Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-27 / 74. szám
1992. március 27. DUNAFOLDVAR KÉPÚJSÁG 13 A szakértő megállapítása szerint Jó az áfész elszámolása ítélet még nincs Mint korábban beszámoltunk róla, majd hárommillió forintos leltárhiány támadt a földvári áfész 32. számú ABC-jében. A bolt dolgozói vitatták a hiányt, pontosabban azzal érveltek, hogy rossz a szövetkezet elszámolása, a bolt számára nem történik meg a készpénzfizetés során beszerzett áru jóváírása. A szövetkezet a hiány miatt megvonta a dolgozók prémiumelőlegét, majd a megismételt leltár után - amely újabb hiányt mutatott ki - megtérítési határozatot adott ki. A dolgozók e döntéseket megtámadták, a helyi munkaügyi döntőbizottság ezt elutasította. Az ügy a megyei munkaügyi bírósághoz került, ahol a múlt csütörtökön volt a tárgyalás. Pontosabban tárgyalások, merthogy nem egy, hanem két „ügyről" van szó. Az első tárgyalás azt vizsgálta, hogy megfelelő-e az áfész által alkalmazott elszámolási módszer. A kirendelt igazságügyi szakértő megállapította, hogy nincs gomi az elszámolás módjával. A dolgozók jogi képviselője nyolc nap haladékot kért egy esetleges újabb bizonyítási indítvány beterjesztésére. Nem született ítélet a másik tárgyaláson sem, amely arra a kérésre kereste a választ, hogy időben fellebbeztek-e a dolgozók a szövetkezet határozata ellen, miszerint meg kell téríteniük a hiányt. Ennek bizonyítása után derül majd ki, hogy az ügy ezen részével tud-e a bíróság érdemben foglalkozni, illetve formai okok miatt az indítványt elutasítja.-hájismét várják az egykori földváriakat Elszármazottak baráti köre alakul Korábban már próbálkoztak egy baráti kör szervezésével Földváron, ám - mondhatni egy kis adminisztációs malőr miatt - megfeneklett az ügy. Az történt ugyanis, hogy - miután lelkes lokálpatrióták sok Földvárról elszármazott embert megtaláltak - Gallai Sándor, a kör egyik szervezője egy jegyzéket készített, amit az.akkori tanácselnöknek átadott. A lista azonban eltűnt, s ma, amikor ismét felvetődött a kör szervezésének gondolata, a munkát szinte élőiről kell kezdeni. Az elszármazottak között van például Jónás István, a strassbourgi egyetem matematikaprofesszora, vagy Niki István, az Atomfizikai Kutatóintézet munkatársa. A szervezést ismét Gallai Sándor vette kézbe. A városban elérhető iratokból, főként az iskolák dokumentumaiból próbálja ismét előkeresni a hajdani földváriak adatait. A kör megalakításától a szervezők a többi között azt várják, hogy helytörténeti érdekességekkel gazdagodhat a város, hisz az onnan elszármazók fontos adatokkal szolgálhatnának a település korábbi történéseiről. Számítanak arra is, hogy lokálpatriótákra is találnak, akik sokat tehetnek hajdani városukért. Nem beszélve az élményről, amit a találkozás öröme jelenthetne a több évtizede egymást nem látott távozóknak és maradóknak. Földváron tehát várják az ország vagy a nagyvilág bármely részén élő embereket, akik a településen születtek, illetve tartósan ott éltek. A határainkon túl élő, földvári származásúak közül többen ismét érdeklődnek a szűkebb haza iránt. Ilyen például Horváth Lajos, Kanadában élő egykori föld- dvári, aki egy meghívás nyomán az utóbbi években rendszeresen felkeresi hajdani lakhelyét. Látogatásai során - inkább gesztusértékű - ajándékokat hoz az óvodásoknak, iskolásoknak, gimnazistáknak, és támogatja az előszállási nevelőotthont. Rövidesen alapítványt tesz a környék fiataljainak javára. A körbe jelentkezni Gallai Sándornál (Templom utca 21., telefon (75) 41-220), illetve a polgármesteri hivatalban lehet. Földvári „Igazodj!" Sport és költségvetés A városban lassan elcsitulnak azok a hullámok, amelyeket a helyi kultúra ellehetetlenülése miatti félelem korbácsolt az elfogadott költségvetési terv után, de föl-fölborzolódnak a kedélyek más területeken is. A híressé lett testületi ülésen volt, aki rákérdezett, szerepel-e egyáltalán a tervezetben a sport, mire a pénzügyi vezető a kézilabdások egymilliót meghaladó tételével példálózott. A többiek most kezdik hallatni hangjukat. A város sportélete új szakaszához érkezett, amikor 1991 december 13-án föloszlott az 1896-ban alapított Spartacús SE, s önálló szakosztályokként kezdték meg működésüket a „jogutódok". Elsőként a Kézüabda Sportegyesület alakult meg, majd a Football Club Dunaföldvár (FCD), s az asztalitenisz szakosztály is nekivágott az önálló útnak. Vezetőjük, Fekete Péter százhetvenegyezer-hatszáz forintos költségigényről nyújtotta be tervezetét, amiből - állítólag azért, mert az okmány fele elveszett - egy negyvenkilence- zer-egyszáz forintos summát fogadott el Gál Viktor, a pénzügyi osztály vezetője, s ezt kerekítette föl ötvenezerre. Ilyen föltételek mellett idén az NB 111-ban szereplő egyesület csak vegetálni tud, hisz az alapul vett összeg pusztán a labdák, ütők, hálók, mezek költségét fedezi, s nem tartalmazza az utazásokkal járó kiadásokat, a nevezési- illtve tiszteletdíjakat, de még a rezsit sem. A labdarúgók költségvetéséről Dunainé Vida Györgyi nyújtotta be a polgármesteri hivatalhoz a pénzügyi tervezetet, ami szintén komoly ellenérzéseket váltott ki. Az egyeztetés első sarkalatos kérdése úgy hangzott, müyen összeg kell ahhoz, hogy elkezdhesse az évet a serdülőkkel és ifikkel szereplő szakosztály. A válaszban háromszázezer forintot jelölt meg az illetékes, de ennek csak egyharmadát tudta folyósítani a pénzügyi vezető, mondván, hogyha elfogy, jelentkezzen újból az elnöknő. Ilyen előzmények után kérdés, lesz-e egyáltalán kedve a teniszezőknek önálló szakosztályt alakítani, s jut-e valamennyi támogatás a diákok ví- ziflottilájának. Az „Igazodj!" sportvezényszó, az eddigiek tükrében, nem annyira a „Sorakozz!" parancsot követte, inkább az „Oszolj!" felszólítást foganatosította.-bankóMagány mércét már ez a technika jelentette számomra. Ez nem megy másként, csak úgy, hogy az ember tanul és rettenetesen sok tárgyat készít. — A szakmában e műfaj mesterének tartják önt, de sok minden mást is csinál. — A különféle pályázatokon mindig mással jelentkeztem: bútor, csonttárgyak és képek, használati tárgyak, kalotaszegi geometrikus faragások ... Többféle dolog érlelődik mindig egyszerre bennem. — Az országban egyedül a spanyolozás fém-csont-fa „ötvözetével" foglalkozik legújabban. — Ezzel biztos, hogy sok időt fogok eltölteni, mert nagyon izgalmas. A fém úgy jelenik meg benne, mint grafika, a színes spanyolviasz a fesztészet és a fa a plasztika, a szobrászat. Ebben nagyon sok lehetőség van.-hangyál- Fotó: Gottvald Károly Spanyolozás, fém-csont-fa „ötvözettel" Csepeli István műhelyében Csepeli István házának kapuján ez áll: népi iparművész. A bíráló bizottságok legtöbbször tanácstalanul állnak munkái előtt. A népieknek „túl művész", a képzőművészeknek ..néninek" bizomiult. Megbomlott a harmónia ... — Melyek voltak azok a leg- fontosabbb hatások, amelyek befolyásolták művészi pályáját? — Nagy hatással volt rám a „Sárospataki Iskola". A hetvenes évek elejétől jöttünk össze Sárospatakon. Egyébként '69-ben Fadd-Domboriban volt az első táborunk. Aztán évenként találkoztunk, és jókat vitatkoztunk. Hatvanan-hetve- nen voltunk, az ország minden részéből. Rengeteg információhoz juthattunk hozzá: az utolsó centimétereken kaptuk el a tárgyi néprajzot. Egészséges viták voltak, kerestük a kivezető utakat. A viták akörül folytak,- hogy a használati tárgyakat az eredeti funkciójukban lehessen használni. Ebből a vonulatból kerültek ki azok, akik jelentősek a fafaragó kultúrában: hangszereket készítenek, térplasztikákat csinálnak, naturális domborműveket népi ízzel. Kialakult egy karakán társaság, amely — bizonyos értelemben - megteremtette a népi iparművészetet. Amit csinálnak, nem népies- kedő tárgyak, és nem sterü népi tárgyak. Ezeken - botok, mosófa, mángorló, különböző pásztorkészségek - „iskolaszerűén" végig kell menni. Aztán az alkotó képességei döntik el, hogy végül mibe „torkollik". — Ön a dunántúli pásztorkultúrával foglalkozik behatóbban. — Az ember és a természet viszonya tisztázott formában jelentkezik ezekben a tárgyakban. Ezért tartom szükségesnek, hogy ezek tovább éljenek, mert nemcsak a nemzeti tudat bonlott meg, hanem az ember és a természet harmóniája is. Itt viszont természetes anyagokról, természetes formákról nincsenek olyan absztrakcióink, amelyek testidegenek, formaidegenek, színidegenek az embertől. — Az ön egyik kedvenc műfaja a „spanyolozás". Mi a lényege ennek a technikának? — A spanyolviasz a fenyőgyanta és a méhviasz elegye, amelyet földfestékkel, korommal vagy kalapzsírral színeztek. A piros és a fekete után később többféle színt is alkalmaztak. —- Egy üreget vágunk a fába - lefelé szélesedő „fecskefar- kot" -, az összekevert méhviasz elegyet melegen belecsöpögtet- jük, és amikor megkeményedett, szintbe dolgozzuk. A pásztorkultúrában technikailag ez a legnehezebb. Vegyíteni szokták karcolozásai, ami a színhasználatot a festészet felé viszi el. — Mióta foglalkozik vele? A hetvenes évek elején kezdtem Király Zsiga munkáit kutatni. Eredeti nem sok maradt belőle. A szekszárdi múzeumban van egy másolat, egy tükrös. Ami annak a tetején van! Olyan sokáig álltam előtte, azt hitték, hogy el akarom lopni. És itt már nem csupán arról van szó, hogy milyen nehéz lehetett megcsinálni, hanem hogy az alkotója mögött milyen kultúrkör létezett. Számomra ez a tárgyformálás csúcsa volt. A belső mércém pedig azt mondta, hogy, ha ilyeneket nem tudok csinálni, akkkor üzlettel kell foglalkozni, négyzetméterre kell dolgozni. — Ezt nem csinálta? — Akkor még igen, a hatos utat Pestig le lehetne vele „tapétázni", de hát az kellett a technikai biztonság megszerzéséhez. — És Király Zsiga óta? — Azóta is sok mindennel foglalkozom, de a szakmai A jövő héten tárgyalják ... Nem zár be a gázgyár Különféle híresztelések láttak napvilágot a földvári Oxigén- és Disszugázgyárról. Ezek között az is szerepelt, hogy a gyárat esetleg bezárják. Megkerestük Vörös Lászlót, a gyár igazgatóját, aki kategorikusan cáfolta a hírt. Mint mondotta, az első negyedévben három embert kellett elbocsátani a forgalom csökkenése miatt. A Messer Griesheim Hungária Kft. tavaly őszszel vásárolta meg a gyárat az országban működő 21 másik telephellyel együtt. A jövő héten döntés születik a gyár átszervezéséről. Vörös László ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy várhatóan a dolgozók nagy részének továbbra is tartósan lesz munkája. A döntés után a részletekről is tájékoztatjuk olvasóinkat. Véradás Földváron Véradónapot rendez a Vöröskereszt városi szervezete március 31-én, kedden reggel nyolc órától délután négy óráig, a földvári művelődési központban. Tanácsos lesz a képviselőknek némi elemózsiát, meg kispárnát vinni az önkormányzat jövő csütörtöki ülésére, mert meglehetősen sok témáról fognak tárgyalni. Beszámolót hallgatnak meg a helyi rendőrség és a költségvetési üzemből alakult kommunális és szolgáltató kft. tavalyi munkájáról, és ismételten napirendre tűzik az alpolgármester-választást. Immár sokadszor szerepel ez utóbbi téma a képviselők asztalán, miután nem jött létre konszenzus az alpolgármester személyét illetően, illetve elvetették azt az indítványt is, miszerint nincs szükség alpolgármesterre Dunaföldváron. Kérdés, hogy ezúttal megszüle- tik-e a döntés. Várhatóan döntenek a szervezeti és működési szabályzat egyes pontjainak módosításáról, és zárt ülésen határoznak az önkormányzati intézmények vezetőinek béremeléséről. Állást foglal a testület, hogy szorgalmazza-e egy területi alapon szerveződő hatósági igazgatási társulás létrehozását, amely segíthetné a középiskolába fel nem vett tanulók pályakorrekciójának összehangolását. Javaslatot tesznek arra, hogy a városban ki részesüljön a megyei önkormányzat által alapított kulturális és művészeti díjakból. Szóba kerül a kommunális és szolgáltató kft. területvásárlási szándéka. A társaság a Tavasz utca melletti területen szeretne telket vásárolni, ahol korábban a kisvállalkozóknak kívántak üzleteket építeni, ám a jelentkezők túl drágának találták azokat. Nemrégiben levélben kereste meg a Kincstári Vagyonkezelő az önkormányzatot a volt szovjet laktanya ügyében. Ebben jelzik, hogy az objektum őrzését át szeretnék adni az önkormányzatnak, valamint kéri, hogy a testület készíttessen hasznosítási tervet a terület hasznosítására. Az önkormányzat erre a célra nem különített el pénzt az idei költségvetésben. A vagyonügynökség szorgalmazza a lakások értékesítését is - az épületek meglehetősen rossz állapotban vannak és nem a magyar szabványnak megfelelően készültek -, ám ha akad is rájuk vevő, a város nem tudja megelőlegezni azok vételárát. Az ülésen - egyebek között - szerepel még magánszemélyek területvásárlási igénye, valamint döntenek a városháza tanácskozó és házasságkötő termének felújításáról is.
