Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-10 / 59. szám

1992. március 10. TÁJOLÓ KÉPÚJSÁG 5 Innen, onnan Szekszárdon, a Babits Mi­hály Művelődési Házban 13-án Bál a Babitsban, ahol megtudhatja jövőjét, ho­roszkóp, íráselemzés, te­nyérjóslás, kártyajóslás, bi­oritmus, szexteszt várja z érdeklődőket. A zenét a Swing szolgáltatja. A Bar- tina Néptánc Egyesület március 14-én, este fél nyolc órai kezdettel Bartina bált rendez a művelődési ház­ban. A sepsiszentgyörgyi Mikó kollégium népi együt­tes műsorára március 16-án, hétfőn, délután öt órai kez­dettel kerül sor. * A Szekszárdi Német Szín­házban március 12-én, csü­törtökön, este hét órakor mutatják be új darabjukat, melynek Wolfgang Bauer: Magic Afternoon (Varázsla­tos délután) a címe. * A megyeházi állandó kiállí­tások (Szekszárd, Béla tér 1.): hétfő kivételével naponta 9-17 óráig nézhetik meg Liszt Ferenc emlékkiállítá­sát, Mattioni Eszter festő­művész és Kortárs képző­művészek alkotásaiból ösz- szeállított anyagot. * Szekszárdon, a Wosinsky Mór múzeum könyvtárter­mében március 12-én, csü­törtökön, délután fél há­romkor „Ismerd meg lakó­helyedet és megyédet!" című vetélkedő városi elő­döntőjét rendezik meg álta­lános iskolák VII. osztályos tanulóinak. * A Simontornyai Vármú­zeumban nyílik március 12-én, délután négykor Vargáné Kozák Éva fazekas népi iparművész kiállítása. A kiállítást G. Vámos Má­ria múzeológus nyitja meg. Az anyagot ápr. 26-ig néz­hetik meg az érdeklődők. Fiókák, fák, feszületek, fények Bakallár József gyönki kiállítása elé Egyéniségre jellemző színvi­lág, a természet feltétlen tiszte­lete és féltése, mélységes hu­manizmus, letisztult alkotási módszerek tűnnek szemünkbe először, ha Bakallár József fes­tőművész képeit szemléljük. A ráckevei Dunaág mellett élő, alkotóereje teljében lévő mű­vész képeivel vall arról az élet­ről, melyet megél, felmutat olyan tényeket és aktualitáso­kat, melyeket átlagember nem vesz észre. Erről tanúskodik az a szerkesztésmód, amellyel azt az életszeretetet ragadja meg, amely meghatározó a „Fé­szek-csend" derűjében, nyu­galmában és harmóniájában, az „Őszi sétány" színkompozíció­jában és tisztaságában, az „Öreg fa" göcsörtös ágaiban, a „Gólyahalál" színekkel-vonal- vezetéssel erősített tragikumá­ban. A természet csodálata és tisztelete jegyében fogant a „Napimádó", a „Vadlibák", a „Sirály", a „Repülő gém". Fes­tői telitalálat a „Fiókák" című képe. Vonalvezetéséből adódó ritmusa, szerkesztésmódja klasszikusnak mondható, képpé formálásával rég ismert jelenet elevenedik meg, mégis erőteljes hatású. Bakallár József nem szakrális festő, de vallási tárgyú képei elemi erőt sugároznak. Útmenti fák egyenletes ritmusába beé­kelt feszület, mintha derékba- tört fa lenne, omegajelével a „vég" sugallója, az ernyedt korpusz a megszenvedettséget és felmagasztalódás lehetőségét hordozza. Egyéni hang az „Anyám utolsó imádsága". „Veronika kendője"-ben nem­csak egy golgotái stáció, hanem egy festői önvallomás is feszül. Elgondolkodtató, tiszta, emberi világ Bakallár Józsefé. Ezt osztja meg velünk gyönki kiál­lításán, melyet 11-én, szerdán, 15 órakor nyit meg Koffán Ká­roly festőművész. A megnyitón közreműködik Dévai Nagy Kamilla előadóművész. A kiál­lítás 28-ig várja látogatóit a művelődési házban. Lönhárd Ferenc Megjelent A Biblia kiemelkedő nőa­lakjai sorozat Máriát mutatja be, aki egy hétköznapi asz- szony, s aki által Isten leg­nagyobb adjándékát adta a világnak. A Biblia kiemel­Sarah Brown: Ezerízű ve­getáriánus szakácskönyv receptjei az Angliában köz­ismert Sainsbury-szakács- könyveiből valók. Az ételek könnyen, olcsón és több­nyire rendkívül gyorsan el­készíthetők. Történelmi lecke -fiúknak? Kezdődik a