Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-26 / 73. szám

L992. március 26. MEGYEI KORKÉP MEPUJSAG 3 Falufórum Györkönyben Juhász Pál, az SZDSZ ag­rárszakértője tart falufóru­mot Györkönyben, a helyi művelődési házban ma este 19 órai kezdettel. A fórum témája a mezőgazdaságunk jelene, és jövője. Liberális klub A bonyhádi Liberális klub következő előadását Egyház és politika címmel Kádár Péter, református lel­kész, országgyűlési képvi­selő tartja. A rendezvénynek a helyi művelődési ház ad helyet, melyre március 27-én, pén­teken, este hat órai kezdettel kerül sor. Testületi ülés Tolna Város Önkormány­zatának Képviselő-testülete március 30-án, hétfőn, dél­után három órai kezdettel tartja soron következő ülé­sét a városházán. A napirendek között sze­repel a polgármesteri be­számoló a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról, átruházott hatáskörök gyakorlásáról, szóbeli tájékoztató a két ülés között végzett tevékenység­ről. Megbeszéli a testület a 14. életévet betöltött 8 osztályt végzett, továbbtanulási le­hetőség nélkül maradt (tan­köteles korú) gyermekek képzési lehetőségeit. Beszámoló hangzik el a gyámügyi igazgatási felada­tok végrehajtásáról, beletar­tozik a gyámság, a gond­nokság, a kapcsolattartás, az állami gondoskodás, a kis­korúak vagyonkezelése. Várhatóan elbírálásra ke­rülnek a Kommunális Kft. ügyvezetői-igazgatói pályá­zatok. Terítéken lesz Tolna város 1992. évi tervezett be­ruházási, tervezési prog­ramja, a kivitelezés üteme­zése. A bejelentések, interpel­lációk napirendben tárgyal­nak a helyi adókról, a helyi járatú autóbusz viteldíjak megállapításáról, valamint az egyes önkormányzati (tanács) rendeletek hatályon kívül helyezéséről. Tájékoz­tató hangzik el a gázvezeték építés beruházási munkák 1992. évi pénzügyi bonyolí­tásáról, valamint beszélnek a családi rendezvények szolgáltatási díjtételeinek megállapításáról is. Pusztításról, újra­telepítésről Döbröközön, a művelő­dési házban március 26-án, ma este hat órai kezdettel dr. Gelencsér Gyula kandi­dátus tart előadást. Az ér­dekesnek ígérkező, törté­nelmet érintő előadás té­mája „Döbrököz harmad­szori elpusztítása a Rá- kóczi-féle szabadságharc idején és újratelepítése 1712 után". Az előadásra minden ér­deklődőt szeretettel várnak. Előadás A Wossinsky Mór megyei múzeum könyvtárában március 27-én, pénteken, 16 órakor dr. Dobos Gyula, a levéltár igazgatója tart elő­adást Fejezetek a Perczel család történetéből címmel. Új módon, új célokért dolgozik a Vöröskereszt Terv helyett hiteles elképzelés Marad a vízitársulat Azt mondják vöröskeresztes berkekben, hogy a tamási vá­rosi vezetőség munkája jól tük­rözi azt az utat, amelyet a me­gyei mozgalom is megtett. Most amikor - korántsem a tel­jesség igényével - belelapozunk Bodó Zoltánná városi titkár öt évet egybefoglaló beszámoló­jába, mindjárt kitűnik, a Vörös- kereszt munkája jelentősen át­alakult, megváltozott. Míg a korábbi időszakban a véradás szervezése volt a kiemelt fel­adat, addig mostanra a nagy­arányú munkanélküliség, a szegények egyre növekvő száma miatt a szociális munka kap(ott) nagyobb hangsúlyt. No, de menjünk sorjában. Egészségvédelmi munkájuk so­rán a felvilágosító tevékenysé­get igyekeztek valamennyi korosztályra kiterjeszteni, de megkülönböztetett figyelem­mel fordultak az ifjúság felé. Minden ősszel egészségvé­delmi hónapot, napokat, ta­vasszal pedig a káros szenvedé­lyek kialakulását megelőző programot szerveztek. Nem­csak a gyerekek körében volt népszerű a Gondolkozz, hogy egészségesebb légy! címmel meghirdetett játék, hanem or­szágos pályázaton is díjazták. A másik játék, a Győz az egész­ség, - az úttörőházzal közösen bonyolították - a városban és környékén az előzőhöz hasonló sikert aratott. Itt kell kiemelni az általános iskolai tanárelnö­kök hasznos tevékenységét, a folyamatos egészségnevelő te­vékenységet. A lakóterületi, üzemi szerve­zetek egészségvédelmi