Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-21 / 69. szám
1992. március 21. HÉT VÉGI MAGAZIN KÉPÚJSÁG 11 G Kis------E e neráció ^ Ifjúsági oldal ^ Törd a fejed! A múlt heti felvételünk az megfejtéseket. Tehát, aki elta- áldott anyaföldet ábrázolta, lálja a fenti rejtvényt, az két hét Ezentúl a nyertesek névsorát múlva tudja meg, hogy nyert-e. mindig a rejtvény megjelenése Vajon mit ábrázol Ótós Réka után két héttel közöljük, hogy itt látható felvétele? Várjuk több időtök legyen beküldeni a megfejtéseiteket! Éretlenségeim(2) Ezen anyai tanácsok után talán folytatnám vörösdiplomám történetét. Közismert optimizmusom révén felettébb reménykedtem abban, hogy a hétfőt talán már meg sem érem, és forró fohászokkal ostromoltam az eget, hátha leküld valami ínycsiklandó elemi csapást a kedvemért. Igazán senki sem mondhatja, hogy nagyigényű vagyok: egy szolid kis sáskajárással is megelégedtem volna. De a sáskák sajnos egyéb elfog- laltásukra hivatkozva kimentették magukat, így végül Istennek ajánlottam bűnös lelkemet, és a végzetes nap hajnalán frissen és üdén betámolyogtam a város szellemi életének fellegvárába. Útközben meghökkenve észleltem, hogy egyetlen gyanús öltözetű egyed sem közlekedik az utcákon. Amúgy is szárnyaló fantáziám természetesen azonnal meglódult: talán mégiscsak belátták, micsoda gátlástalan szívtelenség május 13.-ra tenni a magyar írásbelit, így a gyér érdeklődére való tekintettel a vizsga elmarad. Vagy ami még valószínűbb: a rádióbemondónak, akinek a tételeket kellett volna felolvasnia, tragikus véletlen következtében letörött az egyik körme, és azóta is életveszélyes állapotban vedeli az infúziót az intenzíven. Sajnos az alma materünk előtt állomásozó gyászba borult tömegek lerángattak a prózai valóság talajára. Pedig már épp a részvéttáviratot fogalmaztam, szegény, megboldogult rádiós hozzátartozóinak. Mivel már hajnali fél nyolckor a vesztőhelyen kellett volna lennünk, magától értetődik, hogy a megáltalkodott banda fele nyolc előtt két perccel tűnt fel a láthatáron. Szeretve tisztelt dirink persze sietett engedélyt kérni tőlünk arra, hogy ha lehet, hadd nem minősítse elvetemült viselekdésünket. Mivel szívünk jósága határtalan, természetesen minden további nélkül megadtuk neki az engedélyt, ő azonban sem magát, sem minket nem kímélve mégiscsak részletesen kifejtette egész alávalóságunkat. Mi persze sürgősen magunkba omlottunk, és a külön e célra magunkkal hozott nylonzsákok- Ban megkezdtük a vezeklést. Urunk és parancsolónk lesújtó véleményének taglalása után ismertette a fekete listát, melyen mély fájdalmunkra, az orvul telefirkált szöveggyűjtemények mellett személyes tárgyaink, s köztük teljes harci fegyverzetünk is szerepelt. Majd megtudtuk, hogy nulladik típusú találkozásainkat csak másfél óra múlva ejthetjük meg, elemózsiát pedig kizárólag a felügyelő tanárhoz három példányban benyújtott írásbeli kérelmünkre csempészhetünk be, így ne is számítsunk villásreggelire. Pedig én már hónom alatt a rezsóval jelentem meg, azt gondolva: két mondat között majd csak összeütök egy kis szalonnás rántottát. A folyosón száguldozva még azzal vigasztaltuk egymást: Babits biztosan ott lesz a három között, hisz ötven éve adta át lelkét Teremtőjének, és mint öntudatlan, de annál lekesebb MDF-es, sosem lépett be a Pártba. Ez pedig már gyanús. Ám nemsokára rózsás ajkainkra fagyott a mosoly, amint egy részvétlen hang felolvasta, mire ítéltettünk. Babits hiánya mindannyiunkat megrázott. Bánatunk súlya alatt roskadozva silabizáltuk a misztikus címeket, s