Hitlerről szóló filmsorozat a tévében. Este 22 óra 25-kor. Nemrég a Sztálinról szóló filmsorozat egyes részei kezdődtek este háromnegyed tizenegykor. Tulajdonképpen melyik az a korosztály, ame­lyiknek a legtöbbet mondhatják az ilyen dokumentumfilmek? A 13-18 év közötti fiatalok. Vagyis az általános iskola hetedik osz­tályától a középiskola végéig. Pont ennek a korosztálynak a legegészségesebb fönnmaradni egy dokumentumfilm kedvéért fél tizenegyig, éjfélig? Az a kor­osztály, amelyik amúgy is túl van terhelve, amelyik már holt­fáradt este 10-kor. Ugyanakkor kezdődik a Ke­rékbár vetélkedő fél kilenckor. És ilyenkor kezdődik a Dallas című szappanopera, amelyet aznap délelőtt már egyszer ve­títettek és persze megismétlik. De hát a híres Attenboro- ugh-sorozatok is este kilenckor kezdődtek, holott ezeket már a kisiskolás korosztály is tágra- nyílt szemmel nézhette (volna). Láttam már este 11-kor kez­dődő filmet a tenger élővilágá­ról. Még szerencse, hogy a ja­pán sorozatot a Földről szom­bat délután vetítik. De vajon ezt miért nem lehet másnap meg­ismételni? Valószínűleg százez­rek néznék meg másodszor is. Úgy tűnik, hogy a média há- zatáján még él egy mítosz, mi­szerint a „buta" plebsnek „szó­rakozás" kell az esti főműsor­ban. Nos, meggyőződésem, hogy akár Attenborough, akár a Hitlerről vagy a Sztálinról szóló filmek a legnézettebb műsorok közé tartoznának este nyolc után, a főműsorban. Túl azon, hogy ízlések és pofonok különbözőek. Volt egy filmsorozat nemrég a harmincas évek világáról is, döntően szintén este 11 körül. Történelmi lecke ez, de nem fi­úknak, hanem legföljebb azok­nak a nyugdíjasoknak, akiknek másnap nem kell korán kelnie, és akiknek már úgyis a könyö­kén jön ki... A tévé és a rádió alelnökei- nek kinevezése ma országos ügy. Én úgy gondolom, hogy bagatell ügy. Viszont, hogy mi­kor vetítenek egy Hitlerről szóló filmsorozatot; az orszá­gos, sőt, nemzeti ügy. Különö­sen amikor bőrfejűek fejthetik ki szabadon undorító nézetei­ket a szabad véleménynyilvání­tás jegyében. Gazdag László Miről ír? A Kincskereső „Déli szellők, fújjatok csak,/ játsszatok a hajamon./ Olvassz ha­vat melengető/ márciusi szép na­pom." - Szécsi Margit tavaszkö­szöntő vesével nyit a Kincske­reső márciusi száma. Ezután két Pefó/í-köl tömény követke­zik; az első (A tavaszhoz), 1848 forradalma márciusál- idézi, a második (Megint beszélünk s csak beszélünk) egyszerre szól a kor­társakhoz és napjaink egymás­sal viszálykodó hazafiaihoz. A szám versválogatásában kie­melkedő helyet foglal el Szepesi Attila újabb Herman Ottó-le- gendája, amely a kiváló termé­szettudós és a Halkirály talál­kozását meséli el. Utassy József madárverseit (Hattyúetető, Ha- bakuk) Herman Ottó is szívesen olvasta volna. Egy fiatal költő, Antal Attila verseit ajánlhatjuk még az olvasók figyelmébe. Az áprilisi szám más műfajú írása­iban is megkülönböztetett he­lye van a humornak. Lázár Er­vin meséjét (Szörnyeteg Lajos jaj de álmos) és Simái Mihály folyta­tásosának űjabb fejezeteit em­líthetjük, vagy Karinthy Frigyes Ott ki beszél című jelenetét, amelyből kiderül, hogy a tele­fonnal már hatvan évvel ezelőtt is bajok voltak. A VILÁGVÉGE AZ ÚJVILÁGBAN sorozat Amerika meghódításának kró­nikája - Z. Kosidoivski regény- részlete (Hitszegó merénylet) Pi- zarro cselvetését meséli el, amellyel a spanyol konkvisztá­dor foglyul ejtette az inkák kirá­lyát. Mira Lobe novellája arról szól, mihez kezd egy tízéves kisfiú, ha egyedül marad cse­csemőkorú kistestvérével. Pályázati figyelő 1. A Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Alapítvány iro­dalmi pályázatot hirdet. A pályázat célja a társaság szemléle­tével összhangban lévő szépirodalmi, művészeti alkotások el­ismerése, díjazása, az ilyen jellegű alkotó tevékenység támoga­tása. Benyújtási határidő: 1992. március 31. 5. A Munkaügyi Minisztérium pályázati felhívása a foglal­kozási lehetőségek bővítésére, kiemelt foglalkoztatási célok megvalósítására. Pl. közhasznú munkahelyek teremtése, pá­lyakezdő fiatalok képzésének, elhelyezkedésének elősegítése, tartósan munkanélkül maradók elhelyezkedésének elősegí­tése. Benyújtási határidő: 1992. március 31. 6. Pályázati felhívás a Közoktatásfejlesztési Alap elnyeré­sére. A pályázat célja a közoktatás folyamatos fejlesztése, az innovatív óvodák, nevelő-oktató intézmények, a pedagógusok és munkacsoportjaik innovatív tevékenységének ösztönzése. Benyújtási határidő: 1992. március 20. 8. A Pro Humana Hungária - A Magyar Emberségért Ala­pítvány képzőművészeti vetélkedőt rendez, melyben minden 6-14 éves gyermek részt vehet. Ezek a művek lehetnek rajzok, festmények, pasztell, kréta, stb. vagy akár hímzés. 10. A PRO RENOVANDA CULTURA HUNGÁRIÁÉ Ala­pítvány pályázati felhívása. A Diákok a Tudományért Szaka­lapítvány célja a felsőoktatásban kiemelkedő teljesítményt elért fiatalok alkotó tudományos tevékenységének segítése. Benyúj­tási határidő: 1992. március 31. 11. Pályázati felhívás az 1993. és 1993/94. tanévi külföldi ösztöndíjra. Pályázni az adott országban magas színvonalon művelt szakterületekre lehet. Szakterületekről bővebben: az Információs-Szolgáltató Irodában. Beküldési határidő: 1992. március 15. A pályázatokról bővebb felvüágosítás a Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány Információs-Szolgáltató Irodá­jában (Szekszárd, Béla tér 6. Tel.: 11-928. Nyitva tartás: Hétfő, szerda:- 13.00-16.00-ig, Kedd, csütörtök: 13.00-17-00-ig, Pén­tek: 13.00-15.30-ig) és a paksi Ifjúsági Irodában (Paks, Gagarin u. 2. Tel.: 75/11-646. Nyitva tartás: Hétfőtől péntekig 14.00-20.00 óráig) kérhető. Felhívjuk figyelmüket, hogy nem az irodához kell a pályá­zatokat beküldeni, mi csak közzétesszük azokat! Tv-napló Karinthy Ferenc Halála előtt egy hónappal nyilatkozott a tv-nek, vetítését későbbi időpontban tervezték, de váratlanul időszerű lett, búcsúzó. Akik ismerték, megdöbbenve látták a szomorú, kiábrándult Írót, fáradt volt, időnként keresnie kellett a sza­vakat, de bármit mondott is, a csüggedés szólt belőle. Pedig sikeres író volt, az elmúlt évtizedekben talán az ő pályája volt a legegyenletesebb. Minden megadatott neki, maradandó művek, külső elismerés, anyagi függetlenség. Pedig eredetileg nem is írónak készült, mintha félt volna, hogy a halhatatlan apa árnyékában nem tud kibontakozni, vagy nem is veszik komolyan. Nyelvésznek készült, ma­gyar, általános és olasz nyelvészetből doktorált, még pedig summa cum laude, de amikor olasz jövevényszavainkról szóló disszertációja megjelent, már három regénye is napvi­lágot látott, a Don Juan éjszakája, a Szellemidézés és a Ken­taur. Ezek közül legfontosabb a Szellemidézés, az otthon, az apa emléke, később színdarab is lett belőle. Az ifjú Ka- rinthynak sikere van, Márai azt írja neki, apád lenéz az ég­ből és helyesel, s a kritika is kedvezően fogadja. 1946-ban vagyunk, a neheze most jön, mert ő sem kerülheti ki a sema­tizmus csapdáit, a Kőművesek vagy a Szép élet című novel- láskönyv sanyarú kitérő, s ha az irodalompolitika ujjlenyo­mata érezhető is a Budapesti tavasz című regényén, ez igazi siker, több mint húsz nyelvre lefordították, film is készült belőle. Mégsem ez jellemzi igazán Karinthy Ferencet, szíveseb­ben emlékezünk a későbbi novellákra, színművekre, mint a Bösendorfer, a Gellérthegyi álmok, ami Párizsig is eljutott és a Dunakanyar, ennek felújítása adta az alkalmat a televíziós interjúra. De ezt meg sem említette, egyéb műveiről sem be­szélt. Mintha belefáradt volna a világba, a kérdések sem na­gyon érdekelték, tűnődve válaszolt rájuk, közben mohón szívta cigarettáját. Nincs irodalmi élet, panaszolta, a két legnagyobb könyv­kiadó a tönk szélén áll, hiányzik a közönség is. Nem jó­kedvű az ország, mondta, következésképp az olvasó sem jókedvű, így nem lehet várni semmit. „Csak azt ne kér­dezze, mennyi a nyugdíjunk" - vetette közbe, miközben a riporternő váltig biztatta, hogy írjon valamit, úgy szeretné olvasni. Ettől kicsit felélénkült. Igen? - kérdezte gyana­kodva, s annyit elárult, hogy egy novellát ír, de mintha gya­nította volna, hogy nem tudja befejezni. A Dunakanyar fel­újítását sem várta meg, pedig a próbákon ott volt, az interjú is a színházban készült. Karinthy Ferenc meghalt, végképp irodalomtörténetté vált maga is. Onnan jött, gyerekkorában a századelő klasz- szikusai vették körül, Kosztolányi volt keresztapja. Nemze­déke, Devecseri Gábor, Somlyó György, a náluk idősebb Vas István, a Nyugat köréből indult, első lépéseiket Babits figyelte s példát is ő adott nekik. Keserűen ment el, kiáb­rándultán lépett át abba a világba, ahol a halhatatlanság kezdődik. Nem hiszem, hogy az utóbbi években az olvasók elfordultak volna tőle. De az bizonyos, hogy sokan vannak, akik ezután fogják megismerni Karinthy Ferenc gazdag vi­lágát. Csányi László Mamma Lucia Egy ház Long Islandon. Virá­gokkal, fákkal, kerttel. Egy ház a jobb környéken. Ahol a vonat nem a házak mellett halad, mint a New York-i 10. utcá­ban, az olasz ko­lónia kellős köze­pén. Ragyogó filmet láthattak azok, akik végignézték Carlo Ponti, Mamma Lucia című alkotását. Pedig maga a tör­ténet szinte baná­lis: A század ele­jén Amerikába vándorol ki a jobb élet reményében egy koldussze­gény szicíliai lány. Ámerikába indul sosem látott vőle­gényéhez „meg­csinálni a szeren­cséjét." Azért jöt­tem Amerikába, mondja a film egyik jelenetében fiának, mert Olaszországban még remény sem volt arra, hogy jobb lesz a sor­sunk. Nem ne­kem, hanem még a gyerekeimnek sem. Ez viszont itt, a lehetőségek hazája, mindent elérhetsz, csak a kezedet kell ki­nyújtanod érte. Mivé lettek 40 év alatt az olasz lány álmai, ezt kí­sérhették figye­lemmel a magyar nézők három es­tén át. A televízió* jóvoltából nyo­mon követhettük Mamma Lucia sorsát a családját vasakarattal ösz- szetartó asszony küzdelmét. Egy olyan asszony sorsát láthattuk, akit nem kímél az élet. Akit két férj hagy el így, vagy úgy és aki egye­dül neveli öt gyermekét. Fiúkat és lányokat, akik otthon olaszul be­szélnek és ma ka­rórát esznek, de az utcán már base ballt játszanak és az amerikai szlen­get az esti iskolá­ban tanulják. Mamma Lucia sok szenvedés és lemondás árán, de végülis eléri célját, házat vesz Long Islandon. Belép az emeletes nagy házba, leül a hi­deg kandalló elé és halálosan szo­morú. A legmerészebb álmom az volt, hogy életben ma­radjak és a gyer­mekeimet is élet­ben tartsam mondja. - Egy há­zat akartam, csak nem szenvedés és bánat árán. Meg­csináltam a sze­rencsém Ameri­kában, de minden mást elvesztettem, a gyermekeim amerikaiak lettek, - véli egy rossz pillanatában. Persze nem lenne igazán kö­zönségcsalogató Carlo Ponti filmje, ha a történet eny- nyiben maradt volna. A történet vége mindezek el­lenére kisebb-na- gyobb buktatók után happy end. Amolyan igazi, amerikai könnyes boldogság. F. Kováts Éva- kedő férfialakjai sorozatban i Dáviddal ismerkedhet meg i_ az olvasó, a bátor pásztorfi- 5 úval, akiből nagy király lett. A Csíkos Könyvek soro­zatban jelent meg Thurzó Gábor: A Moll lányok című _ kötete, melynek története az 1848-as szabadságharc ide­jén játszódik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents