Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-23 / 70. szám
1992. március 23. MEGYEI KÖRKÉP KÉPÚJSÁG 3 Koncert Tamásiban Március 29-én, szombaton, este hét órakor, a művelődési ház színháztermében ünnepi koncertre vár minden érdeklődőt a nagysikerű, közkedvelt tamási városi fúvószenekar. Borverseny Simontornyán A nagyközségi önkormányzat borversenyt rendez március 27-én, pénteken, 16 órakor Simontornyán, a várban. A versenyre a mózséhe- gyi, derékhegyi kistermelőket várják. A bormintákat mától lehet leadni, szintén a várban, és itt kaphatnak meg az érdeklődők minden szükséges infromációt is a versennyel kapcsolatban. A bírálóbizottság a Bala- tonfelvidékről érkező neves borszakértőkből áll. Ök értékelik majd az eléjük kerülő vörös és fehér bormintákat. A legeredményesebb versenyzőket oklevéllel jutalmazzák, a kategóriagyőztesek pedig az önkormányzattól egy-egy értékes kerámiakorsót kapnak. Ingyenes tízórai A szedresi önkormányzat valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság úgy határozott, hogy az iskola azon tanulói, akik sem napközisek, sem menzások nem voltak -, a jövőben juttatásban részesüljenek. Ezért március 16-tól a tanév befejeztéig terítésmentesen fogyaszthat tízórait mintegy kétszáz óvódás és általános iskolai tanuló. Az eszéki gyermekekért Jótékonysági műsoros estet rendeznek március 25-én, szerdán, 19 órakor a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Ház színháztermében, az eszéki iskolás gyermekek megsegítésére. Az eseményt a Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Szervezete, a Babits Mihály Művelődési Ház, a Gyermekek Háza és a Liszt Ferenc zeneiskola szervezi. A műsorban a szekszárdi általános iskolák tanulói és a zeneiskola növendékei lépnek fel. A belépődíj száz forint. Orthopédiai alapítvány A mozgássérültek hatékonyabb gyógyításának elősegítése érdekében a megyei egyesület létrehozta az (Orthopédiai Alapítványt). Az alapítvány nyitott, bárki hozzájárulhat. A felhasználásról kuratórium dönt! Az APEH megyei igazgatóságának 19928/2/92 számú engedélye alapján az alapítványra befizetett ösz- szeg az adóalapból levonható. A számlakezelő: Budapest Bank Szekszárd. Számlaszám: 461-11030- 7007 Segítsen, hogy segíthessünk! Mozgássérültek Tolna megyei Egyesülete. Orthopédiai Alapítvány Kuratóriuma. Tolna megye elmúlt évi statisztikájából Dél-Dunántúl: átmenetileg Jézertelenül'' Szervezeti változások a gazdaságban 1991-ben a gazdálkodási szférát a szervezeti mozgások jellemezték: az előző évhez hasonlóan számos új, kislétszámú szervezet alakult, és a meglévő egységek átalakulása is megkezdődött. A gazdasági szervezetek többsége Budapestre és környékére koncentrálódott, míg az ország többi részére megyénként csupán 1,5-4,1 százalék jutott. Tolnában, az ország második legkisebb népességű megyéjében a gazdálkodók 1,5 százaléka működött. 1992. elején a megyében 829 volt a jogi személyiségű gazdálkodók száma, 61 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Jelentősen változott az elmúlt évben a szervezetek méret szerinti összetétele. A nagy gazdálkodók (300 főnél nagyobb létszámot foglalkoztatók) száma 63-ról 48-ra csökkent; részben kisebb egységekre bomlottak ezek a szervezetek, részben szervezeti változás nélkül a létszámuk lecsökkent. A 300 főnél kisebb gazdálkodók száma növekedett, közülük az 50 fő alattiaké duplája volt az egy évvel korábbinak. Az összes meglévő szervezet 63 százaléka kisméretű, nagyrészt 1-2 fős, de maximum 20 főt foglalkoztató cég; további 12 százalék 21-50 fős lété- számmal dolgozott. Országosan a szervezetek még nagyobb hányada tartozott az 50 fő alatti csoporthoz, és a megyei aránynál kisebb a közepes, illetve a nagy szervezetek aránya. A regisztrált főtevékenység alapján a gazdálkodók közel 30 százaléka a kereskedelemben, 24 százaléka az iparban, 16 százaléka a szolgáltató ágakban, 13 illetve 12 százaléka az építőiparban és a mezőgazdaságban működött. Országosan nagyobb arányt képviselnek a kereskedelmi és szolgáltató egységek. A 20 fős és kisebb egységek aránya Tolna megyében és országosan is legnagyobb a kereskedelemben, legkisebb a mezőgazdaságban. A szervezetek 7 százaléka vállalati, 23 százaléka szövetkezeti, 70 százaléka pedig gazdasági társasági - többségben kft. - formában működött. A megelőző egy évben a vállalatok száma 10 százalékkal csökkent, a szövetkezeteké 21 százalékkal növekedett, a gazdasági társaságoké megduplázódott. A gazdasági szervezetek 78 százaléka a megye 7 városában található, a városi egységeknek pedig mintegy fele a megye- székhelyen. Szekszárdon korábban kezdődött a szerveztek számának gyarapodása, mint a többi városban, 1991-ben a növekedés üteme a városi átlag alatt maradt. Az elmúlt évben Pakson volt kiemelkedő ütemű, közel 4-szeres a növekedés. Régebbi városaink, Bonyhád és Dombóvár közül úgy tűnik, Bonyhádon voltak élénkebbek a mozgások az iparban, építőiparban, kereskedelemben egyaránt, itt több a szerveztek száma is. Tolna, Dunaföldvár és Tamási közül pedig Tolnán alakult a legtöbb szervezet. A megye községeiben 1992. januárjában 170 gazdasági szer vezet működött, 34 százalékuk a mezőgazdaságban (többségekben mezőgazdasági termelőszövetkezetek), 26 százalékuk az iparban. Az új szerveztek többnyire azokban a községekben jöttek létre, ahol egyébként is volt már gazdasági szervezet. A 101 községből 36-ban egyetlen jogi személyiségű szervezet sincs és további 21-ben csak a mezőgazdasági termelőszövetkezet ad munkalehetőséget. Waffenschmidt Jánosnc KSH. Tolna Megyei Igazgatósága „Jó szakember csak jó ember lehet" Dr. Thész László emlékülés a megyei kórházban Bensőséges hangulatú emlékülésen emlékeztek meg szombaton a tavaly nyáron elhunyt dr. Thész Lászlóról, a megyei kórház szemészeti osztályának vezetőjéről. Az ünnepségre meghívták Dr. Thész László özvegyét és hozzátartozóit. Dr. Kelemen Endre, a kórház orvos-igazgatóhelyettese méltatta a szemészfőorvost. Mint mondotta, a szemészeti ellátás szekszárdi megalapítójának nagy érdemei vannak abban, hogy a megyében sikerült megfékezni az egykori népbetegséget, a trachomát. Emberi tulajdonságai kapcsán pedig hangsúlyozta: — „Jó szakember csak jó ember lehet." Kollégái ilyennek tartották dr. Thész lászlót. Ezután dr. Vastag Oszkár, a szemészeti osztály mostani vezetője beszélt az 1949-ben megalapított szemészet történetéről. Akkor még Thész László saját pénzén vásárolt műszereket, amelyeket most az osztályon egy vitrinben kiállítottak. Az osztályon folyó munkáról szólva elmondta, hogy évente ezeregvszáz műtétet hajtanak végre, 1989 óta mikrosebészeti beavatkozásokat is végeznek. Dr. Thész László a pécsi szemklinikán kezdte pályafutását. Az intézmény mostani igazgatója, dr. Kovács Bálint egyetemi tanár rámutatott, hogy a főorvos e klinika szellemiségét magával hozta Szek- szárdra, s Pécsett mindig tudták, hogy jó kezekben van az itteni szemészet. Nem szakmai, inkább tecni- kai okai vannak annak, hogy mégis sok Tolna megyeit kezelnek a szemklinikán. A lézer használatáról szóló előadásában a professzor rámutatott, hogy a Nyugat-európai tapasztalatok szerint egymillió lakosra egy argon lézer készülék elegendő. Hazánkban ez az arány jobb, tizennégy darab van belőle, ám a területi megoszlás kedvezőtlen a vidék számára. Hét darab ugyanis Budapesten található, a Dél-Dunántúlon pedig mindössze egy - Pécsett -, amely jelenleg épp javítás alatt áll. így a térség betegeit három hónapja nem tudják ellátni. Ez annál is inkább sajnálatos, A családtagok az emlékülésen Az első műszerek ... mert a készülék segítségével gyógyítani tudják az olyan, eddig reménytelennek tűnő betegségeket, mint a zöldhályog, az időskori ideghártya-elfajulás vagy a cukorbetegség következtében fellépő szemfenéki elváltozások. A professzor ezen eljárásokról, a klinika eredményeiről tartott előadást. Dr. Kőszegi György a dombóvári kórház szemészeti osztályának vezetője személyes hangú beszédében szólt dr. Thész Lászlóról és a Tolna megyei szemészet harminc évéről. Dr. Erdős Zsuzsa és dr. Rácz István, a szekszárdi szemészeti osztály főorvosai két új eljárásról - a számítógépes látótérvizsgálatról és a kontrasztérzé- kenység-vizsgálatról - tartottak előadást.-háj- Fotó: Gottvald Utánképzés, made in Hungary Nem menekülés volt Ó, te drága jogosítvány! B. elfelejtett vezetni. Ezt a hatóságtól tudta meg. X. városban tekert a kétüteművel - 60-nal, mint rendesen -, s nem vette észre a 40-es táblát. Elvették a jogsiját (pénzbírság 5200 forint), s a januártól életbe lépett rendelkezés értelmében után- képzésre kötelezték. Ő így mesél erről: — Bemegy az ember a szekszárdi közlekédésfelügyeletre, ott a kezébe nyomnak egy 1900 forintos csekket, ezt csak azért kell befizetni, hogy ügyfélként egyáltalán foglalkozzanak vele. Később aztán értesítik, hogy mikor jelentkezzen gyakorlati, városi vezetésen, oktató vagy • vizsgabiztos mellett. Ha ez megvolt, egy 50 pontos tesztlapot kell kitöltenie, KRESZ-ből és vezetési intelligenciából. Azután egy pszichológiai elbeszélgetés következik, s ezt követően döntenek arról, hogy „eredményei" alapján, melyik kategóriába sorolják (1-7-ig), mennyit fizet, 3500 és 7500 forint között. Mindezt 60 napon belül le kell játszani. Természetesen az egész ceremónia a segítőkészség nevében zajlik, hogy többé ilyen ne forduljon elő! Ezek a piti ügyek helyszíni bírsággal elintézhetők lennének, de úgy látszik, egy jogállam így kezeli a polgárait. Az eddigi tapasztalatok szerint a megyében havi 80-100 embert fog érinteni a jogosítvány-bevonást követő utánképzés. Ugyanerről a témáról a másik fél, Endrődi István, a Tolna Megyei Közlekedési Felügyelet megbízott igazgatója persze másként vélekedik, mint a fent megszólaltatott szenvedő alany. Az igazgató ragaszkodott mondandója szó szerinti közléséhez. íme: — Baleseti statisztikáink, a sokasodó tragédiák, a közlekedési morál és kultúra állapota - különböző mértékben - mindenki előtt ismert. A helyzet javításának kulcsa: a közlekedési szabályok betartása. E cél irányába tett jelentős lépés a járművezetők utánképzése, melynek alapvető előírásait már a közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rögzíti: Utánképzésre azt a járművezetőt kell kötelezni, akinek vezetői engedélyét a hatóság szabálysértés vagy közlekedési bűncselekmény miatt bevonta, illetve akit sorozatos szabálysértés miatt határozatban elmarasztalnak. A feltételek kialakulásával összhangban lépett hatályba január 1-jén az a rendelkezés, amely az utánképzés szakmai tartalmát, személyi és tárgyi feltételeit határozza meg. A jogszabály az utánképzés szervezésére, ellenőrzésére a megyei, - köztük - a Tolna Megyei Közlekedési Felügyeletet jelöli ki. Az utánképzés célja a magasabb fokú közlekedési kultúra elérése. Eszköze: az utánképzésre kötelezett járművezető olyan egyéniesített foglalkozásokon „programon" vegyen részt, amely révén a legközelebb jut a közlekedési szabályok (önkéntes) betartásáig. Az utánképzés folyamata ennek érdekében kezdődik feltáró foglalkozással (ez hivatott a járművezető elméleti, gyakorlati képzettsége, közlekedési magatartása és az esetleges egyéb, a közlekedésére ható tényezők felmérésére). A feltárás tapasztaltai alapján határozzuk meg az egyén számára legcélszerűbb - legjobb végeredménnyel bíztató - utánképzési programot, (melynek tartalma eltérő: az ismeretszerzést, a szabálymegtartás, illetve a különféle magatartásformálásokat célozzák). E programok időtartama 6 és 25 óra között van, a sikeres elvégzés feltétele az I. és II. programnál vizsga, a III-VII. programoknál az aktív részvétel. Az utánképzést a jelentkezéstől (feltárás díjának befizetésétől) számított 60 napon belül kell befejezni; elvégzéséről a közlekedési felügyelet igazolást ad ki. Az utánképzés teljes folyamatában nagy súlyt helyezünk a résztvevők együttműködési készségének kialakítására, hiszen ez a rendszer jó működésének egyik alapfeltétele. Ezt szolgálja a kultúrált ügyfélfogadás, a magas szinten képzett foglalkozásvezetők (közlekedési szakemberek, pszichológusok, pszichiáterek) lelkiismeretes munkája. Az utánképzés fentebb vázolt rendszere lényegében igen rövid múltra tekinthet vissza. Hiba lenne egyéni benyomások, megnyilvánulások alapján végérvényes következtetéseket levonni. Hiszen a másik oldalon emberi tragédiák, a halálos balesetek igen magas számai állnak. A tény, hogy fejlettebb közlekedési kultúrájú nyugati országokban hasonló rendszerek jó eredménynyel működnek, reményt ad arra, hogy hazánkban is kedvező irányú változásokat fog hozni az utánképzés. Bízom benne, hogy az utánképzés hatását a sikeresen elvégzők számára adott egyéni segítségen túl nemcsak a baleseti statisztikákban, hanem a közlekedési közérzetünk javulásában is mérhetjük.-WyA bogyiszlói pap Győrbe költözött Az alapinformációt csak morzsánként lehet összecsipegetni, mivel az ügyben sem a polgármester, sem az iskola-igazgató „nem kíván nyilatkozni". Tény, hogy 30 évig szolgált Bogyiszlón, és most Győrbe pályázott, Győrbe költözött Horváth Emil Tibor református lelkész. Névtelen informátorok persze akadnának, akik „megvilágítanák" az események hátterét, de kérdés, hogy hogyan kezeljük az ilyen híreket? A lényeg: Bogyiszlón egymás mellett van a református templom és az iskola. De az utóbbi időben ez az egymás melletiség csak fizikailag, csak az épületekre volt igaz. A gondolkodásmódra, a települési oktatáspolitikai elképzelésekre nézve nem. Először egyházi iskola létrehozását, később iskolaszék felállítását tervezte a falu egyik-másik vezetője - köztük a polgármester és a református lelkész -, mások - főként a pedagógusok - ellenezték e törekvéseket. Emiatt a kapcsolat, a jószomszédi viszony megromlott a papiak és az iskola között. Mivel a kérdésről világi illetékesek nem kívánnak szólni, a lelkész egyházi elöljárójához, Szemerei László őcsé- nyi espereshez fordultam magyarázatért. (A református egyházmegye székhelye mindig ott van, ahol az esperes él. Jelen pillanatban Öcsényben.) — Mikor és miért került el Bo- gyiszlóról Horváth Emil Tibor? — Március í-jétől nyerte el, pályázat útján ezt a győri állást. Jövedelmezőbb és nagyobb feladat lesz számára, mint a korábbi volt. Nálunk 70 év a nyugdíjkorhatár, ő ettől még messze van, tovább tud lépni, mozdulni. Igaz, hogy akadtak helyi problémák is, amelyek hozzá segítették e döntéséhez, de „nem kellett neki elmenni". — Ki lesz az utódja? — Tolpa megyében már meghirdettük a helyét. Eddig két jelentkezőről tudok. A határidő: március 31. Azt követően egy országos lapban is közzé tesszük a pályázatot. A jelöltek majd bemutatkozó szolgálaton vesznek részt, és a hívek választhatnak közülük. 4* Hogy nem akármi történhetett a bogyiszlói közéleti paraván mögött, arról akkor győződtem meg igazán, amikor Horváth Emil Tibort felhívtám, Győrben. A korábban már többször is oly szívesen és szívélyesen nyilatkozó pap, most alig állt kötélnek. Aztán váltott, és arról beszélt, hogy ez nem menekülés volt a részéről, hanem egy régi vágya teljesült: városi lelkész lett. Itt gyönyörű lakás, új templom, és ötezer hívő várta - a bogyiszlói kilenc- száz helyett -, s igaz, hogy több a munka, de egy magasabb rangú szolgálatot lát el. Négy jelölt közül, 75 százalékos szavazattöbbséggel választotta őt a győri gyülekezet. Korábban - 10-12 éve - már pályázott Kecskemétre és Nagykőrösre is, de azokat a próbálkozásait megtorpedózta az Állami Egyházügyi Hivatal, mert nem volt az ő emberük, nem volt békepap. így maradt Bogyiszlón. Harminc évig. Wessely