szemünk földbe gyökerezett a jeges rémülettől. Jómagam félig önkívületben, sorsolással kiválasztottam és felvéstem a harmadikat, s miután már az iniciáléval is elkészültem, brilliáns női logikámtól vezérelve azonnal rájöttem, hogy nem tudok róla semmit. Azért a biztonság kedvéért írtam öt oldalt. Nem hiába kötötték lelkünkre a vázlatírást áldott emlékű tanáraink, én - tán mondanom sem kell - nagylelkűen megkíméltem tőle magam. Ha az ember zseni, akkor nyugodtan rögtönözhet. Ahelyett, hogy a logikus gondolkodás kispolgári szokásával hergeltem volna magam, azon töprengtem, hogy hordhat Mézgánk ily otromba cipőt, majd örömmel nyugtáztam, hogy ez a Soma már megint nőtt két centit, ezt követően pedig kiálltam lovagi tornára egy szemtelen, piros pókkal, aki elsöprő győzelmem után kénytelen volt elhagyni a dolgozatom címe előtt elfoglalt szükséglakását. így aztán a diadaltól mámorosán sikerült gyönyörű befejezést kanyarin- tanom a dolgozatom közepére. Igazán nem tehetek róla, ha utána még annyi minden eszembe jutott. (folyt, köv.) Finta Judit Leülök az egyik unokatesó- val beszélgetni, helyes lány, a bőre csokiBarna, a haja szőke, a szeme pedig kék. A nevét nem sikerült kiderítenem. Gizu otthon érzi magát, de valahogy távol tartja magát tőlünk. Szofi pedig zabálja a süteményt, isz- sza a kólát, mint a gödény és közben pakolja a cuccát. Gizu majd a papájával lakik a kis bungalójukBan, én Szofival és Tüncivel a háromszemélyesben, Jancsi pedig - Ígéretéhez hűen - kint egy hálózsákban. A papgáj óriási szenzáció, mindenki azt csodálja. Mauriciusz- nak hívják, csuda tudja, miért. Nyüzsgés, zsongás és zsibon- gás. Végre itt. Két hétig élvez- Betem a napfényt, a Balatont és a társaságot. Most itt fekszem a sátorban, és gondolkozom. A többiek kinn zajongnak, én meg lefeküdtem. Ä napnyugta szép volt, szebb, mint amilyennek képzeltem. Nem fújt a szél, a levegő meg se rezzent. Kint ültünk a stégen, Jancsi egy mini pecabottal megpróbált halat fogni, ezért voltunk olyan halotti csendben. — Na, ha Jancsi fogja elkapni a vacsoránkat, akkor én fogyókúrát kezdek. - ásított Szofi. Igaza volt, Jancsi valóban nem fogott semmit, de a huszonéves unokatesó, Péter báHeti cáfolat Nem igaz, hogy Wessely Gábor, az oldal ex-szerkesz- tője nem vette át a Grafit-díjat, melyet midnen évben a kollektíva által legjobbnak ítélt kollégánk kap meg. Vár Dombori Még lehet jelentkezni A fadd-dombori volt KISZ-tábort most a Tolna megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány üzemelteti. Két éve vették át a tábort, és azóta folyamatosan felújítják, korszerűsítik. Jendrolovics Gábor, az alapítvány titkára elmondta, hogy terveik és céljaik szerint minél több Tolna megyei fiatalt szeretnének nyáron Domboriban vendégül látni. Természetesen más megyeiek jelentkezésének is örülnek, és jelezték már nyaralási szándékaikat külföldiek is. Az árakat próbálják elfogadható szinten tartani, az étkezés napi 280 forintba kerül, egy főnek a szállás pedig 220-360 forintba. Az eltéréseket korosztályok szerint állították fel, a legolcsóbban a 18-26 évesek kapják a szállást. Van sátorozási lehetőség, és igények szerint bérelni lehet faházakat is. Jelentkezni lehet egyénileg és csoportosan, jöhetnek iskolák, intézmények, szívesen látnak vállalatokat is. A tábor alkalmas konferenciák, továbbképzések rendezésére is. Speciális és szaktáborokat is szívesen látnak. Elő- és utószezonban az árak természetesen mérsékeltebbek. Az alapítvány maga is szervez táborokat, mégpedig számítógépes szaktábort, a tervek és az igények szerint több alkalommal. Akit érdekel ez a fajta nyaralási lehetőség, érdeklődhet és jelentkezhet személyesen, telefonon, levélben. A cím: Szekszárd, Béla tér 6., telefonszám: 11 -928. Tininyár(5) Ezt is túléltük! (1990-es kalandok) tyó, aki kinn volt nálunk a Trabanttal, megmentett minket. Halat ettünk vacsorára, amit egyébként ki nem állhatok, de itt olyan jó a hangulat, hogy le sem lehet írni. Gizu azt mondta, hogy egy hét múlva jön a mamája, az idősebb Gizu, ahogy magamban nevezem, és leváltja a papát. Fejemre húzom a takarót és alszom. Ne zavarjon senki! Jaj, már megint eltelt egy nap, mióta nem találkoztunk. Azóta annyi minden történt, olyan rövid idő alatt, hogy nem is számítottam rá. Amióta fejemre húztam a takarót és elbúcsúztam a nagyvilágtól, azóta már berendezkedtünk és tettünk egy körsétát, meg fürödtünk a Balatonban ... Dehát azért vagyok én itt, hogy mindent elmeséljek! Reggel, amikor felkeltem, javában hortyogtak még a többiek. Ehhez hozzá kell tennem, hogy nem ők a lusták, hanem ép vagyok a korán kelő. Gizu is ébren volt, a szomszédból integetett nekem, aztán gyorsan el- Búcsúzott a papgájától és rohant felém. Elérkezett az én időm, itt a soha vissza nem térő alkalom, gondoltam. — Hogy állasz Gáborral? - kérdeztem csak úgy mellékesen, de nagyon érdekelt, hogy mi történt köztük. Miért nem beszéltek még egymással? — Hogy állnék? - hangzott az elgondolkoztató válasz - Nem áll velem szóba, nem fog egyből a nyakamba borulni, ha meglát. — Te tudod - hagytam rá, hiszen Gizuval nem érdemes vitatkozni, mert mindig ő győz meg engem, nem pedig megfordítva. — írni kéne Peppínónak. — Most, mikor még meg sem érkeztünk és nem történt velünk semmi? — Mindegy, de nehogy azt higgye, hogy mi nem tudunk róla, vagy elfelejtettük. Van papírod? — Van. Gyerünk be. Elővette a papírt, én meg fogalmazni kezdtem magamban a levelet. Mindig szeretnék úgy írni, ahogy beszélek, lazán, szinte egy mondatban az egész levelet. Általában ez nem szokott sikerülni. Megpróbáltam, Gizu kezembe adta a tollat, én meg írtam: Szevasz Peppínó, reméljük, jól érzed magad, mert mi nagyon. Ezzel nem téged akarunk szomorítani, nehogy félreérts, de nagyon szép itt minden, eddig csak egy hur- colkodásban és egy Balatoni napnyugtában volt részünk, de ennyi gyereket egy rakáson látni, az is egy élmény. Remélem, otthon is gyönyörű idő van, akárcsak itt, te járj majd le a patakra vagy a strandra fürödni, és jussunk az eszedbe, amikor megmártózol a vízben. Sokszor csókol: Pötyi, üdv az egész Nagy Csapattól meg itteni barátainktól, sokat gondolunk rád. Utóirat: Hiányzol! Gizu bólogatott, én meg kitettem a levelet az asztalra, mert a többiek még nem írták alá, kivittem egy pokrócot és elkezdtem napozni. A nap még nem égetett túlságosan, így én sem égtem le. (folytatjuk) Egyed Johanna Kazi-kalauz (3) Eredményhirdetés A mesepályázatunkra beérkezett munkák értékelését a zsűri - Acsádi Rozália és dr. Töttős Gábor - elvégezte. Első helyre mindketten Bognár Zsoltot tették, aki 1500 forintos vásárlási utalványt nyert. A további sorrendet illetően már nem volt ilyen egyforma a zsűritagok véleménye. Ezért, „hogy mindenki jól járjon", az alábbi döntés született. Második díj nem kerül kiadásra, viszont hárman nyernek harmadik helyezést, és az ezzel járó 500-500 forintos utalványt: Gergics Péter, Márkus Viktória és Ambrus Krisztina. Még három mesét, három szerzőt emelt ki a mezőnyből a zsűri. Jók: Szemes Klára, Alexandra Eremity és Tóth Hajnalka. A részletes értékelést később közli a Kis Generáció, csakúgy, mint a nyertes írásokat. Az ünnepélyes díjkiosztó március 24-én, 9 órakor lesz, Szekszárdon, a Sajtóházban. (Liszt F. tér 3.) Az érintettek és érdeklődők pontos megjelenésére számítunk! • • Ünnepi vetélkedő Március 13-án a Gyermekek Házában vetélkedőt rendeztek 1848/49 emlékére. A mi iskolánkból, a II. számúból öt csapat, vagyis 15 gyerek indult. Első helyezést Bátaszék ért el, második lett Szedres és a mi egyik csapatunk. A mi iskolánk szerezte meg a 3., 4., 5., és 7. helyezést is. Mészáros Agnes 4. t. A II. számú általános iskolából tizenöt tanuló jelentkezett az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett vetélkedőre. A mi csapatunk egy kicsit nehezen kezdett, de behoztuk a lemaradást. Másodikak lettünk. A csapat tagjai: Tóth Eszter, Ra- tinland Réka és Kisantal Orsolya. Kisantal Orsolya 4. a. Rigmus Menzán eszel csak egy hétig; Hamar eljutsz Farkasrétig. Felelősségem teljes tudatában kijelentem, az alábbiakban olvasható értékelések, osztályzatok abszolút szubjektivek! Olyan, az utóbbi két évben megjelent kiadványok - lemezek, kazetták - kerülnek terítékre, melyek nagyrésze nehezen hozzáférhető, ellentétben azzal a ténnyel, hogy hallgatótáboruk meglehetősen nagy. E rovat nem titkolt célja, egyfajta segítségnyújtás, merre is induljon el az, aki most kezdi meg szubkultúrá- lis kazettaparkjának kiépítését. Sex Action '91: Dark, rock, underground együttesekből verbuválódott őrült csapat. Igazi országúti rock and roll, pia, motorok, farmer, bőr, de elsősorban szex. Jaj a prűdek- nekü! Férfias ének, Magyarországon ritkán hallható dögös gitár, dübörgő ritmus-szekció. Akinek erre nem mozdul meg a lába, az nyugodtan adhat vért a halnak... (5) Kampec Dolores '91: Annyiban hasonlít a Sex Action-hoz, hogy itt is homo sapiensek zenélnek, egyébként viszont homlokegyenest más. Mint ég és föld. Levitáció (ez a lemez címe is) elektromos hegedűre, gitárra, dobra, billentyűre, furcsa gyönyörűséges dallamözönnel. Kenderesi Gabiék saját utakon járnak, senkihez sem hasonlíthatók. Manipulációtól mentes érzelmek, amikor a zene, a zenéért van, és nem másért. (5) Kézi Chopin '91: Ez a Legát Tibi, úgy, ahogy van, egy arc, s nem is akármekkora. Kis hazánk egyik legjobb szövegírója, ám korántsem legjobb énekese. Persze ez még mindig elviselhetőbb, mintha öt oktávon dalolna szamárságokat. A szinte az egész kazettán vad, féktelenül okos Legát az utolsó számban felvillantja, a magányos, védtelen, de reménykedő Legá- tot. Az ember hátán végig fut a hideg. Katarzis Legát-módra. A zene sokhelyütt elmarad a szövegek színvonalától, de mivel a gondolat-megfogalmazás hatost érdemelne, így nem tudok nem (5)-öst adni. Ugatha Christie '90: „És a felkelő kába naptól majd inni kér, És együtt lerészegednek az égi nagy kocsmában, Ahol néhány Isten egy stampóért Földet cserél." Némi jazz-beütés, néhol eredeti szövegek. Délután 4 és 6 között szeretem hallgatni. Estére már nem elég vad, vagy nem elég mély... Nem tudnám pontosan megfogalmazni, de nem rossz a kazetta. (4) Kispál és a Borz '91: Ez a pécsi banda már meghódított minden valamirevaló helyet. Bebizonyították, hogy vidékről is lehet. „Csak" jó duma, jó mjuzik és mondjuk egy eredeti hang kell. Máris mindenki po- gózik, énekel és veszi a kazit. Így kell ennek lennie. Egyébként ÁPRILIS 9.-én a szekszárdi tanítóképző főiskolán lehet megtekinteni őket. (5) Hétfőn a POP TV-ben az Alternatív Zenei Tájék-ban a Pál Utcai Fiúkkal találkozhattok. (folytatjuk) KRZ Fotó: Ótós Réka A Kispál és a Borz április 9-én Szekszárdon koncertezik
