Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-10 / 59. szám

)92. március 10. Fórum alakult Bátaszéken Bátaszék nagyközségben megalakult az Érdekegyez­tető Fórum, amelynek fel­adata a kárpótlásra jogosult személyek érdekeinek kép­viselete. A fórum fel kívánja mérni, hogy a kárpótlási je­gyeket az érdekeltek milyen formában kívánják haszno­sítani. Továbbá tudatja, hogy az érintettek a polgármesteri hivatal 19. számú helyisé­gében, a kisteremben tehe­tik meg bejelentéseiket, minden hétfői napon, 8-12 óráig, ahol igényeiket számba veszik arra nézve, hogy milyen értékű kárpót­lási jeggyel, milyen műve­lési ágú (szántó, rét, legelő, erdő, szőlő, gyümölcsös) te­rületre kívánnak licitálni. Vidám hétvége Szedresben Teletkergető, tavaszcsa­logató vidám szombat dél­utánt tartottak a szedresi is­kola felsősei. A jó hangula­tot fokozta, hogy a bohókás kedvű diákok, osztályok és tanárnénik még maszkot is öltöttek magukra. Gyerek­zsűri választotta és jutal­mazta a legötletesebb jel­mezeket. Aztán a hetedike­sek játékra csalogatták a bátrabbakat. Rágót, csokit nyerhettek: akik a leggyor­sabban köriztek, akik navi­gátor segítségével kiszúrták a vízzel-liszttel töltött lég­gömböket, akik meglova­golták „a makrancos falo­vat", akik leggyorsabban felfalták a madzagon lógó csokikat... Akik megéheztek, a szü­lők által készített és árult szendvicsekkel csillapíthat­ták éhségüket. Aki nyerni akart, a tombolán próbálha­tott szerencsét. Majd a discó bűvöletében érezhette ma­gát szabadnak minden diák - este nyolcig, (k. 1.) Filmeztek a tévések Közeledvén a hús vét - a pécsi televízió felvételt ké­szített Farkas Lászlóné decsi tojásfestőnél. Múzeumnak is beillő szobájában mutatta be a hímzés tudományát, azokat a fokozatokat, amíg a fehér tyúktojás szemet gyönyörködtető művészi alkotássá alakul. Békés Sán­dor főszerkesztő elmondta, hogy az elkészült színes anyagot hat ország közös műsorában, az Alpok Adri­ában mutatják be a világ­nak. (k. 1.) Farsangoltak az ovisok A közelmúltban farsangi mulatságot szerveztek Zombán az óvodásoknak. A több mint száz gyerek vi­dáman ünnepelt, némelyek még jelmezt is öltöttek. A tombolára többek között a ruhaipari szövetkezet, a ta­karékszövetkezet ajánlott fel ajándékot. A bál tiszta bevétele az óvoda pénztá­rába került, melyet majd a gyerekeknek eszközvásár­lásra fognak majd költeni. Ezen a hét végén nemcsak a gyerekek hálóztak, hanem a felnőtteknek is rendeztek mulatságot, mely hajnalig tartó tánccal fejeződött be. MEGYEI KÖRKÉP KÉPÚJSÁG 3 A tárgyalóteremből Fegyházból fegyházba ' ££ 'XT'Ő- ->• 4 gjggg ggg g , Nem élt a felkínált lehetőséggel Tollal, fényképezőgéppel a gyulaji rengetegben Régi és mai történet A nehézfiúk viszonylag nagy sebességgel húznak vissza jól megérdemelt fegyházbünteté­sük befejezésére, és az újabbak letöltésére. Azt nem mondhatjuk, hogy a Tolna Megyei Bíróság dr. Csáky Árpád vezette tanácsa a múlt héten utalta volna vissza Orsós Görgyöt a „hűvösre" másodfokon hozott ítéletével, ugyanis a tárgyalásra már on­nan érkezett Kocsola réme. A már akkor visszaeső bűnö­zőt a Kaposvári Katonai Bíró­ság 1983-ban ítélte különféle erőszakos bűncseleknménye- kért tíz év hét hónapra. Aztán jött az amnesztia, aminek kö­vetkeztében igen sok manapság a bíróságok dolga. A kegyelem ugyanis a nehézfiúkra, a több­szörösen visszaesőkre is vonat­kozott. Orsós György bünteté­sének nyolcadát is elengedték. Nem volt rest, és a szabadlábon töltött rendelkezésére álló ke­véske időt is igencsak kihasz­nálta. Olyannyira, hogy első fokon a Dombóvári Városi Bíróság már 1990 októberében elítélte közfeladatot ellátó személy el­leni erőszak, súlyos testi sértés és lopás miatt. Később ítéleteit a Magyar Köztársaság Legfel­sőbb Bírósága összbúntetésbe foglalta és összesen 11 év hét hónapi fegyházra ítélte. Mint többszörös, sőt különös vissza­eső feltételes szabadlábra nem bocsátható. Amíg ez a folyamat tartott szabadlábra helyezték, s ez alatt szülőfalujában ismét nem tétlenkedett. 1991 április 24-én vonult be a fegyházba, de a közbeeső idő alatt sikerült még néhány bűncselekményt össze­hoznia. Alkalmi munkákból élt, de mivel hideg volt, cipőre volt szüksége. Meg is állapodott a helybéli suszterral, hogy az megcsinálja egyik lábbelijét, de mikor a munka elkészült már nem egyedül ment el érte, s fi­zetés nélkül akart lelépni. Az idős és kis termetű mester nem tudta visszatartani a cipővel tá­vozó „visszaesőt", de azért utánnaszaladt. Vesztére, mert Orsós a halántéktájra mért ökölcsapással fizette ki. Ezt az eljárást később a bíróság rablás tényállásának megállapításával „honorálta". Először ^tagadott, majd részletes, feltáró jellegű beismerő vallomást tett. De­cember tizenkilencedikén ugyanezt tette, de akkor már egy ismerősének riasztópiszto­lya volt a zsákmány, a hozzá tartozó töltényekkel együtt. Egy pohár borra hívatta meg magát, már ittas állapotban, majd szódát kért és az üveggel fejbevágta a házigazdát. Még egy csapást mért rá később, du­lakodtak, de a fegyvert megsze­rezte. Kezdetben ezt is tagadta, azt állítván, hogy őt támadták meg a riasztópisztollyal. A lopás vétségét akkor kö­vette el, szintén decemberben, amikor egy falubélitől száz fo­rintot akart kölcsönkérni, de nem találta otthon. Amíg el­mentek szólni neki, ellopott egy karórát. Azért nem minden kocsolai bűneset tulajdonítható neki. Egyrendbeli lopás vétsége alól például felmentették. Eladott egy kiskutyát, hogy italt vehes­sen. Ha bemegy az udvarba az állatért, mint ahogyan a vád vé­lelmezte, akkor lopás, de a bí­róság ez esetben, bizonyíték hi­ányában, az ő változatát fo­gadta el. Meglehetősen életsze­rűen hangzik, hogy az eb ön­ként szegődött a nyomába, te­hát nem kellett ellopnia. A tartás elmulasztásában vi­szont vétkesnek találták. Két gyermeke van, egyik állami gondozásban. A gyerektartást rabkeresményéből, húsz száza­lékban, de legalább havi 270 fo­rintban állapították meg, amit a fegyházból küldtek is. Ámint az amnesztiával kiszabadult, nem fizette, pedig az alkalmi mun­kákból esetenként ennek közel a kétszeresét is megkereste. Nem havonta, hanem naponta. A kétrendbeli rablás, egy­rendbeli lopás, és a tartás elmu­lasztása miatt a Tolna Megyei Bíróság dr. Csáky Árpád bünte­tőtanácsa helybenhagyta a Dombóvári Városi Bíróság íté­letét. Orsós György négy évvel tovább tartózkodik a fegyház- ban, s aztán még négy évre el­tiltották a közügyek gyakorlá­sától. Feltételesen szabadlábra nem bocsátható. Ihárosi Ibolya A dagonyákkal tűzdelt erdei úton haladunk a terepjáróval, s időnként meg-megállunk, ha a vadász vagy a gépkocsivezető szeme dámot vesz észre. Kiszál­lunk, de a vad - úgy, mint a monda csodaszarvasa - elillan előlünk. Nem meglepő ez, hiszen nemrég fejeződött be a szezon, érthető a riadt menekülés. Az­tán meg a nagy csapatokba ve­rődött dámokat ilyenkor, agancshullatás idején a gyűjtők is megzavarják. Megpróbálko­zunk a gyalogos becserkészés- sel - kevés sikerrel. — Gyuri - állunk meg egy kis időre a nyiladék szájánál -, valahol azt olvastuk, a cser, a kocsányos tölgy, a molyhos tölgy, a virágos kőris és a ha­zánkban ritka magyar tölgy, az egyik legszebb tölgyfaj is itt ta­lálható meg Gyulajon. Aztán meg a Csapody-sáfrány (Cro­cus hauffelianus v. Csapodyae) ez a különleges, ibolyalila vad­virág is itt nyílik tavasszal a gö- lösi vadászház környékén. — Passz - hangzik a válasz. - A fákról kérdezzétek az erdé­szeket! Ha virágzik a sáfrány, beszólok majd a szerkesztő­ségbe. Maradjunk a vadászat­nál, az az én világom. - Rend­ben - mondjuk, s közben újra a terepjáróba igyekszünk. Amint beülünk, Holló Gyuri egy, az erdei emberek körében közszá­jon forgó történetet kezd me­sélni. — Van az én területemen egy rész, Fleischbanknak hív­ják. Valószínű, onnan szárma­zik a neve, hogy jó csomó jó­szágot lelőttek hajdanán, s mi­vel az olcsó ár miatt nem érte meg Pestre szállítani, ezért egy részét a parasztoknak adták, cserébe viszont a felesleget el kellett ásniuk. Úgynevezett vadászati be­rendezések mellett haladunk el. Az etetők, a magaslesek, a vad­disznóetetők, a vadföldek kerí­tése a pártállam idején készült. Úgy mondja kísérőnk, további fejlesztésre nem volt szükség. Ahhoz viszont, hogy sikeres le­gyen a vadásztatás, több min­dent kell tenni a szezon előtt, il­letve után. — A vaddisznót hetente há­romszor etetjük - magyarázza Holló György -, de nem azért, hogy itt tartsuk, hanem azért, mert ha nem etetjük, neki megy a kerítésnek. Malacozás után gyógyszeres tápot kapnak, s gondolunk a malacokra is, azoknak külön etetőket tartunk fenn. Ami dám a területen van, az mind itt született - '72-ben fejeződött be a kerítés építése - és tavasszal, amikor elvetik az agancsukat, akkor granulátu­mot kapnak. A kombinált nagyvadetetők szálas és szemes termény etetésére is alkalmasak és a szénaszárító elvén működ­nek. A bekerített vadföldeken igyekszünk megtermelni a ta­karmányt - most már eleget -, ehhez megvan a gépparkunk. Két évvel ezelőtt jártunk leg­utóbb Gyulajon. Akkori infor­mációnk szerint több volt a vad a területen, mint amennyit az elbír. Most elegendő a számuk. — Amit lehet, külföldivel lövetünk ki - mondja Holló György -, ami tarvadat nem le­het eladni, illetve ami a szinten- tartáshoz kell, azt hivatásos va­dászok lövik. A dám és a gím tarvad selejtezési tervből a személyzet vállal részt. Nincs ez így a vaddisznónál, azt csak a mezőgazdasági területen a tavaszi, nyári vadkár miatt lö­vik. Rácvölgyben, a Tamási Er­dészetnél és Gyulajon, a főva- dászháznál van egy-egy hűtő­ház, ami elbírja az egyhetes ki­lövést. Általában heti két szállí­tás van szezonban. Mire eddig jut a beszédben, visszaérünk ismét a Rákosi kas­télyhoz és ekkor nemcsak az út, a beszéd is elkanyarodik. A szolgáltatás kerül ismét szóba. Az Eszterházy hintó, a vadász­kocsi, a két pár ló megfelelő ta­rifáért bármikor igénybe ve­hető, a Rákosi kastély melletti nyolcszobás vadászház pedig szezonon kívül üdültetésre használható. A fővadászházhoz érkezünk, ftolló György búcsúzóul annyit mond: félti a dámot a kipusztu­lástól, hiszen a fakitermelés mi­att lecsökken az élőhely. Kezet rázunk, aztán arra gondolunk: jól tette Berg Péter, a Gyulaji Ál­lami Erdő- és Vadgazdaság fő­vadásza, hogy Holló Györgyöt adta mellénk kísérőnek, hiszen a kerületvezető vadász szinte mindent tud az erdő lakóiról. És azt nem is titkolja el. Erről viszont velünk együtt olvasó­ink is meggyőződhettek. (Vége) Ékes László Fotó: Gottvald Károly Lmelkcdik a bűncselekmények száma. Nem új információ. Sajnos a növekedés üteme a Völgységben nagyobb mint a megyében, s a me­gyei mutató is felette van az orszá­gosnak. A területen 35 százalékkal több bűncselekmény történt, mint 1990-ben. Az ismertté vált bűncse­lekmények száma 479-ről 649-re nőtt. Dr. László Antal, Bonyhád város rendőrkapitánya összefog­lalva az elmúlt év közrend-közbiz­tonsági állapotát, a következőket mondta el. — A bűnözés számszerű nö­vekedése mellett kedvezőtlenül befolyásolta a közhangulatot a városban az év elején elkövetett két emberölés, s hogy az utób­binak a tettese ma is ismeretlen. Túlsúlyban van a vagyon elleni bűncselekmény, megszaporo­dott a személyi és a köztulajdon elleni betöréses lopások száma. A kereskedelmi egységek ká­rára elkövetett betörések arra engednek következtetni, hogy ennek hátterében szervezett or­gazdahálózat húzódik meg. Majd minden településen be­törtek a vegyes- vagy italbol­tokba, s egyre több a városköz­pontban a kirakati betörések száma is. A másik célpont a tan­intézetek egész sora, ahonnan műszaki cikkeket vittek el. Slá­ger lett a falopás, a kiváló búto­ralapanyagnak való diófát irt­ják is lopják is. A bolti lopások a nyitvatartási időben is nőttek (ékszerlopás, videórekorder, fúrógép). Gyakoriak a tanyafel­törések is, ahol sokan igen nagy értékeket tartanak. Komoly károkat okoztak a betörők a lakásbetöréseik so­rán. Napközben a besurranásos lopások során ékszert, pénzt vittek el. Tovább működnek a baromfiólak fosztogatói, ismét­lődnek a benzinleszívások. Sú­lyosabb megítélésű, a közvéle­ményt is foglalkoztató rablást működési körzetünkben nem követtek el, bár nőtt a rablások száma. Ezek viszonylag kisebb értékre és durva erőszak nélkül történtek. A vagyon elleni kár (13 millió forint) kétharmada személyi tulajdonban keletke­zett. Kétszeresére emelkedett a személy elleni bűncselekmé­nyek száma, és több volt a ga­rázdaság is. Gyakoribb a közokirat hami­sítás, elsősorban a gépjárművek tulajdonjogával összefüggés­ben. Háromszorosára emelke­dett a gazdasági bűncselekmé­nyek száma, ebben a legjelentő­sebb a valutás ügy volt 4 milliós kárral. A közlekedés terén a helyzet hasonló az előző évi­hez, de nőtt az ittas vezetők száma. Az elkövetői oldalt vizsgálva kiderül, jelentősen emelkedett az ismertté váltak száma (382!) oka, sok a visszaeső. Figye­lemre méltó tény: nőtt a fiatal­korú bűnözés. Egyre jellem­zőbb a mobilitás, a lakóhelytől távol elkövetett bűncselek­mény. A kapitányság felderítői tevékenysége 6 százalékkal romlott, sok év után a bonyhádi kapitányság ezen a téren a má­sodik helyre csúszott. E térség­ben emelkedett legnagyobb mértékben a bűncselekmények száma, az egyébként is ala­csony rendőri létszám miatt ki­sebbek a tartalékok is mint má­sutt. Az eredményesség rom­lása mellett a hatékonyság nőtt, 30 százalékkal, több bűncse­lekményt derítettünk fel. A város- és városkörnyék álta­lános közbiztonsága jó. A majd mindenütt jellemző nehézségek ellenére, a gyakran megrövidí­tett létszám mellett is több in­tézkedést foganatosítottunk mint az előző évben. Minden településen jól működő önvé­delmi szervezetet kell kialakí­tani. A körzeti megbízottak a szűkreszabott benzinkeretet és a crossbar telefon hiányát igen megérzik, s égetően szükség van a kocsikba szerelhető haté­kony rádiókra. Javultak a köz­lekedésbiztonsági viszonyok a térségben, csökkent a balesetek száma, s szerencsére felére a ha­lálos végű. Nőtt az ittas vezetők száma. Az igazgatásrendészeti munkában töredékére csökkent az útlevélforgalom. Hétezer ügyfél kereste fel munkatársa­inkat igazolványcsere, útlevél vagy közlekedési igazgatási körbe tartozó igénnyel. Mun­kánkban segítségünkre volt az önkormányzat, megalakult a „Völgység közbiztonságáért" alapítvány, s ennek révén fél­millió forint áll rendelkezésre közbiztonsági célokra. Az ön- kormányzat a költségvetésből 180 ezer forintot fordított szá­mítógép vásárlásra. A hőgyészi önkormányzat arra vállalkozott, hogy megte­remti egy rendőrőrs elhelyezési feltételeit. Várható a munka- nélküliség emelkedése, szá­molni kell gazdasági és politi­kai menekültek további töme­geivel, s a határokon nem csak a jó szándék, de a bűn és a bű­nöző is átcsúszik. Számolni kell a bűnözés további növekedésé­vel. Javul a rendőrség társa­dalmi megítélése, a rendőri munka presztízse. Versenyképességünkön az egyre korszerűsödő eszközök is javítanak. Ami tény: a társa­dalmi összefogás a helyzet to­vábbi javulásának is biztosítéka lehet. Lejegyezte: Szabó S.

Next

/
Thumbnails
Contents