munká­ját az egészséges életmód, az egészségesebb táplálkozási szokások folymatos megismer­tetése, népszerűsítése jelle­mezte. Előadások - Pincehely, Tamási, Simontomya -, ter­mékbemutatók - Nagykónyi, Hőgyész, Tolnanémedi, Simon­tomya, Ozora - segítették a cé­lok megvalósítását. Sikeresen mozgósítottak a női rákszű­résre, a „Nemdohányzó közös­ség" akcióra. Jó kezdeményezésnek bizo­nyult a megyei vezetőség által indított „Virágos ablak, zöld erkély" akció, vagy az, amikor a városi vezetőség 4000 virág­palántát és a Közgép, illetve a TA-LUX által ingyen készített 500 erkélyládát tartó vasat jut­tattak ellenérték nélkül a tamá­siaknak. Kiemelkedő volt Gyönk, Ozora és Iregszemcse környezetszépítő munkája: ezekben a falvakban 300-nál több házra került fel a „Tiszta udvar, rendes ház" tábla. A bevezetőben már szóltunk a szociális munka előtérbe ke­rüléséről, most e helyütt - ismét nem a teljesség igényével - részletesebben beszélünk róla. Ruhasegéllyel és központilag biztosított élelmiszerekkel segí­tették a veszélyeztetett csalá­dok gyerekeit, illetve a nevelő­szülőknél elhelyezetteket. Ak­ciókat szerveztek nélkülözhető ruhaneműk, berendezések és háztartási eszközök gyűjtésére, szétosztásában pedig közvetítő szerepet vállaltak. Uj feladatot jelentett egy-egy üzem által fel­ajánlott termékek segélyezésre történő kiadása - vaj, zöldbab, Béres csepp Plusz, bébiétel, pu­ding, élelmiszercsomagok -, amit másokkal együttműködve sikerrel oldottak meg. Eredmé­nyes volt a jótékonysági bál, a ruhagyűjtési akció, amiből nemcsak a városban és a kör­nyékén élő rászorulóknak jut­tattak, hanem a szigetvári me­nekülttáborba és Jugoszláviába is jutott belőle. A támogatás másik formája a szociális bolthálózat kiépítése: jelenleg Nagykónyiban, Ma- gyarkeszin, Simontornyán és Tolnanémediben működik, ké­sőbb Fürgéd, Pincehely és Ud­vari is igényli. Ennek a lényege az, hogy a Vöröskereszt műkö­déséhez szükséges anyagiak előteremtése mellett az alacso­nyabb jövedelműek igényeit is kielégítsék. Az ismert(etett) nehézségek ellenére elmondható, Tamási­ban és környékén eredménye­sen járultak hozzá ahhoz, hogy az egészségügy a gyógyításhoz szükséges vérmennyiséget mindig tudta biztosítani. A Nemzetközi Vöröskereszt tagjaként is aktív volt a városi vezetőség. Segítették a romá­niai menekülteket gyűjtéssel, ugyanígy az örményországi földrengés áldozatait is. Száz örmény árvát láttak vendégül egy hétig a helyi és a környék­beli gazdálkodó egységek köz­reműködésével és a megyei ve­zetőség által szervezett, bonyo­lított táborokhoz is hozzájárul­tak. A korántsem teljes írásból bi­zonyára egy dolog kiderül: a tamási szervezet fontos szere­pet tölt be a város és környéke társadalmi, újabban egyre in­kább szociális tevékenységé­ben. Ezért is mondhatjuk rá jog­gal: ha nem lenne, ki kéne ta­lálni.-él­(Folytatás az 1. oldalról.) — Igen! A taggyűlésre ké­szülés azért volt nehéz, mert a mezőgazdaság bizonytalansága meghatározó szerepet játszik a mi életünkben is. Az önkor­mányzatok képviselőivel ko­rábban volt egy találkozó, ahol ismertettük a fejlesztési lehető­ségeiket, amelyekkel élni kell. — Mi volt az elmúlt év legna­gyobb jelentőségű munkája? — Minden munka egyforma fontosságú, de legnagyobb elő­relépés a közcélú beruházások területén volt. A korábbi évek 15-22 millió forintos beruházá­saival szemben, sikerült közel 60 millió forint értékűt megva­lósítani. Ebből külön ki kell emelni azt a diferenciált érde­keltséget, a 17 millió forintot, amit az önkormányzatok, me­zőgazdasági üzemek és a lakos­ság közösen fizettek be. — Mennyi az alapérdekeltség? — Hektáronként 70 forint. A beruházásokhoz a tagok külön járulnak hozzá. — Változtat ezen majd a társu­lati törvény? — A régi társulati törvény önmagában korszerű, de van­nak alkotmányellenes elemei. Ilyen a kényszerérdekeltség, vagy a vagyonnal kapcsolatos fogalom. Az új társulati és a ví­zügyi törvény ezeket rendezni fogja. Mindez a harmadik ne­gyedévben várható. A térségi fejlesztési támogatásokról szóló rendelet sem jelent meg még hi­telesen. Ebben az évben még ugyanabban a bizonytalanság­ban kell élnünk, amit mondjuk a legutóbbi két, három évben megéltünk. Ez nem csoda! Aki nem látta ezt a táblát, ál­lítom: álmában sem találja ki, hogy egy vásárlásra létesült he­lyiség ajtaján olvasható a kö­vetkező kiírás: „Lehetetlen ké­réseket is soronkívül teljesí­tünk. A csodákra viszont néha várni kell!" Ez azonban még nem minden! A kiszolgálók kedvessége úgy szíven ütött, hogy csak pakoltam, pakoltam, pakoltam a kosaramba. Hogy hol van ez a hely? Nem árulha­tom el, mert az reklám lenne. Nekik viszont erre nincs szük­ségük. Megteszik ezt azzal, ahogy kiszolgálják a hozzájuk betérő vásárlót. -Sas­Tolna megye elmúlt évi statisztikájából Mezőgazdaság Tavaly, május 31-én a megye mezőgazdasági területe 270,5 ezer hektár volt, közel ugyan­annyi, mint egy évvel koráb­ban. Ezen belül növekedett a kistermelők által művelt terü­let, bár kisebb mértékben, mint 1990-ben. 1991-ben a szántó­földi növénytermesztés ered­ményei majdnem minden nö­vény esetében meghaladták az előző évit. A gabonanövények termésmennyisége előzetes adatok szerint 998,6 ezer tonna volt, közel másfélszerese az 1990. évinek. Ezen belül az előző évi aszály miatti alacsony termésnek több mint kétszerese volt a betakarított kukorica mennyisége; míg-a kalászosok, köztük a búza termésmennyi­sége mérséklődött. A fontosabb őszi betakarítású növényekből több termett, mint 1990-ben. A nagy termésmennyiségek mögött - a vetésterület változá­sai mellett - a jó termésátlagok állnak, amiben a kedvező időjá­rásnak is szerepe volt. Az előző évhez képest legnagyobb mér­tékben a kukorica termésátlaga nőtt, több mint kétszeresére (8123kg/ha). A búza termésát­laga 5845 kg/ha volt, valamivel kisebb, mint 1990-ben, az őszi árpáé 5462 kg/ha, közel annyi, mint egy éve. A korábbi évet messze meghaladó termésátla­gok jellemezték a silókukoricát (31356 kg/ha), cukorrépát (48236 kg/ha), lucernaszénát. Kisebb mértékben nőtt a napra­forgó termésátlaga, az őszi be­takarítású növények közül egyedül a burgonyánál volt visszaesés. E termésátlagok országos vi­szonylatban is kiemelkedőek, a megyék rangsorában búzából, őszi árpából, kukoricából és cukorrépából az első, naprafor­góból és rozsból a második he­lyet biztosítják megyénknek. 1991. XII. 31-én a megye gaz­dasági szervezetei és kisterme­lői 69,4 ezer darab szarvasmar­hát és 360,4 ezer darab sertést tartottak. A gazdasági szervezetekben 1990. XII. 31-hez képest mind szarvasmarha, mind sertés te­kintetében nagymértékben visszaesett az állatállomány. A szarvasmarhák száma a gazdasági szervezetekben 61,9 ezer darab volt és tavaly óta 11,7 százalékkal csökkent. A két állomány az elmúlt két évtized egyik legkisebb év végi lét­száma is egyben. A gazdasági szervezetek ser­tésállománya az eltelt egy év alatt 21,7 százalékkal csökkent, így év végén 245,5 ezer darabot tett ki. A szaporodást biztosító anyakocák száma kisebb mér­tékben esett vissza. A gazda­sági szervezetekben a sertések száma az 1980-as évek végéig 300 ezer darab felett ingadozott, ezzel szemben a múlt év végén egy 16-18 évvel korábbi nagyságrendnek meg­felelő létszám volt regisztrálható. Az anyakocaál­lományt az 1980-as évek elejétől csökkenő tendencia jellemzi és - 1976-ig visszatekintve - a gazdasági szervezetek most je­lezték a legkisebb év végi lét­számot. A kistermelői gazdaságok szarvasmarha- és sertésállomá­nyát hosszú távon csökkenő tendencia jellemzi, 1991. de­cember 31-én 7,4 ezer darab szarvasmarhát és 115,0 ezer da­rab sertést tartottak. Waffenschmidt fánosné KSH Tolna Megyei Igazgatósága Kardos Zoltán és Szita Rudolf a kompresszorüzemben Tavaszi sorakozó — Ebben a bizonytalanságban fölmerült-e, hogy marad-e a társu­lat vagy nem? — A mostani taggyűlésünk meggyőzött arról, hogy ma­radni kell, tehát a társulatra a jövőben is szükség lesz. Olyan új formák is megfo­galmazódtak már, amelyek az átrendeződött körülmények között is fontossá teszik a társu­lat létét. A társulat működésé­nek alapja a föld és a vízgyűjtő. Az ezekhez kapcsolódó felada­tokat nyugaton, de a múlt szá­zadban, Széchenyi idején is a társulatok látták el. Nem lehet másként később sem, legfeljebb más néven sze­repelünk majd.-dkj­Nincs egy hely! Leégett Szekszárdon a California diszkóbár. Nem tudni, mi mi­att. Tény, hogy az utóbbi időben igen csekély forgalommal üze­melt. Az is biztos, nem a konkurenciaharc tette rendszeresen üressé a pincehelyiséget, ugyanis nem akadt ellenfele égen-földön. Régi téma: Szekszárd 10-15 ezer fiataljának gyakorlatilag egyet­lenegy klub nem áll rendelkezésére, ahol találkozhatnának, ahon­nan bármiféle kulturális törekvés, irányzat elindulhatna, kifejlőd­hetne, vagy ahol otthonra lelhetne (Holló Klub, Art Kontakt, Na­rancs Klub, stb.). Az önkormányzat kulturális bizottsága eddig nem foglalkozott cr témával - legalábbis nincs látszata -, tehát számukra ez nem ügy. A Tolna Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítványról meg csak annyit, hogy jelen voltain a diákönkormányzatok első városi összejövetelén, melyen az alapítvány egyik helyi vezetője ugyan kötelességszerűen végighadarta az ajánlatait (kutyasétáltatás, író­gép, papír, számítógéphasználat, tárgyalószoba és ehhez hasonló­kat), de azokat sűrű, értetlen csend fogadta. Egy igen fontos dolgot ugyanis elfelejtettek megkérdezni a diákoktól: igényli ezeket egyál­talán valaki? Pontosabban: ezeket igyénylik egyáltalán? Vagy: csak ezeket igénylik? Igazi, nehezen feledhető KÍSZ-es hangulat lengte be akkor, eme demokratikus intézmény szűk szobáját... Jogos igénynek tűnne, egy a diákság, fiatalság számára kivá­lasztott épület - az önkormányzattól, akármilyen formában -, pince, vagy bármi, melyre, ha máshogy nem megy, akár pályázati úton is lehetne olyan vállalkozót találni, aki gazdaságosan tudná üzemeltetni ezt a helyiséget. Az újdonság az lenne, hogy a veze­tésben azok, akikért van ez az egész, vagyis az ifjúság, legalább 51 százalék arányban képviseltetnék magukat. Ok döntsék el mire van szükségük, és ne diktálják le nekik, mint egy házifeladatot! Csak remélni lehet, hogy a megyeszékhely illetékesei, nem arra várnak, hogy idővel majd csak privatizálódik a kultúra is. Az ifjú­ságnak ezen jogos igényeit, bizony, valamilyen formában, fel kell(ene) vállalnia a városnak. Egyelőre azonban, úgy látszik, az iskolák, szellemi műhelyek falain (már amelyiknek van fala ...) túlra nem hallatszottak el ezek a hangok. KRZ Horgász Környezetvédelmi Nap A tavasz kezdetén, a horgász évad küszöbén igényeljük, hogy horgászhelyeink, vízpart­jaink és a vizek környéke meg­tisztuljon. Március 28-án orszá­gosan, így megyénkben is Hor­gász Környezetvédelmi Napot tartunk. A kilenc évvel ezelőtt elindított kezdeményezés ha­gyománnyá vált. Legyen az idén ez a nap egyben az össze­fogás napja is, hisz nemcsak a pecások, hanem a vízparti üdü­lőtulajdonosok is csatlakozhat­nak a nagytakarítókhoz. Fadd-Dombori térségében Faddon, a tolnai és a faddi hor­gászegyesület tanyáinál lesz a gyülekező 8-9 óra között. Eze­ken a helyeken az egyesületek szervezik a munkát. Szálkán a halőri faháznál lehet jelent­kezni. Nem mindennapi kez­deményezés a bátaszéki pecá- soké: a gemenci erdőn átvezető Baja-Bátaszék közutat, illetve az út mentét akarják megtisztí­tani a szeméttől. Ezt munkát segíti a Gemenci Állami Erdő-és Vadgazdaság és ide várják a bátai pecásokat is. Az IB vizek partján serénykedők külön meghívót kapnak egy Környezetvédelmi Kupa elne­vezésű horgászversenyre. Végül azt kívánjuk, hogy le­gyen március 28-a tisztaság napja és a tisztaság megőrzésé­nek igénye tartson ki egész év­ben. MOHOSZ Tolna Megyei I. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents