Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-26 / 73. szám
1992. március 26. HAZUNK TAJA-íEPUJSAG 5 A metszés ábécéje A ss-% SS # /• /( / szóló ifjitasa, váltása A szőlő metszésével számtalan szakkönyv, kézikönyv foglalkozik, akik tehát tudományos szinten szeretnének elmélyedni a metszés munkáiban ajánljuk figyelmébe a lekitű- nőbb magyar szakkönyvet: Csepregi Pál A szőlő metszése, fitotechnikai műveletei című könyvét. Minthogy szőlőt kevesen telepítenek mostanában, a szőlő pedig akárcsak minden élő szervezet öregszik, ezért most csak az ifjítással foglalkozunk. A tőkerész fölkopaszodása bármelyik metszési mód mellett előbb-utóbb bekövetkezik. A rövidcsapos metszés és a váltómetszés ugyan jelentősen mérsékli ezt, ám ha csak egy íz- köznyivel is, de a termőalapok évente magasodnak. A fölkopaszodott termőalap helyébe két vagy három év alatt nevelhetünk újat. Az új termőalapot a törzsön vagy a karon, vagy ahhoz lehetőleg minél közelebb alakítsuk ki. Az ifjításhoz olyan fattyú- vesszőkre van szükségünk, amelyek e helyen fejlődtek. Ezekből rövid csapot, úgynevezett biztosítócsapot vágva neveljük ki az új termőalapot. Aszerint, hogy a biztosítócsapoknak való fattyúvessző mennyire fejlett, az ifjítás két vagy három évet vesz igénybe. Karok ifjítása. Idővel a termőkarok termőalapjai a karok végére kerülnek, a kar elején és közepén megritkulnak, legyengülnek. Szükségessé válik az egész kar leváltása, amelyhez - első lépésben - a tövén biztosítócsapot hagyunk. Középerős növekedés esetén a 60 centiméteres kart a csapból fejlődő, azonos hosszúságra metszett vesszővel váltjuk le. A 120 centiméteres kart viszont két részletben, 60 centiméterenként neveljük újra. A törzs ifjítása, váltása. Elsősorban a fagyveszélyes vidékek takaratlan kordonművelésű tőkéi vannak kitéve a teljes tőkepusztulásnak. Ilyen körülmények között nagy jelentősége lehet a törzs alsó részén vagy a tövén évente fenntartott fagycsapnak (biztosítócsapnak), amely télen földdel takarható és szükség esetén belőle az egész tőke megújítható. (A csapon évente egy rügyet hagyunk. A belőle fejlődő hajtást a törzs mellett vezetjük, a karó fölött csonkázzuk. Tavasszal visszavágjuk.) Ifjításkor nagy sebet ejtünk a növényben, amely magára hagyva beszáradhat, fertőződhet. Ezért fordítsunk nagy gondot a sebkezelésre. Fölkopaszodott, legyengült kar ifjítása egyrügyes biztosítócsappal. A csapból két év alatt (kétszer 60 centiméterrel) neveljük ki a teljes (120 centiméteres) kart. Agrártörténetünk értékei A dombóvári művelődési otthonban került megrendezésre a kisparaszti gazdálkodást bemutató kiállítás, melyen 225 eszközt, illetve kisgépet láthat az érdeklődő. Az intézményben kiállított miniatűr mezőgazdasági felszereléseket és gépeket Pancza Ernő nyugdíjas, dombóvári lakos készítette. Kérdésemre elmondta, hogy ezekkel az eszközökkel kíván emléket állítani a magyar parasztságnak és egyben szeretné megismertetni a mai ifjúsággal a régmúlt emlékeit. Pancza Ernő bácsi 1916-ban a szlovákiai Galántán született, az indíttatás a szülőföldjéből gyökeredzik, hiszen a néhai Magyarországnak az a része termőföldekben igen gazdag vidék volt, s szinte minden növény termesztésével foglalkoztak az ottani ősök. Ernő bácsi nemcsak elleste, hanem használta is az eszközöket és gépeket. A kiállított tárgyakat 17 évig készítette, már nyugdíjas korában. Elmondása szerint nyugdíjazása után megbetegedett, és az orvosa javaslatára elfoglalta magát, így betegségével nem törődve kezdett e nagy munkába, melynek gyümölcse most érett be. A művelődési házban kiállított kisgépeket és eszközöket hagyatéknak szánta, hogy unokáink is lássák, elődeink milyen szerszámokkal művelték meg a földet és termelték meg az ország kenyerét. Pancza Ernő bácsi elmondta még többek között azt is, hogy a gépek és eszközök készítésénél nem használt ki- csinyítési arányokat, hanem emlékezetből fogott az elkészítésükhöz. Szakmáját tekintve két évig volt kovácsinas, de a mezőgazdaságban töltötte el élete javát. Mindenféle mező- gazdasági munkát végzett, így módjában állott az összes géppel dolgozni, és azokat megismerni. A kiállítást Éles Simon, a dombóvári kertbarátkor vezetője nyitotta meg, aki többek között a következőket mondta: „A kisgazdaságokban ezek az eszközök és gépek jelentették a megélhetést, a kenyeret, az életet, ezért a maguk idejében nagy értéket képviseltek. Gondosan megtakarítottuk, védtük a rozsdától őket. Nem úgy, ahogy a most drága milliókat érő gépeket a szabadban tárolják, áznak, rozsdásodnak és idő előtt tönkremennek." Ahogy a kisgazdaságokból nagyüzemek lettek, e gépekre és eszközökre nem lett szükség, fokozatosan ócskavasnak kerültek és a további sorsuk a beolvasztás lett. Jó, hogy van egy Pancza Ernő bácsi, aki gondoskodott arról, hogy a parasztság munkagépeit és kézi eszközeit a mai kor embere is megismerheti. Most az lenne a kívánsága, ha már itt Dombóváron készült eme kiállítás anyaga, maradjon is meg Dombóváron. Sajnos, a kívánságra, kérésre még az ön- kormányzat nem adott választ, de jómagam is úgy gondolom, mivel nincs a városnak múzeuma, kiállítani való anyaga, az induláshoz jól jönne az itt bemutatott értékes agrártörténeti szempontból egyedülálló életmű. Tudomásom szerint még egy ilyen anyag nem áll a szakemberek rendelkezésére a mai Magyarország területén, sem kicsiben, sem nagyban. Pancza Ernő bácsi választ vár az ön- kormányzattól, s amennyiben a város nem tart rá igényt, meghirdeti a magyar nyilvánosság előtt, mert szerény nyugdíja mellé kiegészítőként hatna az életmű eladásából származó összeg. Bízom benne és őszintén remélem, hogy az illetékesek, és Dombóvár lakossága nem engedi, hogy a nagy munka kárbavesszen, esetleg külföldre kerüljön, hanem a város hírnevét öregbítve Dombóváré és ezen keresztül az egész magyarságé lesz. Bodó Imre Támogatás, hitel OMFB műszaki fejlesztést, innovációt támogató hitele. A program célja: A vállalkozások műszaki fejlesztési és innovációs tevékenységének, az újdonságok hasznosításának támogatása. Igénybevevők köre: Innovációs pályázat esetén bármely 60 főnél, újdonságot hasznosító pályázat esetén bármely 100 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozás. Támogatás formája: A bankok által a vállalkozások műszaki fejlesztési tevékenységéhez nyújtott hitel kamatának 50 százalékát az OMFB átvállalja. Ezen túlmenően visszatérítendő támogatás is kérhető. Preferált területek: a./ gyártmány, termék és szolgálatfejlesztés, b./ a gyártás, az üzemeltetés és a javítás technológiai fejlesztése (referancia üzemek létesítése). Saját erő szükséglet: a sajáterő nagyságát, a fedezet mértékét és a futamidőt a részt vevő kereskedelmi bankok üzletpolitikájuknak megfelelően alakítják ki. A magán és kisvállalkozások élénkítését célzó hitelkonstrukciók. Cél: a magán, illetve a 60 fő alatti vállalkozások hiteligényeinek kielégítése. Azok a kereskedelmi bankok folyósítják, amelyek a magán- és kisvállalkozások finanszírozására pénzeszközöket különítenek el. A vállalkozók hitelkérelmét saját hitelnyújtási elveiknek megfelelően bírálják el. A hitel kamata: mivel az MNB a kereskedelmi bank által folyósított hitel 25 százalékát a kereskedelmi bankoknak refinanszírozza (22 százalékos kamattal), a hitelt vállalkozóknak a piaci kamatnál alacsonyabb kamatlábbal adja. Kukoricafelesleg - felvásárlás A mezőgazdasági termelők április 15-ig ajánlhatták fel takarmánykukorica feleslegüket megvételre a központi állami készletbe - tájékoztatta az MTI-t a Tartalékgazdálkodási Igazgatóság (TIG). A felvásárlás feltételei: az igazgatóság 200 ezer tonna kukoricát szándékozik venni az MSZ 12540-82 előírásai szerint, tonnánként 6800 forintos áron. Felvásárláskor a termelők a meghirdetett ár 50 százalékát kapják kézhez, míg a fennmaradó hányadot az értékesítést követő 15 napon belül, ám legkésőbb szeptember 15-éig. Az igazgatóság a tárolás idejére maximálisan hetente és tonnánként 10 forint tárolási és állagmegóvási díjat fizet. Vásárnaptár Országos állat- és kirakodó- vásár: Március 28.: Paks, Sásd, Sárbogárd, Simontornya. Március 29.: Tamási. Országos kirakodóvásár: Március 29.: Nagyatád. Országos állatvásár: Március 28. : Pécs. Március 29.: Pécs. Autóvásár: Március 28.: Kecskemét, Pécs, Sásd. Március 29. : Albertirsa, Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Pécs, Siklós, Szeged, Szolnok, Tamási. A szekszárdi piac árai szárazbab 50-100 burgonya 16-22 savanyúkáposzta 50 sárgarépa 25-30 fehérrépa 30-50 vöröshagvma 20-35 SHELL m növényvédőszerek Védje növényeit a SHELL emblémával fémjelzett FENDONA 2 EC rovarölő és CASCADE 5 EC atkaölő, valamint DELAN 250 SC gombaölőszerekkel. Beszerezhetők mezőgazdasági és kertészeti szakboltokban. Színeink piros, sárga - szereink zöldek! (284) Időszerű növényvédelem Gyümölcsfélék rügyfakadás utáni védelme Őszibarack: Az utóbbi években a levélfodrosodást okozó Taphrina deformans gomba lépett elő őszibarackosaink elsőszámú károsítójává. A betegség következtében a torzult levelek korán lehullanak, a fa kénytelen minden tartalékát bevetni a regenerálódáshoz. Közben legyengül, termőképessége és élettartama csökken, valamint az ágelhalást kiváltó kórokozóknak is könnyű prédájává válhat. A betegségre a sárgahúsú fajták (különösen az el- berta) érzékenyebbek, de tartósan hideg, csapadékos, párás időjárás esetén a viszonylag ellenálló fehérhúsú fajták is veszélyben vannak. A fertőződés rügyfakadástól virágzás kezdetéig a legintenzívebb, az idő melegedésével a kórfolyamat fokozatosan megszűnik. A taf- rinás levélfodrosodás elleni védekezés alappillére a rügyfakadás előtti rezes lemosó permetezés, amely a fán áttelelő szaporítóképleteket jelentősen gyéríti. Ennek hatékonysága kielégítő, de nem tökéletes, másrészt a gomba a talajban is áttelel, és természetesen spóriái máshonnan is besodródhatnak, ezért a korai fungicides permetezések nélkülözhetetlenek. A betegség ellen régóta forgalomban lévő, jól bevált szerek az Orthocid 50 WP, Buvicid K és az Efuzin 500 FW*. Hozzájuk társult a közelmúltban két új, kiváló hatékonyságú készítmény: a Delan 750 SC és a Bravo 500*. Szárazabb viszonyok között 8-10, csapadékos időjárás esetén 5-6 naponként javasoljuk kijuttatásukat. A védekezést feltétlenül már most el kell kezdeni és sziromhullásig ajánlatos folytatni. Egyéb csonthéjasok (sárgabarack, meggy, cseresznye, szilva): A monília és a levélli- kasztó betegség megelőzésére kontakt szerves szerekkel (Polyram Combi, Polyram DF, Delan 750 SC, Orthocid 50 WP, Buvicid K, Dithane DG, Dit- hane M-45, Antracol WP, Zineb 80) léphetünk föl. Kajszibarackban már a szisztemikus (fölszívódó) szerek (Sápról, Rubigan 12 EC, Sporgon Afí WP*) használata is indokolt lehet a fertőzésveszélyes helyeken. Almatermésúek: Az almavara- sodás (különösen a starkingot és fajtakörét veszélyezteti), az almalisztharmat (elsősorban a jonatánt és fajtakörét támadja) és a körtevarasodás korai blokkolása az elsődleges cél. Vara- sodás ellen jelenleg a kontakt réztartalmú szerek (Champion 50 WP, Rézoxiklorid 50 WP, Rézoxiklorid 450 FW, Rokkol 400 SC, Bordói por, Bordóilé FW) adnak jó eredményt, de a csonthéjasoknál tárgyalt kontakt szerves szerek is megfelelőek. E két csoport előnyös tulajdonságai ötvöződnek a zineb + rézoxiklorid hatóanyagú Cu- prosan Super D és Miltox Special készítményekben. Almalisztharmat ellen a Karathane FN-57 vagy a Karathane EC kijuttatását ajánljuk, melyek hűvös időjárás mellett is hatnak. A Bordóilé + Kén FW almában varasodás és lisztharmat ellen egyaránt hatékony. Egres és feketeribiszke: Az amerikai lisztharmat valamelyik Karathane készítménnyel blokkolható. A gyümölcsfák frissen előjött, apró leveleit többféle rovar (lombrágó hernyók, sodrómolyok, almailonca, barackmoly) előszeretettel károsítja. Ellenük -elsősorban a szerves foszforsa- vészterek (Zolone 35 EC, Ultra- cid 40 WP*, Ekalux 25 EC*, Anthio 33 EC*, Unifosz 50 EC) hatásosak, de a piretroidokkal (Sumi-Alfa 5 EC *, Fendona 2 EC, Sherpa, Chinetrin 25 EC, Decis 2,5 EC) is eredményesen felléphetünk. Nagy körültekintéssel permetezzünk (különösen almában), hogy a zsenge, új leveleket véletlenül se perzseljük meg. (A *-gal jelölt szerek feltételes forgalmúak). Fűzi István T.M. Növény egészségügyi és Talajvédelmi Állomás Zöldség gyümölcspiac Tavaly még volt, ha drágán is Közismert, hogy a magyar éghajlati sajátosságok, tradicionális adottságok kedveznek a zöldség- és gyümölcstermelésnek, ami évtizedek óta nemcsak a lakosság fogyasztási igényeit látta el, hanem jelentős mértékben exportált is. Ami a belföldi piaci felhozatalt illeti, e téren látszólag kedvező volt a helyzet az elmúlt években is. A mindenkori folyó árakon számítva 1991-ben a piacokra került burgonya 28,2 százalékkal, a gyümölcs 5,6 százalékkal ért többet az előző évinél, de forint-értékét tekintve 2,4 százalékkal kevesebb zöldséget forgalmaztak a boltok. Vidéken még valamivel kedvezőbb volt a helyzet, mint a budapesti piacokon. Az árak alakulása szempontjából nem ugyanaz a helyzet a felvásárlási árak, valamint a bolti, piaci forgalom árait illetően. A zöldségfélék átlagos felvásárlási ára 1991-ben az előző évinek mindössze 90,6 százalékát érte el, a gyümölcsök átlagos felvásárlási ára viszont 31 százalékkal magasabb volt az 1990. évinél. A fogyasztó a burgonyáért, a zöldségfélékért és a különböző gyümölcsökért is jóval többet fizetett tavaly, mint két éve. Csupán néhány jellemző példa: a burgonya a boltokban két éve átlagosan 14,20-ba került, 1991-ben már 24,60 volt kilója, a különbség 73,4 százalék. A piacokon az ár kisebb mértékben drágult: az 1990. évi átlagos 16,60-ról 1991-re 21,33-ra. A közkedvelt gyümölcsök közül az alma átlagos bolti ára 1990-ben még 22,60 forint, tavaly már 37,50 forint volt, az idén 40 forint fölé emelkedett, s a piaci ár is számottevően nőtt egy év alatt: 24,70 forintról 32,40 forintra. Hasonló tendenciákkal találkozunk más zöldség- és gyümölcsfélék árait illetően is. Az alma példája azonban azért is figyelemreméltó, mert már két éve e termék jelentősen veszített külföldi piacaiból, de a hazai árakban a fogyasztó azonban ezt a helyzetet nem érzékelhette. Pedig a sok probléma, a felvásárlás alacsony ára, a termeléshez szükséges eszközök drágulása a termelési kedvet jelentősen csökkentette. Mindez érzékelhetően meg- mTttatkozik az értékesítési adatokban is. A felvásárlási árak és a piaci, bolti értékesítési árak közötti árrést a közvetítő-forgalmazó kapja. A termelő számára az árak gyakran a növekvő termelési költségeket sem fedezik teljes mértékben, s ez a termelési kedvre visszahat, ami viszont a következő időszak ellátását, vagy azok árait befolyásolhatja. Más, hasonló termékek esetén még nagyobb problémák jelentkeznek. Példa erre a borszőlő, a must és a bor, amelynek 1991. évi értékesítése nem érte el az előző évi volumen egyharmadát sem! S ez a kevés is az 1990. évinél átlagosan 5,8 százalékkal alacsonyabb áron talált vevőre. Közben a fogyasztói árak - ha nem is a többi termékhez hasonló mértékben - tovább emelkedtek. Úgy vélem, hogy az 1991. évi tendenciák arra hívják fel a figyelmet, hogy a termelők érdekeit mind az árakat, mind a felvásárlás biztonságát illetően jobban figyelembe kell venni. Ez biztosíthatja csak a lakosság már megszokott folyamatos és kielégítő színvonalú - ha nem is olcsó - élelmiszerellátását. Ny.V. FEB
