nem katonai tényező, hanem civil testület. A következő jelentős lépés az volt, hogy ez év januárjában a kormány elfogadta azt a kor­mányrendeletet, mely szabá­lyozza a polgári védelmi tevé­kenységet az országban. Ezzel megteremtődött a szervezet működésének jogi alapja. A polgári védelem állami feladat. Irányításáért országos szinten a belügyminiszter, régió szintjén a köztársasági megbízott, és te­lepülési szinten a polgármester a felelős. A szakmai irányítást pedig a polgári védelem orszá­gos parancsnoksága, illetve a megyei és helyi (körzeti) pa­rancsnokságok valósítják meg. Sajnos, a költségvetési helyzete katasztrofális a polgári véde­lemnek. Az átmeneti időszak­ban rendkívül nagy anyagi veszteségek érték a szervezetet. A régi rendszerben elkülönített minisztertanácsi pénzeszközök álltak rendelkezésre - ezekből történt a védőeszköz-beszerzés, óvóhelyépítés stb. -, ezen kí­vül még a tanácsi költségvetés is tartalmazott polgári védelmi költségeket. A rendszerváltás időszakában ezek a költségek gyakorlatilag eltűntek. (Össze­gét tekintve mintegy 2,5 milli­árd forint.) Úgy tűnt el ez az összeg, hogy belemosódott az önkormányzati költségvetésbe. Tehát most is megkapják a ko­rábbi pénzt a települések, csak nincs elkülönítve, nincs előírva az, hogy x összeget polgári vé­delmi célokra kell biztosítani. Ezért a települési polgári vé­delmi ügyek az önkormányza­toknak ki vannak szolgáltatva. A polgármester, ha akar, fel­mondhat az ilyen munkát végző alkalmazottnak. Mert az 1600 polgári védelmisből kö­rülbelül 600 még mindig ön- kormányzati állományban van; egyszerűen nem tudjuk őket BM-állományba venni, anyagi okok miatt. A polgári védelem ez évi jóváhagyott költségve­tése a '91 évi korrigált bázis fele: mintegy 650 millió forin­tunk van - ez az ország polgári védelme. Az ország után a ré­gióról: Paks környékéről. Itt a polgári védelem speciális hely­zetben van, az atomerőmű mi­att. Ezért történt a nukleáris balesetelhárítási rendszer megszervezése, 1982-től kez­dődően. Aztán '86-tól, Cserno­bil után változott a Paks-centri- kus szemlélet, mert kiderült, hogy kívülről jövő hatásokkal is számolni kell. Ezért Tolna és Bács megye után az egész or­szágban megalakultak a nukle­áris balesetelhárítási bizottsá­gok, melyek vezetői '88-ig az MSZMP első titkárok, azt köve­tően a tanácselnökök voltak, ezután pedig a köztársasági megbízottak lesznek. Ez a rendszer '88-ban egy sajátos gellert kapott: a polgári véde­lem átszervezése koncessziós üggyé vált. A koncesszió lé­nyege az volt: hogyan szaba­duljunk meg Berki vezérőr­nagytól. A honvédelmi tárca a polgári védelmet beintegrálta a hátországvédelmi parancsnok­ságba - így Berki vezérőr­nagyra nem volt többé szükség, nyugdíjba lehetett küldeni -, s a polgári védelem egy osztály- szintű szervezetté alacsonyo- dott. A Nukleáris Balesetelhárí­tási Kormánybizottság elnöke a honvédelmi miniszter volt. A '88-as átszervezés után is ő ma­radt, s ami érdekes, akkor is, amikor '90-ben a polgári véde­lem kivált a HM-ből, és a BM-hez került. Emiatt most egy olyan sajátos helyzet alakult ki, hogy a polgári védelem csak közreműködője a nukleáris balesetelhárítási rendszernek, miközben a gyakorlatban ő va­lósítja meg. Ez a „két miniszté­riumhoz tartozás" megyei szin­ten nem jelent problémát, de országos szinten igenis gond - ami viszont nem jelenti a rend­szer működésképtelenségét. Wessely A földalap képzéséről, az erdők licitálásáról A dicsőséges 1848-as forrada­lom és szabadságharc 144. év­fordulójának megünneplésére készül hazánk, megyénk lakos­sága. Munkatársunk tegnap arról értesült, hogy Simontornyán március 15-én 17 órakor tartják a nagyközségi ünnepséget, a nagyszerű eleinkre való emlé­kezést a művelődési házban. Az általános iskola és a községi kórus műsora után az ünneplő tisztelgők fáklyás felvonulása a Petőfi-szoborhoz tart majd, ahol a nagyközség nevében ko­szorúznak. A tiszteletadásra természete­sen várják a nagyközség min­den polgárát. Tamásiban hagyományosan gazdag programmal köszöntik március 15-ét. A diákcentrum­ban 10-től 12 óráig történelmi játszóházat szerveznek kicsik­nek, nagyoknak, ahol lesz csákó-, Kossuth címer- és - többek között - sújtáskészítés, koszorúkötés és monotípia. Délután 3-tól 4 óráig 1848, te csillag! címmel történelmi ve­télkedőt rendeznek 7-8. osztá­lyosoknak, utána pedig a Pécsi Balett vezetésével magyar táncházat tartanak, majd ae­robic- és jazzbalett-bemutatón vehetnek részt az érdeklődők, illetve Képzelt riport egy ame­rikai popfesztiválról címmel az amatőr színjátszó csoport mu­tatkozik be. A tamási városi megemléke­zést a 17,45-kor kezdődő tér­zene vezeti be, majd a harang­zúgás után az óvodások verse, a Himnusz és az általános isko­lai tanulók által előadandó iro­dalmi összeállítás szerepel a programban. Az ünnepi beszé­det Balassa Zoltán alpolgár­mester mondja, s fellépésével, mint mindig, most is széppé te­szi az ünnepet a Pro Cultura Humana vegyeskar. A megemlékezés koszorú­zással zárul.-él­(Folytatás az 1. oldalról) Ezúton szeretnénk tájékoz­tatni minden érdekeltet a vita­tott kérdésekre adott állásfogla­lásról. Az egyik legtöbbet vita­tott kérdés az 1992. évi II. tör­vény 13. §. (2) bek. b. pontja, amely a szövetkezeti földalap képzésével kapcsolatos. A gya­korlati munka során gyakran felmerült a kérdés, hogy ho­gyan kell képezni a tagok ese­tében a 30, illetve alkalmazot­tak esetében a 20 AK földala­pot. Az állásfoglalás szerint a föl­dalap számítása megelőzi a ki­jelölést, az így kiszámított föl­dalap nagysága viszont korlá­tozott. Az összesített AK érték nem haladhatja meg a szövet­kezet tulajdonában, illetve az állami gazdaság kezelésében levő termőföld AK értékének 50 százalékát. A földalap képzése során nem lehet mindegyik tag és al­kalmazott után automatikusan számítani a 30, illetve 20 AK-t, ugyanis a Kptv. 17. §. (2) bek. rögzíti: csak azon tagok és al­kalmazottak után lehet földala­pot képezni, akik 1991. január 1-jén a földkijelölés időpontjá­ban is a szövetkezet tagjai, il­letve alkalmazottai (ág alkal­mazottai). Még ebben az esetben is csak azok után lehet a törvény sze­rinti mértéket számolni, akik termőföld tulajdonnal nem rendelkeznek. Abban az eset­ben, ha a tag vagy alkalmazott tulajdonában termőföld van, úgy annak AK értékével csök­kenteni kell a reá eső 30, illetve 20 AK-t, és a kapott különbözet képezi a földalapot. Természte- sen, ha valakinek a tulajdoná­ban 30, illetve 20 AK értéknél nagyobb termőföld van, úgy utána nem lehet földalapot ké­pezni. Vitatott, illetve ellentétes ér­telmezésű volt az erdők licitálá­sánál a faérték meghatározása és térítésével kapcsolatos kér­dések. Ebben az állásfoglalás kimondja, hogy mivel az erdő- telepítések 100 százalékos ál­lami költségből történnek, a fa értéke nem képezheti a licitálás tárgyát. Az erdők esetében a 4-szeres aranykorona szorzót kell al­kalmazni. Bea József FM Tolna Megyei Földművelési Hivatala Törvény szabta keretek között „Hej halászok, halászok. . Tolna megye halászatáról, Magyarországon a halászat tására, és a vizek halállomá- halgazdálkodásáról beszélget- ugyanúgy, mint évszázadok nyának megóvására is irányuló tünk dr. Hadházy Árpáddal, az óta, ma is szigorú törvényi ren- halgazdaság. FM Tolna Megyei Földműveié- delkezések alapján történik. A halászat jogát az állam sügyi Hivatalának főfelügyelő- Szabályozott a hal fogása, va- csak olyan kérelmezőnek én­jével, akitől megtudtuk, hogv lamint a hal tenyésztésére, tar- gedi át, akinél a halászat folyta­tásához szükséges gazdasági és személyi feltételek biztosítot­tak. A halászatra jogosult lega­lább 5 évre szóló halászati üzemterv szerint köteles a halá­szatot folytatni. Ebben meg kell határozni a vízterülettel kap­csolatos halgazdálkodási célo­kat, az alkalmazkodó halász­eszközöket és módszereket, s különösen a szükséges halasí- tás, valamint lehalászás módját. Meg kell állapítani a területi engedélyek számát és díját. Tolna megyében a halastóval rendelkező mezőgazdasági üzemek 1410 hektár össz-tóte- rületéből 1991-ben 1258 hektár üzemelt. A tavakba helyezett halak (anyák, egynyaras ivadé­kok, kétnyaras növendékek, il­letve zsenge és előnevelt ivadé­kok) túlnyomó többsége ponty volt, a növényevő halak (busa, amúr) aránya mintegy 3 száza­lékot, az egyéb halak (süllő, harcsa, kárász) pedig csupán 1 százalékot tett ki. Ä tavak 1 hektárra jutó szaporulata ösz- szesen 930 kilogramm volt, amelyen belül a ponty 850 kilo­grammot képviselt. Egy kilo­gramm halhús előállításához átlagosan 2,86 keményítőér­ték/kg takarmányt használtak fel a halastóval rendelkező me­zőgazdasági üzemek. A felete­tett takarmány mennyisége mintegy 4,679 tonna volt. Az említett halastavak mel­lett a megyében 5254 hektár ki­terjedésű természetes víz van, amelyből 5187 hektáron a paksi és a tolnai halászati termelő- szövetkezet hasznosítja a halá­szati jogot, a fennmaradó 67 hektáron pedig más mezőgaz­dasági üzemek. Étkezési célra 1991-ben összesen 107,3 tonnát, továbbtenyésztésre, halszaporí­tásra pedig 4,8 tonna halat fog­tak ki. A kifogott összesen 13 halfaj közül legnagyobb arány­nyal a fehér busa (52 százalék) és a vegyes fehérhalak (31 szá­zalék) szerepeltek, míg a legki­sebb arány a csukánál (0,2 szá­zalék) és a harcsánál (0,3 száza­lék) volt. A természetes vizeken halászatra jogosult üzemek te­rületi engedélyt adhatnak ha­lászjeggyel, illetve horgász­jeggyel rendelkező személyek­nek. A megyében jelenleg 340 olyan „kishalász" van, akinek korábban halászjegye már volt, azaz halászati szakismerettel rendelkezik és így a területi en­gedély megváltása után az ab­ban és a halászatról szóló tör­vényben meghatározott módon és mértékben kisszerszámos ha­lászatot folytathat, figyelembe véve az időpontokra vonatkozó előírásokat is.-p. t.­Fotó: Gottvald

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents