Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-09 / 58. szám
92. március 9. MEGYEI KORKÉP MÉPÚJSÁG 3 Tollal, fényképezőgéppel a gyulaji rengetegben Vállalkozó vadászok a dántvilágban Csergezán Pál a száznégyes terítéket festette meg Változásra vár az AGROKER Osztrák kapcsolat már van Szabadegyetemi előadás A Környezet- és Természetvédelmi Szabadegyetem következő előadására március 10-én, délután fél három órai kezdettel kerül sor. Ennek keretében dr. Lendvai Zoltán a „Talajszennyezések, talajvédelem, biogazdálkodás" címmel tart előadást. Vankó Magdolna a vendég Politika és erkölcs, hit és politika, avagy kik azok a hívő szocialisták? címmel, illetve témakörben lesz kötetlen beszélgetés a szekszárdi Szekfű Klubban kedden, március tizedikén, este fél hat órai kezdettel a Kölesei ltp. 24-25 szám alatt. A szervezők természetesen szívesen látnak mindenkit, korra, nemre felekezetre és pártállsára való tekintet nélkül. . Vendég: Vankó Magdolna az MSZP hívő tagozatának vezetője. Eszperantó Klub A Lengyel Pál Eszperantó Klubban hétfőn, március 9-én, 17 órától tartják a soron következő összejövetelt. Ezen beszámolót hallgathatnak az eszperantó pedagógiai napokról. Tanulmányi verseny Az orosz nyelvi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny megyei fordulójának eredményei. Az első kategóriában 1. helyezett Szurma Henrietta (Duna- földvár, Magyar L. Gimnázium) lett, 2. helyen Ezer Beáta (Földvári M. Gimnázium) végzett, míg 3. Szép Attila (Paks, Energetikai Szakképzési Intézet) lett. A második kategóriában első helyezést Gárdái Eszter (Szekszárd, Garay J. Gimnázium) ért el. Még nincs költségvetés A Bátai Önkormányzat képviselő-testületének legutóbbi ülésén Pálné dr. Csendes Rózsa jegyzőnő ismertette a temetkezési vállalat kft.-vé alakításáról szóló napirendi pontot. A testület úgy döntött, hogy nem kíván belépni. A Tolna Megyei Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat kft.-vé átalakulása és az abba való belépés körül megoszlottak a vélemények, végülis az utóbbi mellett döntöttek. A Tolna Megyei Moziüzemi Vállalat bátai mozi vagyonának önkormányzati tulajdonba vételéről a testület úgy határozott, hogy az eddig felmerült 11.735 forintos veszteséget magára vállalja, ennek fejében kéri a vagyonrész kiadását. Megvitatták a Duna tel Telekommunikációs Részvénytársaságba való belépés lehetőségeit is. Szóba került a volt járási úttörő táborok helyzete, valamint a tornaterem is. Sajnálatos azonban, hogy jelenleg még a községnek nincs értékelhető költségvetése. M(b)J Állunk a négy szobából, bárból, étkezőből álló vadászhá/ előtt, amit a területen sosem járl nép egyszerűen csak Rákosi kastélynak nevez. Nem véletlen ez, hiszen akkor kezdték építeni, amikor Rákosi apánknak, pajtásnak - kinek-kinek kedve szerint a titulus - kellett, illett tapsolni. Miközben tüdőtágító friss levegőt szívunk, Holló Gyurit hallgatjuk. — Nem volt itt fönntartott lakosztálya a Kádárnak sem, ő csak háromszor járt Gyula jón. Nem igaz az sem, hogy kéjbarlang volt és az elvtársak örömlányokkal hancúroztak a tó partján. Ez mind csak szóbeszéd. Szigorú rend szerint ment a vadásztatás. A MÉM Vadászati Felügyeleti Főosztály vezetője, dr. Rácz Antal koordinálta az Egyetértés Vadásztársaság „tevékenységét", s aki lőtt egy érmest, az a következő évben selejtet kapott. A program egyébként mindig megelőzte a vendéget, soha nem történt túllövés. Mi akkor is a/ állásunkkal játszottunk. Egyszer sem fordult elő, hogy valamelyik prominens személyiség nagyobb trófeát lőtt a megengedettnél és közbenjárt azért, hogy a kísérőnek ne legyen baja. Miután beszállunk a terepjáróba, szóba hozzuk a Rákosi kastélyban látott festményt, Csergezán Pál munkáját, ami Gáspár Sándor és elvtársai két napi „munkáját", a 104-es terítéket ábrázolja. Holló Gyuri veszi a lapot. — Disznóhajtásnál négy kormányterület volt: a Buda vidéki, a telki (Mezőföld), Gemenc és Gyulaj - magyarázza. Kialakult társaságok - úgy is mondhatnám, klikkek - voltak, hogy ki hova megy és így adódott a százas létszámú teríték. Általában kitűnően lőttek, nem kellett melléjük szinkron vadász . . . Az előző rész végén azt írtuk, nincs többé protokoll Gyulajon, mindenért fizetni kell. Bizonyára nemcsak bennünket érdekel, hogy kik alkotják a fizetőképes keresletet. A vadászatot szervező irodákon keresztül fogadják a külföldieket, akik szép summát fizetnek valutában. Zömük német bérkilövő, de vadásztak őzbakra belgák, Az FKGP Tolna Megyei Szervezete szombaton nagygyűlést tartott, s a szekszárdi rendezvényen a megyei vezetőség mellett az alapszervezetek elnökei és titkárai vettek részt. Megjelent a gyűlésen Gyimóthy Géza, az FKGP országos főtitkárhelyettese is, aki csaknem egyórás beszédében kemény hangon bírálta a kormányzat, a miniszterelnök és a „35-ös FKGP frakció" tevékenységét. Beszédét többször indulatos és hangos egyetnemértés szakídisznóhajtáson voltak hollandok és megfordult egy-egy olasz és spanyol csoport is. Á magyarok? Ha van fogadókészség - előre egyeztetik -, akkor gyakorlatilag bárki mehet. A lényeg az, legyen vadászjegye, fegyverviselési engedélye, találja el a dámbikát és tudja kifizetni. Ha hiszik, ha nem, akadnak ilyenek. Igaz, nem a létminimumon élők, sokkal inkább a vállalkozók között. Itt most néhány - szándékosan tavalyi - adattal ismertetjük meg a kedves olvasót azért, hogy tudja, mennyibe kerülne nekünk ez a „mulatság", ha lenne rá pénzünk és rendelkeznénk a megfelelő papírokkal. Tavaly egy három kilós agan- csú dám kilövéséért 2 ezer márkát fizettek, a 1,5 kilósért 300-at, az 1,5-2 kilósért ezret. Ha horgászni is kívánt a ventotta félbe. A továbbiakban egy konkrét tamási ügy kapcsán a politikai rendszerváltozást illetően a szavak és a tettek egységét hiányolták az FKGP országos vezetőségtől a Tolna megyei kisgazdák, s ennek a megszüntetésére szólították fel Gyimóthy Gézát. A különböző vélemények ütköztetése után a jelenlévők megállapították, hogy az FKGP Tolna Megyei Szervezetének, tagságának az a legfontosabb feladata, hogy a mezőgazdaság megbújó, tiszta vizű, halban gazdag tavakban, akkor az naponta tíz márkájába került úgy, hogy a kifogott halfajok kilójáért még 4-9 márkát fizetett. Más volt a helyzet a magyarokkal. Honfitársaink ötszáz forintért pecázhattak és a zsákmány kilója után száz forintot fizettek. Most térünk ki arra, kedves olvasó, hogy mennyiért tudta kielégíteni szenvedélyét a magyar vadász Gyulajon. Olcsóbban, mint a külföldiek. A másfél kiló agancs súlyú dámért nyolcezret, a két kilósért tizenötezret, a dám tehénért ezret, a borjú kilövéséért hatszáz forintot kértek, illetve fizettek. Természetesen az idei árak magasabbak, ám ez az előbb említett réteget nem tartja távol Gyulaj- tól, a vadászattól. (Folytatjuk) jelenlegi átalakulásában a lehető leghatékonyabban és konstruktívan vegyen részt. Járuljon hozzá az erre irányuló hatályos törvényekben (kárpótlási, szövetkezeti, átmeneti) foglaltak indulatmentes, minden érdekelt fél részére elfogadható eredményű végrehajtásához. Kérték az országos vezetőséget, hogy nyújtson ehhez hathatós segítséget, s erejét a belső hatalmi harcok helyett erre összpontosítsa. (Folytatás az 1. oldalról) A szükség arra kényszeríti a vállalatot, hogy az eladást szigorú feltételekhez kösse. Huszonötezer forint alatti értékben csak készpénzért árulnak cikkeikből, kivételt csak azok élveznek, akik már bebizonyították, hogy jó adósok. Ezekről naprakész listájuk van. A szigorítás oka, hogy előfordult több esetben: a vállalat futhatott a pénze után, mert megfelelő anyagi fedezet nélkül történtek vásárlások. Az igazgató szerint gépeladásban további visszaesés várható, ennek addig nem is lesz vége, amíg nem rendeződnek a mezőgazdasági tulajdonviszonyok, és akkor sem várható csoda, hiszen a jövendő magángazdák nagy részének nem lesz arra pénze, hogy nagy gépeket vásároljon. Pedig még a keleti piac összeomlása előtt vásárolt gépek ára igazán kedvezőnek mondható a versenytársakhoz képest. Jelentősen visszaesett a műtrágya iránti kereslet, mintegy harmadára. Bizománybán árulnak Trabant és Wartburg karosszériáAz egészségügyi dolgozók első demonstrációján 600 Tolna megyei fehérköpenyes is részt- vett a hét végén a fővárosban. Munkatársunk tegnap arra kérte dr. Szórni Évát, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének megyei titkárát, hogy mondja el, milyennek látta belülről a tüntetést. Nem volt Tolna megyei felszólaló - kezdte a doktornő -, mivel a a demonstrációt megelőzően összehívtak egy országos értekezlet, ahol az érdekeltekkel összegeztük a véleményeket, s ahol a bérkérdésben egyetértettünk, fgy a szakmai tagozatok vezetői mondták el a vélemyényeket a két helyszínen. Nagyon fegyelmezett volt a tüntetés, s bár a szervezők ügyeltek arra, hogy ne legyen spontaneitás, ennek ellenére néha spontán megnyilatkozások is hallatszottak a tömegből. kát, Moszkvics gépkocsikat. A tulajdonos az Áutotechnika Vállalat. Bár jelentős árengedményeket adtak már, nem nagyon tolonganak a vevők. Az idők szavára hallgatva nyugati kapcsolatokat is kiépítenek, az osztrák Pöttinger cég árui már megjelentek náluk, és másfelé is tájékozódnak. Az üzleti tevékenységet a klasszikus nyugati minta alapján kell tovább folytatni, ez a jövő útja, Lukács István, véleménye szerint. Az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent a létszám. Aki nyugdíjba ment, annak a helyét nem töltötték be, inkább átszerveztek, összevontak. Az AGROKER tehát megpróbál talpon maradni, mint oly sok más cég ma Magyarországon. Az igazi megoldást az jelentené, ha végre megmozdulna a piac, és megjelenne a fizetőképes kereslet. Hogy ez mikor következik be, nem lehet megjósolni. Addig is marad a lehetőségek keresése az igencsak kisszámú vásárló kegyeinek elnyerésére. Az, hogy itt tart az egészségügy, az nem a miniszteren múlik, de az is igaz, erőteljesebben képviselhetné a dolgozók érdekeit. Most még nem tudom megmondani, hogy elérte-e a célját a szombati ötvenezres demonstráció. Véleményem szerint ez két lépcsőben realizálódhat. Az első az azonnali bér- követelés kielégítése - ehhez a hétfői (mai) tárgyalás egy állomás lehet -, a második, az egészségügyi rendszer megváltoztatása viszont egy hosszabb folyamat. Ebben a reformban benne lehet az összes dolgozó véleménye. Lényeges az is, hogy a társda- lombiztosítás költségvetését ne jövő februárban fogadják el, hanem már félévkor, hogy a parlament - mivel részekből tevődik össze az egész - időben tudja tárgyalni az ország költségvetését. Nekrológ helyett Karinthy Ferencteleniil Olvasom az életrajzát. Valahogy olyan rendes fickó volt ez a Karinthy, jó cimbora, becsületes haver. Olyan, akire lehet számítani, aki segít, de a balhékban is benne van, addig a bizonyos határig, amíg a hecc nem sérti Az Embert. A keresztségben a László Ferenc Kristóf nevet kapta, a családban a Cinit. 1921 nyarán született, s most meghalt. Hetven és fél évet élt. Bizonyára nem szeretné, ha siratnánk. Rosszul esne neki. Apja valahogy így írt erről a „furcsa" szituációról, a gyászról: Mikor a mama meghalt, az ablak felé fordultam, háttal a többieknek, és mozgattam a vállaimat, mintha a sírás rázna, mert mindenki ezt várta tőlem. . Most itt állunk, Karinthy Ferenctelenül, s nem tudjuk pontosan, hogy is illene viselkednünk. Szokatlan nélküle. Velünk élt, kortársunk volt, tudtunk róla, szerettük. Hozzánk tartozott, mint a hegyhez a barlang, háztetőhöz a tévéantenna, nagymamához a hintaszék, kalauzhoz a lyukasztó. Nem mondható, hogy rongyosra olvastuk a könyveit, de ez a mi hibánk. Ő egyébként nem is akart író lenni - irtózott attól, hogy Karinthy Frigyes fiaként emlegessék; versenyszerűen sportolt, és nyelvésznek készült - mégis Íróvá vált. Ha létezik eleve elrendelés, akkor amiatt, ha nem, akkor valami megmagyarázhatatlan belső késztetés folytán. Mi mondható el még róla? Nyílt, tiszta, markáns személyiség volt. Dolgozott, megházasodott, gyereket nevelt, haladt, ahogy a kor. Apja 46 ezer pengő tartozást hagyott hátra, ő viszont mániákusan irtózott az adósságtól. A zöld Volkswagenjén meg néhány ezüstös szárnyú gépmadáron bejárta az országot, a világot. Élményeket, tapasztalatokat gyűjtött. S most elperült megtapasztalni az emberiség végső, közös, nagy titkát... Wessely Gábor Ékes László dég a knstélv előtti völgyben Fotó: Gottvalá Károly Jóízű, nagy halat rejt a tó Miről tárgyaltak a kisgazdák? venter Tüntettek a fehérköpenyesek
