Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-09 / 58. szám

4 KÉPÚJSÁG SZEKSZÁRDI SZEMLE 1992. márciúi Latin-Amerika a Korzó előtt A szekszárdi borrend új lovagja Hamisítatlan dél-amerikai dallamok állították meg a járó­kelőket a múlt héten a szek­szárdi Korzó áruház előtt. Az árkádok alatt ugyanis négy ze­nész „húzta" a talpalávalót, s a pattogó ütem, a gyors, jellegze­tes ritmus nem tette kétségessé: a repertoár valahonnan az An­dok környékéről származik. Mint kiderült, a csapat Ar­gentínából érkezett, az ország San Salvador nevű városából, Hajdan 235 éve, 1757. március 11-én meghalt Trautsohn János József szekszárdi apát, aki egyben bé­csi érsek is volt, s közel négy évtizedig töltötte be apáti tisz­tét - 17 éves (!) korától. 150 éve, 1842. március 11-én született az akkor szomszédos Veszprém megyei Mezőszentgyörgyön Eötvös Károly író, jogász, poli­tikus, aki műveiben megyénk és városunk számos alakjáról írt (köztük Perczel Mórról és Pecsovics Ferencről). 100 éve, 1892. március 13-án a Tolna­vármegye így adott hírt egy he­lyi kiadványról: „Kossuth Lajos az 1848. országgyűlési törvé­nyek szentesítése és az első fele­lős minisztérium ügyében V. Rejtett értékeink Az apáti székház A mai nevén római katolikus plébániahivatal épülete a Béla tér 9. szám alatt minden bi­zonnyal a legrégibb használat­ban lévő műemlék városunk­ban. Méretei, impozáns formája sejtetik, hogy - talán az első emeletes házként - az egykori szekszárdi apát székháza volt, s mintegy kétszázötven éves múltra tekinthet vissza. Építtetője, Trautsohn János József gróf azon kevesek közé tartozik a megye életében sze­repet játszott nemesek közül, akiknek a neve megtalálható a Német-Római-Császárság elő­kelőit felsoroló Gothai Alma­nachban. Magyarország és Er­dély történetébe sprechensteini Trautsohn Pál Xistus báró azzal lépett be, hogy 1595-ben aláírta az erdélyi tractatust, s ezzel a félig-meddig önálló államot csatlakoztatta a törökellenes li­gához. Atyja, aki levelezésben állott Zrínyi Györggyel, Hor­vátországtól az északi német területig volt birtokos, s a csa­ám mégis könnyű volt velük szót érteni: a dobokat kezelő hölgy ugyanis magyar szárma­zású lévén azonnal felvilágosí­tással szolgált. Együttesük, mely a Mezcla nevet viseli, már hosszú ideje járja a világot, s szekszárdi kiruccanásuk mint­egy előzetese volt egy hosszabb lélegzetű fellépésnek, melyre remélhetőleg a hamarosan megrendezendő sörfesztiválon kerül sor. Totó: Gottvald Ferdinánd király előtt történt felszólalása Bécsben. írta egy sárközi polgártárs. Kiadja és kapható Krammer Vilmos könyvkereskedésében Szeg- zárdon. Ára 20 krajcár. Ezen felszólalást, mely könnyed, fo­lyékony verseléssel az olvasót méltán lepi meg, ajánljuk olva­sóink figyelmébe. A sárközi polgártárs (ha ugyan az!) verse érdemes elolvasására". 95 éve, 1897. március 14-én közölte a Tolnamegyei Közlöny, hogy több beépített római kővel meg­találták a szekszárdi apátság alapfalait. 45 éve, 1947. március 15-én jelent meg a Tolna me­gyei Kis Újság, a helyi kisgaz­dák lapjának első száma, a láp felelős szerkesztője Molnár (ma: Mészöly) Miklós volt. Krónikás lád mindenkor a Habsburg ház feltétlen híveként ténykedett. Ez azonban nem akadályozta meg például Trautsohn Jánost abban, hogy 1643-ban - Monte- cuccolival, Starhemberggel, Gonzagával együtt - nemet mondjon III. Ferdinánd kény- szerkölcsön-akciójára, amellyel a birodalom leggazdagabb ne­meseit zaklatta. A család magyar honfiúsítá­sára az 1609. évi 76. törvény­cikkben került sor. Egy évszá­zad múlva Trautsohn János Li- pót herceg miniszternek az uralkodóra való befolyását mu­tatta, hogy az udvari kamara tudta nélkül kinevezte segéda­páttá Mérey Mihály mellé a mindössze 17 éves Trautsohn János József tridenti kanonokot. (A császár persze gondoskodott arról, hogy ezt Mérey - talán egyéb ügyei elsimítása miatt lekötelezetten - előzőleg maga kérelmezze). Az eset példátla­nul áll ma is a magyar egyház- történetben. Hihetőleg nem is Merénylet a szeretet nevében Szeretve vagyok. Szívemet azonban pillanatokra se öntötte el a boldogság méze attól a levéltől, ami ezt tudomásomra hozta és amit a posta - nem ismervén szolgálatá­ban a tréfát - 18 forintos portóval kézbesített. A szabályosan címzett küldemény borítékának jobb felső sarkában ugyanis a bélyeg helyét a talányos „Vidobet 183 R" foglalta el és lehet, hogy a Szekszárdon mostanában ismét keringő babona­láncba kapcsolódók szerint a bé­lyeghelyettesítésnek ez a módja ga­rancia a sikerre, a posta ezt nem méltányolja. Büntet. Feladó híján engem, a címzettet és rajtam kívül naponta sokszor húsz embertársa­mat. Szabály ugyanis ebben az eszement - és egy venezuelai misz- sziós páternek tulajdonított - lán­colatban, hogy aki megkapja a „Karold át azt, akit szeretsz!" - fölkiáltással kezdődő levelet, 96 órán belül tovább kell küldje (nem sokszorosítva, lekörmölve!) húsz példányban. Kecsegtetve a címzet­teket égigéró nagy szerencsével - ami milliókban és záros határidőn belül érkezik -, és hasonló méretű sorscsapásokkal - betegség, elbo­csátás, hirtelen halál stb. - abban az esetben ha a szeretett nem haj­landó táncba, akarom mondani láncba menni. Legtöbbünk - báf korunk emberének szellemi im­munrendszere közel nem az igazi - nem akar, azt pedig ki is kérhetjük magunknak, hogy a babonás hie­delmek ragályát terjesztő, félig se baráti szívű „jóakaróink" a feleba­ráti szeretet nevében ügyködnek. Névtelenül persze, hiszen vélhe­tően okkal tarthatnak attól, hogy szolgálatukat úgy köszönnénk meg, hogy abban nem lenne - szá­mukra - köszönet. En például kész vagyok akár száz Vidobet 183 R „bélyeggel" ellátott levelet küldeni egy héten át, minden nap egyazon címzettnek. Gyógypedagógiai cél­az egyházi, hanem a jövedelmi tényező játszott fontos szerepet az adományban. Trautsohn, noha személye­sen talán soha nem járt Szek­szárdon, tovább folytatta az apátság Mérey által kezdett fel­virágoztatását és benépesítését. A Schwarzwaldból hozatott német telepeseket, akiknek a mai Bezerédj utca területén je­lölt ki házhelyet, vagy adott el­hagyott telket, házat. (Éppen idén lesz száz esztendeje, hogy az egykori Német utca új nevet kapott). A nagy kiterjedésű, jól jövedelmező birtok ügyeit Pinczés apáti kormányzóval in­téztébe, aki az egyik megye­gyűlésen azt a szemrehányást is meghallgathatta, hogy ura itt szerzett jövedelmét külföldön költi el, személyével nem tisz­teli meg Szekszárdot. Ennek el­lenére jelentős fejlődést mutat­tak az apátság birtokai, pedig több járvány is pusztított e tá­jon. A szerencsésen átvészelt 1740-es pestisjárvány emlékére állított Szentháromság-szobor az egykori leírásokból ismert apátsági templom (több dísze és tárgya az apát adománya), a későbbi kórházi kápolna, a Re­mete kápolna és az apáti szék­ház mind Trautsohn ideje alatt nőtt ki a földből. S ha az apát saját kezűleg nem osztott alamizsnát az utóbbi épület előtti márvány- pádon várakozó koldusoknak, 1757-ben bekövetkezett halá­láig megvalósította szinte min­den tervét. Időközben bécsi ér­sekké emelték, az apátságot azonban - valószínűleg jöve­delmi okokból - megtartotta. Csupán halála után került ho­mok a gépezetbe: a szekszárdi jobbágyok küldöttséget me­nesztettek Mária . Teréziához, aki fogadta őket, s meghallga­tásuk után megígérte, hogy pa­naszaikat orvosolja. Dr. Töttős Gábor Fotó: Ótós Réka — Mikor és hogyan kerül kap­csolatba egy képzőművész a szek­szárdi borrenddel? — Az Aliscavinnel való kap­csolatom 1987-ben kezdődött. Ez az év volt a szőlő és a bor nemzetközi éve. Rómában, egy világtalálkozón azt az érmet is bemutatták, amit erre a ren­dezvényre készítettem. Úgy hi­szem, a szekszárdi borrend nagy dicsősége, hogy ezen a ta­lálkozón megnyerte a szőlő és bor városa címet.-1- Mit ábrázol ez az érme, ami azóta a borrend jelképe lett? — Az egyik felén félkörben a felirat: „A szőlő és a bor nem­zetközi éve 1987." Középen a szekszárdi domboldalakat áb­rázolja a szőlő motívummal. A másik oldalán Probus római császár arcképe látható, aki meghonosította Pannóniában a szőlőt. — Amikor megérkeztünk, szin­tén valami olyan művén dolgozott, amely a borrend megrendelésére készül? — Római kori szarkofág mintájára készülő ajándéktartó, amit formázok. Ebbe minőségi palackozott borok kerülnek. Á szarkofág két külső szélét sző­lőfürt és inda motívumok díszí­tik, utalva a belső tartalomra. — Úgy tűnik, a szekszárdi bor­rend legifjabb tagjként tovább mé­lyült az Aliscavinnel való kapcso­lata. Mit érzett, amikor megtudta, hogy a Nagy Tanács szavazata alapján borrendi lovaggá ütik önt? Természetesen csak azután, amennyiben kiállja a három pró­bát? — Két héttel előbb tudtam meg a hírt, és madarat lehetett volna velem fogatni. Olyan boldog voltam, hogy minden­kinek, akivel csak találkoztam ez alatt a két hét alatt, azonnal elmeséltem a történteket. Ma is tart még a boldogság. Úgy ér­zem, képzőművész munkám­ban ez egy olyan állomás és el­ismerés, amiért érdemes volt ezt a nem könnyű utat meg­tenni. — Mondana valamit erről a nem könnyű útról? — Egyszerre jelentkeztem az Iparművészeti Főiskolára és a Másodjára kerül a helyi veze­tés elé Juhos László szobrász- művész javaslata a szekszárdi Művészeti Iskola alapításáról. Először 1988-ban nyújtotta be tervezetét, melynek voltak ugyan támogatói, de különböző nehézségek miatt mindeddig nem valósulhatott meg. A tervezet lényege olyan is­kolatípus létrehozása, amely a szorgalmi időn kívül foglal­kozna az eziránt érdeklődő gyerekek művészeti nevelésé­vel, a jól bevált zeneiskolai rendszer mintájára. A vizuális oktatást már óvodás, kisiskolás korban el kell kezdeni. A ha­gyományos általános iskolai tantervek nem biztosítják a szükséges óraszámot. A tehet­ségek kiválasztása, irányítása, felkészítése nem egyszerű fel­adat. A készséget biológiai adottságként kell felfogni, ha azt nem fejlesztik, elsorvad! A jelentkezőket több lépcsős szerkezetben foglalkoztatnák, korcsoportok szerint, külön az 5-7, a 8-11 és a 12-14 éveseket. Ez a rendszer segíti a szelekciót a közösségen belül. Tehát a gyerekek nem osztályokban ta­nulnának, hanem korban hoz­zájuk illő alkotóközösségekben. Az iskola természetesen bizo­nyítványt is adna, a továbbta­nulni szándékozók részére pe­dig segítséget nyújtana a felvé­telihez. Lényeges szempont, hogy nem feltétlenül szükséges önálló intézmény létrehozása. Tanintézeti státuszban is mű­bölcsészkarra. Az utóbbira vet­tek fel és azt végeztem el. Salgó­tarjáni lévén úgy kerültem Szekszárdra, hogy még egye­temi éveim alatt megismerked­tem férjemmel, Leposa Dezső­vel, akinek - matematikus lé­vén - kitűnő állást ajánlottak a szekszárdi kórház számítógép- központjában 1974-ben, s itt la­káshoz is jutottt. Még ebben az évben megszületett Balázs fi­únk és rá két évre Zsófia lá­nyunk. Még egyévi otthoniét után helyezkedtem el a palánki Rehabilitációs Intézetben pe­dagógusként. Ez nagyon érde­kés és izgalmas munka volt. — A képzőművészet hogyan kapcsolódott akkori életéhez? — Folyamatosan foglalkoz­tam festéssel, 18 éves korom óta. Egy idő után otthagytam a palánki munkahelyemet, hogy kitanuljam a fazekas szakmát - ami sokkal nehezebben ment mint gondoltam -, s amit csak eszköznek tekintettem, hogy a többi terveimet megvalósíthas­sam. Állás nélkül voltam, a kí­sérletezgetéseket, azt, hogy kényszer nélkül próbálkozhas- sam, kimondottan a segítő, megértő családi hátteremnek köszönhetem. — Ezekből a próbálkozásokból megvalósult művekkel mikor talál­kozott a közönség először? — Itt Szekszárdon 1986-ban mutatkoztam be először. Rá egy évre Salgótarjánban volt ködhetne, de elkülönített költ­ségvetéssel. Anyaintézetként eddig három lehetőség merült fel. Mindenekelőtt a Garay téri 1. számú általános iskola, ahol már komoly hagyománya van a művészeti nevelésnek és ren­delkezik megfelelő felszerelés­sel is. A Liszt Ferenc Zeneis­kola, melynek rendeltetéséből adódik a művészeti oktatás, s a zenén kívül talán más ágazato­kat is be lehetne kapcsolni a tanmenetbe. Harmadik lehető­ség a Gyermekek Háza. Itt már működtek korábban is szakkö­rök, helyiségekkel és szükséges felszereléssel is rendelkezik. A fő probléma mindössze az, hogy nem iskola-jellegű intéz­ményről van szó. A kezdeményezést Juhos László mellett további tíz szek­szárdi művész is támogatja. Úgy érzik, hogy Tolna megye rendelkezik tehetségekkel, s meg kell teremteni a lehetősé­get képességeik csiszolására. A pártoló képzőművészek közül néhányan oktatóként is szíve­sen támogatnák az iskolát. Részletes költségvetést is készí­tettek, tételesen felsorolva pénzügyi igényeiket. Éves szin­ten hozzávetőlegesen 1 millió 700 ezer forintba kerülne a terv kivitelezése. Ez csekély összeg a tervezett hatékonysághoz ké­pest. S nem szabad elfelejteni, hogy a művészet nem hobbi. Ha valaki aktívan részt vesz a képzésben, akkor egy jól jöve­delmező szakma alapjait sajá­títhatja el. /AU/ kiállításom. Ott talált rám Föl Péter protektorom, aki a salg tarjáni tavaszi tárlatra kétszer meghívott. — A szekszárdi Art Konta kiállításon 1989-ben a főiskolán I lálkozhattunk műveivel. Ez a kii lítás a szakma és a közönség köt ben egyaránt sikert aratott. — Nem véletlenül. Olyé ismert és kiváló művészekk együtt állíthattam ki munká mat, mint Bakó László szobrá: és Hájas Ferenc grafikus. — Vannak későn beérő tehets gek. Úgy tűnik, ön a hosszú év szorgalmas előkészítő munká után most kezd igazán beért Műhelyében a kisplasztikáktól festményekig, a modern használó tárgyaktól az igényes kerámiák szinte minden megtalálható. — Tagja lettem' egy képzi és iparművészeti egyesületnél amelynek Parázs a neve. Szí momra ez éppoly megtisztel és fontos, mint az, hogy a szel szárdi borrend ezután is szám rám. Jóleső érzés "Volt az i hogy a bál főnyereménye is a én kezem munkája volt. — Az avatáson, úgy tudort még egy kedves ajándékkal is me^ lepték önt. — Személyre szóló két üve palackozott bort kaptam ajár dékba, amelyekről úgy „rer delkeztem", hogy a gyerekeir esküvőjéig még érleljük őket. Sas Erzsibe Fotó: Ótós Rék Anyakönyvi hírek Isten hozott! Feb/uár hónapban 32 szel szárdi szülőnek született gyei meke. A véletlennek köszönhe tőén egyforma arányban - 16-1 — születtek lányok és fiúk. A Iá nyoknál a Kitti, a fiúknál a Re land utónév volt a sláger. Sok boldogságot! Február hónapban 13 olyai pár kötött házasságot, aho egyik, vagy mindkét fél szék szárdi lakos volt. Hét esetbei mindketten szekszárdiak vol tak, 6 alkalommal viszont csal az egyik házasuló volt szék szárdi. A tizenhárom párból ti zen először, hárman másodszo kötöttek házasságot. Nyugodjanak békében Februárban 35 szekszárdi la kos hunyt el. Közülük 16 vol nő, 19 pedig férfi. A nőknél 8( év felett hét személy, 70 és 80 é\ között három személy, 60 és 7( év között egy személy, 50 és 6( év között egy személy, 40 és 5( év között három személy, 30 és 40 év között egy személy huny el. A férfiaknál 80 év feletti ö személy, 70 és 80 év közöti nyolc személy, 60 és 70 év kö­zött egy személy, 50 és 60 é\ között három személy, 40 és 5( év között egy személy, 20 és 3( év között egy személy hunyt el. zattal . . .-li­Művészeti iskola: egy tervezet nyomában Látogatóban Kemp Zsuzsa műhelyében

Next

/
Thumbnails
Contents