Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-31 / 77. szám

1992. március 31. TAJOLO »ÚJSÁG 5 Innen­onnan Szekszárdon, a művelő­dési házban Babits Ifjú­sági bérlettel nézhetik meg április 1-jén, szer­dán, 19 órakor Erkel Fe­renc: Bánk bán című operáját a Pécsi Nemzeti Színház művészeinek előadásában. Gyermek­bérlettel láthatják április 2-án, csütörtökön 13.30, és 15.30 órai kezdettel az Óz, a nagy varázsló című mesejátékot a Bu­dapesti Kamaraszínház előadásában. A mesejá­tékot szülők, nagyszü­lők is megnézhetik ugyanezen a napon 17.30 órakor. A Weöres Sándor Or­szágos Gyermekszínját­szó Találkozó megyei bemutatójára kerül sor április 4-én, szombaton, délelőtt 9 órától a műve­lődési házban. Április 6-án, este 7 órai kezdettel a Repub­lic együttes koncertjére látogathatnak el az ér­deklődők. A Babits Mihály Mű­velődési Ház kiállító- termében Révayné Ko- váts Éva „Egyházi hím­zések és modern mise­ruhák" című kiállítása nyílik április 6-án, hét­főn, 17 órakor. A kiállí­tást Mayer Mihály me­gyés püspök nyitja meg. Á bemutatott anyagot április 24-ig láthatják az érdeklődők, naponta 10-18 óráig. * Bátaszéken, a művelő­dési házban a község ala­pításának 850. évfordu­lóját előkészítő kurató­rium szervezésében, népfőiskolái keretben április 6-án, este hat órai kezdettel dr. András- falvy Bertalan miniszter, néprajzkutató tart elő­adást „Gazdálkodás és az. azzal kapcsolatos szokások térségünkben" címmel. Angol film a „Lady Chatterley szeretőjé"-ből Angliában is változnak az idők: végre film készülhet H.D. Lawrence híres regényé­ből, a „Lady Chatterley szere- tőjé"-ből. Á briteknek eddig tanácsos volt hallgatniuk ar­ról, mennyire ismerik a re­gényhősnő kalandjait. A szigetországban most forgatandó filmet 1993-ban mutatják be Nagy-Britanniá- ban. Lady Chatterley életét a BBC négy részben filmesíti meg, amelyet a tervek szerint a külföld is megismerhet. Az Angliában eddig erkölcsrom­bolónak minősített művet Magyarországon egyébként már 1928-ban kiadták ... FEB Somogyi turnén a Szekszárd Big Band A Nemzeti Filharmónia szervezésében nyolc elődás- ból álló hangverseny turnén vett részt Somogy megyei vá­rosokban a Szekszárd Big Band. A Babits Mihály Műve­lődési Ház által fenntartott 25 tagú zenekar Marcaliban, Nagyatádon, Barcson, Csur­gón, Kaposváron és .Balaton- lellén aratott sikert. Az együttes művészeti ve­zetője ezúttal is Pecze István karnagy volt. Szólistákként Szily Lajosnak, Parragh Ti­bornak és Pereszlényi Zoltán­nak tapsolt a közönség. Napja­inkban egyre nagyobb gondot jelent a kultúra ilyetén terjesz­tése. Az együttes útját az Ális- cavin Rt., a BHG, a decsi ter­A szólót Pecze István játsza A fúvósszekció melőszövetkezet, a Tm. Ga­bonaipari Vállalat, a Gemenc Expo, a Héliosz Kft., a Kom- menciál Kft., a Paksi Atome­rőmű Részvénytársaság, a Szigma Építőipari Szövetkezet és a Tolnai Extra segítette. Az elkövetkező hónapok­ban megyénkben lép fel az együttes. Májusban Bátaszék 850. évfordulója alkalmából adják elő a Jazz-misét, ugyan­ezt pünkösdkor Szekszárdon mutatják be, ag új tételekkel kiegészítve. Ősszel a Szálkáról elszármazottak találkozóján az ünnepség nyitójaként sze­repel a Szekszárd Big Band.- decsi - gottvald ­Pályázati figyelő 1. A Független Alkotók országos irodalmi pályázatot hirdet az 1992. évre. Témaköre: szabadon választott művek. A művek műfaja: vers, kispróza és dráma. A pályázaton eddig nem pub­likált, máshoz még be nem nyújtott művekkel lehet nevezni, amelyek valóságunk közérdekű és időszerű kérdéseivel foglal­koznak és mindennapjainkat mutatják be irodalmi eszközökkel. Ezen kívül ajánlott témák külön díjazással: 1956-os forradalom és szabadságharc, szövetkezés, iskolai szövetkezés. A pálya­művek benyújtási határideje: 1992. április 15. 2. Országos Alkotótábor lesz textil, kerámia, festészet, gra­fika műfajban 1992. július 2-10. között Gencsapátiban. Érdek­lődni a lenti címeken lehet. 3. Alkotótelepet szerveznek Harkányban kőszobrász, kerá­mia, festészet, egyedi grafika témakörökben 1992. július 17-29-ig. Érdeklődni a lenti címeken lehet. 4. A HOLMI szerkesztősége kritikapályázatot írt ki. A pályá­zónak egy maga választotta könyvről, lemezről vagy kiállítás­ról kell kritikát írnia. Beküldési határidő: 1992. július 1. 5. A Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap pályázati felhívása felsőoktatási intézmények részére. A pályázatokban a következő célokra lehet pályázni: gépek, műszerek, berendezé­sek, felszerelések, eszközök, szellemi termékek beszerzése, va­lamint konzultánsok és egyéb szellemi szolgáltatások igénybe­vétele, illetve hallgatók és oktatók tanulmányútjai költségeinek és vendégprofesszorok meghívása során felmerülő költségek­nek a fedezése, a program megvalósításához szükséges műkö­dési költségek fedezése. Benyújtási határidő: 1992. áprüis 30. A Népszabadság Itthon melléklete a Főfotó Fotoluxszal kö­zösen fotópályázatot hirdet. Nevezni lehet tetszőleges nagy­ságú színes fotóval, gyermekfotó, utazási emlékeim, városké­pek kategóriában. Beküldési határidő: 1992. május 30. * A pályázatokról bővebb felvilágosítás kérhető a Tolna Me­gyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány Információs- Szolgál­tató Irodájában: Szekszárd, Béla tér 6. Tel: 11-928. Nyitva tar­tás: .hétfő, szerda: 13.00-16.00 óráig, kedd-csütörtök: 13.00-17.00 óráig, péntek: 13.00-15.30 óráig. A Paksi Ifjúsági Irodában: Paks, Gagarin u. 2. Tel: 75/11-646, nyitva tartás hétfőtől péntekig 14.00-20.00 óráig. Magyar művészek a nemzetközi SOS Gyermekfalvakért a na­pokban elkészítették Nyújtsd a kezed című műsorukat, mely­nek címadó dala Koltay Gergely és Margit József szerzeménye. A dalt a Magyar Televízión kívül már több műholdas csatorna is átvette, így tudnak segíteni a nemzetközi szervezetnek, hogy népszerűsítsék és további pénzadományokkal segítsék az SOS Gyermekfalvakat. (Wusching Antal) Megjelent A magyar sport év­könyve 1992. A szép ki­vitelű könyvben a sport történetén kívül megta­lálhatja az olvasó a XVI. Téli Olimpiai Játékok eredményeit, valamint az 1992. évre szóló ver­senynaptárt. A negyedik típusú ta­lálkozások sorozat má­sodik köteteként jelent meg Hargitai Károly: Idegen bázisok a Föl­dön című könyve. (A könyveket a Kossuth könyvesbolt ajánlotta.) Álláskeresők Az Álláskeresők Szekszárd Városi Egyesületének szán­déka, hogy szervezetten kép­viselje a munka- és állásnélkü­liek érdekeit, egyéni gondjaik megoldásához segítséget nyújtson. Az elmúlt napokban levélben keresték meg a város munkaadóit, amelyben kérik, juttassák el hozzájuk munkae­rőigényüket, a foglalkoztatás feltételeit. Azt is tudatják, re­mélik, hogy képviselői indít­ványra rövidesen az önkor­mányzat elé kerül az állásnél­külieket foglalkoztatókat adókedvezménnyel támogató javaslat is. Tv-napló Vendégségben Bay Zoltánnál Bay Zoltán professzort 1949-ben megfosztották akadémiai tagságától, miután három évvel korábban szárnyára vette a világhír: Hold-radar kísérlete igazi szenzáció volt, s azt is feljegyezték róla, hogy fontos eredményeket ért el az elekt- rolumineszcencia területén is. Mindez kevés volt a hazai el­ismeréshez, az Egyesült Izzót államosították, értékes beren­dezéseit elvitték az oroszok. Azóta az Egyesült Államokban él, ma is folytatja tudományos munkáját, pedig a századdal egyidős, de túl a kilencvenedik évén is köszöni, jól van, szel­lemi frisseségéből mit sem veszített. 1986-ban már készült vele tévéfilm, könyve is jelent meg, most pedig amerikai otthonában kereste fel Juhász Árpád. A beszélgetés egy sorozat része, amely az Amerikában élő magyar tudósokat mutatja be, kár, hogy az éjfél körüli órák­ban, mert Bay Zoltán szavait érdemes lenne meghallgatniok azoknak is, akik ilyenkor már ágyban vannak. Szeretettel beszélt diákéveiről, a tudománynépszerűsítő Szily Kálmánról, akinek emlékérmét most kapta meg, Eöt­vös Kollégiumbeli társairól, Kodály Zoltánról, a fizikus Zemplén Győzőről, a híres nyelvészről, Gombocz Zoltánról, aki negyven nyelvet ismert. S emlékezett utolsó itthoni éve­ire is, amikor Gerőt, Vas Zoltán igyekezett meggyőzni a ha­zai tudomány jelentőségéről. Derűsen beszél, de szerényen azt is megmondja, hogy a nagy fizikai felfedezések után sem tudunk válaszolni az élet alapkérdéseire. Valószínűleg a filozófia ezzel mindörökre adós marad. Hallgatva Bay professzort, arra gondolhattunk, íme a ma­gyar tudós sorsa. 1946-ban az Egyesült Izzó laboratóriumá­ban sikerült rádióvisszhangot kapnia a Holdról, s rögtön utána mehetett is, mert a politika számára nem volt kívána­tos. Ma más okból indulnak útnak tudósaink s félő, hogy le­endő Nobel-díjasainkat ezután is külföldön kell keresnie a riporternek. Rémképek A Tény-képek című társadalmi riportban ezúttal is meg­rendített a műsorvezető Rudi Zoltán és a szerkesztő Pápai Judit. Kommentár nélkül: így zajlott le március 15-e Debre­cenben, pontosabban, ez is az ünnepen történt. A professzor is csak a tényt közölte: ismét megjelent hazánkban a tbc. A beteg csak annyit mondott, hogy lakása, rendes jövedelme nincs, nyomorog, az orvos pedig a gyógyulás feltételét a jó táplálkozásban is látja, tehát egyék sok tejterméket, banánt, húst, friss főzeléket. Lefogyott, jó hetvenévesnek néz ki, de alig múlt harminc. Mi lesz vele, ha kikerül a kórházi bizton­ságból, pedig a pénzhiány miatt ott sem tudják biztosítani a megfelelő táplálkozást. Panaszkodik az üzemorvos, nem tudja, mi lesz vele, a munkás sem tudja, hogy vele mi lesz, mert ő ragaszkodnék jól bevált üzemorvosához, aki ismeri baját. Dehogy lenne táppénzcsaló, ellenkezőleg, gyengélkedve is jár dolgozni, mert kell a pénz, s attól is fél, hogy elveszti állását. A Tény-képek nem kommentál, csak közöl. Itt tart ma az egészségügy. Közben a népjóléti minisztériumban nagysza­bású terveket kovácsolnak, sokan már megkapták a beteg- biztosítási igazolványt, de nem tudják, mit kezdjenek vele, ahogy az orvos sem, fontoskodó viták folynak az abortusz­ról, az üzemorvos pedig nem tudja, meddig léphet be a gyárba, ahogy a munkás sem tudja, meddig lesz gyár. A ri­portok egyetlen tanulsága: jobban kellene figyelni a té­nyekre. Cs. L. A Thész László zenei alapítvány hangversenye „A tisztelet és megemléke­zés hívott bennünket a mai koncertre. A muzsika hangja­ival hajtsunk fejet egy nagy­szerű ember, pedagógus, elő­adóművész, kolléga emléke előtt." E szavakkal lépett Szily La­jos, a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola igazgatója a szép­számú közönség elé, majd szólt a Thész László zenei ala­pítvány jelentőségéről. El­mondta, hogy az alapítványt 1990. áprilisában jegyezték be. Létrehozója Thész Lászlóné, gondozója a zeneiskola, leg­főbb támogatója pedig a Mű­vészetek Háza, mely a hang­verseny teljes bevételét az alapítvány céljára ajánlotta fel. Ä hangverseny műsorában elsőként a mözsi Bartók Béla nőikar lépett dobogóra. A kó­rust hosszú éveken át Thész László instruálta és ellátta a zongorakísérő feladatát is. Az, hogy az együttes ma bizton­sággal énekel gregorián dal­lamokat, stílusosan ad elő preklasszikusokat, hangulato­san szólaltat meg Liszt művet, vagy Kodály népdalfeldolgo­zást, mint történt ezen a kon­certen - Thész László évtize­des, fáradtságot nem ismerő munkájának is köszönhető. A női kart Schmidt Józsefné ve­zényelte szakszerűen, ponto­san, zongorán Lozsányi Ta­más kísért. Komolyzenei hangverseny­dobogón nagyon ritkán hall­ható hangszer a szólógitár. Villa Lobos: E-dúr és D-dúr prelúdiumát Környei Miklós kitűnő előadásában élvezhet­tük. A nívós zenei teljesít­ményt a közönség tapsa ju­talmazta. Gitár és fuvola együttes hangzása sem tartozik a meg­szokott produkciók közé. Kel­lemes dallamok, lírai hangvé­tel, táncos lejtésű frissesség jel­lemezte Truhlar: Sonata semp­lice c. szerzeményét Ágos­tonná Béres Kornélia (fuvola) és Környei Miklós (gitár) in­terpretációjában. Egymásra figyelő érzékeny muzsikálá­suk örömet okozott a jelenlé­vőknek. A műsor negyedik száma­ként Bach: Jauchzet Gott in al­len Landen - kantáta III. tétele csendült fel Szuprics Edit (ének), Mártonka Tünde (cselló) és Lozsányi Tamás (orgona) szépmívű előadásá­ban. Davidoff: Notturno c. da­rabját Mártonka Tünde (cselló) és Kugler Zsuzsa (zongora) mutatták be. A vo­nós hangszer szépen zengő túnusa, meleg színei, a költői megfogalmazás méltó volt az est hangulatához. Az emlékhangverseny egyik kellemes meglepetése­ként hatott Enesco: Cantabile és presto c. szerzeményének előadása Ágostonná Béres Kornélia (fuvola) és Kugler Zsuzsa (zongora) tolmácsolá­sában. A fiatal, tehetséges fu- volista virtuóz erényeket csil­logtatott. Tökéletesen együtt élt hangszerével, a muzsiká­val. Egy kiemelkedő produk­ciót hallhattunk remek kísé­rettel. Hasonlóan maradandó él­ményekben részesítette a kö­zönséget Szuprics Edit (ének) és Kugler Zsuzsa (zongora) Donizetti: Lammermoori Lu­cia őrülési jelenetének bemu­tatásával.' Szuprics Edit a leg­jobb szopránok erényeivel rendelkezik. Kulturált hangja, biztos intonációi, kidolgozott énektechnikája, a koloratur magasságokban is könnyed éneklése megérdemelt nagy sikert aratott. Az igényesen összeállított és időben is mértéktartó hangverseny zárószámaként Glinka: Patetikus triója csen­dült fel. A nívós kamaramu­zsikálás résztvevői: Falussy Mária (klarinét), Kugler Zsu­zsa (zongora) és Mártonka Tünde (cselló) voltak. A mű ünnepélyes hangvé­tele, átélt, szép előadása méltó befejezése volt a Thész László szellemiségét idéző hangver­senynek. Lemle Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents